KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7357)
1024 Budapest, Margit krt. 8.
Ikt. sz.: D.194/1998/16.
Ügyintéző: Dr. Csitkei Mária
Telefon: 375-9693
Tárgy: a KIPSZER Kazántechnológiai Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Szent István Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Pataky István ügyvéd (1012 Budapest, Attila u. 133.) által képviselt KIPSZER Kazántechnológiai Kft. (1106 Budapest, Jászberényi út 24–36.) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Komár Gábor ügyvéd (2000 Szentendre, Szűcs József u. 8.) által képviselt Fővárosi Szent István Kórház (1096 Budapest, Nagyvárad tér 1.) a Szent István Kórház hőellátórendszer energetikai rekonstrukciója generálkivitelezése fővállalkozásban tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) és 52. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi az ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírságösszeget a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1998. június 24-én megjelent 25. számában a Szent István Kórház hőellátórendszer energetikai rekonstrukciója generálkivitelezésére. Az eljárás eredményeként megkötendő szerződést fővállalkozási szerződésben jelölte meg. A közbeszerzési eljárást megbízási szerződés alapján a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt. (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 14.) bonyolította le.
A felhívás 14. pontja szerint az ajánlati dokumentáció útmutatójában részletezett feltételek mellett többváltozatú ajánlatot is lehetett tenni, a 3. c) pont alapján részajánlatot viszont nem.
Ajánlatkérő a felhívás 11.1. pontjában meghatározta a pénzügyi, gazdasági, 11.2. pontban pedig a műszaki alkalmasság igazolására becsatolandó iratokat. Az ajánlati dokumentációnak a pénzügyi fizetési feltételeket tartalmazó 3.1. pontjában rögzítést nyert, hogy az ajánlatkérő előleget nem ad.
A felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadja el, az elbírálási szempontok fontossági sorrendben a következők:
– az ajánlat szakmai-műszaki színvonala, kidolgozottsága, megfelelése a kiírási feltételeknek,
– eddigi ellenőrizhető műszaki referenciák,
– vállalási ár,
– vállalt befejezési határidő,
– tervezők minősítése,
– az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók, garanciális feltételek, vállalt kötbér nagysága,
– alvállalkozók száma, minősítése.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15. pontjában és az ajánlati dokumentáció 15.2. pontjában rögzítette, hogy az építési munkát működő kórházban, a kórház működésének biztonságát nem veszélyeztető módon kell végezni.
Ajánlatkérő a felhívás 15.9. pontjában közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 16 napon belül a szerződést megköti.
Az ajánlatokat a felhívás közzétételétől, június 24-től számított 41. napon, augusztus 4-ig lehetett benyújtani.
Az ajánlatok augusztus 4-i bontásáról jegyzőkönyv készült, miszerint 6 ajánlat érkezett: a Prométheus Rt., a Progress B 90 Kft., a KIPSZER FT Rt., a KRAFTSZER Kft., a MASZER Rt. és a kérelmező ajánlata. A bontáskori ellenőrzés során az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot érvényesnek nyilvánította. Az augusztus 12-i bírálóbizottsági ülésről készült jegyzőkönyv szerint az ajánlatkérő csak a KIPSZER Kft. III/I és a III/II változatú ajánlatát, a Progress Kft. alap- és I. változatú ajánlatát minősítette megvalósításra alkalmasnak, majd ajánlatkérő jogi szakértőjének álláspontja alapján a KIPSZER Kft. ajánlatait is érvénytelennek nyilvánította, arra hivatkozva, hogy az ajánlatok I. sz. részszámlája előlegszámlának minősül.
Az eredményhirdetés augusztus 25-én volt. Ajánlatkérő a Progress B 90 Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést augusztus 27-én megkötötte. A kérelmező a törvényes határidőn belül, augusztus 28-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Progress B 90 Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, annak ellenére, hogy a nyertes ajánlattevő cégjegyzékében nem szerepel a közbeszerzés tárgya szerinti munkák végzésére feljogosító TEÁOR 2842 számú "Kazán és fémtartály szerelése", valamint a TEÁOR 2962 számú "Gépek és berendezések technológiai szerelése" tevékenységi kör, valamint nem rendelkezik a kazánok, nyomástartó edények szereléséhez jogszabályi rendelkezés alapján szükséges, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet által kiállított hatósági bizonyítvánnyal. Ezt a tényt a jogorvoslati eljárásban szeptember 17-én tartott tárgyaláson kérelmező a felügyeletnek az Ipari és Kereskedelmi Értesítő 1998. évi 14. számában megjelent közleménye becsatolása útján igazolta, amelyben sem a nyertes ajánlattevő, sem az általa alvállalkozóként megjelölt MASZER Rt. nem szerepel.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az ő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, azon a címen, hogy az import és főbb anyagok, berendezések beszerzési összegét részszámlájában előlegként szerepeltette az ajánlatában.
Álláspontja szerint ezen beszerzések igazolt, általuk ténylegesen kifizetett összegének részszámlaként való benyújtása nem minősül előlegnek. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta, hogy a hatályos jogszabályok nem definiálják a részszámla fogalmát, de nem is tartalmaznak tiltó rendelkezést beépítés nélküli berendezések árának részszámlában való érvényesítésére.
Állítja, hogy az elbírálási szempontok alapján ajánlata jobb volt a nyertes ajánlatánál, mert az ajánlati áruk kedvezőbb, a teljesítési határidő korábbi, a jóteljesítési garancia időtartama magasabb, %-os összege nagyobb, a kötbér mértéke magasabb, és többletteljesítésként 1 évre vállalták az üzemeltetést is.
Vitatta az ajánlati dokumentáció jogszerűségét, mivel az álláspontja szerint nem felel meg a Kbt. 40. §-ában előírtaknak.
Kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a szerződéskötés megtiltását, illetőleg az a ajánlatkérő döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő a szeptember 4-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő kérésére utólag megjelölte azt az alvállalkozóját, a MASZER Rt.-t, aki rendelkezik azokkal a tevékenységi körökkel – 2842 Kazán és fémtartály szerelése, 2962 Gépek és berendezések technológiai szerelése –, amelyek a nyertes ajánlattevő tevékenységi körében nem szerepelnek, így jogosult a munka elvégzésére. Becsatolta a nyertes ajánlattevő szeptember 3-án kelt nyilatkozatát, miszerint az MSZ 4362 hatálya alá tartozó munkákat a MASZER Rt. 17 731 665 Ft-ért végzi el, az anyagokat nyertes ajánlattevő biztosítja. Ez az alvállalkozói díj pedig nem haladja meg az ajánlati ár 15%-át.
A tárgyaláson közölte, hogy az ajánlatok értékelése során nem vizsgálta, hogy az ajánlattevők cégjegyzékében fel vannak-e tüntetve a beszerzés tárgya szerinti munkák végzésére vonatkozó tevékenységi körök, valamint azt sem, hogy ajánlattevők rendelkeznek-e a kazánok, nyomástartó edények szerelésére hatósági engedéllyel. Ugyanígy nyilatkozott a lebonyolító FŐBER Rt. is, aki a döntés-előkészítést végezte jogi és műszaki-szakmai szempontból.
Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kérelmező I. sz. részszámlája előlegnek minősül, mivel csak olyan anyagok, gépek ellenértéke szerepelhet, amely a létesítménybe beépítésre került. A tárgyaláson az észrevétele kiegészítéseként közölte, hogy az ajánlati dokumentációban szerepel az a kikötés is, hogy részszámla benyújtására csak műszaki teljesítés esetén van lehetőség.
Közölte, hogy a kérelmező ajánlata egyébként sem egyértelmű, mert pl. az alapajánlati ár az információs összefoglaló táblázatban 266 383 936 Ft-ban, a fővállalkozói szerződésben pedig 275 683 936 Ft-ban van megadva.
Előadta, hogy kérelmezőnek az ajánlati dokumentációval kapcsolatos kérelme elkésett.
Kérte, hogy a Döntőbizottság a kérelmezőt a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján zárja ki a közbeszerzési eljárásból, mert a kérelmező két alkalmazottja, Balogh Attila és Tarcsafalvi József részt vett a "tenderterv és az engedélyezési terv" elkészítésében, ezt az ajánlatkérő egyik szakértője az eljárás során később észlelte.
Becsatolta a megbízási szerződést, melyet a közbeszerzési eljárás lebonyolítására a FŐBER Rt.-vel 1998. áprilisában kötött, valamint a vállalkozási szerződést, melyet a Progress Kft.-vel augusztus 27-én kötött.
Az egyéb érdekeltek közül a Progress Kft. terjesztett elő észrevételt. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy jogosult a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenység végzésére, mert a cégkivonatában szerepel a 2232 tevékenységi számú beruházási fővállalkozás és a 2232 számú épületgépészeti szerelőipar. Az általa igénybe veendő alvállalkozó, a MASZER Rt. részvételi aránya nem éri el a 15%-ot, az csak 7,62%. A tárgyaláson becsatolta az alvállalkozója által végzendő munkanemek díjáról készített kimutatást. A kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérő köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A teljesítésre való alkalmasság elemi feltétele az, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a szerződés teljesítéséhez szükséges munka elvégzésére való jogosultsággal.
A jogorvoslati eljárás tárgyát képező tevékenység – a hőellátórendszer rekonstrukció – építési szakmunkának minősül.
A kórház mint építmény rekonstrukciójával kapcsolatos építési rendelkezéseket "Az épített környezet alakításáról és védelméről" szóló 1997. évi LXXVIII. törvény határozza meg, melynek 39. §-a szerint építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik. A tárgyi közbeszerzési eljárás szerinti tevékenység végzésére irányadó a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet előírásai szerint a kazánok, nyomástartó edények és ezek csővezetékeinek, szerelvényeinek helyszíni szerelését csak szigorú alkalmassági követelmények vizsgálatára irányuló hatósági eljárás keretében kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szervezet végezheti. A hatósági bizonyítvány kiadása a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet hatáskörébe tartozik, aki a rendelet 4. §-a értelmében félévenként köteles az IKIM hivatalos lapjában közzétenni a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szervezetek jegyzékét. Ajánlatkérőnek kötelezettsége lett volna az ajánlatok vizsgálata és értékelése során meggyőződni arról, hogy az ajánlattevők rendelkeznek-e a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenység végzéséhez szükséges hatósági bizonyítvánnyal, azaz alkalmasak-e a szerződés teljesítésére.
A Műszaki Biztonsági Felügyelet által az Ipari és Kereskedelmi Közlöny 1998. évi 14-es számában megjelent közlemény adataiból a Döntőbizottság minden kétséget kizáróan megállapította, hogy sem a nyertes ajánlattevő, sem a szerződéskötéskor megjelölt alvállalkozója nem rendelkezett ilyen hatósági engedéllyel, így nyertes ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére.
Ezen a tényen nem változtat az a körülmény, hogy az ajánlatkérő a szeptember 17-én tartott tárgyalást követően, szeptember 24-én megküldte a Döntőbizottsághoz a Kipszer Kalorikus Kft. hatósági bizonyítványát, valamint a kft. által szeptember 18-án írt levelet, a nyertes ajánlattevő alvállalkozója, a MASZER Rt. alvállalkozójaként vállalja a kazánok szerelését. Ajánlattevőnek az ajánlatok vizsgálata és értékelése során kellett volna meggyőződni az ajánlattevők alkalmasságáról és nem az eredmény kihirdetése után.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérőnek már csak azért is fokozott gondossággal vizsgálnia kellett volna az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, mert az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírta, hogy a munkát a működő kórház biztonságát nem veszélyeztető módon kell végezni, ennek a követelménynek pedig csak olyan ajánlattevő tud megfelelni, amelyik a szigorú szakmai előírásoknak eleget téve rendelkezik a munka végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel.
A Döntőbizottság nem fogadta el a nyertes ajánlatkérő észrevételében foglalt álláspontot, miszerint alkalmas a közbeszerzési eljárás tárgyát képező munkák végzésére, mert tevékenységi körében szerepel a TEÁOR 2232 beruházási fővállalkozás. A közbeszerzési eljárás folyamatában hatályos, a 9008/1997. (SK.7.) KSH-közleménnyel közzétett TEÁOR ugyanis már nem nevesíti a beruházási fővállalkozást, a fővállalkozási minőség egyébként sem mentesíti az ajánlattevőt az adott tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedély meglétének kötelezettsége alól.
A nyertes ajánlattevő nem rendelkezik a közbeszerzés tárgya szerinti munkák végzésére jogosultságot biztosító TEÁOR 2842 Kazán és fémtartály szerelése és a TEÁOR 2962 Gépek és berendezések technológiai szerelése tevékenységi körökkel, így ezen oknál fogva sem lehetett az eljárásban ajánlattevő. Az ajánlati felhívás szerint ajánlattevőknek az ajánlatukhoz csatolni kellett a cégkivonatukat, ezáltal ajánlatkérőnek lehetősége lett volna vizsgálni ebből a szempontból is a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdését, mert nem vizsgálta a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie, az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint pedig ajánlatkérőnek az ajánlat érvényességét ezen szempont alapján (is) kell vizsgálni.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát azon a címen nyilvánította érvénytelennek, hogy a kérelmező I. sz. részszámlája előlegnek minősül, holott az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő kikötötte, hogy előleget nem ad.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételekhez képest ajánlatkérő tévesen minősítette a kérelmező ajánlatában megjelölt I. sz. részszámlát előlegnek. Az előleg fogalmára a hatályos jogszabályokban nincs meghatározás. Az általánosan alkalmazott joggyakorlat szerint előlegnek tekintendő minden olyan, az ellenszolgáltatás terhére szolgáltatás nyújtása nélkül előre kifizetett összeg.
A kérelmező I. sz. részszámlája konkrét szolgáltatást tartalmaz, nevezetesen a szerződés teljesítéséhez szükséges importból származó és a főbb berendezések beszerzését, azok ellenértékének kifizetését. A kérelmező I. sz. részszámlája akkor lenne előlegszámla, ha a kérelmező a berendezések árának kifizetését az ajánlatkérő által részére előre kifizetett összegből kívánta volna eszközölni. A kérelmező ajánlatában foglalt számlázási ütemterv, ezen belül is az I. sz. részszámla tartalma megfelel az ajánlati dokumentáció 3.2. pontjában foglalt kikötésnek is, miszerint a részszámla benyújtására "szerződésben rögzített műszaki teljesítés" esetén kerülhet sor. Ez a munkafázis elválaszthatatlan a műszaki teljesítést eredményező tevékenységtől, annak részét képezi, így önmagában is műszaki teljesítés, annál is inkább, mert az ajánlati dokumentáció 6. pontja szerint a kiviteli terveket az ajánlattevőnek kell elkészítenie, azokért teljes felelősséggel tartozik. Kérelmezőnek mint ajánlattevőnek tehát meg kell határoznia a kivitelezés teljesítéséhez szükséges anyagokat, berendezéseket, gondoskodnia kell azok átvételéről stb.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel megsértette az 52. § (1) bekezdését, azáltal, hogy az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmezői ajánlatot érvénytelennek nyilvánította.
A Döntőbizottság megvizsgálta a benyújtott ajánlatokat és megállapította, hogy a kérelmező és a nyertes ajánlatán kívül a többi ajánlat érvénytelen volt, továbbá az elbírálási szempontok alapján a kérelmező III/1. ajánlata volt a legkedvezőbb. A bírálóbizottság augusztus 12-i üléséről készült jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy ajánlatkérő csak a kérelmező III/1. III/2. változatú ajánlatát és a nyertes ajánlattevő alap- és I. változatú ajánlatát minősítette megvalósításra alkalmasnak. Az értékelési szempontok alapján összehasonlítva az ajánlatkérő által legjobbnak minősített, a kérelmező III/1. sz. és a nyertes ajánlattevő alapajánlatát, megállapítható, hogy:
– az ajánlatok szakmai-műszaki színvonala, kidolgozottsága szempontjából a kérelmező ajánlata jobb, tekintettel arra, hogy részletesen bemutatja a technológiai szerelés teljes munkafolyamatát (35. oldalon), az alkalmazandó műszaki megoldásokat, illetve az alapajánlat műszaki tartalmával teljesen egyenértékű alternatív megoldást, – a nyertes ajánlattevő pedig csak néhány oldalon, vázlatosan ismerteti azt,
– a referenciákat illetően a kérelmező sokkal szerteágazóbb, a jelen közbeszerzési eljárás tárgyához hasonló nagyságrendű referenciát mutatott be a kazánházépítés, technológiai szerelés területén, beleértve az egészségügyi alkalmazásokat is, szemben a nyertes ajánlattevő elsősorban kisebb volumenű ilyen jellegű munkáival,
– a vállalási ár tekintetében a kérelmező ajánlata jobb, mert a nyertes ajánlattevő 232 833 359 Ft-os vállalkozói díjával szemben 222 845 987 Ft-os vállalkozói díjat tartalmaz,
– a teljesítési határidő tekintetében a kérelmező ajánlata jobb, mert a nyertes ajánlattevő 1999. március 31-i, a kérelmező 1998. december 31.-i teljesítést vállalt,
– a tervezők minősítését illetően a két ajánlat azonosnak tekinthető,
– a vállalt kereskedelmi kondíciók tekintetében a kérelmező ajánlata kedvezőbb, mert a nyertes ajánlattevő 100 000 Ft/nap kötbért, 1 év jóteljesítési garanciát és 6 985 001 Ft összegű teljesítési garanciát vállalt, ezzel szemben a kérelmező 200 000 Ft/nap kötbért, 2 év jóteljesítési garanciát és 5%, azaz 11 322 299 Ft összegű teljesítési garanciát vállalt,
– az alvállalkozók száma, minősítése tekintetében a két ajánlat közel azonos, mert a nyertes ajánlattevő nyilatkozata szerint 15%-ot meghaladó mértékben nem kíván igénybe venni, a kérelmező pedig a 15%-on aluli teljesítésben részt vevőket is megjelölte.
Összefoglalva: az 1–4. elbírálási szempontból a kérelmező ajánlata jobb volt, mint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőé, tehát ajánlatkérő nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Ajánlatkérő ezáltal, illetőleg egy érvénytelen ajánlat nyertesként való kihirdetésével megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a kérelmezőnek az ajánlati dokumentáció jogszerűségének vitatására irányuló kérelmét elkésettség címén elutasította. Kérelmező az ajánlati dokumentációt 1998. július 2-án vásárolta meg, ez időponttól a kérelem 1998. augusztus 28-án történt előterjesztéséig a 60 napos jogvesztő határidő letelt.
Az ajánlatkérő kérelmére, miszerint a Döntőbizottság a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján a kérelmezőt zárja ki az eljárásból, a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárásban nem követett el jogsértést. A 31. § (2) bekezdése értelmében az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció készítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek nem lehetnek ajánlattevők. A tárgyaláson megjelent felek által előadottak alapján bizonyítást nyert, hogy kérelmező két alkalmazottja (Balogh Attila és Tarcsafalvi József) csak az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésében vettek részt mint magántervezők. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ajánlatkérő részéről a kérelem nem a Kbt. 80. § (1) bekezdésében foglalt alaki és tartalmi feltételek mellett történt.
Ajánlatkérő kifogásolta, hogy a kérelmező ajánlatában szereplő vállalási árak és a fővállalkozói szerződésben megjelölt árak egymástól eltérnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező alap- és alternatív ajánlataiban szereplő vállalási árak eltérése csak látszólagos, mivel azok – az ajánlati felhívással, illetve dokumentációval összhangban – a tartalékkeret képzéséhez kapcsolódnak, nevezetesen a vállalási árak tartalékkerettel és anélkül is megadásra kerültek. Ebből következően a fővállalkozási szerződésben már az ajánlatkérő által is elfogadott alternatíva szerepeltethető.
Az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárás során becsatolt megbízási szerződésből kitűnik, hogy a közbeszerzési eljárás jogi és műszaki-szakmai szempontból való lebonyolítására az ajánlatkérő a FŐBER Rt.-nek adott megbízást, tehát az ajánlatkérő jogsértő döntése a lebonyolítással megbízott szervezet döntés-előkészítő javaslatán alapult. Ebből következően az ajánlatkérő és a lebonyolító közötti jogviszonyra a Ptk. szabályai az irányadók.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerint rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. szeptember 28.
Dr. Csitkei Mária s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
