KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7551)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.224/10/1998.
Tárgy: FEFO Kft. jogorvoslati kérelme a Péterfy S. Utcai Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Tuller András (1055 Budapest, Balassi B. u. 25. fsz. 5.) ügyvéd által képviselt FEFO Kft. (1073 Budapest, Barcsai út 6., továbbiakban: kérelmező), dr. Király Edit (1076 Budapest, Péterfy S. u. 14.) ügyvéd által képviselt Fővárosi Önkormányzat Péterfy S. u. Kórház és Rendelőintézet (1076 Budapest, Péterfy S. u. 8–20., továbbiakban: ajánlatkérő) 127 db számítógép szállítása, üzembe helyezése és 480 m számítógép-hálózat bővítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, ezért az ajánlatkérő 1998. szeptember 22-én meghozott és hiánypótlásra vonatkozó döntését megsemmisíti.
Felhívja továbbá az ajánlatkérőt, hogy a hiánypótlás előtti állapotnak megfelelően bírálja el az ajánlatokat, legkésőbb az eredményhirdetésig, érvényesség, illetve az ajánlattevők kizárása tekintetében is.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli érdemi észrevétele, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. augusztus 12-én megjelent 36. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé 127 db számítógép szállítása, üzembe helyezése, és 48 m számítógép-hálózat kiépítése tárgyában.
Az ajánlati felhívás 11. pontja a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására az alábbi adatokat, tényeket írta elő:
– cég jelenlegi állapota szerinti cégkivonat, aláírási címpéldány,
– számlavezető pénzintézetének nyilatkozata az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására oly tartalommal, hogy mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját,
– nyilatkozat az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről, számláján sorban állás előfordult-e,
– előző két évre vonatkozó mérlegadatok,
– előző három év jelentősebb szállításainak ismertetése,
– Kbt. 46. § (1)–(2) bekezdésében foglalt igazolások és nyilatkozatok.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melynek 5/3. pontjában (4. oldal) részletezte a gazdasági alkalmasság igazolására szükséges adatokat. Ezek az alábbiak voltak:
– ajánlattevő vállalkozásának cégalapítási éve,
– cég alaptőkéje,
– cég tulajdonosai (több esetén százalékos megosztás),
– cég állandó alkalmazottainak száma,
– cég tevékenységi köre,
– cég bruttó forgalma forintban 1996–1997. évben,
– cég mérleg szerinti nyeresége 1995–1996–1997. években,
– cég által alapított egyéb vállalkozások, alapítványok stb. (tulajdoni hányaddal),
– cégnek székhelyén kívül is vannak-e kirendeltségei.
Az ajánlati felhívás 15 . pontjában az ajánlatkérő követelményként előírta, hogy az ajánlatokat cégszerűen aláírt szállítási és vállalkozási szerződéstervezet csatolásával – cégbejegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva, 3 példányban (1 eredeti, 2 másolat) kell benyújtani.
1998. szeptember 22-én került sor az ajánlatok bontására. Ajánlatot nyújtottak be a következő cégek: Nádor Rendszerház Kft., Kventa Kft., Makrotrend Kft., Számítástechnikai Ügyvitelszervező Rt., Lab-Com GmbH., Unicom Stúdió Kft., Szintézis Computer Kft., Robohardware Kft. és a kérelmező.
Az ajánlatkérő a bontásról jegyzőkönyvet készített, mely jegyzőkönyvben megállapította, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 52 . § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy nem csatolt mérleget, illetőleg szerződéstervezetet. Megállapította továbbá, hogy a Nádor Rendszerház Kft. nem tüntette fel a vállalkozási szerződésben az ajánlati árat, ugyanígy a Szintézis Computer Kft. sem, valamint a Számítástechnikai Ügyvitelszervező Rt. csatolt vállalkozási szerződése nincs cégszerűen aláírva, ő számukra hiánypótlási lehetőséget biztosított a megállapított hiányosságokra vonatkozóan, akik a megadott határidőn belül pótolták azokat.
A kérelmező 1998. szeptember 25-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, marasztalja az eljárás során felmerült igazgatási szolgáltatási díj megfizetésében. Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. §-ában foglalt esélyegyenlőség elvét, hiszen nem biztosította minden ajánlattevő, így az ő részére a hiánypótlási lehetőséget. Álláspontja szerint a mérlegadatok bejelentésre kerültek az ajánlatban. Ugyan vállalkozási szerződéstervezete csatolásra nem került, de maga az ajánlat tartalmi része, illetőleg az ajánlat részét képező 1. sz. mellékletből egyértelműen szerződésnek minősül, hiszen az ajánlati űrlap tartalmazta a szolgáltatás díját, a teljesítési határidőt is. Egyébként pedig mérlegadatokat közölt ajánlatában. Álláspontja szerint ez olyan formai hiba, amely ugyanúgy pótolható lett volna, mint a többi ajánlattevő hibái. Így azonos elbírálásban kellett volna részesíteni valamennyi ajánlattevőt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogszerűen járt el, amikor érvénytelennek állapította meg a kérelmező ajánlatát. Ugyan nem írta elő a mérleg csatolását, mérlegadatokat kért, azonban a mérlegadatok, amelyeket közölt az ajánlattevő, nem voltak egyértelműek, illetőleg szerződéstervezetet egyáltalán nem csatolt. Ezek olyan hibák, amelyek nem orvosolhatók, jogszerűen alkalmazta az ő vonatkozásában az érvénytelenség jogintézményét, míg figyelemmel a Közbeszerzések Tanácsa 4/1996. (K. É. 31. sz.) állásfoglalására, biztosította a többi ajánlattevő esetében a hiánypótlás lehetőségét.
A Döntőbizottság D. 224/2/1998. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást az érdemi határozata meghozataláig felfüggesztette.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére, valamint a második bekezdés értelmében az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg mely ajánlattevővel szemben kell a kizárás jogintézményét alkalmazni. A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, míg az 53. § (1) bekezdése azokat az esetköröket részletezi, amelyek fennálltakor az ajánlattevőt ki kell zárni az eljárásból. Mind az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, mind pedig a kizárás intézményének alkalmazása esetén a jogkövetkezmény azonos, azaz a közbeszerzési eljárás további szakaszában már nem vehetnek részt, azaz az ajánlatok érdemben nem kerülnek elbírálásra.
A Kbt. 53. §-a szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a Kbt. 46. §-ában foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát. Ezt azt jelenti, hogy az ajánlattevőt akkor kell kizárni, ha úgy nyújtotta be ajánlatát, hogy egy évnél régebbi tartozása van a Kbt.-ben megnevezett szervek, elkülönített alapok felé. A kizárást tehát a tartozás ténye alapozza meg. A 46. §-ban meghatározott kizáró okok fennállása esetén az 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőt ki kell zárni a közbeszerzési eljárásból. Ebből a jogi szabályozásból következik, hogy lehetőséget kell adni az ajánlattevőnek a hiánypótlásra, ezt az álláspontot támasztja alá a Közbeszerzések Tanácsának 4/1996. (K. É. 31.) sz. ajánlása. Azonban a hiánypótlási lehetőség csak és kizárólag a Kbt. 46. §-ban szabályozott esetkörben biztosítható.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát kiterjesztően értelmezte az ajánlatkérő a hiánypótlási lehetőséget, mert ő az érvénytelenség esetkörében is alkalmazni kívánta, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint nem lehetséges. Hiszen az ajánlati felhívás ellenére szerződéstervezet nem csatolása vagy szerződés aláírásának hiánya mindenképpen érvénytelenségi ok, amely érvénytelenség hiánypótlással nem orvosolható.
Mindebből következően tehát azzal a magatartásával az ajánlatkérő, hogy érvénytelenségi ok fennálltára tekintettel egyik ajánlattevőnek nem, míg más ajánlattevőknek hiánypótlásra adott lehetőséget, megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség elvét.
A Döntőbizottság megvizsgálta a benyújtott ajánlatokat a tekintetben, hogy azok érvényesek-e, illetőleg a kizárás jogintézményének alkalmazása fennállhat-e.
Szintézis Kft. eredeti ajánlatában található szerződés- tervezet nem tartalmazta az ajánlati árat az ajánlatok bontásakor, ez a hiánypótlási határidőn belül pótlásra került. Makrotrend Kft. eredeti ajánlatában másolatként szerepelt több igazolás, illetőleg az aláírási címpéldány. A SZÜV 1-es és 2-es sz. ajánlatában talált szerződéstervezet nem volt cégszerűen aláírva, a hiánypótlás alkalmával ezt pótolták. Eredeti ajánlatában egyes igazolások és az aláírási címpéldány másolatban került becsatolásra. Lab-Com GmbH részben nem magyar nyelvű ajánlatot nyújtott be, noha az ajánlati felhívás 6. c) pontjában közöltek szerint az ajánlattétel nyelve magyar volt. Unicom Kft. szerződéstervezete ajánlat benyújtása pillanatában nem tartalmazott árat, illetőleg egyes igazolások és az aláírási címpéldány másolatban került becsatolásra az eredeti ajánlatban. Ezek a hiányosságok nem kerültek pótlásra. Nádor Rendszerház Kft. ajánlatában szereplő szerződéstervezet ugyancsak nem tartalmazott árat, ezt szeptember 23-án pótolta, és eredeti ajánlatában ugyancsak másolatban szerepeltek igazolások, pl. az aláírási címpéldány is.
A Kventa Kft. esetében érvénytelenségre vagy ajánlattevői kizárásra utaló adatot nem lelt fel a Döntőbizottság.
A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérő figyelmét, hogy a Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok felbontását követően is megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg hogy ki nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérőnek azon döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel, mely szerint a bontás alkalmával hiánypótlásra adott lehetőséget Nádor Rendszerház Kft., Szintézis Computer Kft., Számítástechnikai Ügyvitelszervező Rt. részére.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján hívta fel a közbeszerzési eljárás befejezése előtt az ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, azaz arra, hogy vizsgálja meg az ajánlatokat a tekintetben is, hogy mely ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 52. § (2) bekezdése szerint, illetőleg mely ajánlattevővel szemben kell a kizárás jogintézményét alkalmazni az 53. § (1) bekezdésére figyelemmel.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte az ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 28.
Dr. Deli Betty s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
