KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7550)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.204/16/1998.
Üi.: dr. Engler Magdolna
Telefon: 375-8328
Fax: 355-5082
Tárgy: MÁV Hídépítő Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest, Főváros Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a MÁV Hídépítő Kft. (1142 Budapest, Mexikói út 71., képviseli dr. Zeller Mária ügyvéd, 1055 Budapest, Szalay u. 3., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapest, Főváros Önkormányzat főpolgármesterének megbízásából a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya (1052 Budapest, Városház u. 9–11., képviseli továbbiakban: ajánlatkérő) a "X. kerület, Határ úti közúti vasbeton felüljáró részleges felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
Megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, ezért az előminősítést lezáró – alkalmasság tárgyában hozott – döntéseket megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. június 17-én megjelent 24. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás lefolytatására a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában. A részvételi jelentkezés határideje 1998. július 13-a volt.
A részvételi felhívás 9. pontja tartalmazta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása körében többek között az ajánlatkérő kérte a cég jelenlegi állapota szerinti cégbejegyzési okmányok hiteles másolatát, cégkivonatot, változásbejegyzés iránti kérelmet, aláírási címpéldányt.
A részvételi felhívás 12. pontjában az ajánlatkérő közölte, hogy az egységes áttekinthetőség érdekében a részvételi jelentkezők a jelentkezésüket az előminősítésre szolgáló szabványos adatlapon nyújtsák be. Az előminősítési űrlap "P" oldala a beszerzendő igazolások felsorolását, valamint ezek kiadására jogosult szervezetek megnevezését tartalmazta. A 3. sorszám alatt szerepelt az aláírási címpéldány és a kiadó szerv alatt a közjegyző által hitelesítve megjelölés.
A részvételi jelentkezés határidejéig 10 cég adta be részvételi jelentkezését. Betonútépítő Rt., Alterra Kft., Magyar Aszfalt Kft., Hídépítő Rt., KÉV-Metró Kft., Hídtechnika Kft., Egri Útépítő Rt., Mélyépítő Budapest, Kft., Mota Hungária Kft. és kérelmező. A részvételi jelentkezéseket ajánlatkérő érdemben elbírálta 1998. augusztus 11-én. Az ajánlatkérő a kérelmező, a Hídtechnika Kft., Egri Útépítő Rt. és a Mélyépítő Budapest, Kft. jelentkezéseit nem fogadta el, mert ezek a cégek a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt nem csatolták, így nem tettek eleget a részvételi felhívásban foglaltaknak. Alkalmatlannak minősítette továbbá a Mota Hungária Kft.-t is adatszolgáltatás hiánya miatt. Az ajánlatkérő a kérelmezőt döntéséről 1998. augusztus 17-én postázott levelében értesítette.
A kérelmező az ajánlatkérő döntését sérelmezve, 1998. szeptember 8-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
A jogsértés tudomásra jutásának időpontját kérelmező 1998. augusztus 25-ében jelölte meg, amikor kézhez vette az ajánlatkérő döntését.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 25. §-t és a Kbt. 44. § (1) bekezdését, amikor a pénzügyi, gazdasági alkalmasság körét a törvényben foglaltakon túlmenően határozta meg azáltal, hogy az aláírási címpéldány csatolását írta elő.
Véleménye szerint a részvételi felhívás és az előminősítési adatlap között ellentmondás állt fenn, mert az egyiken az szerepelt, hogy az aláírási címpéldány hiteles másolata, a másikon pedig a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány. Ez utóbbinak ők eleget tettek, mert a becsatolt aláírási címpéldányukat a közjegyző hitelesítette.
Álláspontja szerint a cégkivonat a cégre vonatkozó alapvető adatokat, így az aláírásra jogosult nevét is tartalmazza, az aláírási címpéldány érdemi információval nem szolgál.
Nem vitatta, hogy az aláírási címpéldányt közjegyző által hitelesítve, de másolatban csatolta.
Kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, és költségekben történő marasztalását.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy a "közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány és az aláírási címpéldány hiteles másolata" jogilag azonos fogalmat takar. A kérelmező a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány másolatát nyújtotta be, így nem tett eleget a felhívásban foglaltaknak.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés megengedi, hogy az "ajánlatkérő által előírt tartalmú" nyilatkozatok benyújtását kérje az ajánlattevőktől, így az aláírási címpéldány csatolását jogosan írták elő.
Hivatkozott továbbá a Közbeszerzések Tanácsának 4/1996. (K. É. 31.) sz. állásfoglalására, amely csak a Kbt. 46. §-ban meghatározott igazolások vonatkozásában teszi lehetővé a hiánypótlást.
Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem a Kbt. 79. § (5) bekezdésére figyelemmel elkésett. A részvételi felhívás 1998. június 17-én jelent meg a K. É.-ben, a dokumentációt kérelmező 1998. június 22-én vette meg.
A jogorvoslati kérelem tartalmilag a részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmának helyességét vitatja, az abban foglaltakról viszont kérelmező már a részvételi felhívás megjelenésekor, illetve a dokumentáció megvásárlásakor tudomással bírt, így a jogorvoslati kérelem benyújtására a rendelkezésre álló – tudomásszerzéstől számított – 15 napos határidő letelt.
Kérték a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az egyéb érdekeltek közül érdemi észrevételében az Egri Útépítő Rt. a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetértett, a Mélyépítő Budapest, Kft. kérte az ügyben tárgyalás tartását, észrevételében előadta, hogy az ő pályázati anyaguk sem tartalmazta a hiteles aláírási címpéldányt, de ezen formai hiba miatti kizárásukat méltánytalannak tartották.
A rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a Döntőbizottság az alábbi tényállást állapította meg.
A Kbt. 44. §-a tartalmazza az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága körében az ajánlatkérő által kérhető igazolások felsorolását. Tény, hogy ezek között nevesítve a cégre vonatkozó adatok nem szerepelnek.
Kétségbevonhatatlan tény azonban, hogy az ajánlattevő cégről az alapvető információt a cégkivonat, aláírási címpéldány szolgáltatja, ennek birtokában tudja megállapítani az ajánlatkérő, hogy a benyújtott ajánlat, a Kbt. 46. §-ban előírt nyilatkozatok a jogosulttól származnak-e.
Nyilvánvaló, hogy az ajánlatkérő joggal írja elő a cégadatok és az aláírási címpéldány csatolását.
Nem vitathatóan a K. É.-ben közzétett részvételi felhívás a cég jelenlegi állapota szerinti okmányok hiteles másolatának csatolását írta elő.
A Pp. 195. § (1) bekezdése alapján az olyan okirat, amelyet a bíróság, közjegyző vagy más hatóság ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételét, valamint annak idejét és módját.
A Pp. 195. § (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról – általában műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármilyen adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, vagy ezek ellenőrzése mellett más szerv készítette.
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. 136. § a) pontja szerint a közjegyző tanúsítványt állít ki arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező.
A 137. § (1) bekezdés alapján a közjegyző akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az okirat, amelyről a másolat készült.
A közjegyző a másolatot összehasonlítja az okirattal, és a másolatnak az okirattal való megegyezését a másolatban hitelesítési záradékkal tanúsítja. A fenti rendelkezések alapján a hiteles másolaton az eredeti okirat (aláírási címpéldány) másolatát kell érteni, amelyet közjegyző hitelesít. Ez alapján a hitelesítés csak eredeti lehet.
Kétségkívül az ajánlatkérő az előminősítés feltételeit rendkívüli szigorúan határozta meg.
Az a tény ugyanis, hogy az egyes szerződési nyilatkozatok valóban az arra jogosulttól származnak-e, más módon is megállapítható lett volna.
Jelen esetben a kérelmező és más ajánlattevők is csatolták a cégkivonatot, amelyből megállapítható az aláírásra jogosult személye. Kérelmező vonatkozásában ez a személy 1992 óta nem változott. Az ekkor keletkezett aláírási címpéldányát csatolta, amelyet eredetileg a közjegyző hitelesített, e hitelesített okirat másolatát mellékelte.
Emellett kétséges, hogy szükséges volt-e az alkalmasság vizsgálatát ilyen szigorú feltételekhez kötni.
A Döntőbizottság azonban célszerűségi szempontból a közbeszerzési eljárásokat nem vizsgálhatja felül.
Azt azonban vizsgálnia kell, hogy ezeket a szigorú feltételeket valamennyi jelentkezőtől azonos módon számon kérte-e az ajánlatkérő, a benyújtott részvételi jelentkezéseket a Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette abból a szempontból, hogy az ajánlatkérő eljárása során a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőséget biztosította-e az eljárása során.
Megállapítást nyert, hogy az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített KÉV-METRÓ Kft. aláírási címpéldányai – ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatával ellentétben – ugyancsak fénymásolatban kerültek becsatolásra. Az eredeti aláírási címpéldányok hitelesítésére 1998. március, április hó folyamán sor került, de ennek fénymásolatait csatolták. A cégkivonat is másolatban került becsatolásra.
Megállapította továbbá a Döntőbizottság, hogy az ugyancsak alkalmasnak minősített Betonútépítő Rt. az ajánlatkérő által előírt, változásbejegyzése iránti kérelmet nem csatolta, holott a cégkivonat tanúsága szerint a cégügyben el nem bírált módosítás van folyamatban. Az ajánlatkérő ennek hiányát maga sem vitatta.
Megállapításra került, hogy a saját maga által támasztott feltételeket ajánlatkérő esélyegyenlőséget sértő módon alkalmazta az egyes ajánlattevőkkel szemben, döntése diszkriminatív volt, ugyanis a felhívásban foglalt követelményeknek a kérelmezőn túl az alkalmasnak minősített KÉV-METRÓ Kft. és a Betonútépítő Rt. sem felelt meg.
Az ajánlatkérő által hivatkozott elkésettséget a Döntőbizottság nem állapította meg, mert a jogorvoslati kérelem elsődlegesen az ajánlatkérő döntése ellen irányult, a döntésről pedig az ajánlatkérő által sem vitatottan kérelmező 1998. augusztus 25-én szerzett tudomást, így az 1998. szeptember 8-án előterjesztett jogorvoslati kérelem a törvényes 15 napos határidőn belül volt.
Az ajánlatkérő eljárása a kérelmező jogos érdekét és az ajánlattevők esélyegyenlőségét is sérti, ezért a Döntőbizottság az előminősítési eljárásban hozott döntést megsemmisíti, figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottságnak lehetősége nem volt más intézkedés megtételére.
A kérelmező eljárásba történő bevonására már ajánlatkérőt kötelezni nem lehetett, tekintettel arra, hogy időközben az ajánlatok bontására sor került.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte az ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság a kérelem ellenére ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a benyújtott jogorvoslati kérelem alapján annak törvényi feltételeit nem állapította meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 13.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
