KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6883)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz: D.188/11/1998.
Tárgy: a MÁV Tiszavas Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. Pályagazdálkodási Központ közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A MÁV-TISZAVAS Miskolci Járműjavító Kft. (3527 Miskolc, Kandó K. tér 1. képviseli: Dr. Tóth László ügyvéd, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a MÁV Rt. Pályagazdálkodási Központ (1011 Budapest, Hunyadi J. u. 12–14., képviseli: dr. Csehy Erzsébet jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "hosszúsín-szállító szerelvény kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratanyag és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. július 17-én megjelent 24. számában hosszúsín-szállító szerelvény kialakítására tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás formájában.
A hosszúsín-szállító szerelvény kialakítása 1 db lehúzókocsi és 9 db szállítókocsi átalakítását és üzembe helyezését jelentette.
Az ajánlati felhívás szerint rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni.
Az ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció tartalmazta a kocsik főbb paramétereit, az átalakítási munkák főbb műveleteit. Az átalakítandó kocsikat ajánlatkérő biztosította. A dokumentáció készítésének időpontjában azonban még nem álltak rendelkezésre azok a kocsik, amelyeket az ajánlatkérő átalakíttatni kívánt. Az átalakítandó kocsik tényleges műszaki állapotát a felhívás közzétételekor sem ajánlatkérő, sem ajánlattevők nem ismerték.
A dokumentáció II/12. pontja szerint az ajánlattevőknek az ajánlati árat a mellékletben lévő műszaki leírás és rajz alapján a IV.l.6. sz. melléklet szerinti költségvetés elkészítésével kellett megadni.
A költségvetési kiírást (munka megnevezése, anyag-, bér- és egyéb költség bontásban) beárazás nélkül – még az ajánlatok bontását megelőzően – 1998. július 22-ig az ajánlatkérőnek be kellett mutatni, abból a célból, hogy az ajánlattevők számára a feladat egyértelmű-e.
Az ajánlattevők ezt elkészítették és az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátották.
Az elkészített beárazás nélküli költségvetéseket az ajánlatkérő érdemi észrevétel nélkül tudomásul vette.
Az ajánlati felhívás 13. pontja tartalmazta az ajánlatok elbírálási szempontjait.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot az alábbi elbírálási szempontok fontossági sorrendje alapján kívánta kiválasztani:
– műszaki alkalmasság, megbízhatóság,
– ár, fizetési feltételek,
– garanciális feltételek,
– referenciák,
– határidő.
Az ajánlattételi határidőig, 1998. július 28-ig ajánlatot tettek: MÁV FKG Kft., MÁV Szolnok Járműjavító Kft. és kérelmező.
Az ajánlatok bontásáról készített jegyzőkönyv tartalmazta a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 51. § (3) bekezdésében foglalt adatokat.
Az ajánlati árakat a jegyzőkönyv tartalmazta, külön kiemelve azt, hogy a MÁV FKG Kft. opciós árként jelölte meg a kerékabroncscsere és a 40% feletti padlóburkolat-csere árát.
A kérelmező árajánlata: szállító kocsi: 1 217 E Ft/db, lehúzó kocsi: 1 227 E Ft/db. Az FKG Kft. árajánlata: szállítókocsi: 1188 E Ft/db, lehúzó kocsi: 1168 E Ft/db. Kerékabroncscsere: 185 000/kerékpár, 40% felett: padlóburkolat-csere: 10 500/fm.
A jelen lévő ajánlattevők észrevétellel ekkor nem éltek.
Az ajánlatkérő az ajánlatok érdemi vizsgálatát elvégezte, melynek eredményeként a MÁV FKG Kft. és a kérelmező ajánlatát közel azonosnak minősítette. Az értékelés során észlelte és jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a MÁV FKG Kft. a munkafázisokat külön-külön beárazta, a kérelmező csak felsorolta a végzendő munkákat, és az árakat összevontan, átalányban közölte. Az ár vonatkozásában megállapította, hogy a MÁV FKG Kft. 318 220 Ft-tal kedvezőbb ajánlatot tett. Az opciós árajánlatot ajánlatkérő nem vette figyelembe, mivel ekkor már ismerte az átalakítandó kocsik műszaki állapotát és tudta, hogy az átalakításra kerülő kocsiknál abroncscserét és 40% feletti padlócserét nem kell végezni.
Az ajánlatkérő 1998. augusztus 6-án nyertest hirdetett a MÁV FKG Kft. személyében, akivel a szerződést 1998. augusztus 10-én megkötötte.
A törvényes határidőn belül kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben az ajánlatkérő döntését kifogásolta.
Álláspontja szerint az ajánlati árak tartalmi eltérésük miatt nem összehasonlíthatók, mivel az ő ajánlatuk a kiírás szerinti olyan többletmunkát is tartalmazott, amelyet a nyertes opciós árként jelölt meg.
A két ár álláspontjuk szerint akkor lett volna összehasonlítható, ha az ajánlatkérő megkereste volna őket, hogy ajánlatukban az árat kerékabroncscsere és 40% feletti padlóburkolat-csere levonása nélkül is adják meg. Ebben az esetben az ő árajánlatuk a nyertesnél kedvezőbb lett volna. Álláspontjuk szerint az opciós ajánlatával a nyertes többváltozatú ajánlatot készített.
A tárgyaláson a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátottak egy kerékabroncscsere és a 40% feletti padlócsere nélküli árajánlatot, mely összegszerűségében a nyertes ajánlatánál 243 310 Ft-tal alacsonyabb összeget tartalmazott.
A számítások alapját egy korábbi, 1996. évben végzett, 14 kocsiból álló hosszúsín-szállító szerelvény átalakításának és fővizsgájának tényleges leszámlázott költségei képezték oly módon, hogy az ott elvégzett abroncscsere és padlóburkolat-csere mennyisége alapján egy kocsira vetítve átlagot számítottak, és az így kijött eredményt vették figyelembe a Döntőbizottsághoz benyújtott számításban.
Ez azt jelentette, hogy 14 átalakított kocsinál 2 db kerékpárabroncsot kellett cserélni, így az egy kocsira jutó abroncscsere mennyisége 0,143. Erre eső költség 20 E Ft. Ennyivel csökkent volna kocsinként az árajánlatuk. Hasonló számítást végeztek a padlócserére vonatkozóan is.
A kérelmező az 1996. évi számlákat becsatolta. A számlákból kitűnt, hogy külön összegben szerepel azokon a kocsik átalakításának költsége, külön a vizsgadíja, ezen túlmenően a padlóburkolat-csere minden fm-e és az abroncscsere költsége is külön tételként jelenik meg.
A kérelmező kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság címén történő elutasítását kérte, az alábbi indokok alapján.
Az ajánlatok műszaki tartalmuk alapján összevethetők voltak, a nyertes és a kérelmező ajánlata között az elbírálási szempontok alapján az eltérés minimális volt, ez az eltérés árban mutatkozott meg.
A döntésnél már tudták, hogy a nyertes ajánlatában opciós tételként megjelölt munkák elvégzése nem szükséges, így az ő árajánlatuk kedvezőbb volt.
A kérelmezőt az ajánlatának korrekciójára nem hívhatták fel, mivel a Kbt. 50. §-a alapján erre lehetőség nincs.
A nyertes ajánlattevő érdemi észrevételében utalt arra, hogy az átlagos műszaki állapotú kocsik esetén az általuk megadott opció nélküli árak is megfelelnek a kiírásban foglalt komplett munka elvégzésének.
A szerződést az opció nélküli alapárral kötötték meg az ajánlattevővel. Egyéb érdekeltként a MÁV Szolnok Járműjavító Kft. közölte, hogy ajánlatuk műszaki tartalma a kerékabroncscserét és a 40% feletti padlóburkolat-cserét is tartalmazta. Az árajánlatuk azonban lényegesen magasabb volt a másik két ajánlattevőnél.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
Tényként állapította meg a Döntőbizottság, hogy ajánlattevők az ajánlatuk elkészítésénél nem rendelkeztek információval az átalakítandó kocsik műszaki állapotáról.
Ezen információ szükségességét azonban egyetlen ajánlattevő sem tette kifogás tárgyává.
A Kbt. 38. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevők az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlata elkészítéséhez.
Az ajánlattevők ezzel a jogukkal sem éltek.
A kérelmező és a nyertes is a korábbi hasonló munkák végzése során szerzett tapasztalatok alapján készítették el az árajánlatukat.
A nyertes az átlagos műszaki állapotú kocsik alapulvételével készítette el az árajánlatát – a kiírásnak megfelelően –, tételesen megjelölve az elvégzendő munkákat és azok költségeit.
Pluszköltségként jelölte meg az ajánlatában, amennyiben annak szükségessége felmerül, az abroncscsere árát és a 40% felett szükségessé váló padlóburkolat-csere költségét.
Ezt a Döntőbizottság többváltozatú ajánlatnak nem minősítette, hiszen a kocsik átalakítási munkáinak elvégzését egyféle műszaki megoldással határozta meg, egy árajánlatot adott, választási lehetőséget az ajánlata nem tartalmazott.
A kérelmező maga is tisztában volt azzal, hogy az átalakításra kerülő kocsik mindegyikénél nem szükséges a kerékabroncscsere és a 40% feletti padlóburkolat-csere. Az átalakítandó kocsik műszaki állapotáról nem informálódott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlatokat úgy kell elkészíteni, hogy az megfeleljen az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
Az ajánlattevő érdeke az, hogy az ajánlatát úgy készítse el, hogy annak tartalma egyértelmű legyen az ajánlatkérő számára.
Az árajánlata nem volt egyértelmű, a dokumentációban meghatározott előírással szemben munkanemenkénti bontást, tételes költségvetést nem tartalmazott, hanem csak átalányösszeget jelölt meg.
Ajánlata nem tartalmazott költségnemenkénti bontást, ezért a bizonyítékként a tárgyaláson becsatolt számítását a Döntőbizottság elfogadni nem tudta.
A kérelmező által becsatolt számlák is azt igazolták, hogy a kerékabroncscsere – amennyiben ezt a munkát elvégezték – külön került leszámlázásra, padlócsere esetén pedig nemcsak a 40% feletti rész, hanem minden egyes fm-költség is külön jelent meg a számlán.
A fentiek alapján kérelmező nem meggyőző módon igazolta az ajánlati árának tartalmát.
A Kbt. 49. § alapján az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja az ajánlatát.
Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
Ennek figyelembevételével utólagosan nem lehetett az ajánlatot módosítani. Az ajánlatkérő helyesen járt el, amikor kérelmezőt erre nem hívta fel.
Az ajánlatkérő számára nyertes árajánlata kedvezőbb volt, hiszen opciós árajánlata figyelembevételre nem került, a becsatolt szerződés is ezt támasztotta alá.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta, de annak elrendelésekor a szerződéskötésre már sor került.
Az indokolásban kifejtettek szerint a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Az elutasításra tekintettel a költségeket a felek maguk viselik.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. szeptember 14.
Dr. Engler Magdolna s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
