KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7548)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.201/15/1998.
Tárgy: A Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft. és KÉV-METRO Kft. kérelme Dudar Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő 135., képviseli: Rónayné dr. Csordás Ilona, Dezső, Fendrik és Társai Ügyvédi Iroda, 1024 Budapest, Buday L. u. 12.) és a KÉV-METRO Kft. (1113 Budapest, Daróczi út 30., a továbbiakban: kérelmezők) jogorvoslati kérelmének, amelyet Dudar Község Önkormányzata (8416 Dudar, Rákóczi u. 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) szennyvízcsatorna építése és tisztítása tárgyában kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdésének a) pontját megsértve zárta ki az eljárásból a Hoffmann Rt.-t, az OMS Hungária Kft.-t, a Hídépítő Rt.-t, az Általános Mélyépítő Kft.-t, a Swietelsky Kft.-t és a KÉV-METRO Kft.-t, ezért a kizárásra vonatkozó ajánlatkérői döntéseket megsemmisíti.
Felhívja az ajánlatkérőt – figyelemmel a Kbt. 50. §-ában meghatározott ajánlati kötöttségre –, hogy nyilatkoztassa az ajánlattevőket, fenntartják-e továbbra is ajánlataikat. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt a változatlanul fenntartott ajánlatok mindegyikének elbírálására.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül egyenként 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő szennyvízcsatorna építése és szennyvíztisztítás tárgyában előminősítéses eljárásra részvételi felhívást tett közzé a K. É. 1998. május 27-i 21. számában. A felhívás 9. pontja a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság körébe kért adatokat és tényeket szabályozza. A pénzügyi, gazdasági alkalmasság körében kérik a mérlegadatokat, pénzintézeti nyilatkozatot, a Kbt. 46. § szerinti nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat, cégadatokat stb. A részvételi felhíváshoz készített dokumentációt 22 jelentkező vásárolta meg, részvételi jelentkezését azonban csak 20 pályázó adta be. Ezek közül az ajánlatkérő tízet minősített alkalmasnak az ajánlattételre. Az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlatkérő ajánlattételre 1998. július 16-án felhívta. Közülük a következő hét ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: Hoffmann Építőipari Rt., KÉV-METRO Kft., Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft., Hídépítő Rt., KÖZ-VÍZ Kft., Általános Mélyépítő Kft., OMS-Hungária Kft.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő a csatolandó igazolások mejelölése alatt a következőket rögzítette: ellenőrzésük az előminősítési eljárás keretében megtörtént. Ugyanakkor 1998. augusztus 13-án ajánlatkérő helyszíni szemlét tartott, ahol arról adott tájékoztatást, hogy a Kbt. 43. és 46. § szerinti igazolások és mellékletek csatolása a pályázathoz szükséges.
Az ajánlatok bontására 1998. szeptember 1-jén került sor. A bontás során érvénytelennek nyilvánították a Hoffmann Rt., az OMS-Hungária Kft., a Hídépítő Rt., az Általános Mélyépítő Kft., a Swietelsky Kft., a KÉV-METRO Kft. ajánlatát.
Az Általános Mélyépítő Kft., illetve a Swietelsky Kft. ajánlatát a Kbt. 46. §-ában írt nyilatkozatok és hatósági igazolások, továbbá a 43. § szerinti nyilatkozat hiánya, míg a többi ajánlatot a Kbt. 46. § szerinti igazolások, nyilatkozatok hiánya miatt nyilvánított érvénytelennek az ajánlatkérő. Ily módon a 20 részvételi jelentkezővel indult, széles versenyt biztosító közbeszerzési eljárás leszűkült egy ajánlattevőre az ajánlatok értékelési szakaszában.
Ajánlatának érvénytelenítése miatt a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet nyújtott be 1998. szeptember 7-én a Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft., míg szeptember 16-án a KÉV-METRO Kft. A Döntőbizottság a tárgyi összefüggés miatt a két ügyet egyesítette és egy eljárás keretében bírálta el.
Kérelmezők sérelmezték jogorvoslati kérelmükben a Kbt. 46. §-ában rögzített hatósági igazolások hiányára hivatkozással ajánlatuk érvénytelenítését. Állításuk szerint az eljárás ajánlattételi szakában ezen igazolásokat csatolni nem kellett, mivel előminősítésük során alkalmasságuk vizsgálata már megtörtént. Ezen túlmenően pedig részükről másodízben – részvételi jelentkezés, illetve ajánlat – is megtörtént az igazolások csatolása, egy – Nukleáris Alap – kivételével. Ezen alap viszont 1998. január elsején jött létre, így kizárt az egy éven túli tartozás ténye.
A Swietelsky Kft. ezen túlmenően hivatkozott arra is, hogy ajánlata egyértelmű nyilatkozatot tartalmaz a szerződés teljesítésének feltételeire.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemben tett érdemi nyilatkozatában a kérelmek elutasítását kéri, mint megalapozatlant. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. 46. §-a kifejezetten az ajánlathoz és nem a részvételi jelentkezéshez rendeli csatolni a tárgyban szereplő igazolásokat. A Kbt. 42. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az előminősítés során csak azt köteles megvizsgálni, hogy a jelentkező nem tartozik-e a 46. § hatálya alá. E rendelkezésekből pedig az következik, hogy az előminősítés során nem kizárólag a Kbt. 46. §-a szerint lehet vizsgálni a kizárási okokat, míg az ajánlati szakaszban ennek vizsgálata minden esetben e szerint kötelező. A Kbt. rendelkezéseitől pedig annak 25. §-a szerint eltérni nem lehet. Ezen túl a részvételi jelentkezések elbírálásakor megvizsgált alkalmassághoz képest is keletkezhetnek olyan új körülmények, amelyek kizárják egyes ajánlattevők részvételét az eljárásból.
A rendelkezésre álló iratanyag és a tárgyalási nyilatkozatok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmek megalapozottak.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Ugyanakkor a nyílt eljárást szabályozó VII. fejezet 42. §-a úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. Ebből következően az előminősítéses eljárás a nyílt eljárás olyan speciális fajtája, amikor az ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata, ún. minősítése az eljárás első, elkülönült fázisában megtörténik, ellentétben a nyílt eljárás alapesetével. Az előminősítés célja ugyanis éppen az, hogy az ajánlatkérő már csak az alkalmasnak minősített ajánlattevőket hívja fel ajánlattételre. A felhívott ajánlattevőket ismételten arra kötelezni, hogy igazolják alkalmasságukat, éppen ezért nem lehet. Ez következik a nyílt eljárás alapesetére vonatkozó ajánlati felhívás, illetve az előminősítést követő ajánlati felhívás Kbt.-ben rögzített tartalmából is. Az előző tartalmára a 2. számú melléklet vonatkozik, ez kifejezetten rendelkezik az alkalmasságra vonatkozó adatok meghatározásáról, míg a 69. § (2) bekezdése az előminősítést követő ajánlati felhívás tartalmára vonatkozóan ilyen előírást nem tesz.
Tévedésben van az ajánlatkérő, amikor az alkalmasság vizsgálatának körébe sorolja a Kbt. 46. §-ának hatálya alá tartozás vizsgálatát. A Kbt. 44. §-a ugyanis meghatározza, hogy a pénzügyi és a műszaki alkalmasság igazolására milyen adatok kérhetők. A 33. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy kizárólag meghatározott módon lehet előírni az alkalmasság igazolásának módját. E körbe a 46. §-ban írt igazolások nem szerepelnek. Nyilván ebből a megfontolásból szabályozza az előminősítésre vonatkozó szakaszban is külön bekezdésben, a Kbt. az alkalmasság vizsgálatát a 42. § (1) bekezdésében, illetve a 46. § hatálya alá tartozást a 42. § (2) bekezdésében. Ebből azonban sem az nem következik, hogy míg az alkalmasság igazolására kért adatokat a részvételre történő jelentkezéshez, addig a 46. §-ban meghatározott adatokat, nyilatkozatokat az ajánlati felhíváshoz kell csatolni, sem az, hogy az előminősítés során a Kbt. 46. §-ának hatálya alá tartozást az itt írtaktól eltérő módon is lehet vizsgálni. A Kbt. 42. § (2) bekezdéséből csak az következik, hogy a kizárási okokat az előminősítés során köteles vizsgálni az ajánlatkérő. A Kbt. 53. § (1) bekezdésének a) pontjából eredően természetesen akkor is ki kell zárni az eljárásból az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő tudomására jut, hogy az ajánlattevő részéről az eljárás alatt kizáró ok következett be. Ennek ellenére az ajánlati szakaszban az előminősítési szakban elvégzett ismételt minősítést teljeskörűen – a 46. §-ra is kiterjedően – elvégeznie nem kell. Nem indokolja ezt az az ajánlatkérői védekezés sem, mely szerint az előminősítés és ajánlatadás között eltelt időszakban keletkezhetnek olyan változások, amelyek következtében valamely ajánlattevő a 46. § hatálya alá kerül. Azt ajánlatkérő sem vitatja, hogy az ajánlatadás időszakában a 44. § szerinti alkalmasság vizsgálatát ismételten – maga sem végezte el – elvégezni nem kell. Nézetünk szerint e körben ugyanúgy keletkezhetnek változások az eltelt időszakban, mint a 46. § hatálya alá tartozás körében. Az időmúlásra hivatkozással indok
olatlan különbséget tenni a kétfajta vizsgálat között.
Megalapozott a Swietelsky Kft. jogorvoslati kérelme abban a tekintetben is, hogy az ajánlat érvénytelenítésének okaként nem szolgálhat a 43. §-ban meghatározott nyilatkozat hiánya. A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Ajánlatkérő álláspontja szerint e kifejezett nyilatkozatnak a következőket kellett volna tartalmaznia: "Kijelentem, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban írt feltételeket elfogadjuk, készek vagyunk ezen feltételek szerint a szerződés teljesítésére."
A Döntőbizottság álláspontja szerint az egyes szerződéses nyilatkozatokat a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően tartalmuk szerint kell értelmezni. Ennek következtében, ha az ajánlatkérő nem ír elő az ajánlati felhívásában kifejezett formai alakot a nyilatkozatok megtételére, nem hivatkozhat az ajánlat érvénytelenségére, ha a 43. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok tartalma az ajánlatból megállapítható. Kérelmező ajánlata mind az ellenszolgáltatás, mind az ajánlati felhívás feltételeire vonatkozó nyilatkozatot tartalmazza. Az ajánlatból megállapíthatóan az ellenszolgáltatás összegére vonatkozó nyilatkozat az ajánlat második oldalán, míg az ajánlati feltételekre vonatkozó nyilatkozat az ajánlat első és harmadik oldalán megtalálható.
Minderre tekintettel a két kérelmező ajánlata a fenti okokból jogszerűen érvénytelenné, kizárttá nyilvánítható nem volt. A Döntőbizottság megállapította az eljárás során azt is, hogy a kérelmezőkön kívüli ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására is a 46. § szerinti igazolások hiánya miatt került sor, ezért a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott esélyegyenlőség biztosítása érdekében valamennyi ajánlat érvénytelenségére vonatkozó döntést megsemmisített. Figyelemmel azonban arra, hogy az ajánlati kötöttség csak a Kbt. 50. §-ában meghatározott határidőig tart, szükséges hogy a kérelemmel nem fordult ajánlattevők ajánlatai csak abban az esetben kerüljenek elbírálásra, ha előzetesen nyilatkoznak, hogy az ajánlati kötöttséget továbbra is fenntartják.
A Döntőbizottság a fenti tényállás alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b), c), g) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta, figyelemmel a 88. § (5) bekezdésére is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 13.
Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
