KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7555)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.216/10/1998.
Tárgy: Konstruktőr Kft. jogorvoslati kérelme Nagyatád Város Polgármesteri Hivatala által lefolytatott közbeszerzési eljárás ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Konstruktőr Kft. (7400 Kaposvár, Arany J. u. 21., képviseli: dr. Csősz Zsigmond ügyvéd, 7400 Kaposvár, Csokonai u. 2., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – amelyet Nagyatád Város Polgármesteri Hivatala (7500 Nagyatád, Baross G. u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "100 férőhelyes kemping kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő (továbbiakban: K. É.) 1998. július 29-én megjelent 30. szám 4844–4845. oldalán tette közzé a nyílt eljárási formájú ajánlati felhívását a tárgyi közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában pontosan megjelölte a beszerzés tárgyát, amely szerint 100 férőhelyes kemping kivitelezési munkáit tartalmazza az, ezen belül 15 000 m2 tereprendezés, 1100 m2 útépítés, 155 m2 hasznos alapterületű épületek létesítése, és a terület közművesítése. Pontosan megjelölte a teljesítés helyét, Nagyatád, Zrínyi u. 75/5. hrsz. alatt. Ajánlatkérő kijelentette, hogy részajánlatot nem fogad el, csak a kivitelezési munka teljes egészére vonatkozó ajánlatokat értékeli. A feladat teljesítésének határidejét 1999. április 20-ban jelölte meg.
Az ajánlatkérő a potenciális ajánlattevők részére részletes dokumentációt állított össze, amely az ajánlati felhívással szinkronban, de azt részleteiben lebontva tartalmazta a feladat teljesítése során elvégzendő munkákat, az ajánlatkérő elvárásait. Az ajánlattételi határidőt a felhívás 6. a) pontja határozza meg, amely a közlemény megjelenésének időpontját figyelembe véve 1998. szeptember 8. A felhívás 13. pontja értelmében az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel kíván szerződést kötni, az elbírálás szempontjai fontossági sorrendben:
– műszaki tartalom,
– vállalási ár,
– megajánlott részszámlázási ütemterv,
– befejezési határidő,
– jogszabályon túli kedvezőbb garancia- és jótállási feltételek biztosítása,
– megajánlott kötbér.
Az ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat megtételének lehetőségét kizárta.
Az ajánlatkérő 1998. szeptember 8-án bontotta fel a beérkezett ajánlatokat. A bontási jegyzőkönyv szerint ajánlatot tettek: PRODUKT 96' Kft. (Szepetnek), Varjas Kft. (Nagyatád), Manufaktúra Kft. (Nagyatád), Csonka, Építőipari Kft. (Nagyatád), STRABAG Rt. (Kaposvár), Investment Kft. (Kaposvár) és a kérelmező.
Az 1998. szeptember 15. napján tartott testületi ülésen a Nagyatád Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: KT) meghozta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, és a KT 147/1998. (IX. 15.) sz. határozata értelmében a nagyatádi székhelyű Manufaktúra Kft.-t hirdetette ki az eljárás nyertesének.
A kérelmező 1998. szeptember 22-én érkezett jogorvoslati kérelmében kifogás tárgyává tette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Kifogásolta azt is, hogy bár az ajánlatkérő a hirdetményben 1998. szeptember 18-án 10.00 órára tett ígéretet az eredményhirdetésre, ezzel szemben a Somogyi Hírlap szeptember 17-i lapszáma közölte a pályázat nyertesének nevét. Alláspontja szerint ezzel az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. §-ának előírását. Érdemben előadta, hogy meglátása szerint a saját cége által tett ajánlat jobb, mint a nyertesé, illetve kifejtette, hogy ha egyenértékűnek tekintenék a két ajánlatot, akkor – miután cége minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik és azt igazolta is – így előnyben kellene részesíteni azt a nyertesével szemben.
A jogorvoslati kérelemre nem rótt le igazgatási szolgáltatási díjat, ezt a Döntőbizottság felhívására szeptember 23-án pótolta.
A Döntőbizottság 1998. október 13-i tárgyalásán a kérelmező maradéktalanul fenntartotta korábbi írásbeli jogorvoslati kérelmét.
A jogorvoslati kérelemre 1998. október 1-jén írásbeli észrevételt tett ajánlatkérő, amelyben hangsúlyozta az alábbiakat:
A KT a módosított 1990. évi LXV. törvény 12. § (3) bekezdése értelmében nyilvános ülésen tárgyalta a tárgyi közbeszerzési eljárást, és hozta meg döntését. Nem vitás, hogy a döntés meghozatalára az érvényes jogszabályok szerint a KT jogosult. Ugyanakkor a város önkormányzatának 18/1995. (VI. 1.) rendeletében elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat 12. § (9) bekezdése értelmében a nyilvános KT-ülésekre a megyei lap képviselője teljes körű írásos előkészítő anyagot kap, az ülésre meghívják, ebből pedig értelemszerűen az is következik – figyelemmel a sajtótörvényben foglaltakra is –, hogy a KT-ülésen elhangzottakról, az ott meghozott határozatokról, megfelelő időpontban a sajtón keresztül beszámoljon. Így tehát a tárgyi közbeszerzési ügyben meghozott döntés (amely a jegyzőkönyv tanúsága szerint is 1998. szeptember 15-én volt) a megyei sajtóban az összes, ezen a napon meghozott KT-döntés között, 1998. szeptember 17-én megjelenhetett, ezért az ajánlatkérőt semmiféle jogi felelősség nem terhelheti.
Álláspontja szerint tehát a jogorvoslati kérelemben foglalt jogsértést nem követte el, ő a meghirdetett időpontban a közbeszerzési eljárás eredményét nyilvánosan ismertette, és ennek írásos tartalmát valamennyi ajánlattevőnek egyidejűleg postán megküldte. Ezt a tényt az október 13-i tárgyaláson megerősítette, és átadta az írásos eredményközlés egy másolati példányát.
Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás során maradéktalanul betartották a K. É.-ben közzétett ajánlati felhívásban foglaltakat, továbbá az ezzel összhangban lévő dokumentációs előírásokat és természetszerűleg a törvény rendelkezéseit is. Meglátása szerint a kérelmező helytelenül hivatkozik arra, hogy ha egyenértékűnek tekintik a kérelmezői, illetve nyertesnek hirdetett ajánlatot, akkor a 10%-os eltérésre utalással a kérelmező ajánlatát kell kedvezőbbnek tekintetni, és álláspontja szerint téved a kérelmező akkor is, amikor a minősítési rendszerének igazolását olyannak tekinti, amely miatt szintén kedvezőbb megítélést kell kapjon ajánlata.
Hangsúlyozta írásban is és képviselője a tárgyaláson, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot választották ki, döntésük jogszerű és megalapozott, ezért kérik a kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló írásbeli dokumentumok, az október 13-i tárgyaláson meghallgatott kérelmező és ajánlatkérő képviselőinek nyilatkozata alapján az alábbiakat állapította meg.
A jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottság egyenként és részleteiben analízis tárgyává tette az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését.
Megállapította, hogy a döntés összességében megfelel a törvényi előírásnak, továbbá az ajánlatkérő által a K. É.-ben közzétett ajánlati felhívás elbírálási szempontjainak. Megállapította a Döntőbizottság: a kérelmező helytelenül, megalapozatlanul és teljes mértékben indokolatlanul hivatkozott a tárgyi ügyben az elbírálás során a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltakra, továbbá arra, hogy az ő általa képviselt ajánlattevő minőségbiztosítási rendszere miatt előnyt kell hogy élvezzen. A fenti mondat első fordulatában hangoztatott állítás azért megalapozatlan, mert jelen esetben a Kbt. 34. § (1) bekezdése és ezzel szinkronban az 59. § (1) bekezdése határozza meg az elbírálás nyertesének kiválasztási szabályait. Ilyen módon tehát az 59. § (2) bekezdés alkalmazásának helye nincs. Ugyancsak nem foghat helyt a minőségbiztosítási rendszer meglétére való hivatkozás, hiszen az a tárgyi ügyben sem a műszaki alkalmasság körében, sem pedig az ajánlatok elbírálási szempontjai körében nem nyert felsorolást, következésképp az értékelésben sem játszhat szerepet.
Összevetve a kérelmezői és a nyertesnek nyilvánított ajánlatot, az 1. számú elbírálási szempont (műszaki tartalom) alapján a Döntőbizottság megállapította: a két ajánlat között lényeges különbség nincs. A közzétett felhívás, illetve a megvásárolt dokumentációban foglalt létesítmény megvalósítását tartalmazza mindkét ajánlat, s a nyertes szinte változtatás nélkül "árazta be" a tételes költségvetés ívét, ugyanakkor a kérelmező műszaki észrevételei címszó alatt egyes tételek – de nem jelentős mértékű – átcsoportosítását valósította meg. Megállapította a Döntőbizottság, hogy a kérelmező ajánlata ezen megengedhető átcsoportosítások következtében sem lett kedvezőbb az ajánlatkérő számára.
A 2. elbírálási szempont (vállalási ár) tekintetében kétségtelen, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlat kedvezőbb (49 832 E Ft). Ezzel szemben a kérelmezői ajánlat 53 125 E Ft vállalási árat tartalmaz.
A 3. elbírálási szempont (megajánlott résszámlázási ütemterv) tekintetében a két ajánlat a fizetési ütemezésben lényegében azonos.
A tényszerűséghez tartozik, hogy kérelmezői ajánlatot igen kicsiny mértékben talán kedvezőbbé teheti az általa vállalt – 2001. április 20-ig szóló – 1 275 E Ft+áfa értékű "jóteljesítési garancia", amely összeg a vállalkozói díj utolsó részleteként szerepel, ez a tétel azonban nem bírt olyan súllyal, amely lényegileg megváltoztatta volna a nyertessé nyilvánítás esélyét. (A nyertes a végszámla kibocsátását a teljesítés határidejével egyidejűleg vállalta.)
A 4. elbírálási szempontot (befejezési határidő) tekintve mindkét ajánlat azonos (1999. április 20.) határidőt jelöl meg.
Az 5. elbírálási szempont (jogszabályon túli kedvezőbb garancia- és jótállási feltételek biztosítása) értelmében a kérelmező ajánlata igen kis mértékben kedvezőbb, ugyanis az általa vállalt 2 év garancia- és a jogszabályban előírtnál egy évvel hosszabb szavatossági idő jelenthet némi előnyt, de ez önmagában elégtelen volt ahhoz, hogy a nyertesnek nyilvánított ajánlat által korábbi elbírálási szempontoknál megszerzett előnyt kiegyenlítse.
A 6. elbírálási szempont (megajánlott kötbér) alapján a nyertesnek nyilvánított ajánlat egyértelműen és vitathatatlanul kedvezőbb, hiszen ez esetben 100 E Ft/nap kötbér áll szemben a kérelmező által maximum 2 millió forint összegben megjelölt felső határú – 50 E Ft/nap – kötbér- vállalással.
Mindezekre figyelemmel tehát a Döntőbizottság egyértelműen tudta megállapítani a részletes analízis tényadataira támaszkodva, hogy a fenti részletezés szerint a nyertesnek nyilvánított ajánlat összességében kedvezőbb az ajánlatkérő számára, ilyen módon az összességében legelőnyösebb ajánlatnak tekintendő. Megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy nem sértette meg az ajánlatkérő döntésre jogosult testülete a Kbt. előírásait, döntése meghozatala során.
A fentiekből egyértelműen következik tehát, hogy a kérelmező előterjesztett jogorvoslati kérelme alaptalan, és ezt a fenti tények világosan, egyértelműen bizonyítják.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 14.
Dr. Monory Bulcs s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
