KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7562)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.210/13/1998.
Előadó: dr. Engler Magdolna
Telefon: 375-8328
Fax: 355-5082
Tárgy: City Service Ingatlankelező és Hasznosító Rt. jogorvoslati kérelme az ELTE közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a City Service Ingatlankezelő és Hasznosító Rt. (2132 Göd, Kazinczy u. 93., képviseli: dr. Gönczi László ügyvéd, 1013 Budapest, Feszty Á. u. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Főigazgatói Hivatala (1056 Budapest, Szerb u. 21–23., képviseli: dr. Kiss Daisy ügyvéd, 1372 Budapest, Pf. 451, a továbbiakban:
ajánlatkérő) lágymányosi egyetemi létesítmények üzemeltetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését és a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért vele szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, egyebekben a kérelmet elutasítja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361 00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. július 1-jén megjelent 26. számában a lágymányosi egyetemi létesítmények teljes körű üzemeltetésére ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás formájában.
Az üzemeltetésen belül 3 fő feladatkört jelölt meg:
– műszaki üzemeltetés, karbantartás,
– gondnoki feladatok,
– biztonságtechnikai feladatok.
Az üzemeltetési szerződést három évre, 1998. szeptember 1-jétől 2001. augusztus 31-ig kívánta a nyertessel megkötni.
Az ajánlati felhívásra hat pályázó nyújtotta be ajánlatát: Hakó Kft., Kraftszer Kft., P. Dussmann Kft., Prometheus Rt., Kipker Szolgáltató Kft. és kérelmező.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy az egyik ajánlattevő jogosulatlanul olyan adat birtokába jutott, amely a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sérti, és ezért 1998. augusztus 19-én az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította. Egyben szóban és írásban is közölte, hogy a továbbiakban hirdetmény közzététele nélküli gyorsított tárgyalást alkalmaz a feladatok részbeni átértékelésével.
Még ezen a napon az általa kiválasztott cégeket (Hakó Kft., P. Dussmann Kft., Prometheus Rt., Kraftszer Kft. és kérelmező) a tárgyalásos eljárásra meghívta, átadta részükre az ajánlati felhívást és a dokumentációt. A részajánlattételre itt már lehetőséget biztosított.
Az ajánlattételi határidő 1998. szeptember 4-e volt.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában előírta a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat:
a) Pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolása:
– Pénzintézettől származó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti a gazdálkodó szerv bankszámláját,
– a gazdálkodó szerv fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e (hitel- és fizetőképesség),
– a számláján sorban állás volt-e, és utoljára mikor.
– 1997. év mérlegadatai
– A Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok és hatósági igazolások.
– A cég jelenlegi állapota szerinti cégkivonata, aláírási címpéldány.
b) Műszaki alkalmasság igazolása:
– Az előző három évben végzett, az ajánlat tárgyával megegyező vagy egyéb referenciamunkák felsorolása.
– Az ajánlattevő által alkalmazni kívánt műszaki, technikai felszerelések részletes leírása, amely kiterjed az alkalmazott berendezésekre és munkakörökre, továbbá az alkalmazott fertőtlenítő-, tisztító- és rovarirtó szerekre is.
– Azoknak a szakembereknek és munkaköröknek megnevezése, akik közreműködnek a szerződés teljesítésében, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek.
– Az ajánlattevő átlagos állományi létszáma 1996–1997–1998. években.
A 13. pontban meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadja el az alábbi fontossági sorrendben:
– ajánlati tartalom,
– ajánlati ár,
– műszaki alkalmasság,
– pénzügyi, gazdasági alkalmasság.
Előírta, hogy az ajánlattevőknek a tárgyi munkára kárfelelősséget kell kötnie.
A tárgyalásos eljárásban meghívottak mindegyike az ajánlattételi határidőig az ajánlatát benyújtotta.
Az ajánlatkérő 1998. szeptember 7-én a Hakó Kft.-vel és kérelmezővel közölte, hogy pályázatukat nem tartja megalapozottnak, ezért a további tárgyalásokon részvételüket nem kéri. A Hakó Kft.-nek küldött értesítésben indokként az üzemeltetési tapasztalatok és gyakorlat, valamint a megfelelő szaklétszám hiányát jelölte meg. A kérelmezőt a cég alacsony tőkeereje és az alacsony felelősségbiztosítási összege miatt nem hívta meg a további tárgyalásokra.
A fennmaradó három céggel 1998. szeptember 8-án és 9-én ajánlatkérő tárgyalásokat folytatott, melynek eredményeként két nyertest hirdetett, a Kraftszer Kft.-t a műszaki üzemeltetési és karbantartási, javítási tevékenységre hároméves időtartamra, 300 millió Ft vállalási díj ellenében, és a P. Dussmann Kft.-t a gondnoki és biztonságtechnikai tevékenységek ellátására szintén három- éves időtartamra 396,25 millió Ft vállalási díj ellenében.
A döntésről készített határozatot az ajánlatkérő 1998. szeptember 4-i dátumozású levélben megküldte az eljárásban részt vevőknek.
A szerződést a nyertesekkel az ajánlatkérő 1998. szeptember 14-én megkötötte.
A kérelmező 1998. szeptember 14-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz.
A jogorvoslati kérelmében vitatta a nyílt eljárás eredménytelenné nyilvánításának jogosságát, mert annak indokolását az ajánlatkérő nem részletezte, hanem csak a Kbt. vonatkozó szakaszának általános törvényi megfogalmazását idézte.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem térhetett át a nyílt eljárásról a tárgyalásos eljárás alkalmazására a Kbt. 70. § a) pontja alapján. Vitatta továbbá, hogy az ajánlatkérő jogtalanul zárta ki a tárgyalásos eljárásból, hiszen az ajánlati felhívás nem tartalmazott összegszerű előírást a törzstőke és a felelősségbiztosítás nagyságára.
Vitatta továbbá az ajánlatkérő azon eljárását, mely szerint 1998. szeptember 7-én értesítette, hogy a tárgyalás további szakaszában részvételére igényt nem tart, de a végső döntést már 1998. szeptember 4-én kelt határozatában meghozta.
Kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését.
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elkésettség, illetve alaptalanság miatt történő elutasítását.
A nyílt eljárás eredménytelen volt, erről a döntésről az ajánlatkérő 1998. augusztus 19-én tájékoztatta kérelmezőt, a kérelmező az ajánlatkérői döntésről ezen a napon tudomást szerzett.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül kérhető, így a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő 1998. szeptember 3-án lejárt.
A tárgyalásos eljárás megindításáról kérelmező szintén 1998. augusztus 19-én tudomást szerzett, így kérelme e vonatkozásban is elkésett.
Az ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a tárgyalásos eljárást a Kbt. 70. § d) pontja és nem a Kbt. 70. § a) pontja alapján indították meg, és az eljárás során a gyorsított eljárásra vonatkozó határidők és előírások szerint jártak el.
Előadta az ajánlatkérő észrevételében, hogy nem kizárta a kérelmezőt a tárgyalásos eljárásból, hanem a jelentkezők közül az általa kiválasztottakat hívta meg, ezzel az eljárásával pedig a Kbt. szabályait nem szegte meg, hiszen a Kbt. az ajánlatkérő kötelességévé teszi, hogy az eljárás során vizsgálja a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági alkalmasságát az ajánlattevőknek.
Ennek során állapította meg, hogy a kérelmező a feladat ellátásához nem elég tőkeerős, illetőleg a vállalt felelősségbiztosítása alacsony összegű. E vonatkozásban kérte a jogorvoslati kérelmet mint alaptalant elutasítani. A tárgyalásos eljárásban hozott döntésére 1998. szeptember 9-én került sor, a tárgyalás tartásáról szóló értesítések és a tárgyalásról készült jegyzőkönyvek is ezt alátámasztják, a döntésről készült határozatban a dátum tévesen került feltüntetésre.
Az egyéb érdekeltek közül a P. Dussmann Kft. észrevételében előadta, hogy az ajánlatkérőnek a nyílt eljárást jogában volt eredménytelenné nyilvánítani, véleménye szerint az eredménytelenné nyilvánítás oka az is volt, hogy egyik ajánlattevő sem rendelkezett oktatási intézmények üzemeltetési referenciával, és a cégek nem voltak a feladat ellátásához elég tőkeerősek. Álláspontjuk szerint a cégük megfelelő ajánlatot nyújtott be.
A Kraftszer Kft. észrevételében előadta, hogy a feladat elvégzésére alkalmasságukat megfelelően alátámasztották.
A jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítást nyert, hogy az ajánlatkérő a nyílt eljárás eredménytelenné nyilvánításáról 1998. augusztus 19-én döntött.
Ezen a napon az eredménytelenné nyilvánítás tényéről kérelmező is – szóban és írásban is – tudomást szerzett.
A kérelmező ezt a tényt maga sem vitatta.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint "az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
A jogorvoslati kérelem e vonatkozásban elkésett.
Az ajánlatkérő a nyílt eljárás eredménytelenné nyilvánításával egy időben 1998. augusztus 19-én döntött a tárgyalásos gyorsított eljárás alkalmazásáról.
Ajánlatkérő nem áttért az egyik eljárásfajtájáról a másikra, hanem az egyik eljárást eredménytelenné nyilvánította, és új eljárás lefolytatásáról döntött, amikor elhatározta, hogy tárgyalásos eljárást alkalmaz.
A kérelmező az ajánlatkérő jogsértését azon túlmenően, hogy vitatta a tárgyalásos gyorsított eljárás feltételeinek fennállását, abban jelölte meg, hogy az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás lezárását megelőzően az eljárásból kizárta.
Tény, hogy kérelmező a tárgyalásos eljárás alkalmazásáról 1998. augusztus 19-én tudomást szerzett, azonban mivel a kérelmező magát az eljárás lefolytatásának jogszerűségét vitatta, így a Döntőbizottság ennek során vizsgálat tárgyává tette a tárgyalásos eljárás egész menetét.
A Kbt. 70. §-a taxatíve felsorolja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén tárgyalásos eljárást alkalmazhat az ajánlatkérő. A tárgyalásos eljárás menete különböző lehet aszerint, hogy megindítását hirdetményben közzé kell-e tenni vagy sem.
Tekintettel arra, hogy a Kbt. taxatíve meghatározza a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeit, következik, hogy az ajánlatkérőnek is pontosan meg kell jelölnie, melyik feltétel fennállására alapítottan indította meg az eljárást.
Az ajánlatkérő ezt elmulasztotta, csak a jogorvoslati eljárás során közölte, hogy a Kbt. 70. § d) pontjára, a rendkívüli sürgősségre hivatkozással alkalmazta a tárgyalásos eljárást, és erre alapította, hogy hirdetményt nem kell közzétennie.
Az iratokból és az érdemi észrevételéből azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy egyben a Kbt. 72. § (1) bekezdésére alapítottan gyorsított eljárást is alkalmazott.
A Kbt. 72. § (2) bekezdése azonban kimondja, hogy "a gyorsított eljárásban a részvételre vonatkozó kérelem benyújtásának határideje a részvételi felhívás közzétételétől számított tíz napnál, az ajánlattételi határidő pedig az ajánlati felhívástól számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet."
Ebből következően megállapítható, hogy gyorsított eljárás alkalmazása során a közzététel kötelező.
Az ajánlatkérő ezt elmulasztotta, ezzel megsértette a Kbt. 72. § (2) bekezdését.
Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás során a Kbt. 71. § (5) bekezdése alapján öt ajánlattevőt kiválasztott, és ajánlattételre ezeket az ajánlattevőket felhívta.
Ezen cégek a nyílt eljárásban valamennyien nyújtottak be ajánlatot, így ezen cégek gazdasági, pénzügyi, műszaki alkalmasságukról már meggyőződhetett az ajánlatkérő.
Az eljárást lezáró döntése előtt azonban kérelmezőt és a Hakó Kft.-t a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette, és a tárgyalásra már nem hívta meg.
A Kbt. a tárgyalásos közbeszerzési eljárás szabályait részben az eljárások általános szabályaival – alapelvi szinten –, részben az eljárásfajta speciális szabályaival állapítja meg.
Az alapelvi szabályozás szerint a tárgyalásos eljárásban köteles az ajánlatkérő biztosítani a verseny tisztaságát, a nyilvánosságot és az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára [Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdés].
Az eljárásfajta sajátos szabályozása szerint az eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
Ennek során a felek nincsenek kötve a Kbt. 50. §-ában meghatározott módon a szerződés tartalmára vonatkozó ajánlataikhoz, azaz nem érvényesül az ajánlati kötöttség elve. Az eljárásra egyébként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell [Kbt. 26. § (5)–(6) bekezdés].
A Kbt. szabályai szerint a tárgyalásos eljárásnak éppen az a lényege, hogy a szerződéses feltételek rugalmasan alakíthatók a tárgyalások sorozatával egészen az eljárás befejezéséig. Végső soron azt, hogy melyik ajánlat lesz a legelőnyösebb, a tárgyalások befejezésével lehet csak eldönteni, ugyanis mindaddig bármelyik fél az ajánlatát módosíthatja, kedvező és kedvezőtlen feltételeket egyaránt megváltoztathatja.
A lényeg a szerződési feltételek módosításának lehetősége, amelyet egyformán kell valamennyi ajánlattevő számára biztosítani.
Az ajánlatkérő 5 ajánlattevőt minősített alkalmasnak az ajánlattételre, a Kbt. idézett rendelkezéseiből pedig az következik, hogy a tárgyalásokat annak befejezéséig az öt ajánlattevővel kellett volna tovább folytatnia.
Azzal, hogy az ajánlatkérő kérelmező részére nem biztosította a tárgyalásos eljárásban – annak befejezéséig – a részvételt, megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség elvét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 1998. szeptember 9-én hozta meg, mivel a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen kitűnt, hogy 1998. szeptember 8-án és 9-én még tárgyalások folytak, tehát a döntést lezáró határozaton a dátum nyilvánvalóan tévesen szerepelt.
A jogorvoslati kérelem benyújtását követően 1998. szeptember 15-én a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta, de ez az intézkedés a célját nem érhette el, mivel a felek között a szerződéskötés 1998. szeptember 14-én létrejött.
Ebből következően a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértés megtörténtét tudta megállapítani, és az f) pont alapján bírság kiszabásáról határozott. Az ajánlatkérőt a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte az eljárási díj megfizetésére.
Az elkövetett jogsértés súlyával a rendelkező részben megállapított bírságot találta arányban állónak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 12.
Dr. Engler Magdolna s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
