KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7147)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 197/13/1998.
Ügyintéző: dr. Bíró László
Telefon: 356-6764
Fax: 355-5082
Tárgy: KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme a Kaposi Mór Megyei Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Könnyűszerkezet-Építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Kaposi Mór Megyei Kórház (7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20–32., a továbbiakban: ajánlatkérő) közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 49. § (2) és az 50. § (1) bekezdésekre tekintettel a 26. § (2), továbbá az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. április 29-én a K. É.-ben előminősítési eljárásra szóló részvételi felhívást tett közzé. Ebben a Kaposi Mór Megyei Kórház régi sebészeti épülete rekonstrukciójának építésszerelési munkái kivitelezésére kért részvételi jelentkezéseket. A felhívás és a közzétett előminősítési dokumentáció szerint az alagsor-földszint+2 emeletes épületet a munkálatok során 1593 m2 alapterülettel kell bővíteni.
A rekonstrukció által érintett területeket 124 ágyas sebészeti osztály, két műtő, két röntgen, ambulancia és járóbeteg-ellátó egység kap helyet.
A megvalósításra a helyi önkormányzatok 1998. évi új címzett támogatásáról szóló 1998. évi V. törvény 1. sz. melléklet 90. sorszáma alapján 1 860 000 E Ft címzett támogatás biztosított.
A felhívásban ajánlatkérő kikötötte, hogy jelentkezéseket csak a beszerzés egészére fogad el. A felhívás 9. pontja a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, 10. pontja pedig az ajánlatok elbírálásának szempontjait rögzítette. Ez utóbbival kapcsolatosan a következőket tartalmazta:
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. A bírálati szempontok fontossági sorrendben a következők:
1. az ajánlat mennyire elégíti ki az ajánlati dokumentációban megfogalmazott, a betegellátáshoz szükséges funkcionális igényeket, 2. ajánlati ár, fizetési feltételek, 3. vállalt teljesítési határidő, 4. ajánlattevő által az előző három évben kivitelezett, legjelentősebb referenciái, 5. késedelmes teljesítés esetére vállalt kötbér a vállalkozási ár százalékában, 6. vállalt garanciaidő és garanciális feltételek, bankgarancia nagysága.
A részvételi jelentkezés határideje 1998. május 25-én volt. Ajánlatkérő a következő jelentkezőket regisztrálta: kérelmező, Középület-kivitelező és Ker. Kft., Alba Regia Rt., Fertődi Építő és Szolg. Rt., Középületépítő Rt., Zalai Általános Ép. Váll. Rt., Magyar Építő Rt. és Kipszer Rt. Már a nyilvános bontáson megállapította, hogy a Magyar Építő Rt. részvételi jelentkezése nem felel meg a felhívás feltételeinek, ezért jelentkezése "érvénytelen".
Ajánlatkérő a jelentkezők alkalmasságát megvizsgálta, és – a Magyar Építő Rt. kivételével – valamennyi jelentkezést elfogadta. Ajánlatkérő megbízottja (SZÁMÍT Szövetkezet) 1998. május 29-én írásban értesítette az előminősítés eredményéről a jelentkezőket, és egyben az ajánlati felhívást is megküldte az ajánlattételre alkalmasnak minősített 7 jelentkezőnek.
Az ajánlati felhívás és az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott dokumentáció szerint az ajánlattételi határidő 1998. július 13.
A felhívás tartalmazta az ajánlat elkészítésének tartalmi és formai feltételeit, ajánlatkérő szerződési feltételeit, a dokumentáció pedig kiviteli terv formájában a műszaki specifikációt biztosította.
Az ajánlati felhívás 5.15. pontjában rögzítette, hogy jogában áll bármelyik tétel esetén az eredeti kiírás szerinti ajánlatot, vagy az alternatív ajánlatot elfogadni.
A dokumentáció 2.25. pontjában rögzítette ajánlatkérő, hogy az eredményhirdetést követő 30 napon belül köt részletes generálkivitelezői szerződést a nyertes ajánlattevővel.
A dokumentáció 2.27. pontja szerint az elkészítendő szerződés alapját a közbeszerzési eljárásra tett ajánlat adja, attól eltérni nem lehet.
Az előírások között szerepelt, hogy az ajánlati kötöttség időtartama 1998. október 13-ig, de legalább az eredményhirdetést követő 60 napig tart. Ajánlattevők számára 1998. július 2-án helyszíni konzultációt tartottak, amelynek emlékeztetőjét, valamint az ajánlattevők írásban feltett kérdéseit és az arra adott válaszokat az ajánlattevőknek megküldték.
Az 1998. július 13-i ajánlattételi határidőig 6 ajánlattevő tett ajánlatot (az alkalmasnak minősítettek közül a Fertődi Építő és Szolg. Rt. visszalépett). A Középületépítő Rt. egyetlen változatban tett ajánlatot, a többi 5 ajánlattevő – élve a felhívás megengedő feltételének lehetőségével – alap- és alternatív ajánlatot tett.
Ajánlatkérő bírálóbizottságában értékelte az ajánlatokat több időpontban. Az 1998. július 20-i ülésen megállapította, hogy a kérelmező, az Alba Regia Rt. és a Kipszer Rt. alternatív ajánlata érvénytelen, ezért részükről csak az alapajánlat vesz részt a további versenyben. Két ajánlattevőtől a kirivóan alacsony árra tekintettel írásban kért magyarázatot (Kipszer Rt.-től és a Köz-épületépítő Rt.-től).
Minden ajánlattevőtől kért írásban "állásfoglalást" a szerződéstervezetben tett és ajánlattevők által vállalt számos – nem egyértelmű – nyilatkozattal kapcsolatosan. Ezen belül összesen 17 – a szerződési feltételek közt előírt – feltétel elfogadását kérte. Kérelmező válasza szerint valamennyi tételben (1–17-ig) az ajánlatkérő kiírásának megfelelően tette meg ajánlatát. Lényegében a többi ajánlattevő válasza is – a benyújtott ajánlatra utalóan – a felhívás elfogadását erősítette meg.
A Kipszer Rt. és a Középületépítő Rt. az alacsony árra vonatkozó magyarázatként kedvező beszállítói kapcsolataira utalt, illetve az ajánlata teljeskörűségére tett nyilatkozatot.
Ajánlatkérő 1998. július 27-én folytatta az értékelést. A 6 alapajánlat és 2 alternatív ajánlat értékelésében a következő eredményre jutott:
1. Műszaki tartalom: az alapajánlatok műszakilag megfelelnek a kiírásnak, általában azonos pontszámot kapnak. A későbbi nyertes Középület-kivitelező és Kereskedelmi Kft. ajánlata a műszaki tartalmat növelő módosítások miatt a legkedvezőbb.
Az alternatív ajánlatok eltérnek bizonyos mértékig az alapajánlatoktól, ezért kevesebb pontot kapnak.
Kérelmező ajánlata itt azonos értékű a később nyertesnek kihirdetett alternatív ajánlattal.
2. Ajánlati ár: az árak összehasonlítása több esetben nem a tényleges ajánlati áron, hanem annak az ajánlatkérő által végzett módosítást követő értékén alapult. Ajánlatkérő a Kipszer Rt. árát csökkentette, mert az ajánlatból elhagyott több orvostechnológiára vonatkozó tételt, a nyertes és a ZÁÉV Rt. alternatív ajánlati árát növelte, mert bizonyos ajánlati részeket azokban az ajánlatokban nem tartott elfogadhatónak. A kérelmező ajánlati ára még ezt követően is magasabb volt a nyertes ajánlati áránál, a legkedvezőbb árajánlatot a Kipszer Rt. tette.
3. Teljesítési határidő: a legkorábbi határidőt a Kipszer Rt. tette, a nyertes 2000. január 31-ét, a kérelmező március 30-át vállalt.
4. Az előző 3 év referenciái: ezen szempont alatt a befejezett – ezen belül súlyozottan az egészségügyben kivitelezett – referenciamunkák számát és volumenét vizsgálták. Kérelmező a legalacsonyabb, míg a nyertes a legmagasabb pontszámot kapta.
5. Vállalt kötbér nagysága a vállalkozási ár százalékában: e szemponton belül a vállalt kötbér abszolút értékére tekintettel értékelték az ajánlatokat. Kérelmező itt a legjobb, míg a nyertes csak a 6. volt alternatív ajánlatával.
6. Garancia: az értékelés a vállalt garanciaidő és a vállalt teljesítési, jóteljesítési bankgarancia alapján történt. Kérelmező itt a legkedvezőbbet ajánlotta, a nyertesé a 4. hely.
Ajánlatkérő ezen a július 27-i értékelésen döntött úgy, hogy igazságügyi szakértő vizsgálatát kéri a Kipszer Rt. – az értékelésben a legkedvezőbbnek minősült – ajánlata esetében. Erre tekintettel az elbírálás határidejét 1998. augusztus 28-ra módosította. A szakértő szakvéleményének ismeretében a végső elbírálásra 1998. augusztus 27-én került sor.
A végső értékelésben ajánlatkérő kérelmező ajánlatát a július 27-i értékelésnek megfelelően ítélte meg azzal a különbséggel, hogy az 1. – műszaki tartalom – szempontra vonatkozóan kérelmező ajánlatát lényegesen kedvezőtlenebbnek minősítette (–2 pont) a nyertes ajánlatánál, ami korábbi értékeléskor azonosnak minősült.
Hasonló módon eltért a végső értékelésnél a műszaki tartalom minősítésekor a korábbihoz képest a Kipszer Rt.-nél (–1 pont); nyertesnek hirdetett alternatív ajánlatnál (+1 pont); ALBA Regia Rt.-nél (–1 pont); Középületépítő Rt.-nél (+2 pont); ZÁÉV Rt. alapajánlatánál (+2 pont); és a ZÁÉV Rt. alternatív ajánlatánál (+3 pont) olyan indokolással, hogy a tervezői véleményeket vette figyelembe a módosításkor.
Az eredményhirdetésre augusztus 28-án került sor. Az eljárás nyertese a Középület-kivitelező és Ker. Kft. "alternatív" ajánlata lett, míg a második legjobb ajánlatnak a Kipszer Rt. ajánlatát hirdették ki.
A kérelmező törvényes határidőben, 1998. szeptember 2-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság tárgyalás mellőzésével állapítsa meg ajánlatkérő jogsértését, és ezért kötelezze az eljárási díj és költségek viselésére. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő nem a részvételi felhívásban meghatározott szempontok alapján bírálta el az ajánlatokat. Kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő olyan ajánlatot hirdetett ki nyertesnek, melynek árajánlata nem szerepelt a bontási eljárás során ismertetett árajánlatok között, megszegve ezzel a Kbt. 49. § (2) bekezdésében meghatározott ajánlati kötöttség elvét. Álláspontja szerint amennyiben valamilyen közös megegyezéssel született ez az árajánlat, akkor az abban érintett felek megsértették a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglalt verseny tisztaságának, illetve a nyilvánosság elvét is. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem és a rendelkezésre álló iratok alapján az 1998. szeptember 4-én kelt D.197/3/1998. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Véleménye szerint a Kbt. 49. § (2) bekezdésébe ütköző ármódosítás nem történt részükről, mert a nyertesnek kihirdetett árajánlat nem alku eredményeként jött létre, hanem a beadott alap- és alternatív ajánlat tételei közül azokból a tételekből alakult ki, amelyek – a műszaki tartalom és a betegellátás funkcionális igényeinek primátusa mellett – elfogadásra kerültek a tervező szakmai véleményének ismeretében.
Álláspontja szerint nem sértették meg a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglaltakat sem, mert biztosították a verseny tisztaságát, nyilvánosságát és az esélyegyenlőséget is.
Az ügyben érdekelt felek közül érdemi észrevételt az alábbi ajánlattevők tettek:
– A Kipszer Rt. véleménye szerint az ajánlatkérő által meghirdetett bírálati szempontok szerint összességében legelőnyösebb ajánlatot adták, amit a Kaposvári Városi Bíróság Pk. 52.814/1998/1. számú végzése is megerősít. Sérelmezi, hogy a bíróság által kirendelt "szakértő megtévesztette véleményével a kiírót, aki így végül is rossz döntést hozott."
– A ZÁÉV Rt. kérte, hogy a Döntőbizottság a lefolytatott közbeszerzési eljárást az összes szempontokat figyelembe véve vizsgálja meg.
– A Középület-kivitelező és Kereskedelmi Kft. első írásos észrevételében kifejtette többek között, hogy ajánlatukat a részletes dokumentációban meghatározottak szerint, a teljességére törekedve készítették el. Az ajánlatkérő által minden ajánlattevő részére megküldött kérdésekre nyilatkoztak, melyben megerősítették ajánlatukat, de azt nem egészítették ki. Alternatív ajánlatot adtak, melyre lehetőségük volt az ajánlati felhívás 5.15. pontja alapján. Ajánlatkérő a bírálat során választott az alternatív tételek közül "és rendelte hozzá ezen alternatívákhoz az ajánlatukban szereplő megtakarítások értékeit". A bontáskor ismertetett minimumártól eltérő összeg indoka az véleményük szerint, hogy "több alternatívánkat a bírálók elutasították, az alapajánlat szerinti műszaki tartalmat kívánják megvalósítani". E véleményét megbízott jogi képviselője után – írásban kiegészítette 1998. szeptember 15-én azzal, hogy az eredményhirdetéssel létrejött az építési beruházási szerződés ajánlatkérővel a lényeges kérdésekben. Erre való tekintettel ajánlatkérő az építési területet részben átadta részükre, amit át is vettek a kivitelezési munkák végzésére. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását és az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését.
A felek tárgyalás tartását nem kérték.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján a rendelkezésre álló tervek, dokumentáció, ajánlatok, levelezések, dokumentumok és írásos nyilatkozatok figyelembevételével – tárgyalás mellőzésével – megvizsgálta ajánlatkérő közbeszerzési eljárását, és megállapította, hogy a kérelem alapos. Ajánlati kötöttség kérdéskörében a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a nyertesként elfogadott ajánlat nem azonos a nyertes ajánlattevő által benyújtott és felbontott (ismertetett) egyik ajánlatával sem. A bontott ajánlatok közül az alapajánlat 1 263 502 090 Ft-ot, az alternatív ajánlat 1 102 908 173 Ft-ot tartalmazott vállalási árként.
A benyújtott alternatív ajánlatban a nyertes ajánlattevő összesen 18 tételre adott az alapajánlattól – egyben a tételes költségvetési kiírástól – eltérő ajánlatot (nyílászárók, lapos tető, födémek rétegrendje, szerelt válaszlapok rétegei, belső víz- és csatornaszerelés anyagai, villanyszerelés több tétele, központi fűtés és légtechnika egyes berendezései, külső közmű technológiai megoldása). Ezen változatok eredményeképpen alakult ki az alternatív ajánlati ár. Ajánlatkérő azonban az így megtett alternatív ajánlatot változatlan formában nem fogadta el, hanem egyes alternatív tételeket elfogadott, másokat pedig az alapajánlatban szereplő műszaki tartalommal és árral vett figyelembe. Tehát ajánlatkérő saját maga készített egy számára kedvező ajánlatot a nyertes alap- és alternatív ajánlatának kombinációjával, ezzel pedig olyan ajánlatot hirdetett ki nyertesként 1 148 818 076 Ft-os vállalási árral, amelyet az ajánlattevő ténylegesen soha nem ajánlott meg.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a határozat rendelkező részében írt rendelkezéseket.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásához, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Az ajánlati kötöttség idejét a Kbt. 50. §-a határozza meg. E szerint az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. E rendelkezés tartalma szerint azt jelenti, hogy az ajánlatok tartalmán azok beadását követően módosítani nem lehet, sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő szándéka szerint. Az ajánlatkérőnek sincs joga e rendelkezés szerint, hogy a beadott ajánlatok tartalmán változtasson, még akkor sem, ha az ajánlati dokumentációjában előzetesen azt a kikötést tette, hogy bármelyik tétel esetén az alap- vagy az alternatív ajánlatot joga van elfogadni (Dok. 5.15. pont). A Kbt. 49. § (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. Miután az ajánlatkérő a részvételi és az ajánlati felhívásában [1.3. c)] eleve kikötötte, hogy részajánlatokat nem lehet tenni és azt nem fogad el, részajánlatok (tételek) kedvezőségéről nem dönthetett. Kizárólag a teljes körű ajánlatok vehettek részt az elbírálásban. Így az ajánlatkérő előzetes feltételes hozzájárulást tartalmazó nyilatkozata a fenti rendelkezésre tekintettel érvénytelen.
Az ajánlatkérő gyakorlatilag a jogsértést akkor követte el, amikor az értékeléskor az ajánlatokon módosított. A jogvesztő határidőket tehát ettől az időponttól kell számítani.
Az ajánlatkérőnek a törvény biztosítja a lehetőséget, hogy arra az esetre, ha a beszerzés tárgya bonyolult, több egységből áll, részajánlatot kérjen külön-külön az egyes előre körülhatárolt egységekre. Ebben az esetben megtehette volna, hogy egyes előre körülhatárolt részletekre – akár egyes tételekre is – részeredményeket hirdet. Ezzel a lehetőséggel ajánlatkérő az ajánlati felhívásának elkészítése során nem élt. A fent kifejtettek szerint pedig az ajánlatok módosítására és olyan ajánlat nyertesként történő kihirdetésére, amely ajánlat gyakorlatilag nem is létezett, nem volt joga. Minderre tekintettel nem volt olyan alap- vagy alternatív ajánlat, amely a legkedvezőbbnek minősülhetett volna a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő számára.
A Döntőbizottság a Középület-kivitelező és Ker. Kft. nyilatkozatával szemben megállapította azt is, hogy az eredményhirdetéskor a szerződés nem jött létre, tekintettel a dokumentáció 2.25. pontjára, ugyanis a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő – az ajánlati felhívásban – a szerződés létrejöttének időpontját az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. Ebben az esetben a szerződést a nyertes ajánlattevővel legkésőbb a döntés kihirdetésétől számított harminc napon – építési beruházás vonatkozásában hatvan napon – belül kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei és az ajánlat tartalma alapján írásban megkötni."
A szerződést ajánlatkérő az ideiglenes intézkedésre tekintettel nem kötötte meg a nyertesnek hirdetett ajánlattevővel.
Az indokolásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság – a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva – megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. § (2) és 50. § (1) bekezdéseire tekintettel a 26. § (2), valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben jogkövetkezményt, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és g) pontjaiban foglaltakat alkalmazza.
A D.197/3/1998. számú ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntőbizottsági határozat jelen határozat kiadásával egyidejűleg hatályát veszti.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. szeptember 23.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k.
közbeszerzési biztos
