KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7560)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.229/16/1998.
Tárgy: Euroút Kft. és a FŐBER Rt. jogorvoslati kérelme a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Czirmes György (1035 Budapest, Szél u. 21. VIII/46.) ügyvéd által képviselt EUROÚT Mérnöki Tanácsadó Szervező és Kereskedelmi Kft. (továbbiakban: I. sz. kérelmező), dr. Hajnal László ügyvéd (1075 Budapest, Rumbach S. u. 17.) által képviselt FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt. (továbbiakban: II. sz. kérelmező) kérelmezők Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósága (1024 Budapest, Fényes E. u. 7–13., továbbiakban: ajánlatkérő) "M7 autópálya Balatonaliga–Zamárdi közötti szakaszán meglevő bal pálya felújításával és a hiányzó jobb pálya építésével összefüggő mérnökszolgáltatások ellátása tárgyában indult közbeszerzési eljárása ellen benyújtott I. és II. sz. jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság az I. és II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő és egyéb érdekeltek érdemi észrevétele, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok, a Döntőbizottság D. 176/13/1998. sz. eljárásában keletkezett iratai, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. május 13-án megjelent 19. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg az M7 autópálya Balatonaliga– Zamárdi (90,5–111,2 km-sz.) közötti szakaszán a meglevő bal pálya felújításával és a hiányzó jobb pálya építésével (1 építési ütem, B projektelem) összefüggő "MÉRNÖK" (építéslebonyolítási, ellenőrzési és konzultációs) szolgáltatások ellátására.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
Az ajánlati felhívásának 11. pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket határozta meg, illetőleg mind az ajánlati felhívásában, mint az ajánlati dokumentáció 7. oldalán rögzítette az ajánlatok elbírálásának szempontjait, nevezetesen az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el azokat, s ily módon előírta az elbírálási szempontokat, azok fontossági sorrendjében is, ezek az alábbiak voltak:
1. a cég jártassága és referenciái, hasonló jellegű, FIDIC rendszerben lebonyolított beruházások megvalósításában, projekt menedzsmentben és kivitelező vállalatok munkájának ellenőrzésében,
2. a feladatra foglalkoztatni kívánt kulcsszemélyzet (főfoglalkozású és megbízott szakértő) műszaki végzettsége, szakmai felkészültsége, referenciái és nyelvismerete,
3. a szakmai részben megajánlott és kidolgozott szolgáltatás, módszer színvonala,
4. a vállalkozási díj összege és kifizetések ütemezése,
5. a cég stabil pénzügyi helyzete.
Mind a részajánlattételi lehetőséget, mind az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta az ajánlatkérő.
Az ajánlati dokumentáció általános részének 1/2. pontjában rögzítették az ajánlatkérői elvárásokat, nevezetesen, hogy az ajánlattevőtől elvárják, hogy hitelt érdemlően igazolja saját, vagy az ajánlatában megnevezett alvállalkozója/társvállalkozója stb. hazai tapasztalatát autópályák felújításában, új pályák építésében, illetőleg ellenőrzésében.
Meghatározta ugyanezen általános rész 11. oldalán, hogy a közbeszerzés tekintetében milyen feladatai lesznek az ajánlattevőnek. Nevezetesen a pálya és tartozékainak felújítása, műtárgyak felújítása, a hiányzó jobb pálya megépítése során adódó lebonyolítói mérnöki feladat ellátása.
1998. július 9-én meghozta a közbeszerzési eljárást lezáró döntését az ajánlatkérő, és ily módon a nyertes a Transinvest Budapest, Kft. és a Veszprém megyei Állami Közútkezelő Kht. közös ajánlata volt 93,9 ponttal, míg a második legjobb az ÚTIBER Kft. volt.
Az eredményhirdetésre 1998. július 23-án került sor a döntésnek megfelelően.
Az ÚTIBER Közúti Beruházó Kft., mint második legkedvezőbb ajánlattevő, jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz 1998. július 27-én, mely kérelmének a Döntőbizottság helyt adott, és D. 176/13/1998. sz. határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró és kizárólag a nyertesre (Transinvest Bp. Kft. és Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht.) vonatkozó döntését megsemmisítette, tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy összességében a legkedvezőbb ajánlatot, figyelemmel az 59. § (1) bekezdésére, szem előtt tartva az 56. § (1) bekezdését, az ÚTIBER Közúti Beruházó Kft. tette meg.
Az ajánlatkérő az ÚTIBER Kft.-vel a fenti tárgyú közbeszerzési eljárás tárgyát képező megbízási szerződést 1998. szeptember 28-án megkötötte.
I. sz. kérelmező Euroút Kft. 1998. október 1-jén nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként, egyrészt az ajánlatkérő és az ÚTIBER Kft. között kötendő szerződés megkötését tiltsa meg, szólítsa fel, hogy vonja be I. sz. kérelmezőt az eljárásba abban az esetben, amennyiben a korábbi eljárás "életben van", kéri annak felfüggesztését. Továbbá semmisítse meg az ajánlatkérő azon döntését, mely az ÚTIBER Kft.-t jelöli meg szerződéskötés alanyának, illetőleg az eljárás nyertesének, továbbá hívja fel a jogsértés okozóját a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntését új eljárás lefolytatásának feltételéhez kösse, továbbá kötelezze a jogsértőt az eljárási díj és költségek viselésére. Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint a Döntőbizottság korábbi határozatával az egész közbeszerzési eljárás eredményét megsemmisítette, és ily módon a Kbt. szerint csak az eredményes eljárás győztesének visszalépése esetén van lehetőség arra, hogy a legjobb második helyezettel kössön az ajánlatkérő szerződést.
Jelen esetben az eljárás eredménytelen volt, melyet álláspontja szerint meg kell ismételni, ha az ajánlatkérő továbbra is közbeszerezni kíván. Ily módon tehát az ajánlatkérőnek új eljárást kell meghirdetnie.
Ajánlatkérőnek az a magatartása, mely szerint megköti a második legjobb helyezettel a szerződést, törvénysértő, és a jogos érdekeit sérti kérelmezőnek, mert elzárja őket, mint az eljárás során alkalmasnak talált ajánlattevőt a megmérettetés lehetőségétől.
II. sz. kérelmező, a FŐBER Kft. ugyancsak 1998. október 1-jén nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedést hozzon, tiltson meg bármiféle szerződés megkötését, szólítsa fel az ajánlatkérőt, hogy vonja be eljárásába a kérelmezőt, valamint függessze fel a közbeszerzési eljárást. Semmisítse meg az ajánlatkérő azon döntését, amely az ÚTIBER Kft.-t jelöli meg a szerződéskötés alanyának, hívja fel a jogsértést okozó ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárás lefolytatására, valamint kötelezze eljárási díj és költségek viselésére. Álláspontja szerint nem nevezhető az ÚTIBER Kft. pályázata legelőnyösebbnek, mert pl. az általa ajánlott mérnöknapok száma jóval kevesebb, mint a társaságuké, így ebből kiindulva szolgáltatásai és az 1 mérnöknapra számított költségmutatók esetében jobbak.
Egyebekben a jogorvoslati kérelem indoka megegyezik I. sz. kérelmező jogi indokával.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint ő jogszerűen járt el, és a Döntőbizottság döntésére tekintettel, hiszen az csak a nyertesre vonatkozó döntést semmisítette meg, joga volt megkötni a szerződést a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel.
Egyéb érdekelt ÚTIBER Kft. ugyancsak a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást lezáró törvénysértő döntést semmisítette meg, ami kizárólag az első helyezettre vonatkozott, ily módon tehát a közbeszerzési eljárás eredménytelennek nem nyilvánítható, ebből következően jogosult volt a szerződéskötésre az ajánlatkérő. Nyilvánvaló jogalkotói szándék nyilvánul meg abban, hogy a 88. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel jogkövetkezmény önálló nevesítése arra irányul, hogy egyébként törvény előírásának betartásával lefolytatott közbeszerzési eljárás az ajánlatkérőnek a nyertesre vonatkozó téves jogsértő döntése ellenére érvényben maradjon. Továbbá a Kbt. 60. § (1) bekezdése pontosan taxatíve felsorolja, hogy mikor lehet egy közbeszerzési eljárás eredménytelen, jelen esetben egyik feltétel sem áll fenn, így az eljárás nem nevezhető eredménytelennek.
A Kbt. 24. § alapelvként deklarálja a verseny tisztaságának biztosítását. Amennyiben rövid időn belül ugyanezen közbeszerzési tárgyra vonatkozó újabb közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, így az alapelvek súlyosan sérülnének, hiszen az ajánlattevők tudomással bírnak a pályázók által megajánlott vállalási árakról, továbbá ajánlatukból konkrét információk birtokában vannak, ily módon a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztasága nem tud érvényesülni.
Egyéb érdekelt UVATERV Rt. és Transinvest Budapest, Kft. a kérelmezőkkel hasonló indokok alapján sérelmesnek tartja azt az ajánlatkérői magatartást, mely szerint a második legjobb helyezettel szerződést köt, ezt ő is hasonló indokok alapján jogszabálysértőnek tartja.
A Döntőbizottság elrendelte az I. és II. sz. kérelem alapján megindult jogorvoslati eljárások egyesítését, azaz együttes elbírálását.
A kérelmezők jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság a fentebb hivatkozott korábbi eljárásában megvizsgálta azt, hogy az ajánlatkérő döntése helyes volt-e, azaz nevezetesen, hogy a korábban megadott elbírálási szempontok szerint, azok fontossági sorrendjét betartva hozta meg az ajánlatkérő a döntését. Ezen eljárása során a Döntőbizottság megvizsgálta az összes ajánlatot. Elsődlegesen azt tette vizsgálata tárgyává, hogy az ajánlatok érvényesek-e, illetőleg alkalmazni kell-e a kizárás jogintézményét bármely ajánlattevővel szemben. Majd ezt követően az érvényes ajánlatokat hasonlította össze teljes körűen.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A vitatott közbeszerzési eljárás eredményhirdetésekor ajánlatkérő az eljárás nyertesének a Transinvest Budapest Kft. és a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht. közös ajánlatát, míg a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek az ÚTIBER Közúti Beruházó Kft.-t nyilvánította.
Jogorvoslati eljárást követően a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta, amely szerint a Bizottság megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy az azt lezáró döntését. E rendelkezés szerint a Bizottság ajánlatkérő bármely döntését megsemmisítheti. Jelen esetben kizárólag az első helyezett tekintetében hozott döntés megsemmisítésére került sor, változatlanul hagyva ajánlatkérőnek azt a döntését, amely a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőre vonatkozott. A Döntőbizottság e döntést nemcsak változatlanul hagyta, hanem egyben azt is megállapította, hogy az jogszerű. Mindezeket egybevetve megállapítható, hogy az ajánlatkérő jogszerűen kötötte meg a szerződést az ÚTIBER Kft.-vel, aki a szerződéskötés időpontjában – a döntés megsemmisítése következtében kieső Transinvest Budapest, Kft. és Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht. helyén – már a Kbt. 59. §-a szerinti legkedvezőbb ajánlatot tevőnek volt tekinthető.
Erre tekintettel nem helytálló az a kérelmezői védekezés, mely szerint a második helyezettel történő szerződéskötésnek éppen a Kbt. 59. § (1) bekezdésének azon rendelkezése az akadálya, mely szerint a második helyezettel szerződést megkötni csak az első helyezett visszalépése esetén lehet.
Ezen okból nem helytálló továbbá azon kérelmezői érvelés sem, mely szerint a döntés megsemmisítése következtében az eljárást eredménytelenné kellett volna nyilvánítania. A Kbt. 60. §-a pontosan meghatározza az eredménytelenség esetköreit, ami jelen közbeszerzési eljárásban nem lelhető fel.
Ily módon az I. és II. sz. kérelmet részben a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
A II. sz. kérelmező FŐBER kérelmét, amelyben az ajánlatkérő döntését azért támadja, mert az ő ajánlata volt a legkedvezőbb, a Döntőbizottság mint elkésettet elutasítja.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése értelmében az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetőleg kezdeményezhető, a határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ebből következően ajánlatkérő jogsértő magatartásáról, nevezetesen arról, hogy nem a FŐBER Rt.-t hirdette ki nyertesnek, már tudomást szerzett az 1998. július 23-i eredményhirdetéskor.
Ehhez képest az ez irányú jogorvoslati kérelmét 1998. október 1-jén terjesztette elő, ily módon tehát a jogorvoslati kérelmének a nyertességre vonatkozó része elkésett, tehát a Döntőbizottság ezt elkésettség címén utasította el.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, tekintettel arra, hogy annak a törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 27.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
