KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7149)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.179/15/1998.
Tárgy: Az Intercontact Budapest Kft. és a FORDuna Fordító Kft. jogorvoslati kérelme a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
dr. Derbák Attila ügyvéd (1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 13.) által képviselt Intercontact Budapest Kft. (1065 Budapest, Bajcsy Zs. u. 27.) és a FORDuna Fordító Kft. (1111 Budapest, Bartók Béla út 86.) – a továbbiakban: kérelmezők – által dr. Miskei Lajos jogtanácsos (Budapest VIII., Delej u. 20.) által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Integrációs és Nemzetközi Főigazgatósága (Budapest VIII., Delej u. 20.) – a továbbiakban: ajánlatkérő – a Vám- és Pénzügyőrséget érintő, angol nyelvű (elsősorban európai uniós) jogszabályok, irányelvek és egyéb intézkedések magyar nyelvre fordítása, ugyanezen témák magyar nyelvről angol nyelvre fordítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott közös kérelemnek részben helyt ad, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését és 56. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére fizessen meg 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, fele-fele arányban megosztva.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő három ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1998. április 22-én megjelent 16. számában a Vám- és Pénzügyőrséget érintő angol, német, francia nyelvű (elsősorban európai uniós) jogszabályok, irányelvek és egyéb intézkedések magyar nyelvre, ill. ugyanezen témák magyar nyelvről angol, német, francia nyelvre 1999. december 31-ig folyamatosan történő fordítása tárgyában. Az ajánlati felhíváshoz ajánlati dokumentációt készített. A felhívás és a dokumentáció tartalma mindhárom nyelvre vonatkozóan azonos.
A felhívás 13. pontjában rögzítette az ajánlatok elbírálásának szempontjait, nevezetesen az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai szerint bírálja el az ajánlatokat, megadta az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét a következőképpen:
– szakmai felkészültség, szakmai nyelvismeretek,
– referenciák,
– pénzügyi ajánlat.
Ajánlatkérő a dokumentáció 1.5. pontjában ismertette az ajánlatok értékelési rendjét, miszerint az ajánlatok összehasonlítása a dokumentáció II. 3. pontjában a szakmai tartalommal, a II. 2. pontjában a referenciákkal, a II. 4. pontjában a pénzügyi tartalommal kapcsolatos ajánlatkérői elvárások szerint történik. Közölte, hogy az értékelést az általa felkért, legalább 3-tagú bírálóbizottság végzi a dokumentáció II. 1.–II. 5. pontjában foglaltak alapján. A dokumentáció ugyanezen pontja rögzíti: az ajánlattevő az értékelés során összesen 100%-ot érhet el, amelyből a szakmai tartalom 45%, a referenciák 30%, a pénzügyi tartalom 25%, az értékelésnél "az egyes ajánlattevők által elért pontokat a megadott százalékos arányban (súlyozott arányban)" veszi figyelembe.
A dokumentáció I. 1. pontjában ajánlatkérő előírta az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket. Tartalmi követelmények:
– bizonyíték a vámszakmai magyar és idegen nyelvű terminológiák ismeretére,
– bizonyíték a kapacitásról és a szakfordítók rendelkezésre állásáról,
– szakfordítók beszámoltatása önéletrajz alapján,
– lektorálás módja.
A II. 3. pont szerint a szakmai ajánlatnak tartalmaznia kell a vámszakmai terminológiák ismeretének bemutatását, a rendelkezésre állás bemutatását kapacitásigazolás révén és a lektorálás módját.
A referenciák igazolására a II. 2. pont szerinti, "Az ajánlattevő és referenciái" megnevezésű nyomtatványt kellett kitölteni.
A II. 4. pont szerint a pénzügyi ajánlatnak tartalmaznia kell a következőket:
– fordítási ajánlat normál határidővel
– lektorálási ajánlat normál határidővel
– szerkesztés módja normál határidővel
– fordítási ajánlat sürgősségi határidővel
– lektorálási ajánlat sürgősségi határidővel
– szerkesztés módja sürgősségi határidővel.
Az ajánlatok benyújtásának határideje 1998. június 30. volt, az ajánlatok bontásáról közjegyző által készített jegyzőkönyv született. Az angol nyelvű fordításra 6 ajánlat érkezett, a kérelmezők, a Homonyik Senior és Junior Szakfordító, Szaktolmács és Külkereskedelmi Kft., a Present Team Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., az A–Z Stúdió Fordító és Kommunikációs Iroda Bt., a Sasvár Gazdasági Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ajánlata.
Az eredményhirdetés július 15-én volt, ajánlatkérő a Present Team Kft.-t hirdette ki nyertesnek, második helyezett a Homonyik Kft. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban augusztus 15-én tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálásáig a szerződést nem köti meg.
Kérelmezők a törvényes határidőn belül, július 29-én közös jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő a Döntőbizottsághoz.
Sérelmezték, hogy ajánlatkérő olyan ajánlatot minősített nyertesnek, amelyik nem felelt meg ajánlatkérő által a dokumentációt megvásárló ún. potenciális ajánlattevők részére megküldött 1998. július 11-én kelt levélben meghatározott ajánlatiárformának. A nyertes ajánlat ugyanis 1200 karakter/oldal árat, a kérelmezők ajánlata pedig a levél szerinti 1500 karakter/oldalra megadott árat tartalmazott. Kérelmezők álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette az esélyegyenlőség elvét, mert ily módon az értékeléskor a kétfajta karakter/oldal szerint megadott árakat kalkulációval hasonlította össze.
Az Intercontact Kft. sérelmezte még azt is, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás első meghirdetése után, az eljáráson kívül a közbeszerzés tárgykörében tőle közvetlenül kért árajánlatot, eszerint nyilvánvalónak tartja, hogy az ajánlatkérés információs célokat szolgált. Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő július 16-i faxlevelében foglalt kérése ellenére nem küldte meg részére a bontási és értékelési jegyzőkönyvet.
Kérelmezők a kérelemben kérték ajánlatkérő jogsértésének megállapítását, ajánlatkérő kötelezését a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérőnek a költségek viselésében való marasztalását.
Ajánlatkérő az augusztus 10-én kelt észrevételében közölte, hogy álláspontja szerint nem jogszerű a közös kérelem, mert kérelmezők a 30 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat csak egyszer rótták le, és az államigazgatási eljárásról szóló törvény nem ismeri a közös jogorvoslati kérelem jogintézményét. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson észrevételezték továbbá azt is, hogy a jogorvoslati kérelem mindhárom közbeszerzési eljárásra vonatkozik, ennek ellenére kérelmezők csak egyszer rótták le a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
Kérelmezők a tárgyaláson jogorvoslati kérelmüket akként pontosították, hogy csak az angol nyelvű fordításra vonatkozóan kérték annak elbírálását.
Az észrevételében ajánlatkérő megalapozatlannak tartja a kérelmezőknek az 1200 karakter/oldal és 1500 karakter/oldal árral benyújtott ajánlatok összehasonlításával kapcsolatos kérelmét. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatok benyújtására vonatkozóan az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban foglaltak az irányadók, márpedig ezekben nem szerepelt olyan kitétel, hogy az árajánlatot 1500 karakter/oldalra kell megadni, – erre irányuló levélbeni kérése csupán technikai jellegű volt, s nem tekinthető az ajánlati árforma meghatározásának. Az 1200 karakter/oldal árának 1500 karakter/oldalra való átszámítása nem minősül kalkulálásnak, mert az egyszerű számtani művelettel elvégezhető.
Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban előadta, hogy az ajánlati dokumentáció alapján nem a legalacsonyabb árral benyújtott ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, mert az értékelési szempontok sorrendjében az ár csak a 3. volt és csak 25%-kal szerepelt.
Az Intercontact Kft. "egyedüli érdemi kifogásait" sem fogadja el, mert kérelmező ajánlati árát az 1998. évet követő időtartamra a 95 oktánszámú ólmozatlan benzin árához kötötte, ez a kikötés a kérelmező ajánlatát hátrányosan befolyásolja a többi ajánlathoz képest.
Közölte, hogy a bontási és értékelési jegyzőkönyvet a Kbt. szerint nem volt köteles megküldeni, a 63. § (2) bekezdésében foglaltaknak pedig eleget tett.
Az egyéb érdekeltek részéről négy észrevétel érkezett a Döntőbizottsághoz.
A Sasvár Kft. augusztus 6-i keltezéssel, a Döntőbizottsághoz augusztus 10-én érkeztetett "csatlakozás a 179/1998. sz. jogorvoslati kérelemhez" megnevezésű (30 ezer Ft igazgatási szolgáltatási díj lerovása nélküli) beadványt nyújtotta be.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót hirdetményben nem tette közzé, valamint azt is, hogy a bírálóbizottság az angol nyelvű fordításokra benyújtott ajánlatok értékelésénél a Present Team javára előnyként értékelte azt a tényt, hogy lektorként az ajánlatkérő szakembereit kívánja alkalmazni, annak ellenére, hogy szempontként ez nem szerepelt.
Az A–Z Stúdió Bt. az augusztus 10-i, a Present Team Kft. az augusztus 13-i észrevételében közölte, hogy nem vitatja az ajánlatkérő döntésének helyességét.
A Homonyik Kft. augusztus 12-én kelt beadványa érdemi észrevételt nem tartalmazott.
A kérelmezők jogorvoslati kérelme részben alapos.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján, az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak alapul vétele mellett vizsgálat tárgyává tette az ajánlatokat, különös tekintettel a dokumentációnak az ajánlatkérő elvárásait rögzítő II. 1.–II. 4. pontjában foglaltak teljesítésére, valamint az I./1.5. pontjában foglalt értékelési szabályoknak ajánlatkérő általi alkalmazására, illetve betartására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok nem feleltek meg maradéktalanul az ajánlati dokumentációban foglalt feltételeknek.
Ajánlatkérő a dokumentáció II./1.2. pontjában a szakmai tartalomra vonatkozó követelményként előírta, hogy az ajánlatnak bizonyítékot kell tartalmaznia – többek között – a kapacitásról és a szakfordítók rendelkezésre állásáról, valamint tartalmaznia kell a szakfordítók önéletrajzát.
Ezzel szemben a nyertes ajánlattevő az ajánlatában még csak nyilatkozatot sem csatolt a rendelkezésre állásról és a szükséges kapacitás biztosításáról. Ajánlata 3 fő szakfordító szakmai önéletrajzát tartalmazza, azonban nem állapítható meg, hogy ezen szakfordítók ajánlattevő alkalmazottai-e, vagy ennek hiányában munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében vállalták-e a beszerzés tárgyát képező munkák elvégzésére történő folyamatos rendelkezésre állást – a csak 3 fő szakfordító megnevezése útján a nyertes ajánlattevő a beszerzés tárgyát képező feladatok ellátásához szükséges kapacitását nem igazolta, a dokumentáció I. 4. pontjában szereplő tilalom folytán pedig a munka elvégzéséhez alvállalkozó fordítóiroda közreműködését nem veheti igénybe.
A kérelmezők ajánlata tartalmazza a rendelkezésre állásról szóló nyilatkozatot, és az általuk név és adatok szerint megjelölt szakfordítók és lektorok számát tekintve (Intercontact Kft. 15 fő, FORDuna Kft. 38 fő) biztosítottnak tekinthető a közbeszerzés tárgya szerinti munkákhoz szükséges kapacitás megléte. Kérelmezők ajánlata viszont nem tartalmazza a szakfordítók és lektorok szakmai önéletrajzát, és a FORDuna Kft. kérelmező által megadott adatok által nem bizonyított, hogy a felsorolt szakemberek személy szerint vállalják-e a rendelkezésre állást.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdése szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az 52. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek a (2) bekezdésben nevesített esetekben az ajánlat érvénytelenségét kell megállapítania. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban foglalt feltételeknek nem megfelelő ajánlatokat nem minősítette érvénytelennek, ezáltal megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Ajánlatkérő a dokumentáció I./1. 5. pontjában meghatározta az ajánlatok értékelési rendjét. Az általa becsatolt értékelési iratanyagokból megállapítható, hogy az ajánlatok értékelését 5 főből álló bizottság végezte, mégpedig oly módon, hogy mindhárom elbírálási szempontra mindegyik bizottsági tag azonos számtartományú, 0–10-ig terjedő pontszámot adott az ajánlatokra. Ezeket a pontszámokat összegezte, és az összpontszámból százalékszámítással képezte vissza az egyes ajánlatokra a szakmai tartalom szerinti 45%-ot, a referenciák szerinti 30%-ot és a pénzügyi tartalom szerinti 25%-ot.
Ez a számítási módszer nem alkalmas arra, hogy az elbírálási szempontok között fontossági sorrendet tegyen, valamint nem felel meg az ajánlati dokumentáció I./1.5. pont utolsó bekezdésében foglalt értékelési előírásnak, miszerint ajánlatkérő az elért pontokat "súlyozott arányban" veszi figyelembe az értékelésnél. Az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét és azok súlyozását csak olyan pontozási módszer tükrözte volna megfelelően, mely szerint az egyes ajánlatok szakmai tartalmára 1–45 pontszám, a referenciára 1–30 pontszám, a pénzügyi tartalomra 1–25 pontszám lett volna adható.
Ajánlatkérő az ajánlatokat érdemileg (számszakilag) nem az ajánlati felhívásban (és dokumentációban) meghatározott értékelési szempontok alapján bírálta el, ezáltal megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az ajánlatok elbírálásánál meghatározó szempont, hogy azok egymással összehasonlíthatók legyenek. Ezen indokból kiindulva ajánlatkérő jogosan adott 0 pontszámot az Intercontact Kft. kérelmező pénzügyi ajánlatára. Az ajánlat ugyanis csak 1998. évre tartalmazott konkrét árat, az 1999. vonatkozó árát a 95-ös oktánszámú benzin árához igazította. Ez az ár nem konkrét, mert az elbírálás időpontjában pontosan nem határozható meg.
Ajánlatkérőnek ugyanezen okból 0 pontszámot kellett volna adnia a Present Team Kft. nyertes ajánlattevő ajánlatának pénzügyi tartalmára is, mert a 2. fordítási, lektorálási és szerkesztési kategóriára az ár egy +20-30%-os korrekcióval lett megadva. A tárgyaláson ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy az értékelésnél +30%-ot vett figyelembe. Ajánlatkérő egy "tól–ig" határral megadott árból nem választhatta volna ki önkényesen az egyik számot, akkor járt volna el helyesen, ha az ajánlat pénzügyi tartalmára az árajánlat konkrétságának hiánya miatt – az Intercontact Kft. pénzügyi ajánlatával egyezően – 0 pontszámot ad.
Ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatokra nem azok tartalmának megfelelő pontszámot adott. A Present Team ajánlata 1200 karakter/oldalra lett megadva. Az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében ajánlatkérő ezt az árat is átszámította 1500 karakter/oldal árra. Az átszámítás folytán a Present Team árai a 6 ajánlattevő közül a második legmagasabb összegűek lettek, ennek ellenére az ajánlat pénzügyi tartalma a legnagyobb pontszámot kapta (a FORDuna Kft. kérelmezővel együtt).
A Döntőbizottság a kérelmezőknek az 1200 karakter/oldalról 1500 karakter/oldalra való átszámítással kapcsolatos kifogását megalapozatlannak tartotta. Az ajánlati dokumentáció ugyanis nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy az ajánlatokat milyen karakter/oldal számmal kell megadni, az ajánlatkérő 1998. június 10-én kelt, általa igazoltan a tárgyi beszerzés valamennyi ajánlattevőjének megküldött levele csak technikai jellegűnek minősíthető, mert annak tartalma a K. É.-ben nem került közzétételre.
Ugyancsak megalapozatlan az Intercontact Kft.-nek a bontási és az értékelési jegyzőkönyv részére való megküldésének elmulasztásával kapcsolatos kérelme, mert a Kbt. erre nézve nem ír elő kötelezettséget az ajánlatkérő részére.
Az ajánlatkérő védekezését a Döntőbizottság nem fogadta el. A Kbt. és az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény nem tartalmaz tiltó rendelkezést a jogorvoslati kérelemnek két vagy több kérelmező általi együttes előterjesztésére, így az ugyanazon ajánlatkérő eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet – az igazgatási szolgáltatási díj egyszeri lerovása mellett is – a Döntőbizottság jogszerűen előterjesztettnek tartja.
Az ajánlatkérő az indokolásban kifejtettek szerint megsértette a Kbt. rendelkezéseit, ezért a Döntőbizottság – a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva – a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és g) pontjait alkalmazta jogkövetkezményként.
A bírói jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1998. augusztus 28.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k.
közbeszerzési biztos
