KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7359)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.198/9/1998.
Tárgy: a HT Medical Center Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vérellátó Központ közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HT Medical Center Kft. [1173 Budapest, Pesti út 177., képviseli: dr. Szabó András ügyvéd, 1077 Budapest, Rottenbiller u. 33. C. ép. III. em. 309.) a továbbiakban: kérelmező] jogorvoslati kérelmét, amelyet az Országos Vérellátó Központ (1112 Budapest, Karolina 19–21., a továbbiakban: ajánlatkérő) 1 db autóbusz, vérvételi feladatok ellátására alkalmas belsőtéri kialakítással és berendezésekkel tárgyú közbeszerzési eljárása ellen, továbbá az INTHERA Kft. (1022 Budapest, Háros u. 103.) ellen nyújtott be, részben elkésettség, részben megalapozatlanság címén elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. július 22-én megjelent 29. számában tárgyalásos gyorsított eljárásra szóló felhívást tett közzé egy db autóbusz, vérvételi feladatok ellátására alkalmas belsőtéri kialakítással és berendezésekkel tárgyában.
A gyorsított eljárás alkalmazásának indokaként ajánlatkérő a következőket jelölte meg: "a nyílt vagy meghívásos eljárásra előírt határidők betartásával a beszerzés nem lenne időben teljesíthető".
A teljesítés határidejeként 1998. december 30-át jelölték meg. Már a részvételi felhívásban jelezték, hogy ajánlattételre az egyéb jelentkezőkön kívül fel kívánják hívni a HM Arm Com Rt.-t, a HT Medical Center Kft.-t, a Hungarobusz Rt.-t, az MB Autó Magyarország Kft.-t.
Az eljárásra 1998. augusztus 2-ig lehetett jelentkezni. Jelentkezésüket a következő cégek adták be: INTHERA Kft., Budapest, VOLÁNBUSZ Járműtechnika Kft., Budapest, HM Arm Com Rt., Gödöllő, HT Medical Center Kft., Budapest, RÖNT-GENEX Kft., Budapest, IKARUS Járműgyártó Rt., Budapest.
Az alkalmasnak minősített ajánlattevőket ajánlatkérő egyidejűleg írásban ajánlattételre felhívta, majd a benyújtott ajánlatok bontására 1998. augusztus 26-án került sor. Ajánlatot nyújtott be az INTHERA Kft., Budapest 1999. március 31. teljesítési határidővel, 66 250 E Ft egységárral, a RÖNT-GENEX Kft., Budapest 1999. április 15. teljesítési határidővel, 96 000 E Ft egységárral, a HT Medical Center Kft., Budapest 1999. június 30. teljesítési határidővel, 68 125 E Ft egységárral.
A bontás napján az ajánlatkérő mindhárom ajánlatról megállapította, hogy azok érvényesek, így az ajánlattevőket felhívta, hogy 1998. augusztus 31-én az ajánlatokkal kapcsolatos tárgyaláson jelenjenek meg. A tárgyalásra az ajánlattevők együttes részvételével került sor, oly módon, hogy először ismertetésre került mindhárom ajánlattal kapcsolatos fontosabb – a bontáskor ismertetett – adat, majd az ajánlatok értékelése körében felmerült ajánlatkérői kérdések tisztázása következett. Ezt követően az ajánlattevőknek biztosítottak lehetőséget arra, hogy ajánlataik egyes elemeit módosítsák. Ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőhöz intézett kérdése arra irányult, hogy mekkora csomagtér áll rendelkezésre, miként történik a víztartály feltöltése és a szennyvíztartály ürítése, mik a donorétkeztetés lehetőségei, hol történhet az adminisztrációs feladatok ellátása, alkalmas-e a jármű a személyzet szállítására, illetve menet közben a fűtő és légkondicionáló működtethető-e. Ajánlatérőnek kérelmezőhöz intézett kérdése elsősorban arra irányult, hogy a megajánlott négy donorágyon kívül milyen felár ellenében kész plusz donorágy felállítására, az alkatrészellátást miként biztosítja, a vértárolásra ajánlott hűtőmegoldás ajánlati áron belül lehet-e, Compocool vérhűtő stb. Kérelmező a feltett kérdésekre tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy az ajánlat négy donorágyra készült, miután pedig többváltozatú ajánlatot nem lehetett benyújtani, arra vonatkozóan nem tud nyilatkozatot tenni, hogy milyen felár ellenében tud további donorágyakat szállítani. A csomagtér nagyságára vonatkozóan sem tud nyilatkozni, mivel a műszaki dokumentáció adatkérést erre vonatkozóan nem tartalmazott. A vértárolásra ajánlott hűtő lehet Compocool is, amennyiben nem okoz többletköltséget. A szervizzel kapcsolatban kifejtette, hogy szakszervizei vállalják a megadott határidejű alkatrészellátást, de saját külkereskedelmi tevékenységük körében is biztosítani tudják az ellátást. A légkondicionáló havi tisztítása szűrőtisztítást jelent, amelyet a gépjármű vezetője meg tud oldan
i stb. Kérelmező e tárgyaláson jelezte továbbá, hogy hiányosnak tartja a tárgyaláson elhangzottakra figyelemmel a műszaki dokumentációt, az egyéb műszaki paraméterek és felszerelések tekintetében. Ezen túlmenően pedig hivatkozott arra is a tárgyaláson, hogy az INTHERA Kft. által tett teljesítési határidőt nem tartja reálisnak a gyártótól származó információra tekintettel.
A tárgyalást követően ajánlatkérő a műszaki tartalom, ajánlati ár, szervizszolgáltatás, szállítási határidő, garanciális feltételek, fizetési feltételek mint elbírálási szempontok alapján az ajánlatokat elbírálta. Nyertesnek az INTHERA Kft.-t minősítette, az erre vonatkozó eredményt 1998. szeptember 4-én az ajánlattevők jelenlétében kihirdette.
Az eredményhirdetést megelőzően a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet nyújtott be a HT Medical Center Kft. Kérelmében sérelmezte, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos gyorsított eljárást folytatott le. Álláspontja szerint nem volt jogosult ajánlatkérő a Kbt. 70. § d) pontja alapján gyorsított eljárást alkalmazni, miután a rendkívüli sürgősség indoka nem állt fenn. Az eljárási fajta megválasztásának jogszerűtlenségével kapcsolatos tudomásszerzés időpontjaként kérelmező az ajánlatok felbontásának napját, azaz 1998. augusztus 26-át jelölte meg. Állítása szerint az a körülmény, hogy valamennyi ajánlattevő a felhívásban megjelölt teljesítési határidő – december 31-e – utáni időpontra tett ajánlatot, ekkor jutott tudomására. E körülmény megalapozza hogy ajánlatkérő oldalán a rendkívüli sürgősség nem állhatott fenn. A rendkívüli sürgősség hiányát bizonyítja az is, hogy a beszerzés tárgyát képező autóbuszra ajánlatkérő már 1997-ben is írt ki közbeszerzési eljárást, amelyet eredménytelennek nyilvánított. Ezt követően a költségvetési törvényben a tárgyi beszerzésre vonatkozó fedezetet ajánlatkérő részére 1998. év elején biztosították, ennek következtében a rendkívüli sürgősség legfeljebb a közbeszerzési eljárás megfelelő előkészítésének hiánya miatt keletkezhetett. A tárgyalásos eljárás alkalmazását azonban kizárja a Kbt., ha a sürgősség az ajánlatkérő mulasztásából ered.
Sérelmezte kérelmező azt is, hogy olyan ajánlatot hirdetett ki nyertesnek ajánlatkérő, aki nem rendelkezett gépjármű-forgalmazási engedéllyel cégjegyzési iratában szereplő tevékenységi körük szerint.
Kérelmező állítása szerint sérült a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség is, miután bizonyíthatóan még a közbeszerzési eljárás megindítása előtt a nyertesnek hirdetett ajánlattevő már a konkrét megrendelésre hivatkozva a gyártónál a megrendeléssel kapcsolatos intézkedéseket foganatosított. A közbeszerzési eljárás megindítása előtt a műszaki paraméterekről is feltehetően információkkal rendelkezett a nyertes ajánlattevő, miután a gyártótól olyan adatok beszerzését kezdeményezte, amelyek csak a későbbiek során megjelent ajánlati felhívásban váltak mások számára nyilvánossá.
Minderre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg mind az ajánlatkérő, mind a nyertes ajánlattevő jogsértését, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést és kötelezze a költségek megtérítésére ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, egyrészről elkésettség, másrészről megalapozatlanság címén. Állítása szerint az eljárási fajta alkalmazása kérelmező jogos érdekeit nem sértette, a tárgyalásos eljárás kiírása valós indokokon alapult. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő többéves beszerzési szándéka, illetve az 1997-ben megkísérelt eredménytelen autóbusz-beszerzés következtében a tényleges beszerzési szándékról a potenciális ajánlattevők tudomást szerezhettek. Ez az információ azonban a szándék ismereténél nem lehetett mélyebb, nem vonatkozhatott a feltételek ismeretére. A költségvetési törvényre történő hivatkozást megalapozatlannak tartja, az autóbusz beszerzése egyébként sem a központi beruházásokra vonatkozó előirányzatból kerül finanszírozásra. A Népjóléti Minisztérium pedig 1998. június 17-én keltezett 60.485/1998. számú levelében hagyta jóvá a tárgybani beszerzést. Az igény sürgősségét egyébként nem kérdőjelezi meg, hogy az ajánlattevők csak mintegy háromnegyed éves határidővel képesek teljesíteni a szerződést. A korábban eredménytelennek nyilvánított ajánlati felhívásból ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a mintegy 4 hónapos szállítási határidő reális. A RÖNT-GENEX Kft. nyilatkozata szerint is az ajánlatkérő sértette a verseny tisztaságát, továbbá nem volt biztosított az ajánlatok objektív elbírálása.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gyorsított tárgyalásos eljárás alkalmazása tárgyában benyújtott kérelem a jogvesztő határidőn belül érkezett-e.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidők számítását a jogsértő esemény megtörténtéhez, illetve az erről történő tudomásszerzéshez köti. A jogsértő esemény megtörténtétől számított 60 napos objektív határidőn belül 15 nap áll rendelkezésére kérelmezőnek, hogy a jogsértés felismerését követően kérelmét benyújtsa.
A vélelmezett jogsértő esemény az eljárási fajta megválasztására vonatkozó ajánlatkérői döntés, amely döntést az ajánlattevők felé a részvételi felhívás jelenítette meg. A részvételi felhívás 1998. július 22-én jelent meg, ennek megfelelően a szeptember 3-án postázott kérelem az objektív határidőn belül érkezett. Kérelmező állítása szerint – e határidőn belül – 1998. augusztus 26-án jutott olyan adatok birtokába, amelyek alapján megállapíthatta, hogy az eljárási fajta megválasztása jogsértő. Ennek körében hivatkozott arra, hogy az ez évi költségvetési törvényben a fedezet már az év elején biztosításra került, továbbá arra is, hogy az 1997. évi eredménytelen beszerzési kísérletből megállapíthatóan ajánlatkérő igénye halasztható, rendkívüli sürgősséget nem alapoz meg, valamint hivatkozott a megajánlott teljesítési határidőkre.
Mind a költségvetési törvényben meghatározott fedezet, mind az 1997. évi eredménytelen közbeszerzési eljárás és a teljesítési határidő tekintetében, kérelmező rendelkezett azon információkkal, amelyekből felismerhette már a részvételi felhívás kézhezvételekor az eljárási fajta megválasztásának jogszerű vagy jogszerűtlen voltát. A teljesítési határidő tekintetében is tudnia kellett, hogy a gyártó milyen határidőkkel vállalja a szállítást. Minderre tekintettel a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja a részvételi felhívásról történő tudomásszerzés időpontjával azonos.
Az eljárási fajta alkalmazásával kapcsolatos sérelem érdemi vizsgálatának a Döntőbizottság részéről eljárásjogi akadálya van.
Ezt meghaladóan a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az eljárás során sérült-e az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága, illetve részt vett-e olyan ajánlattevő az eljárásban, akinek részvétele összeférhetetlen.
A Döntőbizottság rendelkezésére álló adatokból sem a Kbt. 24. §-ának megsértése, sem a Kbt. 31. §-ának megsértése nem volt bizonyítható.
Kérelmező állítása szerint sértette az esélyegyenlőséget, hogy az ajánlatkérő tényleges szándéka szerint 5 donorággyal rendelkező autóbuszt kívánt beszerezni, ezzel szemben a rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapvetően 4 ággyal felszerelt autóbuszra vonatkozott. A rendelkezésre bocsátott dokumentációból megállapítható, hogy ajánlatkérő az ágyak számát pontosan nem határozta meg. Azt az ajánlatkérői igényt azonban pontosan jelezte, hogy minimum 4 ágyas autóbuszt kér. E meghatározásból azonban az is következik, hogy az ajánlatoknak minimum 4 ágyra kell vonatkoznia, de ajánlat tehető nagyobb ágyszámra is. A felhívás tehát választást engedett e tekintetben, a választás joga azonban mindenkit egyenlően megilletett. Az a jog is minden résztvevő részére egyenlően biztosított volt, hogy az ajánlatadás előtt az ajánlatkérőhöz intézett kérdéssel megkísérelje tisztázni, hogy a minimum 4 ágyon túl az ajánlatkérőnek milyen ágyszám felelne meg leginkább. Ilyen kérdés az ajánlatkérőhöz nem érkezett. Ennek következtében minden ajánlattevő egyformán vállalta azt a kockázatot, hogy az általa megajánlott ágyszám nem lesz optimális ajánlatkérőnek. Ezen túlmenően minden ajánlattevőnek biztosított volt a lehetőség, hogy a tárgyalások során ajánlatát a kedvezőtlen részek tekintetében módosítsa. Kérelmező az ágyszámokat illetően meggyőző ajánlatmódosítást nem terjesztett elő. Mindezek alapján a Döntőbizottság az esélyegyenlőség megsértésére vonatkozó kérelmet elutasította megalapozatlanság címén.
A verseny tisztaságának és ezzel összefüggésben az esélyegyenlőség biztosításának, továbbá az összeférhetetlenség szabályainak megsértése körében kérelmező arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő a beszerzésre vonatkozó igényekről már a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően tudomást szerzett. Az ajánlatkérőtől előzetesen információk szivárogtak ki a nyertes felé. Ennek bizonyítására becsatolta azt a gyártótól származó iratot, amelyben arról adnak tájékoztatást, hogy dr. Szabó Jánosné és Bey Mannfred a gyártónál ez év július 28-án személyesen eljártak a nyertes képviseletében, és olyan adatokra hivatkoztak, amelyekről már előzetesen tudomást szereztek.
Az eljárás során nem volt bizonyítható, hogy az ajánlatkérő előzetesen tájékoztatta a nyertest a részletes beszerzési feltételekről. Ajánlatkérő beszerzési szándéka ismert lehetett felek előtt, miután az elmúlt évben költségvetési fedezet hiánya miatt állt el beszerzési szándékától, azonban az ismert volt, hogy a fedezet rendelkezésre állása esetén az ajánlatkérő az eljárást megismétli. Magának a beszerzési szándéknak az ismerete egyébként sem alapozza meg a verseny tisztaságának megsértését, miután a Kbt. is úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő tervezett éves beszerzéséről előzetes tájékoztatást tehet közzé a K. É.-ben.
A Kbt. 30. §-ában rögzített összeférhetetlenség szintén nem volt bizonyítható. Kérelmező hivatkozott arra, hogy a nyertes nevében és képviseletében eljárt Bey Mannfred és dr. Szabó Jánosné. A tárgyaláson az összeférhetetlenség tekintetében a Döntőbizottság nyilatkoztatta mind az ajánlatkérőt, mind a nyertes ajánlattevőt arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérő vezetője, illetve a nyertest képviselő dr. Szabó Jánosné között hozzátartozói viszony fennáll-e. Egybehangzóan nyilatkoztak, hogy csak névazonosságról van szó. Ezt kérelmező sem vitatta. Az egybehangzó nyilatkozatokra tekintettel a Döntőbizottság további bizonyítást – pl. tanúmeghallgatás – nem folytatott.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság – a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva – a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel részben megalapozatlanság, a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján részben elkésettség címén elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 27.
Gaga Albert s. k. Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
