KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6556)
Budapest, Margit kRt 85.
Ikt. sz.: D.180/5/1998.
Tárgy: a Magyar Aszfalt Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest XXIII. kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35–37., képviseli: dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1135 Budapest, Szegedi út 35–37., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata (1239 Budapest, Grassalkovich út 162., a továbbiakban: ajánlatkérő), Budapest XXIII., Kis-Duna utca kiépítése szilárd burkolattal tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. május 20-án ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 20. számában (2667) nyílt közbeszerzési eljárás megindítására 284 fm, 1128 m2 területen útépítésre szilárd burkolattal Budapest XXIII., Kis-Duna utcában. Ajánlattevőknek a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a)–d) pontjai szerint kellett műszaki alkalmasságukat igazolniuk "lakóutak útépítésére vonatkoztatva". Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, ezért előírt hét elbírálási szempontot, azok fontossági sorrendben az alábbiak:
– referencia az előző 3 évi lakóutak útépítési munkái alapján,
– határidő, megvalósítási időtartam, ütemezés, különös tekintettel az építés ideje alatt a célforgalom biztosítására,
– ajánlati ár,
– végrehajtásért felelős személyek szakmai, műszaki felkészültsége, referenciamunkái,
– ajánlattevő műszaki, technikai felszereltsége,
– ajánlattevő pénzügyi, gazdasági helyzete,
– kötelező alkalmassági időn belül garancia vállalása.
Az ajánlati felhívás dokumentációja tartalmazta a tételes költségvetési kiírást és a részletes feltételeket.
Eszerint "a kivitelezési munkák ideje alatt a helyi célforgalom biztosítása mellett az útszakasz egy ütemben történő lezárása szükséges", továbbá "a közüzemi járművek, mentők, tűzoltók célforgalmát az útépítési munkák ideje alatt biztosítani kell."
A részletes ajánlati feltételek között előírta többek között azt is, hogy a teljesítési határidő 1998. szeptember 15., előleg folyósítására nincs lehetőség, a szerződéstervezet becsatolása kötelező, valamint azt, hogy a kötelező kötbér 20 E Ft/első 30 nap, majd a továbbiakban 50 E Ft/nap.
1998. június 30-án az ajánlattételi határidőig a következő ajánlattevők jelentkeztek: Universal Bau Center Kft., Penta Kft., Schubert István vállalkozó, Vakond Kft. és kérelmező.
Értékelési időszakban nem kért magyarázatot ajánlatkérő a kérelmező árajánlatára. Ajánlatkérő az elbírálást követően 1998. július 14-én hirdetett eredményt, mely szerint az eljárás nyertese Schubert István vállalkozó, míg a második legjobb ajánlatot kérelmező nyújtotta be.
Ajánlatkérő a szerződést 1998. július 15-én megkötötte a nyertessel.
Kérelmező törvényes határidőn belül, 1998. július 29-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a Kbt. 59. § (1) bekezdése megsértésének megállapítását és bírság kiszabását. Kérte továbbá költségeinek megtérítését és az ügyben tárgyalás tartását. Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Fenti kérelmét és álláspontját a megtartott tárgyaláson változatlanul fenntartotta, kiegészítve azzal, hogy referenciái a becsatolt jegyzőkönyvek tanúsága szerint I. osztályúak voltak, és hogy a nyereség nélküli árajánlatát azért tette, hogy referenciamunkát szerezhessen ajánlatkérőnél.
Az alacsony árajánlatra nem kért magyarázatot ajánlatkérő. A szakmai személyzetének műszaki felkészültsége megfelelő. Kifejtette ajánlatkérő döntésének ellentmondását is, miszerint ha a referenciái miatt nem tartotta megfelelőnek ajánlatát, akkor nem sorolhatta volna a második helyre azt ajánlatkérő. A tárgyaláson becsatolta a nyertesnek hirdetett ajánlattevő egy darab referencia- munkájának helyszínén készített fényképfelvételeket, melyeken hasonló hiányosságok találhatók, melyeket kérelmező "rovására" felhozott ajánlatkérő.
Ajánlatkérő az írásos észrevételében és a tárgyaláson azt nyilatkozta, hogy az ajánlatokat az értékelési szempontok fontossági sorrendjében bírálták el. Álláspontjuk szerint kérelmező megjelölt referenciamunkáinál nem lakóútépítéseket sorolt fel zömében. Néhány budaörsi útnál (Farkasréti u., Halom u., Semmelweis u., Ady E. u.) fotókat készítettek, melyek szerint csatornaakna- fedlapok több helyen nincsenek szintbe helyezve, árokburkolat megsüllyedt, az aszfalt hengernyomos, esztétikailag elfogadhatatlanok a kocsibehajtók. Véleményük szerint nem állja meg a helyét kérelmező azon állítása, hogy a felhívásnak megfelelő nagyszámú referenciával rendelkezik.
Ajánlatkérő szerint kérelmező ajánlatában a célforgalom biztosítottsága sem megfelelő, tekintettel arra, hogy nem foglalkozott az érintett lakosság ingatlanra történő ki-be hajtás napi igényével. Negatívumként értékelte a rövid átfutási időt is. Kifogásolta azt is, hogy irreálisan alacsony árat jelölt meg ajánlatában kérelmező. Egyértelműen jobb a nyertes garanciavállalása, és mindenekelőtt a referenciát tekintve választották ki a legelőnyösebb ajánlatot.
Az ügyben az egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő az elbírálási szempontoknak megfelelően s azok fontossági sorrendjét betartva bírálta-e el az ajánlatokat.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a) vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Az ajánlatkérő a 34. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti értékelést választotta.
A Kbt. 37. § (1) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérő szükséges dokumentációt is készített.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészíteni, és így az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Mindezen törvényi szabályozásból következik, hogy az ajánlatkérő pedig mindvégig kötve van az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakhoz. Ebből következően és a 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Döntőbizottság megállapította, hogy mind a nyertes, mind a kérelmező ajánlata érvényes volt, és kizárásról sem kellett intézkedni, így elvégezte az ajánlatok értékelési szempontok szerinti összehasonlítását.
A Döntőbizottság abból a szempontból vizsgálta meg az ajánlatokat, hogy egyes elbírálási szempontok vonatkozásában kinek az ajánlata bizonyult jobbnak.
Mindezt arra való tekintettel tette, hogy azt nem írja elő a Kbt., hogy milyen rendszerben, milyen mechanizmus szerint válassza ki az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot, csupán azt kell figyelembe venni, annak kell érvényre jutnia, hogy az elbírálási szempontok fontossági sorrendje, tehát az értékelés végeredményének – a döntésnek – kell tükröznie a szempontoknak történő megfelelést és fontosságot.
Az előírt értékelési szempontok tekintetében a Döntőbizottság az alábbi megállapításra jutott.
A referenciamunkákat közel azonosnak ítélte a Döntőbizottság, tekintettel a felek által becsatolt – fényképfelvételekkel bizonyított – hasonló hiányosságokra.
A határidő, átfutási idő és célforgalom biztosítása tekintetében is közel egyenlőnek értékelhető a két ajánlat, mert mindketten 1998. szeptember 15-re vállalták a munka befejezését. A 35 napos átfutási idő kedvezőbb volt kérelmezőnél, mint a nyertes 60 napos vállalása. A cégforgalom biztosítása a terv szerint történt mindkét ajánlatban, de a nyertes ajánlatban rögzített külön részletes vállalás (ingatlanokra behajtás biztosítása) nem értékelhető többletajánlatként, mert arra sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem utalt ajánlatkérő.
A harmadik–hatodik szempontoknál (ajánlati ár, műszaki személyzet felkészültsége, ajánlattevő műszaki, technikai felszereltsége és pénzügyi, gazdasági helyzete) ajánlatkérő által a tárgyaláson is elismerten a kérelmező ajánlata jobb volt. A garancia vállalása a nyertes ajánlattevőnek jobb volt kérelmezőnél.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy összességében a kérelmező ajánlata volt a legkedvezőbb.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Míg az 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint, azaz a b) pont szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Mindezekre tekintettel tehát megállapítható volt a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy az ajánlatkérő – figyelemmel a Kbt. előbb hivatkozott 56. § (1) bekezdésére – megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, hiszen nem azt hirdette ki nyertesnek, aki az összességében legelőnyösebb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a rendelkező részben foglalt jogsértést, és mivel a szerződést a nyertessel ajánlatkérő megkötötte, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket is alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. augusztus 31.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
