KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7559)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.235/8/1998.
Tárgy: Gépsystem Kft. jogorvoslati kérelme a Curver Kft. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Koczka Csaba (8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4–6.) ügyvéd által képviselt "Gépsystem" Kft. (8900 Zalaegerszeg, Bánya út 2., továbbiakban: kérelmező) Feldmayer & Somogyi Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Feldmayer Péter (6000 Kecskemét, Csányi krt. 10.) ügyvéd által képviselt CURVER Kft. (4031 Debrecen, Kishegyesi út, továbbiakban: ajánlatkérő) a CURVER Kft. épülő ebesi gyártelepén létesítendő műanyag-feldolgozó üzem szállítószalag-rendszerének beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli érdemi észrevétele, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól a területfejlesztési előirányzat 1997. évi támogatását elnyerte 121 000 000 Ft összegben, míg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumtól (továbbiakban: IKIM) 50 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatást, és 300 000 000 Ft kamatmentes kölcsönt biztosított a gazdaságfejlesztési célú előirányzatából az Ebes területén megvalósítandó termelő beruházáshoz.
Az IKIM által biztosított gazdaságfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos 50 millió forint összegű vissza nem térítendő és 300 millió forint összegű kamatmentes kölcsön vonatkozásában az IKIM és az ajánlatkérő között a finanszírozási szerződés 1998. június 23-án megkötésre került, mely megállapodás értelmében szállítószalag beszerzésére beruházási költség beállításra került a fenti megállapodásban.
Ezt követően az ajánlatkérő a K. É. 1998. július 22-én megjelent 29. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg a CURVER Kft. épülő ebesi gyártelepén felépülő műanyag-feldolgozó üzem szállítószalag-rendszerének szállítására.
Az ajánlati felhívás 3. pontjában részletesen határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét. A részajánlat-tételi lehetőséget kizárta az ajánlatkérő. Az ajánlati felhívás 11. pontjában részletesen szabályozta, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására milyen adatokat és tényeket kér, így cégbejegyzési adatokat – egyéni vállalkozók esetén vállalkozói igazolványt –, banki igazolásokat az ajánlattevő fizetési és hitelképességére vonatkozóan, valamint a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat. Továbbá:
– az előző 3 év legjelentősebb szállításainak, építési beruházásainak, szolgáltatásainak ismertetését,
– az ajánlattevő műszaki technikai felszereltségének leírását,
– azoknak a műszaki szakembereknek vagy műszaki egységeknek a megnevezését, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatását, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
– azoknak az alvállalkozóknak, illetőleg a teljesítésben egyébként részt vevő személyeknek a megnevezését, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni,
– a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítványt,
– a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsítását.
Az ajánlatokat az összességében legkedvezőbb ajánlat szerint kívánta ajánlatkérő elbírálni. Nevezetesen megadta a szempontok fontossági sorrendjét is, ezek a következők voltak:
– ajánlattevő pénzügyi stabilitása, műszaki szakmai felkészültségének és alkalmasságának megítélése,
– elmúlt 3 év jelentősebb referenciái,
– alvállalkozók alkalmassága,
– teljesítési határidő,
– a CURVER Kft. ebesi gyártelepén biztosított teljes körű szerviz elvégzésének határideje,
– ajánlati ár,
– fizetési feltételek,
– biztosítékok,
– kötbérvállalás.
A többváltozatú ajánlattétel lehetőségét biztosította az ajánlatkérő. A 15. pontban előírta, hogy a pályázatokat 6 angol és 6 magyar nyelvű példányban kell benyújtani.
1998. szeptember 2-án került sor az ajánlatok bontására. Három ajánlat érkezett az ajánlattételi határidőben, a kérelmező, a 3B Hungária Kft. és a Salgótarjáni Acélgyár Rt. ajánlata.
A Grapoblast Kft. is benyújtott ajánlatot, azonban elkésetten.
1998. szeptember 7-én került sor az ajánlatok értékelésére egy 3 tagú vizsgálóbizottság közreműködésével. Az ajánlatokat elsődlegesen megvizsgálták abból a szempontból, hogy érvényesek-e, illetőleg a kizárás alkalmazható-e velük szemben. Megállapították, hogy egyik ajánlat sem tartalmazza a 11. pontban kívánt igazolások és nyilatkozatok teljes körét, azonban ennek ellenére az időben érkezett ajánlatokat érdemben is vizsgálták. Tekintettel azonban arra, hogy nem találtak megfelelő ajánlatot az időben benyújtott ajánlatok között, így eredménytelenné nyilvánították az eljárást.
1998. szeptember 17-én került sor az eredményhirdetésre, és írásban szeptember 18-án értesítette az ajánlatkérő az ajánlattevőket arról, hogy az eljárását eredménytelennek nyilvánította a Kbt. 60. d) pontja alapján, arra hivatkozással, hogy nem tettek megfelelő ajánlatot az ajánlattevők.
A kérelmező 1998. október 6-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánító döntését semmisítse meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján, továbbá állapítsa meg, hogy jogszabálysértést követett el az ajánlatkérő, és a Kbt. 88. § (4) bekezdés alapján az ajánlatkérőt a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti pénzbírsággal sújtsa, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján tiltsa el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, valamint kötelezze a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján az eljárási díj és költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte, hogy a még meg nem kötött szerződés megkötését tiltsa meg a Döntőbizottság.
Indokaként előadta, hogy jogszabálysértő volt az az ajánlatkérői magatartás, mely szerint a Kbt. 60. § d) pontjára hivatkozással eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzési eljárást azzal az indokolással, hogy egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásnak megfelelő ajánlatot. Álláspontja szerint a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtotta be az ajánlatát, mindenben megfelelt az ajánlata mind a tartalmi, formai követelményeknek, és ő adta a legkedvezőbb ajánlatot, így el kellett volna bírálni érdemben az ajánlatát, és összességében őt kellett volna nyertesként kihirdetni. Továbbá mindenképpen jogszabálysértő volt az eredménytelenségre történő jogszabályi hivatkozása az ajánlatkérőnek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint jogszerűen jártak el a közbeszerzési eljárás során. Értékelték az ajánlatokat, megvizsgálták érvényesség szempontjából, azonban nem alkalmazták az érvénytelenség jogintézményét, hanem érdemben elbírálták az ajánlatokat, és úgy ítélték meg, hogy bár megfelelő igazolásokat, nyilatkozatokat egyik ajánlattevő sem csatolta teljeskörűen, de végül is tartalmát tekintve nem találtak megfelelő ajánlatot, ezért eredménytelennek nyilvánították az eljárást. Egyéb érdekelt érdemi nyilatkozatot nem tett. A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevők kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítése és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.
Megállapítható volt az ajánlati felhívás tartalmából, nevezetesen a 11. pontból, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság bemutatására milyen nyilatkozatokat, igazolásokat kellett csatolni az ajánlatokhoz.
A Döntőbizottság tehát elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a benyújtott ajánlatok érvényesek voltak-e, illetőleg szükség volt-e a kizárás jogintézményét alkalmazni, hiszen az 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak az 53. §-ra figyelemmel.
Az ajánlatok vizsgálatakor a Döntőbizottság szem előtt tartotta az ajánlatkérő által készített bírálati anyagot. Ebből megállapítható volt, hogy a felhívás bizonyos érvényességi követelményeinek nem feleltek meg az ajánlatok, így kérelmező ajánlatából megállapítható volt, hogy nem csatolta, illetőleg hiánypótlásnak eleget téve később csatolta az APEH, tb, helyi önkormányzati, VPOP, illetékhivatal, valamint az állami pénzalapokkal kapcsolatos igazolásokat és a Kbt. 46. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatot.
Nem csatolta kérelmező a saját tevékenységére vonatkozó minőségbiztosítási rendszerét tanúsító okiratát, csatolta azonban ajánlatához az ÁG Union Kft., a Habasit Kft. és az STN Group ISO-minősítő tanúsítványát, azonban az nem állapítható meg, hogy a teljesítésben milyen mértékben kívánta ezeket az alvállalkozókat bevonni a közbeszerzési eljárásba.
A Salgótarjáni Acélárugyár Rt. ajánlata sem tartalmazta a Kbt. 46. § (2) bekezdésében előírtakat, illetőleg nem csatolta a helyi önkormányzat, illetékhivatal és az állami pénzalapok által kiállított igazolást.
A 3B Hungária Kft. ajánlatából valamennyi igazolás és nyilatkozat hiányzott, tehát a 44. §-ban foglalt kritériumoknak nem tett eleget.
Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Így érvénytelen az ajánlat az 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az 53. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) Kbt. 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát,
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be,
c) hamis adatot szolgáltatott.
Mindezen törvényi szabályozásból tehát az következik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, de legkésőbb a döntés meghozatalakor állapíthatja meg azt, hogy mely ajánlat érvénytelen, illetőleg mely ajánlattevő esetében kell a kizárás jogintézményét alkalmazni.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelése és vizsgálata során megállapította, hogy a benyújtott ajánlatokra figyelemmel ajánlatkérőnek részben azokat érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, illetőleg azokat az ajánlattevőket, akik a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtották be az ajánlatukat, ki kellett volna zárni az eljárásból.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése meghatározza azon esetköröket, amikor egy közbeszerzési eljárás eredménytelen. Így többek között a b) pont szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, illetőleg c) pont szerint, ha az összes ajánlattevőt ki kell zárni az eljárásból, d) pont, ha egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak az ajánlatkérő részére megfelelő ajánlatot.
Megállapítható volt tehát a rendelkezésre álló iratokból, hogy az a döntése az ajánlatkérőnek, mellyel eredménytelenné nyilvánította az eljárást, nem volt jogszabálysértő. Téves volt azonban a jogszabályhely megjelölése, nevezetesen a d) pont, mely szerint egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot.
Az ajánlatkérő helyesen járt el, és vizsgálta érvényesség és kizárás szempontjából az ajánlatokat, azonban tévesen nem a b) pontra hivatkozással, illetőleg részben c) pontra hivatkozással állapította meg az eljárás eredménytelenségét, hanem a d) pontra.
Figyelemmel azonban arra, hogy a döntése helyes volt az eredménytelenség vonatkozásában, hiszen csak a jogszabályhely megjelölése volt téves, így jogszabálysértést a Döntőbizottság nem állapított meg.
Nem voltak olyan ajánlatok, amelyek alkalmasak lettek volna az elbírálási szempontok szerinti érdemi összehasonlításra, így a kérelmező ajánlata sem volt alkalmas arra, hogy az elbírálási szempontokat szem előtt tartva értékelje azt az ajánlatkérő, mivel nem az ajánlati felhívásnak megfelelően nyújtotta be ajánlatát, tehát az ő vonatkozásában is alkalmaznia kellett volna az ajánlatkérőnek az érvénytelenség jogintézményét.
Így a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmét mint alaptalant utasította el.
Tekintettel arra, hogy a Kbt. 82. §-ban foglalt ideiglenes intézkedés törvényi feltételei nem álltak fenn, ezért a Döntőbizottság nem alkalmazott ideiglenes intézkedést.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 29.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
