KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6546)
Budapest, Margit kRt 85.
Ikt. sz.: D.162/19/1998.
Tárgy: az ECOVITAL Kft. és a Csizmarik és Társa Kft. jogorvoslati kérelme a Vám- és Pénzügyőrség közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ECOVITAL Gazdasági és Kommunikációs Kft. (2013 Pomáz, Bihari János u. 1. képviseli: dr. Balázsi Éva jogtanácsos, a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Csizmarik és Társa Kft. (1211 Budapest, Bajáki F. u. 27., képviseli: Molnárné dr. Kis Lujza ügyvéd, a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága megbízásából a VPOP Gazdasági Hivatala (1085 Budapest, Mária u. 54., képviseli: dr. Gortvay István ügyvéd, a továbbiakban: ajánlatkérő) által "a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állománya, valamint belépő tagjai – kb. 6000 fő – ruházati ellátásához szükséges anyagok beszerzése" tárgyában közzétett közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, mint alaptalant elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. május 13. napján megjelent 19. számának 2780. és azt követő oldalán tette közzé tárgyi témában a nyílt eljárású ajánlati felhívását. A ajánlati felhívás a 3. a) pontban pontosan meghatározza a közbeszerzés tárgyát. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5. a) pontjában közli, hogy dokumentációt bocsát a potenciális ajánlattevők rendelkezésére. Közli azt, hogy milyen feltételek mellett, mely időponttól mely időpontig lehet a dokumentációt átvenni. A 6. a) pontban közli az ajánlatkérő, hogy az ajánlattételi határidő a jelen ajánlati felhívás közzététele napját követő 50 nap 10.00 órája. Ugyanezen időpontban fog lezajlani a benyújtott ajánlatok bontása.
Az ajánlati felhívás 9. pontja részletesen tartalmazza, hogy az ajánlatkérő a potenciális ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására milyen adatok és tények milyen megfelelősség melletti igazolását kéri. A 13. pont pedig rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani és ezen belül a fontossági sorrend az alábbi:
– minőségi megfelelősség,
– gyártói háttér (műszaki megfelelősség),
– referenciák,
– a gyártáson felüli szolgáltatások,
– az ajánlat teljessége.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás tartalmával egyezően egy zöld kötésű terjedelmes dokumentációt állított össze, amely precízen, pontosan, egyértelműen és félreérthetetlen módon közli az ajánlattevőkkel, hogy a közbeszerzés tárgyán belül milyen szolgáltatást vár el az ajánlattevőktől. Természetszerűleg ez a dokumentáció tartalmazza az ajánlati felhívással összhangban, de annál sokkal részletesebben az ajánlati dokumentáció benyújtásának formai követelményrendszerét is. Így különösen kiemelendő a dokumentáció 12. oldalán található 11. pont 2. alpont, amely egyértelműen meghatározza: "az ajánlat eredeti példányát és a másolatokat gépelve vagy eltávolíthatatlan tintával írva kell beadni az ajánlattevő vagy olyan személy aláírásával, aki felhatalmazott arra, hogy a szerződést az ajánlattevő számára kötelezővé tegye. Az ajánlat és kitöltött mellékleteinek minden oldalát, kivéve a nem módosított nyomtatott szakirodalmat, az ajánlatot aláíró személynek vagy személyeknek kézjeggyel kell ellátniuk. Amennyiben az ajánlat nyomdai úton, roncsolásmentesen nem bontható módon kerül kötésre, és az összes oldal számozott, akkor elégséges csak az első és az utolsó oldalak szignálása."
Az ajánlatkérő által összeállított dokumentáció külön fejezetben tartalmazza a részletes szerződési feltételeket. A 32. oldalán ajánlati nyilatkozatot tartalmaz, amelyet az ajánlattevőnek cégszerű aláírással ellátva kellett benyújtania ajánlatához.
Az ezt követő részben, a 37. oldaltól kezdődően, több száz oldalon keresztül tárgyalja és részletezi a beszerzés tárgyát és annak az évekre bontott mennyiségét.
A dokumentáció ilyen módon minden olyan részletkérdésre kiterjedt, amelynek ismeretében az ajánlattevő megfelelő ajánlatot tehetett az ajánlatkérő által meghatározott közbeszerzés témakörében.
Az ECOVITAL Kft. I. r. kérelmező ajánlatát és a mellékletként benyújtani kívánt mintaszöveteket 1998. július 2. napján kívánta átadni az ajánlatkérő megbízottjának. Az ajánlatkérő megbízottja az ajánlat és a mintaszövetek átvételét megtagadta, erről ezen a napon jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyv lényege szerint az ajánlatkérő közölte, hogy azért nem veszi át az ajánlatot és a mintaszöveteket, mert a közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlati felhívásban nem azokról a termékekről volt szó, amelyet az ajánlattevő benyújtani kívánt.
Az ajánlatkérő 1633/27-1998. számú, 1998. július 13. napján kelt levéllel értesítette az összes általa ismert potenciális ajánlattevőt a benyújtott ajánlatok tartalmi felülvizsgálata során tett megállapításairól. Ennek a levélnek a harmadik oldalán szerepel, hogy "a pályázat tartalmi és formai felülvizsgálata során az alább felsorolt cégek ajánlata nem elégítette ki a dokumentációban meghatározott feltételeket, így a Kbt. 52. § (1) bekezdésének d) pontja alapján ajánlatukat érvénytelennek nyilvánította a bizottság. Az érvénytelen ajánlat miatt a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehetnek részt a Debreceni Bőripari Szövetkezet, a Csizmarik és Társa Kft., a Napsugár Rt., R Vállalkozás, a BCB Silber Kft."
Tartalmazza ugyanez a levél azt, hogy bizonyos megnevezett ajánlattevőktől pontosítást kér a benyújtott ajánlatok ármeghatározása tekintetében. Ezt a negyedik oldal tartalmazza. Az érintettek a Berendi King Kft., a Balassa Ruházati Kisszövetkezet és a Nettintex Kft.
A fenti hivatkozott ajánlatkérői levél kézhezvétele után az ECOVITAL Kft. I. r. kérelmező a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelemmel élt. A Döntőbizottságnál a kérelmet D.162/1998. szám alatt iktatták. Ebben a jogorvoslati kérelemben a kérelmező előadja, hogy álláspontja szerint ő helyesen értelmezte az ajánlati felhívásban és a hozzácsatolt dokumentációban foglaltakat, ennek okán és erre tekintettel beszerezte a ruházati ellátáshoz szükséges anyagokat, azokat bevizsgáltatta a KERMI Kft.-vel, elkészíttette ezekről a minőségi tanúsítványokat. Majd amikor ezeket az anyagokat az ajánlatával együtt be kívánta nyújtani, akkor legnagyobb elképedésére ezt az anyagot az ajánlatkérő képviselője megtagadta átvenni. Írásban benyújtott jogorvoslati kérelmében és annak mellékletében pontosan közli, hogy a KERMI-vizsgálatra, illetve a minőségi tanúsításra milyen összegeket használt fel. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. rendelkezését abban a tekintetben, hogy álláspontja szerint nem teljesen egyértelműen, nem precízen határozta meg a közbeszerzési eljárás tárgyát, ezzel adott lehetőséget arra, hogy ő félreértelmezze az elvégzendő feladatot, amelynek során több mint 200 ezer Ft összegű kára keletkezett azáltal, hogy megvásárolta a dokumentációt, továbbá megvásárolta az anyagokat, és azoknak minőségtanúsítási bevizsgáltatását elvégeztette. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő hibájából merültek fel ezek a hiányosságok, erre tekintettel állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. rendelkezését, amely az ajánlati felhívás egyértelmű megfogalmazására vonatkozik, és erre tekintettel ítélje meg számára a felmerült és igazolt költségeket, azaz kötelezze az ajánlatkérőt ezen költségek viselésére. A tárgyaláson I. r. kérelmező képviselője az írásbeli jogorvoslati kérelemben foglaltakat maradéktalanul fenntartotta.
Ezt követően a II. r. kérelmező, a Csizmarik és Társa Kft. szintén jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amely 1998. július 21. napján érkezett a Döntőbizottsághoz. A Döntőbizottság az államigazgatási eljárásról szóló törvény elveit alkalmazva, a később érkezett jogorvoslati kérelmet az azonos tárgy és az azonos ajánlatkérői szerepkörre figyelemmel egyesítette a már folyamatban lévő D.162/1998. sz. ügyhöz, és a két jogorvoslati kérelmet együttesen bírálta el.
A Csizmarik és Társa Kft. II. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmében azt állította, és képviselője az 1998. augusztus 12. napon megtartott döntőbizottsági tárgyaláson is azt hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérőnek az 1998. július 13. napján aláírt és már idézett számú értesítő levele alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő többszörösen megsértette a Kbt. előírásait. Megsértette különösen a Kbt. 24. § (2) bekezdésében írott esélyegyenlőség elvét. A kérelmező írásbeli jogorvoslati kérelmében kifogásolta azt a megfogalmazást, amely úgy szól: "ajánlata nem elégítette ki a dokumentációban meghatározott feltételeket", és csak és kizárólag ennyit közölt vele ebben a hivatkozott iratban az ajánlatkérő. Tájékoztatásul bejelentette azt is, hogy írásban fordult az ajánlatkérőhöz az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása okainak közlése iránt. Ezt azonban az ajánlatkérő az 1998. július 23. napjától történt érkezéstől számítva, a tárgyalás 1998. augusztus 12. napjáig bezárólag sem válaszolta meg. Csak és kizárólag a döntőbizottsági tárgyaláson értesült arról, hogy tulajdonképpen formai okok miatt, nevezetesen a benyújtott ajánlatnak a dokumentáció idézett alpontjában foglaltak meg nem felelősége miatt került sor az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő többszörösen megsértette a Kbt. előírásait, megsértette továbbá a 4/1996. KT-ajánlásban foglaltakat is. Ugyanis addig, amíg az ő ajánlatát azért utasította el, mert a törzsanyagon kívül a beszerzett mellékleteket, pl. banki igazolás, nem jegyezte ellen, illetve kézjegyével nem látta el, addig más ajánlattevők esetében a Kbt. 46. §-ában előírt igazolások pótlására adott módot, még olyan esetben is, amikor a kötelezően becsatolandó 12 igazolásból 6 igazolás hiányzott, és ezt a bizottság megállapította.
A II. r. kérelmező benyújtott írásbeli jogorvoslati kérelmében ideiglenes intézkedés megtételét kérte.
A Döntőbizottság 1998. július 24. napján D.162/4/1998. szám alatt meghozott határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, továbbá az 1998. augusztus 12-én megtartott tárgyaláson az ajánlatkérő, illetve a kérelmezők képviselőinek nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg.
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság a fenti megállapításokat az alábbiakra alapítja. Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme tekintetében nem lehet vitás, és ezt a Döntőbizottság a rendelkezésére álló és tüzetesen átvizsgált dokumentumok alapján egyértelműen megállapíthatta, hogy az ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásban nem sértette meg a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) azon előírását, amely az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció és műszaki leírás tartalmára vonatkozik. A Döntőbizottság ezzel szemben azt állapíthatta meg a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, hogy az ajánlatkérő nagyon precízen, nagyon pontosan, valamennyi idevonatkozó szabvány és egyéb műszaki előírás megtartása mellett sorakoztatta fel a közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó műszaki és egyéb specifikációkat, amely alkalmas volt arra, hogy ez alapján a hozzáértő ajánlattevő megfelelő ajánlatot tehessen.
Következik mindezekből, hogy az I. r. kérelmező kérelme teljes mértékben megalapozatlan, az ő benyújtott szövetmintája nem az, mint amit az ajánlatkérő elvárt, következésképpen ő nem azt az ajánlatot nyújtotta be, amelyre az ajánlati felhívás és az ahhoz szorosan kapcsolódó dokumentáció vonatkozik. Ebből fakadóan a Döntőbizottság azt állapíthatta meg, hogy az ajánlatkérő az I. r. kérelmező vonatkozásában nem sértette meg a Kbt. előírásait, ebből következően pedig az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme nélkülözi a ténybeli és jogszabályi alapokat, erre tekintettel ez a kérelem teljes mértékben megalapozatlan. Erre figyelemmel ezt az alaptalan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Döntőbizottság elutasította.
A II. r. kérelmező tekintetében a Döntőbizottság tüzetesen vizsgálta az ajánlati felhívásban, illetve a hozzá tartozó dokumentációban foglaltakat. Részletesen, egyenként és összességében tette vizsgálat tárgyává, hogy az ajánlatkérő milyen megfogalmazást használt, milyen elengedhetetlen követelményeket támasztott az ajánlatok benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevők irányában. Ennek során megállapította, hogy a dokumentáció jelen határozatban már hivatkozott rendelkezése teljesen egyértelmű és félreérthetetlen előírásokat fogalmaz meg. Ugyanakkor ezzel az előírással összevetette a benyújtott és nem vitásan a II. r. kérelmező ajánlatát képező dokumentációt. Ebből egyértelműen megállapíthatta, hogy a dokumentációban foglalt iratanyagok egy része tényleg alá van írva, illetve kézjeggyel van ellátva. Ez az ajánlatnak az ún. törzsanyaga. Ugyanakkor azonban a műanyag tasakokban egymással csak gyorsfűzővel összefűzött állapotban lévő mellékleti anyagok egyike sincsen ellátva sem kézjeggyel, sem aláírással.
Megállapította a Döntőbizottság, hogy az ilyen módon történő ajánlatbenyújtás nem azonos azzal a szigorú előírással, amelyet a dokumentáció tartalmaz. Az pedig nem lehetett vitás az ajánlattevő előtt sem, hogy az ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásban milyen megkötéseket írt elő, hiszen a dokumentáció megvásárlása nélkül egyszerűen nem tehetett volna megfelelő ajánlatot. Következésképpen a dokumentáció megvásárlása után át kellett hogy tanulmányozza a dokumentációban foglaltakat, így nem kerülhette el a figyelmét az ajánlat összeállítására vonatkozó előírás sem.
Az ajánlatkérőnek az ajánlatok benyújtásával kapcsolatos előírása nem ellenkezik a Kbt. előírásával, következésképpen a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő e vonatkozásban törvényt nem sértett.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A II. r. kérelmező a Kbt.-ben hivatkozott rendelkezéseknek nem tett eleget. Az általa benyújtott ajánlat nem felelt meg a dokumentációban előírt követelményeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő helyesen járt el, amikor az 1998. július 13-án kelt értesítő levelében a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította a II. r. kérelmező ajánlatát.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ugyanakkor a Kbt. 53. (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltak alapján vizsgálat tárgyává tette az ajánlatkérő azon magatartását, amelynek értelmében a potenciális ajánlattevők által benyújtott ajánlatok vonatkozásában több ajánlattevő részére nyújtott lehetőséget arra, hogy a hiányosan becsatolt ajánlatot az igazolások bizonyos körével későbbiekben kiegészítse, illetve hívta fel őket arra, hogy az igazolásokat pótlólag csatolják.
E vonatkozásban a Döntőbizottság azt állapíthatta meg, hogy az ajánlatkérő az esélyegyenlőség elvét alkalmazta, nevezetesen a nagyszámú ajánlattevők közül többnek adott lehetőséget a Kbt. 46. §-ában foglalt igazolások pótlására.
Kifogás tárgyává tette továbbá a II. r. kérelmező azt, hogy az ár vonatkozásában álláspontja szerint nem lehetett teljesen egyértelmű az ajánlattevők ajánlatában foglalt megfogalmazás, mert erre enged utalni az ajánlatkérői levél.
A Döntőbizottság e vonatkozásban megállapította, hogy az ajánlatkérő itt sem sértette meg a Kbt. előírásait. Ugyanis az ajánlatok tartalmazták azokat az elengedhetetlenül szükséges adatokat, amelyet az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció tartalmazott. Ugyanakkor az ajánlatkérő jogosan járt el a törvény szellemében akkor, amikor bizonyos pontosításokat kért, hiszen az egyes ajánlattevők nem egészen precízen, nem egészen pontosan határozták meg e vonatkozásban az ajánlataikat, de ebben ők azért nem hibásak, mert előre nem lehet kikalkulálni és egyértelműen rögzíteni pl. az 1., 2., évre jövőben várható infláció nagyságát.
Így tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ezen része is alaptalan.
Kifogásolta még a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében, hogy nem kapott az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet, továbbá hogy nem kapott az írásbeli kérelmére részletes indokolást. E vonatkozásban a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértett törvényt, ugyanis a törvénynek olyan kogens előírása nincs, hogy az ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet az ajánlattevő részére meg kellene küldeni. Elfogadta a Döntőbizottság az ajánlatkérő azon magyarázatát is, hogy azért nem adott írásban választ a II. r. kérelmezőnek, mert időközben kézhez kapta a Döntőbizottságnak a közbeszerzési eljárást felfüggesztő határozatát, és úgy értelmezte, hogy a felfüggesztés minden, azaz valamennyi érdemi lépésre vonatkozik, úgy tekintette, hogy az írásbeli válaszadás érdemi lépésnek minősül. Ezért nem teljesítette kérelmező erre irányuló kérését.
Miután a Döntőbizottság megállapította, hogy mind az I. r., mind II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, ezért a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a kérelmeket elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. augusztus 14.
Dr. Engler Magdolna s. k. Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k.
közbeszerzési biztos
