KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6432)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.135/7/1998.
Tárgy: A Közbeszerzések Tanácsa tagja által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Magyar Távközlési Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Magyar Távközlési Rt. (1122 Budapest, Krisztina krt. 6–8., a továbbiakban: ajánlatkérő) megbízásából az Inteltrade Rt., (1027 Budapest, Medve u. 27–29.) 2371 db távbeszélőfülke beszerzése ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2), továbbá a 44. §-ra tekintettel a 33. § (2) bekezdését, ezért a K. É. 1998. április 29-i számában 1947. tételszám alatt megjelent ajánlati felhívást és a kiadott dokumentációt megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Magyar Távközlési Rt. mint ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított a K. É. 1998. április 29-i hirdetményével, ahol 2371 db távbeszélőfülke beszerzésére kért ajánlatokat. A beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. a) pontjában, illetve a dokumentáció 1.1. pontjában eltérően határozta meg. Az ajánlati felhíváshoz az ajánlatkérő részletes ajánlati dokumentációt készített. A dokumentációban meghatározott kötelező és nem kötelező érvényű ajánlattételi feltételeket. A 3.1. pontban (ajánlati dokumentáció 6. oldalán) előírta, hogy csak olyan távbeszélőfülke-gyártó vagy kizárólagos magyarországi képviselői nyújthatnak be ajánlatot, származási országuk mindenfajta korlátozása nélkül, akik a dokumentáció megvásárlása révén regisztráltatták magukat a közbeszerzési eljárásra. Az ajánlati dokumentáció 8.2. pontjában az alábbi kötelező követelményeket támasztotta: az elmúlt 3 évben szállított távbeszélőfülkék száma legalább 500 db legyen, továbbá az ajánlattevő által korábban szállított hasonló távbeszélőfülkét elfogadó távközlési szolgáltatók száma legalább kettő legyen. Ugyanezen dokumentáció 8. pontjában meghatározta az ajánlatok értékelésének fázisait, eszerint az értékelés 3 részre tagolódik. Áll egy utóminősítésből, az előzetes kiértékelésből és a részletes kiértékelésből. Az utóminősítés fázisában gyakorlatilag a Kbt. 46. §-ában foglaltaknak való megfelelést, továbbá a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság szempontjából vizsgálja meg az ajánlatokat. Azon ajánlatok, amelyek e fázisban alapvetően alkalmatlannak minősülnek, az eljárás további szakaszában nem vesznek részt. Az értékelés második fázisában, az előzetes értékelésben az utóminősítés során kiválasztott ajánlatok vesznek részt. Az előzetes értékelés is három lépésből áll: kereskedelmi szempontból való megfelelés; műszaki szempontból való megfelelés; az ajánlati ár előzetes értékelése. Ebben a szakaszban azt vizsgálja ajánlatkérő, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt valamennyi követelménynek. A nem
megfelelő ajánlatokat az eljárás további szakaszából szintén kizárja, míg a megfelelőnek minősített ajánlatok egy úgynevezett részletes kiértékelésben vesznek részt, amelynek során mintadarabok szállítására is kötelesek ajánlattevők.
Tárgyi ügyben 1998. június 19-én a Közbeszerzési Tanács egyik tagja, Horváth Árpád hivatalból eljárást kezdeményezett. A jogsértés tudomásszerzésének időpontjaként 1998. június 19-ét jelölte meg. Eljárást kezdeményező iratában sérelmezte, hogy az ajánlati dokumentáció olyan előírásokat tartalmazott, amely feltételek korlátozták az esélyegyenlőséget, nevezetesen a 8.2. pontban megfogalmazott előírásokat kifogásolta, így az elmúlt 3 évben legalább 500 termék, illetve két távbeszélő-szolgáltatónál való bevizsgálás kötelező előírását. Álláspontja szerint fenti előírásokkal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24., 33. §-ában előírt rendelkezéseket, mely szerint a felhívást és a dokumentációt úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Kérte továbbá megvizsgálni az ajánlatkérői dokumentációban meghatározott értékelési rendszert is, mely állítása szerint nem felelt meg a Kbt. rendelkezéseinek.
A Döntőbizottság az eljárást kezdeményező irat, illetőleg a korábbi eljárás során becsatolt iratanyagok tartalma alapján ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését rendelte el.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. A gyártói vagy kizárólagos magyarországi képviselői körhöz azért kötötte indoklása szerint az ajánlat benyújtásának lehetőségét, mivel ily módon a távközlési berendezések beszerzése során a közvetítői részvétel kiiktatásra kerülhet, ami költségcsökkentő tényezőként jelentkezik. Előadta továbbá, hogy ily módon a szavatossági, jótállási jogok, továbbá a karbantartási igények érvényesítése is egyszerűbb és stabilabb. A meghatározott szintű gyártási kapacitás és távközlési szolgáltatói ügyfélkör tekintetében előadta, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság vizsgálata a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő kötelessége. Az előírások vizsgálata körében álláspontja szerint nem minősíthető az esélyegyenlőség megsértésének az a magatartása, hogy az adott piacon hosszú távon hírközlő, távközlési szolgáltatók számára már szállító gyártókat kívánnak versenyeztetni, akik megfelelő gyártási kapacitásokkal rendelkeznek. Álláspontja szerint a megrendelt mennyiség egynegyedére vonatkozó kikötés, nevezetesen az 500 db-os korábbi megjelölt szállítás nem szűkítette azon ajánlattevők körét, akik egyáltalán ezen beszerzésben sikerrel pályázhattak volna. Fentiekre tekintettel a dokumentáció hivatkozott részeit nem tartják jogszabálysértőnek.
Az ajánlatok elbírálása jogszerűségének tekintetében hivatkoznak a Kbt. 52. § (1) bekezdésére, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára, illetőleg a Kbt. 53. § (2) bekezdésére. Ezek együttes értelmezése alapján jogszerűen követik eljárásaik során azt a gyakorlatot, amikor az ajánlatok felbontását követően az elbírálás során folyamatosan vizsgálják, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívás feltételeinek, majd az ajánlatok értékelését befejezve, az érvénytelennek minősített ajánlattevőt az eljárás további szakaszából kirekesztik.
A Döntőbizottság a beérkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívása és dokumentációja jogsértően került összeállításra.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. A 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének tilalmát további rendelkezések is tartalmazzák az ajánlati felhívással összefüggésben. Többek között a 40. § (5) bekezdése, amely kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Az esélyegyenlőség biztosítását hivatott garantálni a 33. § (2) bekezdése is, amely kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását. Ezeket a Kbt. 44. §-a rögzíti.
E rendelkezésekből megállapítható, hogy az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát és mennyiségét, továbbá a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását az ajánlati felhívásban, és nem a dokumentációban kell meghatároznia. Az ajánlati felhívástól eltérően a dokumentációban nem határozható meg a beszerzés tárgya, és a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság kritériumait sem lehet a törvénytől eltérően itt kibővíteni. A 33. § (1)–(2) bekezdése ugyanis kifejezetten az ajánlati felhívásra utal, míg a dokumentáció a részletes szerződéses feltételek meghatározására szolgál a Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint. Az ajánlattevők csak akkor értesülhetnek megfelelően az ajánlattétel feltételeiről, ha ezek meghatározására a nyilvánosan megjelenő ajánlati felhívásban kerül sor. Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásból, nem pedig a 80 E Ft-ért megvásárolt dokumentációból kell értesülnie az ajánlattétel alapvető feltételeiről.
A fenti rendelkezésekből az is megállapítható, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolási módjainak törvényben történő rögzítése azt a célt szolgálta, hogy az ajánlattevők esélyegyenlősége a legnagyobb mértékben biztosított legyen, továbbá hogy az esélyegyenlőséget a beszerzés tárgyának meghatározása tekintetében is biztosítani kell. Sem az alkalmassági kritériumok meghatározása, sem a beszerzés tárgyának meghatározása a fent idézett szabályok szerint nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését, azaz nem sértheti az esélyegyenlőséget.
Az ajánlatkérő a jogvitás ügyben az ajánlati felhívástól eltérően határozta meg a dokumentációban a beszerzés tárgyát és az alkalmassági követelményeket is. A felhívásban a beszerzés tárgya: távbeszélőfülkék beszerzése – zárt, illetve nyitott távbeszélőfülkék legyártása és szállítása – 2371 db mennyiségben. A dokumentációban a beszerzés tárgya: távbeszélőfülkék tervezése, gyártása, szállítása, a gyártási dokumentáció és a design jogainak átadása. Az alkalmasság meghatározása a felhívásban a Kbt. 44. §-a alapján történik, míg a dokumentációban alapvető alkalmassági követelmény az 500 db távbeszélőfülke elmúlt három évben történő, kettő távközlési szolgáltató részére történő leszállítása.
Az ajánlattétel, illetve az alkalmasság feltételeinek meghatározásával az ajánlatkérő az esélyegyenlőséget sértő módon korlátozta az ajánlattevők körét. Indokolatlan, esélyegyenlőséget sértő az az előírás is, amely csak a gyártói vagy kizárólagos magyarországi képviselői kör részére teszi lehetővé az ajánlattételt. Nem megalapozott az az ajánlatkérői észrevétel, mely szerint a közvetítői, vagyis a forgalmazói részvétel indokolatlanul megnövelné ajánlatkérő költségeit. Nyilvánvaló, ha az ajánlatkérő az elbírálás szempontjai között szerepelteti az ajánlati árat és költségeket, mint értékelési szempontot, nem fogja jogszerűen nyertesnek hirdetni azt az ajánlatot, amelyik e tekintetben kedvezőtlen. Erre alapítottan éppen ezért szükségtelen, hogy az ajánlatkérő eleve kizárja ezen kört az ajánlattétel lehetőségéből. A jótállási és garanciális jogok a forgalmazóval szemben ugyancsak érvényesíthetők.
Ugyancsak hátrányos megkülönböztetését okozza az ajánlattevőknek az, hogy csak az tehet ajánlatot, aki az elmúlt három évben legalább 500 db fülkét leszállított, továbbá legalább kettő távközlési szolgáltató szervezet részére szállított. A Kbt. 44. § (2) bekezdése az alkalmasság megállapításának céljából lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő referenciát kérjen a jelentősebb szállításokról. Ez a lehetőség azonban nyilvánvalóan nem értelmezhető úgy, hogy eleve ki kell zárni azt az ajánlattevőt, aki meghatározott mennyiséget nem szállított le. Jelen esetben például azt, aki az elmúlt három évben csak 450 telefonfülkét szállított, vagy egy távközlési szolgáltató vagy esetleg más szervezet számára szállított.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Az 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az 52. § (1) és az 53. § (1) bekezdése pedig az ajánlatok érvénytelenségének, illetve a kizárás okainak eseteit határozza meg. Az 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, akinek ajánlatáról megállapították, hogy érvénytelen vagy az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy megvizsgálja az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Ezen túlmenően a Kbt. az értékelés módjával kapcsolatban további előírásokat nem tesz. Így nem kifogásolható, ha az ajánlatkérő az értékelést például az ajánlatok érvénytelenségének, vagy a kizárás okainak megállapítását több szakaszban végzi el. Az pedig, hogy az alkalmasság kritériumának meghatározása törvénysértő módon történt, magának az értékelési mechanizmusnak a jogszerűtlenségét nem alapozza meg.
Minderre tekintettel a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás és a dokumentáció elkészítése során az ajánlattevők esélyegyenlőségét, a Kbt. 24. § (2) és a 33. § (2) bekezdését sértette meg. Ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívását és dokumentációját. A Döntőbizottságnak nem volt módja ezen dokumentumoknak csak egyes rendelkezéseit megsemmisíteni, mivel ezek alapvetően befolyásolják a dokumentáció más rendelkezéseit is. A Döntőbizottság elnöke az eljárás határidejét 10 nappal meghosszabbította. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 29.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
