K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (6546)
Budapest, Margit kRt 85.
Ikt. sz.: D.162/19/1998.
T�rgy: az ECOVITAL Kft. �s a Csizmarik �s T�rsa Kft. jogorvoslati k�relme a V�m- �s P�nz�gy�rs�g k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi
HAT�ROZAT-ot:
A D�nt�bizotts�g az ECOVITAL Gazdas�gi �s Kommunik�ci�s Kft. (2013 Pom�z, Bihari J�nos u. 1. k�pviseli: dr. Bal�zsi �va jogtan�csos, a tov�bbiakban: I. r. k�relmez�) �s a Csizmarik �s T�rsa Kft. (1211 Budapest, Baj�ki F. u. 27., k�pviseli: Moln�rn� dr. Kis Lujza �gyv�d, a tov�bbiakban: II. r. k�relmez�) jogorvoslati k�relm�t, amelyet a V�m- �s P�nz�gy�rs�g Orsz�gos Parancsnoks�ga megb�z�s�b�l a VPOP Gazdas�gi Hivatala (1085 Budapest, M�ria u. 54., k�pviseli: dr. Gortvay Istv�n �gyv�d, a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) �ltal "a V�m- �s P�nz�gy�rs�g hivat�sos �llom�nya, valamint bel�p� tagjai � kb. 6000 f� � ruh�zati ell�t�s�hoz sz�ks�ges anyagok beszerz�se" t�rgy�ban k�zz�tett k�zbeszerz�si elj�r�s ellen ny�jtott be, mint alaptalant elutas�tja.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani.
INDOKOL�S
Az aj�nlatk�r� a K. �. 1998. m�jus 13. napj�n megjelent 19. sz�m�nak 2780. �s azt k�vet� oldal�n tette k�zz� t�rgyi t�m�ban a ny�lt elj�r�s� aj�nlati felh�v�s�t. A aj�nlati felh�v�s a 3. a) pontban pontosan meghat�rozza a k�zbeszerz�s t�rgy�t. Az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s 5. a) pontj�ban k�zli, hogy dokument�ci�t bocs�t a potenci�lis aj�nlattev�k rendelkez�s�re. K�zli azt, hogy milyen felt�telek mellett, mely id�pontt�l mely id�pontig lehet a dokument�ci�t �tvenni. A 6. a) pontban k�zli az aj�nlatk�r�, hogy az aj�nlatt�teli hat�rid� a jelen aj�nlati felh�v�s k�zz�t�tele napj�t k�vet� 50 nap 10.00 �r�ja. Ugyanezen id�pontban fog lezajlani a beny�jtott aj�nlatok bont�sa.
Az aj�nlati felh�v�s 9. pontja r�szletesen tartalmazza, hogy az aj�nlatk�r� a potenci�lis aj�nlattev�kt�l a p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki alkalmass�g igazol�s�ra milyen adatok �s t�nyek milyen megfelel�ss�g melletti igazol�s�t k�ri. A 13. pont pedig r�gz�ti, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlatok elb�r�l�sa sor�n az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja kiv�lasztani �s ezen bel�l a fontoss�gi sorrend az al�bbi:
� min�s�gi megfelel�ss�g,
� gy�rt�i h�tt�r (m�szaki megfelel�ss�g),
� referenci�k,
� a gy�rt�son fel�li szolg�ltat�sok,
� az aj�nlat teljess�ge.
Az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s tartalm�val egyez�en egy z�ld k�t�s� terjedelmes dokument�ci�t �ll�tott �ssze, amely prec�zen, pontosan, egy�rtelm�en �s f�lre�rthetetlen m�don k�zli az aj�nlattev�kkel, hogy a k�zbeszerz�s t�rgy�n bel�l milyen szolg�ltat�st v�r el az aj�nlattev�kt�l. Term�szetszer�leg ez a dokument�ci� tartalmazza az aj�nlati felh�v�ssal �sszhangban, de ann�l sokkal r�szletesebben az aj�nlati dokument�ci� beny�jt�s�nak formai k�vetelm�nyrendszer�t is. �gy k�l�n�sen kiemelend� a dokument�ci� 12. oldal�n tal�lhat� 11. pont 2. alpont, amely egy�rtelm�en meghat�rozza: "az aj�nlat eredeti p�ld�ny�t �s a m�solatokat g�pelve vagy elt�vol�thatatlan tint�val �rva kell beadni az aj�nlattev� vagy olyan szem�ly al��r�s�val, aki felhatalmazott arra, hogy a szerz�d�st az aj�nlattev� sz�m�ra k�telez�v� tegye. Az aj�nlat �s kit�lt�tt mell�kleteinek minden oldal�t, kiv�ve a nem m�dos�tott nyomtatott szakirodalmat, az aj�nlatot al��r� szem�lynek vagy szem�lyeknek k�zjeggyel kell ell�tniuk. Amennyiben az aj�nlat nyomdai �ton, roncsol�smentesen nem bonthat� m�don ker�l k�t�sre, �s az �sszes oldal sz�mozott, akkor el�gs�ges csak az els� �s az utols� oldalak szign�l�sa."
Az aj�nlatk�r� �ltal �ssze�ll�tott dokument�ci� k�l�n fejezetben tartalmazza a r�szletes szerz�d�si felt�teleket. A 32. oldal�n aj�nlati nyilatkozatot tartalmaz, amelyet az aj�nlattev�nek c�gszer� al��r�ssal ell�tva kellett beny�jtania aj�nlat�hoz.
Az ezt k�vet� r�szben, a 37. oldalt�l kezd�d�en, t�bb sz�z oldalon kereszt�l t�rgyalja �s r�szletezi a beszerz�s t�rgy�t �s annak az �vekre bontott mennyis�g�t.
A dokument�ci� ilyen m�don minden olyan r�szletk�rd�sre kiterjedt, amelynek ismeret�ben az aj�nlattev� megfelel� aj�nlatot tehetett az aj�nlatk�r� �ltal meghat�rozott k�zbeszerz�s t�mak�r�ben.
Az ECOVITAL Kft. I. r. k�relmez� aj�nlat�t �s a mell�kletk�nt beny�jtani k�v�nt mintasz�veteket 1998. j�lius 2. napj�n k�v�nta �tadni az aj�nlatk�r� megb�zottj�nak. Az aj�nlatk�r� megb�zottja az aj�nlat �s a mintasz�vetek �tv�tel�t megtagadta, err�l ezen a napon jegyz�k�nyv k�sz�lt. A jegyz�k�nyv l�nyege szerint az aj�nlatk�r� k�z�lte, hogy az�rt nem veszi �t az aj�nlatot �s a mintasz�veteket, mert a k�zbeszerz�si elj�r�sra vonatkoz� aj�nlati felh�v�sban nem azokr�l a term�kekr�l volt sz�, amelyet az aj�nlattev� beny�jtani k�v�nt.
Az aj�nlatk�r� 1633/27-1998. sz�m�, 1998. j�lius 13. napj�n kelt lev�llel �rtes�tette az �sszes �ltala ismert potenci�lis aj�nlattev�t a beny�jtott aj�nlatok tartalmi fel�lvizsg�lata sor�n tett meg�llap�t�sair�l. Ennek a lev�lnek a harmadik oldal�n szerepel, hogy "a p�ly�zat tartalmi �s formai fel�lvizsg�lata sor�n az al�bb felsorolt c�gek aj�nlata nem el�g�tette ki a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�teleket, �gy a Kbt. 52. � (1) bekezd�s�nek d) pontja alapj�n aj�nlatukat �rv�nytelennek nyilv�n�totta a bizotts�g. Az �rv�nytelen aj�nlat miatt a Kbt. 53. � (2) bekezd�se alapj�n az elj�r�s tov�bbi szakasz�ban nem vehetnek r�szt a Debreceni B�ripari Sz�vetkezet, a Csizmarik �s T�rsa Kft., a Napsug�r Rt., R V�llalkoz�s, a BCB Silber Kft."
Tartalmazza ugyanez a lev�l azt, hogy bizonyos megnevezett aj�nlattev�kt�l pontos�t�st k�r a beny�jtott aj�nlatok �rmeghat�roz�sa tekintet�ben. Ezt a negyedik oldal tartalmazza. Az �rintettek a Berendi King Kft., a Balassa Ruh�zati Kissz�vetkezet �s a Nettintex Kft.
A fenti hivatkozott aj�nlatk�r�i lev�l k�zhezv�tele ut�n az ECOVITAL Kft. I. r. k�relmez� a D�nt�bizotts�ghoz jogorvoslati k�relemmel �lt. A D�nt�bizotts�gn�l a k�relmet D.162/1998. sz�m alatt iktatt�k. Ebben a jogorvoslati k�relemben a k�relmez� el�adja, hogy �ll�spontja szerint � helyesen �rtelmezte az aj�nlati felh�v�sban �s a hozz�csatolt dokument�ci�ban foglaltakat, ennek ok�n �s erre tekintettel beszerezte a ruh�zati ell�t�shoz sz�ks�ges anyagokat, azokat bevizsg�ltatta a KERMI Kft.-vel, elk�sz�ttette ezekr�l a min�s�gi tan�s�tv�nyokat. Majd amikor ezeket az anyagokat az aj�nlat�val egy�tt be k�v�nta ny�jtani, akkor legnagyobb elk�ped�s�re ezt az anyagot az aj�nlatk�r� k�pvisel�je megtagadta �tvenni. �r�sban beny�jtott jogorvoslati k�relm�ben �s annak mell�klet�ben pontosan k�zli, hogy a KERMI-vizsg�latra, illetve a min�s�gi tan�s�t�sra milyen �sszegeket haszn�lt fel. K�rte, hogy a D�nt�bizotts�g �llap�tsa meg, hogy az aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. rendelkez�s�t abban a tekintetben, hogy �ll�spontja szerint nem teljesen egy�rtelm�en, nem prec�zen hat�rozta meg a k�zbeszerz�si elj�r�s t�rgy�t, ezzel adott lehet�s�get arra, hogy � f�lre�rtelmezze az elv�gzend� feladatot, amelynek sor�n t�bb mint 200 ezer Ft �sszeg� k�ra keletkezett az�ltal, hogy megv�s�rolta a dokument�ci�t, tov�bb� megv�s�rolta az anyagokat, �s azoknak min�s�gtan�s�t�si bevizsg�ltat�s�t elv�geztette. K�rte, hogy a D�nt�bizotts�g �llap�tsa meg, hogy az aj�nlatk�r� hib�j�b�l mer�ltek fel ezek a hi�nyoss�gok, erre tekintettel �llap�tsa meg, hogy az aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. rendelkez�s�t, amely az aj�nlati felh�v�s egy�rtelm� megfogalmaz�s�ra vonatkozik, �s erre tekintettel �t�lje meg sz�m�ra a felmer�lt �s igazolt k�lts�geket, azaz k�telezze az aj�nlatk�r�t ezen k�lts�gek visel�s�re. A t�rgyal�son I. r. k�relmez� k�pvisel�je az �r�sbeli jogorvoslati k�relemben foglaltakat marad�ktalanul fenntartotta.
Ezt k�vet�en a II. r. k�relmez�, a Csizmarik �s T�rsa Kft. szint�n jogorvoslati k�relmet ny�jtott be, amely 1998. j�lius 21. napj�n �rkezett a D�nt�bizotts�ghoz. A D�nt�bizotts�g az �llamigazgat�si elj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny elveit alkalmazva, a k�s�bb �rkezett jogorvoslati k�relmet az azonos t�rgy �s az azonos aj�nlatk�r�i szerepk�rre figyelemmel egyes�tette a m�r folyamatban l�v� D.162/1998. sz. �gyh�z, �s a k�t jogorvoslati k�relmet egy�ttesen b�r�lta el.
A Csizmarik �s T�rsa Kft. II. r. k�relmez� a jogorvoslati k�relm�ben azt �ll�totta, �s k�pvisel�je az 1998. augusztus 12. napon megtartott d�nt�bizotts�gi t�rgyal�son is azt hangs�lyozta, hogy �ll�spontja szerint az aj�nlatk�r�nek az 1998. j�lius 13. napj�n al��rt �s m�r id�zett sz�m� �rtes�t� levele alapj�n meg�llap�that�, hogy az aj�nlatk�r� t�bbsz�r�sen megs�rtette a Kbt. el��r�sait. Megs�rtette k�l�n�sen a Kbt. 24. � (2) bekezd�s�ben �rott es�lyegyenl�s�g elv�t. A k�relmez� �r�sbeli jogorvoslati k�relm�ben kifog�solta azt a megfogalmaz�st, amely �gy sz�l: "aj�nlata nem el�g�tette ki a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�teleket", �s csak �s kiz�r�lag ennyit k�z�lt vele ebben a hivatkozott iratban az aj�nlatk�r�. T�j�koztat�sul bejelentette azt is, hogy �r�sban fordult az aj�nlatk�r�h�z az aj�nlat�nak �rv�nytelenn� nyilv�n�t�sa okainak k�zl�se ir�nt. Ezt azonban az aj�nlatk�r� az 1998. j�lius 23. napj�t�l t�rt�nt �rkez�st�l sz�m�tva, a t�rgyal�s 1998. augusztus 12. napj�ig bez�r�lag sem v�laszolta meg. Csak �s kiz�r�lag a d�nt�bizotts�gi t�rgyal�son �rtes�lt arr�l, hogy tulajdonk�ppen formai okok miatt, nevezetesen a beny�jtott aj�nlatnak a dokument�ci� id�zett alpontj�ban foglaltak meg nem felel�s�ge miatt ker�lt sor az aj�nlat �rv�nytelenn� nyilv�n�t�s�ra.
�ll�spontja szerint az aj�nlatk�r� t�bbsz�r�sen megs�rtette a Kbt. el��r�sait, megs�rtette tov�bb� a 4/1996. KT-aj�nl�sban foglaltakat is. Ugyanis addig, am�g az � aj�nlat�t az�rt utas�totta el, mert a t�rzsanyagon k�v�l a beszerzett mell�kleteket, pl. banki igazol�s, nem jegyezte ellen, illetve k�zjegy�vel nem l�tta el, addig m�s aj�nlattev�k eset�ben a Kbt. 46. �-�ban el��rt igazol�sok p�tl�s�ra adott m�dot, m�g olyan esetben is, amikor a k�telez�en becsatoland� 12 igazol�sb�l 6 igazol�s hi�nyzott, �s ezt a bizotts�g meg�llap�totta.
A II. r. k�relmez� beny�jtott �r�sbeli jogorvoslati k�relm�ben ideiglenes int�zked�s megt�tel�t k�rte.
A D�nt�bizotts�g 1998. j�lius 24. napj�n D.162/4/1998. sz�m alatt meghozott hat�rozat�val ideiglenes int�zked�sk�nt a k�zbeszerz�si elj�r�s felf�ggeszt�s�t rendelte el.
A D�nt�bizotts�g a rendelkez�s�re �ll� iratok, tov�bb� az 1998. augusztus 12-�n megtartott t�rgyal�son az aj�nlatk�r�, illetve a k�relmez�k k�pvisel�inek nyilatkozatai alapj�n az al�bbiakat �llap�totta meg.
Az I. r. k�relmez� jogorvoslati k�relme alaptalan.
A II. r. k�relmez� jogorvoslati k�relme alaptalan.
A D�nt�bizotts�g a fenti meg�llap�t�sokat az al�bbiakra alap�tja. Az I. r. k�relmez� jogorvoslati k�relme tekintet�ben nem lehet vit�s, �s ezt a D�nt�bizotts�g a rendelkez�s�re �ll� �s t�zetesen �tvizsg�lt dokumentumok alapj�n egy�rtelm�en meg�llap�thatta, hogy az aj�nlatk�r� a jelen k�zbeszerz�si elj�r�sban nem s�rtette meg a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) azon el��r�s�t, amely az aj�nlati felh�v�s, illetve a dokument�ci� �s m�szaki le�r�s tartalm�ra vonatkozik. A D�nt�bizotts�g ezzel szemben azt �llap�thatta meg a rendelkez�sre �ll� dokumentumok alapj�n, hogy az aj�nlatk�r� nagyon prec�zen, nagyon pontosan, valamennyi idevonatkoz� szabv�ny �s egy�b m�szaki el��r�s megtart�sa mellett sorakoztatta fel a k�zbeszerz�si elj�r�s t�rgy�ra vonatkoz� m�szaki �s egy�b specifik�ci�kat, amely alkalmas volt arra, hogy ez alapj�n a hozz��rt� aj�nlattev� megfelel� aj�nlatot tehessen.
K�vetkezik mindezekb�l, hogy az I. r. k�relmez� k�relme teljes m�rt�kben megalapozatlan, az � beny�jtott sz�vetmint�ja nem az, mint amit az aj�nlatk�r� elv�rt, k�vetkez�sk�ppen � nem azt az aj�nlatot ny�jtotta be, amelyre az aj�nlati felh�v�s �s az ahhoz szorosan kapcsol�d� dokument�ci� vonatkozik. Ebb�l fakad�an a D�nt�bizotts�g azt �llap�thatta meg, hogy az aj�nlatk�r� az I. r. k�relmez� vonatkoz�s�ban nem s�rtette meg a Kbt. el��r�sait, ebb�l k�vetkez�en pedig az I. r. k�relmez� jogorvoslati k�relme n�lk�l�zi a t�nybeli �s jogszab�lyi alapokat, erre tekintettel ez a k�relem teljes m�rt�kben megalapozatlan. Erre figyelemmel ezt az alaptalan k�relmet a Kbt. 88. � (1) bekezd�s�nek a) pontja alapj�n a D�nt�bizotts�g elutas�totta.
A II. r. k�relmez� tekintet�ben a D�nt�bizotts�g t�zetesen vizsg�lta az aj�nlati felh�v�sban, illetve a hozz� tartoz� dokument�ci�ban foglaltakat. R�szletesen, egyenk�nt �s �sszess�g�ben tette vizsg�lat t�rgy�v�, hogy az aj�nlatk�r� milyen megfogalmaz�st haszn�lt, milyen elengedhetetlen k�vetelm�nyeket t�masztott az aj�nlatok beny�jt�s�val kapcsolatban az aj�nlattev�k ir�ny�ban. Ennek sor�n meg�llap�totta, hogy a dokument�ci� jelen hat�rozatban m�r hivatkozott rendelkez�se teljesen egy�rtelm� �s f�lre�rthetetlen el��r�sokat fogalmaz meg. Ugyanakkor ezzel az el��r�ssal �sszevetette a beny�jtott �s nem vit�san a II. r. k�relmez� aj�nlat�t k�pez� dokument�ci�t. Ebb�l egy�rtelm�en meg�llap�thatta, hogy a dokument�ci�ban foglalt iratanyagok egy r�sze t�nyleg al� van �rva, illetve k�zjeggyel van ell�tva. Ez az aj�nlatnak az �n. t�rzsanyaga. Ugyanakkor azonban a m�anyag tasakokban egym�ssal csak gyorsf�z�vel �sszef�z�tt �llapotban l�v� mell�kleti anyagok egyike sincsen ell�tva sem k�zjeggyel, sem al��r�ssal.
Meg�llap�totta a D�nt�bizotts�g, hogy az ilyen m�don t�rt�n� aj�nlatbeny�jt�s nem azonos azzal a szigor� el��r�ssal, amelyet a dokument�ci� tartalmaz. Az pedig nem lehetett vit�s az aj�nlattev� el�tt sem, hogy az aj�nlatk�r� a jelen k�zbeszerz�si elj�r�sban milyen megk�t�seket �rt el�, hiszen a dokument�ci� megv�s�rl�sa n�lk�l egyszer�en nem tehetett volna megfelel� aj�nlatot. K�vetkez�sk�ppen a dokument�ci� megv�s�rl�sa ut�n �t kellett hogy tanulm�nyozza a dokument�ci�ban foglaltakat, �gy nem ker�lhette el a figyelm�t az aj�nlat �ssze�ll�t�s�ra vonatkoz� el��r�s sem.
Az aj�nlatk�r�nek az aj�nlatok beny�jt�s�val kapcsolatos el��r�sa nem ellenkezik a Kbt. el��r�s�val, k�vetkez�sk�ppen a D�nt�bizotts�g azt �llap�totta meg, hogy az aj�nlatk�r� e vonatkoz�sban t�rv�nyt nem s�rtett.
A Kbt. 43. � (1) bekezd�se szerint az aj�nlattev�nek az aj�nlati felh�v�sban, illetve a dokument�ci�ban meghat�rozott tartalmi �s formai k�vetelm�nyeknek megfelel�en kell aj�nlat�t elk�sz�tenie. Az aj�nlatnak tartalmaznia kell az aj�nlattev� kifejezett nyilatkozat�t a felh�v�s felt�teleire, a szerz�d�s teljes�t�s�re �s a k�rt ellenszolg�ltat�s �sszeg�re. A II. r. k�relmez� a Kbt.-ben hivatkozott rendelkez�seknek nem tett eleget. Az �ltala beny�jtott aj�nlat nem felelt meg a dokument�ci�ban el��rt k�vetelm�nyeknek.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� helyesen j�rt el, amikor az 1998. j�lius 13-�n kelt �rtes�t� level�ben a Kbt. 52. � (2) bekezd�s�nek d) pontja alapj�n �rv�nytelennek nyilv�n�totta a II. r. k�relmez� aj�nlat�t.
A Kbt. 52. � (2) bekezd�s�nek d) pontja kimondja, hogy �rv�nytelen az aj�nlat, ha az nem felel meg az aj�nlati felh�v�sban, illetve a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�teleknek. Ugyanakkor a Kbt. 53. (2) bekezd�se szerint az elj�r�s tov�bbi szakasz�ban nem vehet r�szt az, aki �rv�nytelen aj�nlatot tett, illetve akit az elj�r�sb�l kiz�rtak.
A D�nt�bizotts�g a II. r. k�relmez� jogorvoslati k�relm�ben foglaltak alapj�n vizsg�lat t�rgy�v� tette az aj�nlatk�r� azon magatart�s�t, amelynek �rtelm�ben a potenci�lis aj�nlattev�k �ltal beny�jtott aj�nlatok vonatkoz�s�ban t�bb aj�nlattev� r�sz�re ny�jtott lehet�s�get arra, hogy a hi�nyosan becsatolt aj�nlatot az igazol�sok bizonyos k�r�vel k�s�bbiekben kieg�sz�tse, illetve h�vta fel �ket arra, hogy az igazol�sokat p�tl�lag csatolj�k.
E vonatkoz�sban a D�nt�bizotts�g azt �llap�thatta meg, hogy az aj�nlatk�r� az es�lyegyenl�s�g elv�t alkalmazta, nevezetesen a nagysz�m� aj�nlattev�k k�z�l t�bbnek adott lehet�s�get a Kbt. 46. �-�ban foglalt igazol�sok p�tl�s�ra.
Kifog�s t�rgy�v� tette tov�bb� a II. r. k�relmez� azt, hogy az �r vonatkoz�s�ban �ll�spontja szerint nem lehetett teljesen egy�rtelm� az aj�nlattev�k aj�nlat�ban foglalt megfogalmaz�s, mert erre enged utalni az aj�nlatk�r�i lev�l.
A D�nt�bizotts�g e vonatkoz�sban meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� itt sem s�rtette meg a Kbt. el��r�sait. Ugyanis az aj�nlatok tartalmazt�k azokat az elengedhetetlen�l sz�ks�ges adatokat, amelyet az aj�nlati felh�v�s, illetve a dokument�ci� tartalmazott. Ugyanakkor az aj�nlatk�r� jogosan j�rt el a t�rv�ny szellem�ben akkor, amikor bizonyos pontos�t�sokat k�rt, hiszen az egyes aj�nlattev�k nem eg�szen prec�zen, nem eg�szen pontosan hat�rozt�k meg e vonatkoz�sban az aj�nlataikat, de ebben �k az�rt nem hib�sak, mert el�re nem lehet kikalkul�lni �s egy�rtelm�en r�gz�teni pl. az 1., 2., �vre j�v�ben v�rhat� infl�ci� nagys�g�t.
�gy teh�t a D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy a jogorvoslati k�relem ezen r�sze is alaptalan.
Kifog�solta m�g a II. r. k�relmez� jogorvoslati k�relm�ben, hogy nem kapott az aj�nlatok bont�s�r�l jegyz�k�nyvet, tov�bb� hogy nem kapott az �r�sbeli k�relm�re r�szletes indokol�st. E vonatkoz�sban a D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� nem s�rtett t�rv�nyt, ugyanis a t�rv�nynek olyan kogens el��r�sa nincs, hogy az aj�nlatok felbont�s�r�l sz�l� jegyz�k�nyvet az aj�nlattev� r�sz�re meg kellene k�ldeni. Elfogadta a D�nt�bizotts�g az aj�nlatk�r� azon magyar�zat�t is, hogy az�rt nem adott �r�sban v�laszt a II. r. k�relmez�nek, mert id�k�zben k�zhez kapta a D�nt�bizotts�gnak a k�zbeszerz�si elj�r�st felf�ggeszt� hat�rozat�t, �s �gy �rtelmezte, hogy a felf�ggeszt�s minden, azaz valamennyi �rdemi l�p�sre vonatkozik, �gy tekintette, hogy az �r�sbeli v�laszad�s �rdemi l�p�snek min�s�l. Ez�rt nem teljes�tette k�relmez� erre ir�nyul� k�r�s�t.
Miut�n a D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy mind az I. r., mind II. r. k�relmez� jogorvoslati k�relme alaptalan, ez�rt a Kbt. 76. �-�ban biztos�tott jogk�r�ben elj�rva a Kbt. 88. � (1) bekezd�s�nek a) pontja alapj�n a k�relmeket elutas�totta.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.
Budapest, 1998. augusztus 14.
Dr. Engler Magdolna s. k. Dr. Monory Bulcs s. k.
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos
Pribelszkin� Mravik Erzs�bet s. k.
k�zbeszerz�si biztos