KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6433)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 132/8/1998.
Tárgy: A Digital Media Solution Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Televízió Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Digital Media Solution (1033 Budapest, Hajógyári sziget 131., képviseli: dr. Somos Géza ügyvéd, 1061 Budapest, Andrássy út 32., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Televízió Rt. (1810 Budapest, Szabadság tér 5–6., a továbbiakban: ajánlatkérő) hálózatos hírprogramkészítő rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. január 14-i számában meghívásos eljárást alkalmazva részvételi felhívást tett közzé hálózatos hírprogramkészítő rendszer kiépítésére.
A részvételi jelentkezések elbírálására 1998. február 9-én került sor. A következő jelentkezéseket fogadták el: Quantel, Sony Hungaria Kft., Pro-Bel Ltd., Nexus GmbH, Thomson Broadcast System, Tektronix UK Ltd., Philips BTS, Avid Technology GmbH, Panasonic Broadcast Ltd., Louth Automation. Az itt felsorolt alkalmasnak minősített jelentkezőknek február 17-én elküldték az ajánlati felhívásokat. Ajánlatot a következő cégek tettek: Vektor Kft., Tektronix UK Ltd., Digital Media Solution Kft. (DMS), Panasonic Broadcast Ltd., Stúdiótech Kft., Nexus Informations GmbH. Az ajánlatok elbírálását követően az eredményhirdetésre halasztott időpontban, 1998. május 21-én került sor. Ekkor ajánlatkérő az eljárást eredménytelennek nyilvánította azt követően, hogy valamennyi ajánlat érvénytelenségét megállapította.
Kérelmező 1998. július 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Az eljárás eredménytelenné nyilvánítását sérelmezte. Kérelmében előadta, hogy részvételi jelentkezésüket benyújtották az előírt határidőben, azonban ajánlattételi felhívást közvetlenül nem kaptak, csak távbeszélő útján történő szóbeli felhívást követően nyújtották be ajánlatukat. Ezt követően pedig ajánlatukat jogellenesen nyilvánították érvénytelennek, arra hivatkozással, hogy nincs hírrendszeri referenciájuk. A jogsértő eseményről történő tudomásszerzés időpontjaként július 8-át jelölték meg, azaz azt a napot, amikor ajánlatkérő indoklást is tartalmazó írásos döntését az eredménytelenné nyilvánításról kézhez vették.
Ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte. Elsődlegesen elkésettségre, másodlagosan megalapozatlanságra hivatkozva. Álláspontja szerint az eredményhirdetésen, ahol kérelmező is jelen volt, közölték az egyes ajánlatok érvénytelenségi okait is, így a tudomásszerzés időpontjának csak ez a nap tekinthető. Egyébiránt kérelmező referenciái nem voltak megfelelőek, így az érvénytelenné nyilvánítás jogszerűen történt.
A Döntőbizottság az ügyben keletkezett iratok alapján megállapította, hogy a kérelem elkésett.
Kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eredményhirdetésre 1998. május 21-én került sor. Az eredményhirdetésen kérelmező is jelen volt. Ekkor tudomást szerzett arról a tényről, hogy ajánlatkérő valamennyi ajánlatot – közte kérelmezőét is – érvénytelennek, az eljárást pedig eredménytelennek nyilvánította. Az egyértelműen nem állapítható meg, hogy ekkor sor került-e az érvénytelenség okainak közlésére, avagy sem. Az eredményhirdetésről jegyzőkönyv ugyanis nem készült; kérelmező pedig vitatja, hogy szóbeli közlésre sor került, írásban pedig az érvénytelenség okairól június 5-én értesült.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését nyilvánosan hirdeti ki. A Kbt. 54. §-a szerint pedig az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie. E szakaszok egyike sem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek valamennyi elutasított – érvénytelenné nyilvánított – ajánlat esetében az elutasítás okáról az eredményhirdetésen tájékoztatást kellene adni. Nagyszámú ajánlat esetében nincs is arra mód, hogy minden ajánlat esetében tájékoztatást adjon az elutasítás indokáról.
Erre tekintettel biztosítja a Kbt. 63. § (2) bekezdése, hogy az ajánlattevő külön írásbeli kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül az ajánlatkérő legyen köteles a kizárás vagy az elutasítás okairól írásban tájékoztatást adni.
Kérelmező írásbeli kérelemmel ajánlata érvénytelenségének okaival kapcsolatban ajánlatkérőhöz nem fordult. Ebből arra kell következtetni, hogy az eredményhirdetésen, 1998. május 21-én közölt döntéseket tudomásul vette. Az ajánlattevőnek az eljárás eredményével, az érvénytelenséggel kapcsolatos hallgatása nem eredményezheti a Kbt. 79. § (5) bekezdésében meghatározott határidők meghosszabbítását. A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint a Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás a jogsértésről történt tudomásszerzést követő 15 napon belül kezdeményezhető. A jogvitás ügyben a jogsértésről történt tudomásszerzés időpontjának – a fentiekben kifejtett indokolás alapján – az eredményhirdetés napját, május 21-ét kell tekinteni. Ehhez viszonyítva a június 18-án benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 22.
Dr. Engler Magdolna s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
