KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6424)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.125/10/1998.
Tárgy: Vízép Mélyépítő Kft. jogorvoslati kérelme Komárom Város Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Gergely Róbert (1082 Budapest, Üllői út 82.) ügyvéd által képviselt Vízép Mélyépítő Kft. (2040 Budapest, Stefánia út 32., továbbiakban: kérelmező) dr. Bencsik Tibor (2900 Komárom, Vág u. 7.) ügyvéd által képviselt Komárom Város Önkormányzat (2900 Komárom, Szabadság tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Komárom város szennyvíztisztító telepének teljes körű megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelmére megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) és (2) bekezdését, ezért vele szemben a Döntőbizottság 500 000 Ft. azaz ötszázezer forint bírságot szab ki, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli érdemi észrevétele, a tárgyaláson tett érdemi nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett okiratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1997. november 5-én megjelent 46. számában nyílt előminősítési eljárást hirdetett meg Komárom város szennyvíztisztító telepének teljes körű megvalósítása tárgyában, részben PHARE-támogatás igénybevétele mellett, részben önerőből. Felhívásában 4500 m3/nap kapacitású új szennyvíztisztító telep létesítését írta elő oly módon, hogy tartalmazza a mechanikai és biológiai tisztítást, gépi víztelenített (20%) stabilizált iszap biztosításával (tervezés, építés, technológiai szerelés és próbaüzem) szennyvízösszetétel: 3600 m3/d kommunális, 8600 m3/d ipari előtisztított és 40 m3/d szippantott.
Meghatározta továbbá a felhívás 9. pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint meghatározta a 10. pontban az ajánlatok elbírálási szempontjait is.
Az előminősítési eljárás keretében 19 cég nyújtotta be részvételi jelentkezését 1997. december 1-jéig. 1997. december 8-án a jelentkezéseket az ajánlatkérő értékelte, és többek között a kérelmezőt alkalmasnak ítélte és felhívta ajánlattételre.
Az ajánlati felhívásban, melyet az előminősítetteknek megküldött – 1998. február 2-án, faxon –, megállapította az ajánlattételi határidőt, 1998. március 16-ban, továbbá az ajánlati kötöttség időtartama a bontást követő 90. napig került meghatározásra. A dokumentáció árát 200 000 Ft+áfában határozta meg. A kérelmező a dokumentáció árát a törvényes határidőn belül átutalta az ajánlatkérő számlájára.
A felhívásához ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek I. kötete tartalmazta a részletes ajánlati feltételeket, a 12.7. pontban az ajánlati ár nettó 1%-át kitevő ajánlati biztosíték megfizetését írta elő átutalással vagy bankgarancia formájában. A nem nyert ajánlattevőknek az ajánlatkérő ezen összeg eredményhirdetés utáni 30 napon belüli visszautalását vállalta.
A 14.1. pontban előírta, hogy az ajánlatokat a bontástól számított maximum 60 nap alatt fogja elbírálni. A kérelmező 1998. március 13-án 5,3 millió forint ajánlati biztosítékot át is utalt az ajánlatkérő bankszámlájára.
1998. március 16-án került sor az ajánlatok bontására, három ajánlat érkezett, a kérelmező, az OMS Hungária Kft. és a Purátor Kft. ajánlata.
Ezt követően 1998. március 23-án létrejött az értékelőbizottság, melynek tagja volt megfigyelői minőségben a PHARE szakembere is. 1998. március 23., 1998. árpilis 6. bírálóbizottsági ülésein értékelte az ajánlatokat. 1998. április 20-án a bírálóbizottság javaslata Komárom város képviselő-testülete elé került, amely meghozta a közbeszerzési eljárását lezáró döntését ezen képviselő-testületi ülésen, és nyertesként a Purátor Kft.-t hirdette ki.
A képviselő-testület a helyben szokásos módon döntését közzétette 1998. április 22-én, a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra című napilapban, illetőleg a városi hirdetőtábláin.
A szerződés 1998. június 3-án létrejött a nyertes és az ajánlatkérő között.
A kérelmező törvényes határidőn belül 1998. június 11-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő eljárása során jogsértést követett el, semmisítse meg az eljárás során hozott döntését, utasítsa a megfelelő eljárásra az ajánlatkérőt, valamint kötelezze a jogsértőt az eljárási díj és költségek viselésére, valamint a Kbt. 60. § (2) és (3) bekezdése alapján kötelezze az ajánlatkérőt az ajánlatkérési dokumentáció ellenértékének, 200 000 Ft+áfa visszafizetésére, valamint a megfizetett 5 300 000 Ft ajánlati biztosíték visszafizetésére, valamint az ajánlati biztosítékkal azonos összegű további 5 300 000 Ft és ezen összegek után járó évi 20%-os kamat megfizetésére.
Indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában az eredményhirdetés időpontját 60 napban jelölte meg az ajánlatok beadását követően. Azonban az eredményhirdetésre 1998. május 28-án, a beadási határidőt követő 73. napon, azaz a 60. napon túl került sor. Ugyanakkor pedig az ajánlatkérő hirdetményben nem hosszabbította meg a Kbt. 55. § (4) bekezdése szerint az eredményhirdetés időpontját.
Álláspontja szerint eredménytelennek kellett volna nyilvánítani az eljárását, és erre az esetre a Kbt. 48. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a dokumentáció ellenértékét visszaadni, valamint az 50. § (3) bekezdése alapján az ajánlati biztosítékot visszafizetni, illetve a 60. § (3) bekezdése szerinti ajánlati biztosítékkal azonos összeget megfizetni.
A késedelmes visszafizetésre való tekintettel kéri ezen összegek utáni évi 20% kamat megfizetésére is kötelezni az ajánlatkérőt.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem alaptalanságra történő elutasítását kérte. Álláspontja szerint ő a Kbt.-nek megfelelően az ott meghatározott időpontban a döntését 60 napon belül meghozta. Azt azonban elismeri, hogy ugyan ő az eredményhirdetésről értesítette írásban az ajánlattevőt, de ennek feladását igazolni nem tudja. Álláspontja szerint a döntés meghozatalát köti a Kbt. 60 napos határidőhöz. A nyilvános eredményhirdetés időpontjával azért késtek, mert a döntést jóváhagyás miatt a PHARE elé kellett terjeszteniük, ami időigényes volt, de ők a döntésüket közzétették a megyei lapban, illetőleg az önkormányzat városban kiállított hirdetőtábláin is.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felbontástól 30, építési beruházás esetén 60 napon belül kell elbírálni.
Az iratokból megállapítható, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a törvényben is szabályozott 60 napon belül az ajánlatokat elbírálta, hiszen a bizottságok a fentebb említett időpontokban a döntésüket meghozták, és azt előterjesztették a döntést hozó képviselő-testület elé, amely döntését 1998. április 20-án, azaz 60 napon belül meghozta.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését nyilvánosan hirdeti ki. A kihirdetésre az ajánlattevőket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni a 61. § (2) bekezdés szerint. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul értesíteni kell.
A becsatolt iratokból megállapítható azonban az, hogy nyilvánosan kihirdette a döntését az ajánlatkérő, azaz a helyben szokásos módon a közgyűlés határozatát közzétette a megyei lapban, illetőleg kifüggesztette az önkormányzat hirdetőtáblájára az önkormányzat épületében és a város különböző pontjain, azonban ez nem az a kihirdetési mód, amit a Kbt. kötelezően előír, hiszen oly módon kell a döntést nyilvánosan kihirdetni, hogy oda az ajánlattevőket, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni, illetőleg a távollévőket a döntésről írásban kell tájékoztatni.
Tekintettel arra, hogy nem a törvényben előírt módon hirdette ki az eredményt, ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) és (2) bekezdését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem lehet elvárni azt az ajánlattevőktől, hogy minden egyes esetben az ajánlatkérő helyi szokásait ismerje, annak ellenére sem, hogy az eljárás eredményének kihirdetését és közzétételét a törvény részletesen szabályozza, s ettől nem lehet eltérő semmiféle helyben szokásos gyakorlat sem.
Az iratokból az megállapítható volt, hogy az eredmény közzétételéről a törvényben előírt módon intézkedett az ajánlatkérő, azaz intézkedett a K. É.-ben való megjelentetésről.
Az iratokból az is megállapítható volt, hogy az ajánlati biztosíték visszautalásáról az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott határidőn belül az ajánlatkérő intézkedett.
A Döntőbizottság részben megalapozottnak tartotta a kérelmező jogorvoslati kérelmét, és megállapította a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést. A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki a jogszabálysértésre tekintettel, és figyelemmel a 88. § (4) bekezdésre, szem előtt tartva a jogsértés súlyát, ezzel arányban állónak ítélte a rendelkező részben kiszabott mértékű bírságot.
A kérelmező jogorvoslati kérelme a továbbiakban alaptalan.
A Kbt. 60. § meghatározza, hogy mely esetekben eredménytelen a közbeszerzési eljárás. Így az e) pont értelmében eredménytelen az eljárás, ha az ajánlatkérő az 55. § (1)–(2) bekezdésekben előírt határidőn belül az ajánlatokat nem bírálja el. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése kimondja, ha az ajánlatkérő egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el, vagy az ajánlatokat az e törvényben előírt határidőn belül nem bírálja el, s a dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, az ajánlati felhívás visszavonására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Továbbá, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, s az előírt határidőre az ajánlatokat nem bírálja el, a biztosítékkal azonos összeg megfizetésére köteles.
A Döntőbizottság már a korábbiakban kifejtett indokok alapján azon álláspontra helyezkedett, hogy jelen esetben eredménytelennek ezt az eljárást nem lehetett nyilvánítani, hiszen a Kbt.-ben meghatározott elbírálási határidőn belül a döntés megszületett.
Ebből következően tehát ugyan biztosíték adásához kötötte az eljárásban való részvételt, de az előírt határidőre az ajánlatokat elbírálta, ily módon tehát a biztosítékkal azonos összeg megfizetésére nem köteles.
Ugyanígy nem köteles ebből következően a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére sem.
Az iratokból megállapíthatóan az ajánlati biztosíték visszafizetésre került.
E tekintetben tehát a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdése pontosan meghatározza részletesen taxatíve felsorolva, hogy a Döntőbizottság milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat a jogorvoslati eljárás során.
Ezen jogkövetkezmények között taxatíve nem került meghatározásra az, hogy bármilyen összeg visszafizetése esetén a Döntőbizottság kötelezhetné bármelyik felet kamat fizetésére, ez bíróság hatáskörébe tartozó kérdés.
Figyelemmel arra, hogy jogsértés megállapításra került, így a Döntőbizottság kötelezte a jogsértő ajánlatkérőt a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján az eljárási díj, azaz a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság rámutat határozatában arra, hogy a 88. §-ban megállapított jogkövetkezményeket alkalmazhatja a jogorvoslati eljárásban. Azonban abban az esetben, amikor már a szerződés megkötésre került, a fenti szakaszban meghatározott jogkövetkezmények korlátozottan kerülhetnek alkalmazásra.
Hiszen ez esetben nem kerülhet sor a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítésére, illetőleg már a közbeszerzési eljárás befejezését követően nem lehet felhívni – hiszen az fogalmilag kizárt – a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, vagy akár az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 9.
Dr. Deli Betty s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
