KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7549)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.202/9/1998.
Tárgy: Az Alba Regia Építő Vállalkozó Rt., a Középületépítő Rt., a Magyar Építő Rt. és a Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. jogorvoslati kérelme a Nemzeti Színház Kormánybiztosi Iroda közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Alba Regia Építő Vállalkozó Rt. (8000 Székesfehérvár, Ady E. u. 11–15.), a Középületépítő Rt. (1056 Budapest, Molnár u. 19.), a Magyar Építő Rt. (1149 Budapest, Pillangó u. 28.) és a Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. (8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 9-11.) – a továbbiakban: kérelmezők – jogorvoslati kérelmét, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Színház Kormánybiztosi Iroda (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.) nevében eljáró Új Nemzeti Színházért Mérnöki Kkt. (1075 Budapest, Rumbach S. u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) az Új Nemzeti Színház generálkivitelezési munkái tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. április 1-jén részvételi felhívást tett közzé a K. É.-ben nyílt előminősítési eljárásra. A felhívás 2. d) pontja szerint az Új Nemzeti Színház generálkivitelezési munkáira (az alapozási munkák, színháztechnológiai és belsőépítészeti munkák, környezetépítési munkák, gyengeáramú rendszerek, külső út- és környezetépítési munkák kivitelezése nélkül) kérnek ajánlatot. A 3. a) pontban tájékoztató jelleggel adatokat közölnek a megépülő színház főbb paramétereiről, míg a részletes ajánlati feltételeket a dokumentáció tartalmazza. A részvételi felhívás 3. c) pontja rögzíti, hogy a beruházás tárgyának egy részére is lehet ajánlatot tenni. Az ajánlattételhez rendelkezésre bocsátott dokumentációban pedig egyértelműen meghatározzák, hogy a részajánlattétel milyen körben megengedett. Ezek a következők:
a) Részfeladat: Organizáció, szerkezetépítés
b) Részfeladat: Építőmesteri és szak-szerelőipari munkák, belső építészet
c) Részfeladat: Külső nyílászárók
d) Részfeladat: Speciális üvegszerkezet
e) Részfeladat: Felvonók
Az ajánlatokat 1998. augusztus 6-ig kellett benyújtani. Ajánlatot tettek: kérelmezők, mint közös ajánlattevők, a KÉSZ Kft., a HÍRÖSÉP Kft., a Kalotherm Rt., MEZÉPVILL Rt., TRAVERS MASTER Kft. közös ajánlattevők, és a STRABAG Hungária Építő Rt. Az ajánlatokat ajánlatkérő 1998. november 4-ig bírálja el. Eredményhirdetésre erre tekintettel még nem került sor.
Kérelmezők 1998. szeptember 8-án nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. Sérelmezik, hogy ajánlatkérő feltevésük szerint nem a beruházás teljes egészére, hanem annak egyes részeire – organizációra és a szerkezetépítésre – kívánnak eredményt hirdetni. Álláspontjuk szerint a részeredmény hirdetése a beszerzés tárgyára tekintettel jogsértő. Miután ajánlatkérő a generálkivitelezőt jelen eljárás keretében kívánja kiválasztani, jogszerűen ez csak úgy történhet, ha azon munkákra is eredményt hirdet ajánlatkérő, amelyek szerződésszerű teljesítéséért végső soron a generálkivitelező lesz felelős. Állításuk szerint részeredmény hirdetésére azért készül ajánlatkérő, mert köztudomásúan nem áll rendelkezésére a beruházás teljes megvalósításához szükséges fedezet. A fedezethiány azonban nem szolgálhat alapul a részeredmény-hirdetéshez, miután az ajánlatkérő felelőséggel csak úgy tehet közzé ajánlati felhívást, ha rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges fedezettel, vagy annak biztosítékával. Kérte, hogy a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett kötelezze ajánlatkérőt a törvény szerinti eljárásra, azaz a beruházás egészére történő eredményhirdetésre.
Ajánlatkérő ellenkérelmében elsődlegesen elkésettségre hivatkozva kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását. Másodlagos kérelme a megalapozatlanságra irányul. Állítása szerint a Kbt. megengedi, hogy az ajánlatkérő lehetővé tegye a részajánlattételt, ennek következtében azt is, hogy az egyes részeket önállóan bírálja el. Hivatkozik arra, hogy az ajánlat kiírásakor a beruházás megvalósításához szükséges fedezet rendelkezésére állt. Ennek bizonyítékaként becsatolta a tervezői költségbecslést, amely 1998. március 2-án készült, és 1997. évi (bázisár) árszinten, valamint 2000. évi prognosztizált áron tartalmazta a beruházás teljes megvalósítási költségét. Utalt arra is, hogy ezen tervezői költségbecslésen alapuló előterjesztést a kormány 1998. április 2-i ülésén megtárgyalta. A részvételi felhívást a tervezői költségbecslés birtokában tette közzé.
Az ügyben érdemi észrevételt tett egyéb érdekeltként a KÉSZ Kft., álláspontja szerint a részvételi és az ajánlati felhívás egyértelműen utalt arra, hogy részajánlattétel lehetősége megengedett, és ez azt is jelenti, hogy a részekre önállóan is eredményt hirdethet ajánlatkérő. Álláspontja szerint a kérelmezők jogorvoslati kérelme részben alaptalan, részben idő előtti, miután az eredményhirdetésre még nem került sor.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratanyagok alapján megállapította, hogy a kérelem részben megalapozatlan, részben elkésett.
A Kbt. 42. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívását a 3. sz. mellékletében meghatározott minta szerinti hirdetményben teszi közzé. A 3. sz. melléklet szerinti hirdetmény (részvételi felhívás) 3. c) pontja kötelező tartalmi elemként írja elő annak meghatározását, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot. A becsatolt ajánlati felhívásból és dokumentációból megállapítható egyértelműen, hogy az ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé tette, és azt is meghatározta, hogy az egyes részajánlatok milyen munkafázisokat fognak át. A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban meghatározott feltételek alapján az elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Kbt. részajánlatokra, illetve elbírálásra vonatkozó rendelkezéseiből következik, hogy részajánlattétel esetén nemcsak megengedett, de kötelező is, hogy az ajánlatkérő az egyes ajánlati részeket mint önálló ajánlatokat külön-külön bíráljon el, így megállapítva, hogy az egyes részek tekintetében melyik ajánlat tekinthető az 59. § alapján a legkedvezőbbnek. Az egyes részajánlatok önálló ajánlatként történő felfogásából következik az is, hogy az ajánlatkérő az egyes részek tekintetében azt is önállóan jogosult elbírálni, hogy fennállnak-e az eredménytelenség feltételei. A Kbt. szerint az ajánlatkérő az eljárást valamely döntéssel köteles lezárni, e döntése irányulhat az eredménytelenségre, illetve a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására. Mindkét döntést szigorúan a Kbt.-ben meghatározott feltételek mellett hozhatja meg. Eredménytelenné az eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben nyilvánítható. Ebből következően az ajánlatkérő akkor lesz jogosult a beruházás egy részére nyertest hirdetni, ha a többi vonatkozásában fennáll az eredménytelenné nyilvánítás Kbt. 60. §-a szerinti valamely esete.
A Döntőbizottság ugyanakkor az ajánlatkérőt arra kötelezni, hogy valamennyi részajánlat tekintetében hirdessen eredményt, nem tudja. Az ajánlatkérőnek szerződéskötési kötelezettsége még abban az esetben sincs, ha valamennyi részfeladatra nyertest hirdet. Szerződéskötési kötelezettség hiányában pedig a szerződés kikényszerítésére a Kbt. szabályai alapján nincs mód. Szerződéskötési kötelezettséget a Ptk. 198. § (2) bekezdése szerint ugyanis csak jogszabály írhat elő. A jelenleg hatályos Kbt., illetve más jogszabály azonban ilyen kötelezettséget nem ír elő. A kihirdetett nyertessel kötendő szerződés megkötésének elmaradása ugyanakkor álláspontunk szerint csakúgy, mint a jogellenes eredménytelenné nyilvánítás, magával vonja azt a jogkövetkezményt, hogy az ajánlattevőknek jogszerűtlenül előidézett kárát köteles megtéríteni az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság a generálkivitelezés, illetőleg a teljes beruházásra történő eredményhirdetés közötti összefüggésre történő kérelmezői hivatkozást nem fogadta el. Ennek oka, hogy az ajánlati felhívásban rögzített egyes nyilatkozatokat tartalmuk és összefüggéseik szerint kell értelmezni. A Ptk. szerinti generálkivitelezésre irányuló ajánlatkérői szándék azért sem fedezhető fel az ajánlatkérő részéről, mert nem a teljes beruházásra, hanem annak egy szűk szegmensére írta ki a részvételi felhívást.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésére áll. Az ajánlatkérő állítása szerint a biztosíték rendelkezésére áll, különös tekintettel arra, hogy a tárgyban szereplő közbeszerzési eljárás nem a teljes beruházás megvalósítására, hanem annak egyes részmunkálataira – felmenő szerkezet szak- és szerelőipari munkái – vonatkozik. A Döntőbizottság figyelemmel arra, hogy a Kbt. 32. §-a szerint a fedezetnek a részvételi felhívás kibocsátásakor kell meglenni, a fedezet meglétét eljárásjogi akadály miatt nem vizsgálta. A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint ugyanis a jogsértő esemény megtörténtétől számított 60 napon túl jogorvoslati eljárás nem indítható akkor sem, ha a kérelmező a jogorvoslati kérelmet a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül benyújtotta. Az eredménytelenné nyilvánításnak azonban a Kbt. 60. §-a szerint a fedezethiány oka nem lehet.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az anyagi fedezet meglétének vizsgálatát ajánlatkérő egyébként sem biztosította a Döntőbizottság számára, miután nem tett eleget azon törvényi kötelezettségének [Kbt. 81. § (2) bekezdése], hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos összes ügyiratot a Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátania. Az összes irat alatt a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére is tekintettel, mind az állami, mind a szolgálati titkot tartalmazó iratot is érteni kell. A megküldésnek nem akadálya az sem, hogy az ajánlatkérő – vagy annak megbízottja – megítélése szerint valamely irat bizalmasnak minősül. A Döntőbizottság az iratok kikényszerítése céljából kizárólag azért nem alkalmazta Kbt. 85. §-ában meghatározott bírságot, mert időközben megállapításra került, hogy a fedezet megléte vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésének b) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint mint megalapozatlant, és a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján elkésettség miatt elutasítja.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 28.
Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
