KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6780)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.184/6/1998.
Tárgy: Magánerő Kft. jogorvoslati kérelme Herceghalom Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Magánerő Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1141 Budapest, Komócsi út 41., továbbiakban: kérelmező) Herceghalom Község Önkormányzata (2053 Herceghalom, Gesztenyés út 13., továbbiakban: ajánlatkérő) általános iskola tornaterem és kiszolgáló helyiségek építése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) és 50. § (2) bekezdés második fordulatát, a 49. § (1) bekezdésére tekintettel, valamint az 59. § (1) bekezdését. Ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőt kötelezi, hogy fizessen meg 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi nyilatkozata, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 1998. június 10-i számában, általános iskolai tornaterem és kiszolgáló helyiségek építésére kért ajánlatokat.
A felhívás 11. pontjában az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására a következő előírásokat tette:
Pénzintézeti igazolás:
– mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját,
– az ajánlattevő fizetési kötelezettségeinek eleget tesz-e,
– a számláján sorban állás volt-e és utoljára mikor,
– az ajánlattevő hitelképességéről szóló igazolás,
– cégbemutatás, 30 napnál nem régebbi cégkivonattal.
Gazdasági adatok:
– 2 évre szóló mérlegadatok,
– adózott eredmény, követelések, kötelezettségek, saját tőke részletezése, befektetett eszközök részletezése,
– árbevétel alakulása,
– a Kbt. 46. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok és igazolások csatolása, valamint
– műszaki alkalmasság igazolása a Kbt. 44. § (2) bekezdés a)–d) pontjai szerint.
A felhívás 13. pontjában az ajánlatok elbírálási szempontjait szabályozta oly módon, hogy összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el azokat, és ily módon megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendjében, ami a következő volt:
– ajánlattevő megbízhatósága,
– vállalási ár,
– referenciamunkák,
– számlázási és fizetési feltételek,
– késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke.
A felhívás 15. pontjában tett előírás szerint a szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 15 napon belül kerül sor.
Az 1998. július 21-i ajánlattételi határidőig az alábbi cégek tették meg ajánlatukat: kérelmező, KIPSZER FT Rt., Provill Lumiere Kft.
Az ajánlatkérő a bontást követően minden ajánlattevőt levélben tájékoztatott arról, hogy az ajánlati felhívás dokumentációján belül közzétett költségvetési kiírás egyik tételében – az építési tervek terület-előkészítő munkái között az 1. pontban meghatározott "meglévő gázvezeték kiváltásához munkaárok készítése, földkiemeléssel, földelszállítással" tételben – a felhívás szerint tévesen 1280 m3 szerepel, míg helyesen 12,80 m3 az elvégzendő munka volumene.
Minderre tekintettel kérte az ajánlatok felülvizsgálatát és módosítását mind a műszaki tartalom, mind pedig az árajánlat tekintetében (1998. július 23.). Az ajánlatkérői tájékoztatásra a kérelmező és a KIPSZER FT Rt. írásban előadta, hogy a mennyiségi eltérést a dokumentáció alapján már az ajánlata készítése közben korrigálta, és az ajánlatát már helyesen árazta be, így nem kívánja azt módosítani.
A Provill Lumiere Kft. árajánlatát 2 570 979 Ft+áfával csökkentette, így a bontáskor ismertetett 44 518 994 Ft+áfa árajánlatát 41 948 018 Ft+áfa összegre módosította.
Az ajánlatkérő ezt követően elbírálta az ajánlatokat, és az 1998. július 27-i képviselő-testületi ülésen meghozta a 40/1998. (VII. 27.) sz. határozatát, mely határozatával a Provill Lumiere Kft. módosított ajánlatát hirdette ki nyertesnek. A szerződést megkötötték a felek.
A kérelmező 1998. augusztus 5-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, módosított kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a szerződés megkötésére tekintettel a jogsértést és bírságot szabjon ki, továbbá a költségekben marasztalja az ajánlatkérőt.
Jogorvoslati kérelmében támadta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását lezáró döntést. Álláspontja szerint az ajánlatkérő nem az elbírálási szempontoknak megfelelően hozta meg a döntését, tekintettel arra, hogy az ő ajánlata jobb, mint a nyertes ajánlata. Továbbá sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az eljárása során lehetőséget biztosított, illetőleg felhívta az ajánlattevőket az ajánlatok módosítására az ajánlati dokumentációban észlelt elírás miatt. Ezt a módosítást a nyertes ajánlattevő megtette és ezt a módosított ajánlatát fogadta el nyertesnek az ajánlatkérő.
Valamint ideiglenes intézkedésként kérte, hogy a Döntőbizottság tiltsa meg a szerződés megkötését.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a döntésük jogszerű volt, az elbírálási szempontok szem előtt tartása mellett hozták meg a döntésüket és hirdették ki az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevőt nyertesnek. A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a nyílt eljárási fajtát választotta.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint ezen eljárási fajta alkalmazása esetén az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Ez azt jelenti az 50. § (1) bekezdése értelmében, hogy az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik, azaz a 49. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg vonhatja vissza az ajánlatát. A 49. § (2) bekezdése értelmében pedig az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
Mindezekre figyelemmel megállapítható volt a becsatolt iratokból, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok módosítására tett javaslatot az ajánlattevők felé, az ajánlattételi határidő lejártát követően. A nyertes ajánlattevő az ajánlatát ennek megfelelően módosította is a törvényi tiltás ellenére. Így tehát az ajánlatkérő a rendelkező részben foglaltakra tekintettel megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulatát, figyelemmel az előbb hivatkozott jogszabályokra.
Ezen túlmenően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy milyen módon hasonlította össze az ajánlatkérő az ajánlatokat, megvizsgálta és összehasonlította az ajánlatokat az értékelési szempontok szem előtt tartásával.
Az első szempont a megbízhatóság volt. Ezen elbírálási szempont alapján az ajánlattevő pénzintézeti igazolásait, banktól kapott nyilatkozatot, pénzügyi hátterüket, mérlegadataikat, műszaki háttereit vizsgálta az ajánlatkérő, illetőleg szem előtt tartotta azt a körülményt, hogy már intézményüknél bizonyos munkálatokat végzett a nyertes, míg a másik két ajánlattevő nem. Egyébként ezt megerősítette az ajánlatkérő képviselője a Döntőbizottság előtt megtartott tárgyaláson is szóbeli nyilatkozatával.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy a kérelmező 8 éve működő cég, 1996-ban és 1997-ben növekvő értékesítés (300 millió forint) mellett növekvő üzleti eredményt mutatott. 30-60 főt alkalmazó cég, referenciái között nagyszámú magasépítési létesítményt jelöl meg, az előző 3 évben ilyen 21 darab volt.
A nyertes ezzel szemben 2 éve működő cég, 1996-ban veszteséges, 1997-ben volt nyereséges, mérlegadatai szerint. Éves értékesítése 1997-ben 35 millió volt. Nyolc referenciamunkára hivatkozott, elvégzett munkaterület és érték feltüntetése nélkül.
A nyertes 1997-ben két alkalommal is végzett kifogástalan munkát az ajánlatkérőnél, míg ilyen szempontból nem volt ismert a két másik ajánlattevő. Tehát megállapítható volt, hogy e tekintetben az ajánlatkérő tévesen jobbnak ítélte a nyertest, és itt döntően szem előtt tartotta a nála végzett korábbi tevékenységének vizsgálatát, ami nem volt elbírálási szempont. Tehát egy többletelemet épített be az ajánlatkérő, a nála végzett korábbi munkálatok értékelésével.
Az ár értékelésénél az eredeti árajánlatot lehetett figyelembe venni. A nyertesé 44,5 millió Ft, a kérelmezőé 41,8 millió Ft volt. Kérelmezőé lényegesen kedvezőbb, mint a nyertesé.
A referenciamunkák vonatkozásában ajánlatkérő ismételten a nyertesnek helyben végzett munkáit vette figyelembe, ez az értékelési jegyzőkönyvből, illetőleg a tárgyaláson tett nyilatkozatából egyértelműen megállapítható volt. Egyébként a másik két cég nála végzett referenciamunkával nem rendelkezett, de a nyertesnél nagyobb számú és volumenű, igen jó referenciamunkákat meg tudtak nevezni.
Mindenképpen e szempontból a kérelmező ajánlatát kedvezőbbnek kell tekintetni, ellentétben az ajánlatkérő döntésével.
A számlázási és fizetési feltételek negyedik elbírálási szempont vonatkozásában különbség nem volt az ajánlatok között, tehát azonos színvonalúnak kellett mindegyiket tekinteni.
A késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke vonatkozásában a nyertes ajánlata volt kedvezőbb.
A kérelmező 100 000 Ft/nap, a nyertes 200 000 Ft/nap kötbért vállalt. Mindebből tehát megállapítható, figyelemmel az elbírálási szempontokra, az ajánlattevő megbízhatósága tekintetében jobb, a kérelmező vállalási ár tekintetében is jobb, referenciamunkák tekintetében is, számlázási fizetési feltételek vonatkozásában azonos színvonalú, illetőleg a késedelmes teljesítés vállalt kötbér vonatkozásában jobb csupán a nyertes ajánlattevő. Tehát így összességében kedvezőbb ajánlatot tett a kérelmező.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Minderre tekintettel tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését azzal a magatartásával, hogy nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdetette ki nyertesnek. Ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést.
A szerződést a felek megkötötték, erre való tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki. A bírság mértékének meghatározásakor figyelembe vette az elkövetett jogsértés súlyát, és ezt szem előtt tartva a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta az elkövetett jogsértés súlyával arányban állónak.
A jogsértés megállapítására tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte az ajánlatkérőt a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. szeptember 1.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
