KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7547)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.234/19/1998.
Tárgy: A LAURA Ruházati Szövetkezet jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a LAURA Ruházati Szövetkezet (4220 Hajdúböszörmény, Kossuth u. 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a MÁV Rt. Anyaggazdálkodási és Külkereskedelmi Hivatal (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A., képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18. VI. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) munkaruhák, munkaköpenyek, klf. védőruházat dokumentáció szerinti megoszlásban és mennyiségben tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – elkésettség miatt – elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 30. számában, 1998. július 29-én nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a dokumentációban meghatározott megoszlású és mennyiségű munkaruhák és védőruhák beszerzésére.
Kérelmező 1998. október 6-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottságnak. Ezt követően 1998. október 7-én – a Döntőbizottság hiánypótlási felhívásának eleget téve – pontosította jogorvoslati kérelmét, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hívja fel az ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, valamint az ajánlatkérő döntését ahhoz a feltételhez kösse, hogy a beszerzési eljárásban becsatolt alapanyagmintákat és a késztermékből nyert anyagmintákat akkreditált nemzeti laboratóriumban az ajánlatkérő vizsgáltassa be. Álláspontja szerint az ajánlattevők által benyújtott alapanyagminták nem felelnek meg azon műszaki specifikációnak, melyet ajánlatkérő mind a felhívásban, mind a dokumentációban meghatározott. Kérelmében előadta, hogy az ajánlatok bontásakor jutott a tudomására, hogy mely ajánlattevők milyen ajánlatokkal pályáztak. Ezt követően saját laboratóriumában a Savatex Fonó-Szövő Kft. (Szombathely) ATRIA festett munkaruhaszövetét megvizsgálta, és 1998. október 5-én jutott arra a megállapításra, hogy valószínűsíthető, a benyújtott mintadarabok nem felelnek meg a felhívás és a dokumentáció műszaki követelményeinek. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében elsősorban elkésettség, míg másodsorban alaptalanság címén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Alláspontja szerint a kérelmező 15 napos szubjektív határidőn túl nyújtotta be kérelmét, így az elkésettnek tekintendő. Másrészről az egyéb ajánlattevők által benyújtott mintadarabok megfeleltek a minőségi és műszaki követelmények tekintetében a felhívás és a dokumentáció feltételeinek, a gyártói nyilatkozat és a csatolt független szakértői intézmény Kermi szakvéleménye alapján. Kérte kérelmező marasztalását a nála felmerült 200 ezer forint összegű költségekben, mely másolás, soron kívüli kézbesítés és ügyvédi munkadíjból tevődött össze.
Az egyéb érdekeltek a jogorvoslati kérelem elutasítását kérték alaptalanság címén, míg kérelmező alvállalkozója a Pannonflax Rt. (Győr) egyetértett a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett.
Az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint az ajánlattételi határidő a Kbt. 29. § (6) bekezdése szerint számított 45. nap 9.00 óra volt, mely jelen esetben 1998. szeptember 14. Az ajánlatok bontásánál – 1998. szeptember 14-én – kérelmező által is elismerten képviselője jelen volt, ahol tudomást szerzett arról, hogy mely ajánlattevők milyen ajánlatot nyújtottak be a közbeszerzési eljárásban. Legkésőbb e határnapon tudomást szerzett arról is, hogy az egyes ajánlattevők milyen anyagú mintadarabot bocsátottak ajánlatkérő rendelkezésére az ajánlati felhívás 11. c) pont harmadik francia bekezdése szerint.
Kérelmező jogorvoslati kérelme 1998. október 6-án érkezett a Döntőbizottsághoz, amely még ugyanezen napon hiánypótlási felhívást intézett kérelmezőhöz. A hiánypótlási felhívásban kérte a vélt jogsérelem és a tudomásszerzés időpontjának megjelölését.
Kérelmező 1998. október 7-én faxon küldte meg pontosított jogorvoslati kérelmét, és a Döntőbizottság 1998. október 8-án D. 234/4/1998. szám alatt megindította a jogorvoslati eljárást.
Kérelmező pontosított jogorvoslati kérelmében lényegében ugyanazon megállapításait ismételte meg, mint a hiánypótlás előtti kérelmében. Előadta, hogy 1998. október 5-án jutott tudomására – azt követően, hogy saját laboratóriumában bevizsgálta a Savatex Kft. által megküldött ATRIA szövet mintadarabot – a valószínűsíthető jogsérelem.
Ezzel szemben a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy kérelmező legkésőbb az ajánlattételi határnapon rendelkezett azon információkkal – mely ajánlattevők milyen alapanyaggal pályáztak –, melyre jogorvoslati kérelmét a kérelmező alapozta. Ezt egyébként pontosított jogorvoslati kérelmében is elismerte, amikor azt írta, hogy "a pályázati anyagok bontásán a pályázati darabok bemutatására 1998. szeptember 14-én került sor, melynek során szemrevételezéssel olyan benyomást szereztünk, hogy több pályázó által egyébként ismerősnek tűnő, de tudomásunk szerint nem megfelelő minőségű anyagból adott be pályázati mintadarabokat."
A vélt jogsérelem tudomásszerzésének időpontja a Döntőbizottság álláspontja szerint 1998. szeptember 14. napban jelölhető meg. Ezen időponttal kezdődnek azon jogvesztő határidők folyása, melyet a Kbt. 79. § (5) bekezdése állapít meg. E törvényhely megkülönböztet a jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban egy 15 napos szubjektív és egy 60 napos objektív jogvesztő határidőt. Az objektív határidőt a jogsértő esemény megtörténtéhez, míg a szubjektív határidőt az erről történt tudomásszerzéshez köti. A két határidő számítását más-más jogi tények alapozzák meg. Az objektív határidő számításánál elég annak a körülménynek a vizsgálata, hogy a cselekmény mikor fejeződött be, addig a szubjektív határidő számításánál azt is vizsgálni kell, hogy a cselekménnyel kapcsolatban mikor jutott a kérelmező olyan információ birtokába, melyből meggyőződött arról, hogy az ajánlatkérő mely cselekménye jogsértő.
Kérelmező 1998. szeptember 14-én birtokában volt azon információnak, melynek tudatában a Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint 15 napon belül benyújthatta volna a jogorvoslati kérelmét. Ezzel szemben jogorvoslati kérelmének benyújtására 1998. október 6-án, illetve hiánypótlást követően október 7-én került sor, jóval 15 napon túl, így kérelme elkésett.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése ugyanis előírja, hogy az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni 1998. október 5-ét a kérelmező általi tudomásszerzés időpontjának, egyrészt a fent kifejtettek miatt, másrészt amiatt, hogy ajánlatkérő a beadott és később felhasznált anyagok minősége vonatkozásában a dokumentációban előírta, hogy független minőségtanúsítási intézmény szakvéleménye, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség minősítése, valamint az 5/1998. (I. 16.) IKIM rendeletben foglalt szabványnak kell megfelelnie. A saját "laboratóriumi vizsgálat" eredménye nem tartozik e követelményrendszer közé.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva a Kbt. 79. § (5) bekezdésére figyelemmel a jogorvoslati kérelmet a rendelkező rész szerint elutasította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert ennek törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság ajánlatkérő költségigényét elutasította, mert egyrészről a Kbt. 88. § (1) bekezdésének g) pontja szerint csak a jogsértőt lehet kötelezni az eljárási díj és költségek viselésére, másrészt ajánlatkérő hitelt érdemlő módon nem igazolta a 200 ezer forint összegű költségének fennállását.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 27.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
