KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6549)
Budapest, Margit kRt 85.
Ikt. sz.: D.163/17/1998.
Tárgy: A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Pécsi Fürdő Kft. és a Pécsi Vízmű Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Trócsányi László (1012 Budapest, Pálya út 9.) ügyvéd által képviselt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7601 Pécs, Széchenyi tér 1.), Pécsi Fürdő Kft. (7625 Pécs, Szendrei út 7.) és a Pécsi Vízmű Rt. (Pécs, Nyugati ipari út 8.) a továbbiakban: kérelmezők az Országos Vízügyi Főigazgatóság (Budapest, Márvány u. 1/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) Pécs város és vonzáskörzetében összegyűjtött szennyvizek – mechanikai tisztítást követő – biológiai tisztító fokozat és iszapkezelést biztosító létesítmények üzemeltetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § a) pontját, ezért a K. É. 1998. július 1. napján, a 26. számában 4103 tételszám alatt megjelent ajánlati felhívását megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmezők képviselője részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz Harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele, a tárgyaláson tett érdemi nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
1985. évben kezdődött meg a kiemelt nagyvárosok szennyvíztisztító telepeinek fejlesztési programja és ennek keretében a Pécs Város szennyvíztisztító telep építése. A beruházás 1991–1992-ig csak részben készült el, majd továbbfolytatódott központi költségvetés Környezetvédelmi, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezeti előirányzatából. Három ütemben épült a létesítmény. Az első két ütem megvalósítását követően, a harmadik ütemben történő megépítés érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatósággal az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. 1992. augusztus 1-jén szerződést kötött a pécsi szennyvíztisztító telep I/C ütemére, amely a biológiai tisztítást és az iszapkezelést mint technológiát biztosító létesítmények megvalósítását tartalmazta. A beruházás 1997. év novemberében megvalósult.
A Pécs 01339. hrsz.-ú vízmű művelési ágba tartozó ingatlan tulajdonosa a Pécsi Fürdő Kft., míg a III. célütemben megvalósult objektum tulajdonosa az állam, kezelőjeként a Kincstári Vagyonigazgatóság Hasznosítási Tanácsa 1998. július 28-i ülésén javaslatot tett a kezelő személynek, nevezetesen az Országos Vízügyi Főigazgatóság kijelölésére. A vagyonkezelői szerződés azonban még a mai napig megkötésre nem került.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Közbeszerzési Értesítő 1998. július 1. napján megjelent 26. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg Pécs Város és vonzáskörzetében összegyűjtött szennyvizek – mechanikai tisztítást követő – biológiai tisztító fokozat és iszapkezelést biztosító létesítmények üzemeltetésére, azaz azon létesítmények üzemeltetésére, amelyek a harmadik I./C ütemben kerültek megvalósításra.
Az üzemeltetés határidejét a felhívásban oly módon határozták meg, hogy az a szennyvíztisztító telep létesítményeinek próbaüzem-lezárásától számított hat hónapig, illetve korábbi időpont előtti vagyonjogi átadás esetében a vagyonjogi átadás időpontjáig történik.
Meghatározták az ajánlatok elbírálási szempontjait, nevezetesen az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kerülnek elbírálásra az ajánlatok, és ily módon megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, amelyek a következők voltak:
– üzemeltetés gazdaságosságának és műszaki hatékonyságának bizonyítása az ajánlatban, biztosíték, garanciák,
– szennyvíztelep-üzemeltetési referenciák,
– kiegyensúlyozott gazdálkodás, pénzügyi stabilitás, megfelelő – a feladat ellátásához alkalmas – szakmai személyzet, géppark, eszközök,
– felajánlott garanciális feltételek,
– szolgáltatás technikai ismérvei,
– szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel való munkakapcsolat.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásához részletes dokumentációt is készített.
A törvényes határidőn belül – 1998. július 15-én – a kérelmezők jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a Döntőbizottsághoz. Kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy jogszabálysértően járt el az ajánlatkérő. Semmisítse meg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos döntését, kötelezze a felmerült igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást függessze fel.
Indokaként előadta, hogy az I/A beruházási ütemben megvalósult építmény kezelője, majd tulajdonosa a Pécsi Vízmű Rt. Az I/B ütemben megvalósult ingatlan is a Pécsi Vízmű Rt. tulajdonába került. Az I/C beruházási ütemben épített berendezéscsoport elkészült, és 1997. július 9-én a műszaki átadás megtörtént, és a Pécsi Vízmű Rt. szolgáltatási kötelezettsége terhére üzemelteti ezt a létesítményt.
Álláspontja szerint a harmadik I/C ütemben megvalósult beruházás az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint a kincstári vagyonkezelésről és értékesítésről szóló 183/1996. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében az államháztartáshoz tartozó vagyonnak minősült, így ezen vagyonnal kapcsolatos intézkedés a vagyonkezelő feladata, nevezetesen a közbeszerzési eljárás kiírása is a vagyonkezelő feladata lenne.
Tudomása szerint a Kincstári Vagyonigazgatóság és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetőleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság között még mind a mai napig vagyonkezelő szerződés nem jött létre.
Álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint ezek a létesítmények a Ptk. 139. §-a szerint az állam, illetőleg a Pécsi Vízmű Rt. közös tulajdonában állnak, a beruházásban megvalósult létesítmény osztatlan közös tulajdont alkot, és a tulajdonostársaknak ily módon közösen kell dönteniük a tulajdonosi jogok gyakorlását illetően. Ilyen megállapodás azonban nincs a felek között, tehát nem volt joga – álláspontja szerint – az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak a közbeszerzési eljárást megindítani.
Álláspontja szerint az I/A, IB és az I/C szakaszban megépült létesítmények amúgy is csak egységesen üzemeltethetők, fizikai értelemben sem lehet a létesítményeket külön üzemeltetni.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében elsődlegesen elkésettségre való hivatkozással kérte elutasítani a jogorvoslati kérelmet, tekintettel arra, hogy az 1998. január 5., illetőleg február 3-i keltű levelükben a Pécsi Vízmű Rt-nek jelezték, hogy közbeszerzési eljárást kívánnak alkalmazni. Tehát ez már ekkor a kérelmezők tudomására jutott, így ehhez képest a jogorvoslati kérelem elsődlegesen elkésett. Másodlagosan az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint jogszerűen járt el, amikor közbeszerzési eljárás meghirdetése mellett kívánja üzemeltetni a megépített szennyvíztisztítót.
Álláspontja szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóságra mint központi költségvetési szervre kiterjed a Kbt.-nek a személyi hatálya, és mint a törvény hatálya alá tartozó szervezet beszerzésére, a jelen beruházásra is kiterjed a törvény hatálya, mivel közpénzekből jött létre jelen beruházás. Álláspontja szerint ez a beruházás még nem fejeződött be, hiszen az aktiválása még nem történt meg. Az aktiválásnak azt a számviteli műveletet kell tekinteni, melynek során a beruházás kapcsán létrehozott mű, tárgyi eszköz állományba vételre került az üzemeltetőnél. Így tehát a beruházás teljes befejezéséig a törvény személyi és tárgyi hatálya kiterjed erre a beszerzésre.
Az aktiválásig a beruházó kötelessége, hogy az állami forrásból létrehozott mű megóvásáról, kezeléséről gondoskodjon, így a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján közbeszerzési eljárás keretében kell megrendelnie az üzemeltetést. Tehát a Kbt. szabályait kell az aktiválás megtörténtéig alkalmazni. Egyébként is a Kbt. hatálya alá tartozik az üzemeltető kiválasztása, hiszen a szolgáltatás ellenértéke, amelyhez az üzemeltető lakossági befizetésekből jut hozzá, abból a 100%-ig állami beruházásokban megvalósuló közműből fakad, amely a jelenleg az eljárás tárgya. Így tehát közpénz hasznainak beszedéséről van szó, amely a Kbt. preambuluma alapján megalapozza a Kbt. kötelező alkalmazását.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságot jogforrás hatalmazta fel a 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontja, a vízügyi kormányzati beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátására. Ezen jogszabályi felhatalmazás alapján jogosult volt a beruházás során az eljárás kiírására. Folyamatosan tájékoztatta a Kincstári Vagyonigazgatóságot a beruházás állapotáról, és 1998. július 29-én a Kincstári Vagyonigazgatóság a mű kezelőjévé őket jelölte ki.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 1. §-a meghatározza a törvény hatálya alá tartozó szervezeteket. Ennek alapján a Kbt. hatálya alá tartozik az 1. a) pontja szerint a központi költségvetési szerv 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései, nevezetesen árubeszerzéseik, építési beruházásaik és szolgáltatásaik megrendelése során a törvény hatálya alá tartoznak, ha azok a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a közbeszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy a harmadik I/C ütemben megvalósult beruházás állami pénzből megvalósítandó beruházás volt, amelynek lebonyolítására az ajánlatkérő kapott megbízást.
Ezen beruházás befejezésre is került és a beruházás befejezését követően a 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet – amely a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségről szól – 3. §-a kimondja: a vagyonkezelés olyan vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek célja az állami feladatellátás – ezen belül a központi költségvetési szervek működési feltételeinek – hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése. A beruházás befejezését követően a beruházónak intézkedni kell – állami vagyon révén – az állami vagyonkezelő kijelöléséről. Ugyanezen Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a vagyonkezelői jog keletkezik a 2. § (2) bekezdése d) pontja szerinti központi költségvetési szervek vonatkozásában az ott meghatározott vagyonkörre nézve törvény alapján, b) pont a vagyonkezelési szerződés megkötésével, ideértve a 11. § (1) bekezdésében megjelölt megállapodást is, c) pont ingatlanra vonatkozóan az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéssel, úgy hogy a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelői szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelői jogai és terhelik kötelezettségei.
Az iratokból megállapíthatóan a közbeszerzési eljárás megkezdésekor – 1998. július 1. napján – vagyonkezelő kijelölésére, illetőleg vagyonkezelői szerződés megkötésére nem került sor, holott a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontja a Kbt. 4. § (2) bekezdése értelmében az előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívást, ajánlati felhívást vagy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének időpontját kell érteni.
Megállapítható volt tehát a becsatolt iratokból és a nyilatkozatokból, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésének pillanatában ajánlatkérői jogosultsággal nem rendelkezett a felhívásban szereplő ajánlatkérő, hiszen csak 1998. július 28-án került sor javaslattételre az Országos Vízügyi Főigazgatóság mint vagyonkezelő kijelölésére, és a döntőbizottsági eljárás befejezéséig a vagyonkezelői szerződés sem jött létre a korábban hivatkozott Korm. rendelet értelmében.
A Kbt. 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint a jelen közbeszerzési eljárás megindulásakor pl. jogosult lehetett volna az eljárás lefolytatására az állami beruházásért felelős KHVM, de semmi esetre sem az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Az iratok között nem lelhető fel olyan irat, amely alapján felhatalmazást kapott volna az Országos Vízügyi Főigazgatóság ezen közbeszerzési eljárás lefolytatására, illetőleg nincs olyan egyéb törvényi rendelkezés sem, amely alapján ő jelen ügyben a felhívás megjelenésének időpontjában jogosult lett volna a közbeszerzési eljárás meghirdetésére.
Az ajánlatkérő által hivatkozott 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése, mely rendelet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladatáról és hatásköréről szól, azt mondja ki, hogy az OVF a vízgazdálkodás országos jelentőségű szakfeladataival összefüggő és egyéb vízügyi igazgatási feladatok körében közreműködik a vízgazdálkodással összefüggő jogviszonyok szakmai előkészítésében, a vízügyi kormányzati beruházások és beruházási célprogramok végrehajtásából adódó, a vízgazdálkodásért felelős minisztérium által meghatározott feladatok ellátásában.
Ez a jogszabályhely még önmagában nem jogosítja fel arra az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy önállóan közbeszerzési eljárást folytasson le, hangsúlyozottan abban az időpontban, amikor a közbeszerzési eljárás megindítása megtörtént. Hiszen akkor nem rendelkezett kezelői jogosítvánnyal.
Mindebből következően tehát az ajánlati felhívás megjelenése pillanatában ajánlatkérői jogosultsággal nem rendelkezett az Országos Vízügyi Főigazgatóság, így nem volt törvényi lehetősége a közbeszerzési eljárás megindítására.
A Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, és ezért az ajánlatkérő felhívására vonatkozó döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján megsemmisítette.
Tekintettel arra, hogy a jogsértés megállapításra került, így kötelezte az ajánlatkérőt a 88. § (1) bekezdésének g) pontja alapján a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. augusztus 19.
Ruthner Oszkár s. k. Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Pribelszkyné Mravik Erzsébet s. k.
közbeszerzési biztos
