KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7656)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.217/8/1998.
Tárgy: A Lucent Technologies Kft.. jogorvoslati kérelme a Honvéd Vezérkar Híradó Csoportfőnöksége közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Lucent Technologies Magyarország Kft.. (képviselője: dr. Csapó Annamária ügyvéd, 1024 Budapest, Káplár u. 10/A., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Honvéd Vezérkar Híradó Csoportfőnökség (1885 Budapest, Lehel út 33–35., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Magyar Honvédség állandó jellegű és tábori hírrendszere korszerűsítése – kapcsolástechnikai eszközök beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elkésettség miatt elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Honvéd Vezérkar Híradó Csoportfőnökség mint ajánlatkérő megbízásából a HM Beszerzési Hivatal 1997. október 16-i keltű levelével versenytárgyalásra hívta meg a következő, magyar székhellyel rendelkező cégeket: ERICSSON Rt., KAPSH Kft., ALCATEL Rt., SIEMENS Rt., és a kérelmező LUCENT Technologies Magyarország Kft.-t.
A beszerzés tárgya "a Magyar Honvédség állandó jellegű és tábori hírrendszere korszerűsítése – kapcsolástechnikai eszközök beszerzése" volt.
A részletes "tenderdokumentációt" (126+90 lap) ajánlatkérő 1997. október 22-én – átadás-átvételi jegyzőkönyv egyidejű aláírásával – bocsátotta ajánlattevők rendelkezésére. A jegyzőkönyv 4. pontja tartalmazta, hogy: "a jelen tárgyú beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alól országgyűlési határozattal mentesítve van".
Az ajánlatkérő által – nem a Kbt. szabályai szerint összeállított – részletes tenderdokumentációban meghatározott speciális feltételrendszernek megfelelő ajánlatok beadási határideje 1997. november 20. volt.
Ezen időpontra az előzőekben felsorolt mind az öt cég ajánlatot tett. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt ajánlatkérő egy alkalommal, 1997. november 11-én konzultációt tartott, ahol lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek mind szakmai, mind eljárásjogi kérdések tisztázására.
Az ajánlatok teljes körű értékelését a HM Beszerzési Hivatal által kijelölt szakértői bizottság több lépésben elvégezte, majd ezek, illetve az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságával történő egyeztetések figyelembe-vételével a Miniszteri Döntés-előkészítő Bizottság javaslatára – többszöri halasztás után – 1998. augusztus 31-én került sor az eredményhirdetésre, ahol a honvédelmi miniszter nyertesnek a Siemens Rt.-t hirdette ki.
Kérelmező 1998. szeptember 17-én keltezett és a Döntőbizottsághoz 1998. szeptember 22-én érkezett jogorvoslati kérelmében az eljárást lezáró döntést sérelmezte.
Kérelme indokolásaként előadta, hogy ajánlatkérő jogtalanul mellőzte a Kbt.-t, mivel a részletes ajánlati dokumentáció 2. kötetében megjelölt műszaki tartalmú beszerzésre nem rendelkezett a Kbt. 6. § a) pontja szerinti, az Országgyűlés illetékes bizottsága által hozott, a törvény alkalmazását kizáró előzetes döntéssel. Ily módon pedig ajánlatkérő a törvény valamennyi kogens előírását megsértette. A jogorvoslati eljárást megalapozó törvénysértő eseményként nem a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntés hiányát jelölte meg, hanem az eljárás minden mozzanatát, amely az eredményhirdetéssel fejeződött be. Ennek következtében a jogsértő esemény időpontját augusztus 31-ben, míg az erről történő tudomásszerzés időpontját az ezt követő napokban jelölte meg.
A Döntőbizottságtól az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását kérte, illetve a jogsértő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére.
Ajánlatkérő ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte, elsődlegesen elkésettségre, másodlagosan alaptalanságra hivatkozva. Indokolásként előadta, hogy a tárgybani beszerzésre vonatkozóan az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága által előzetesen hozott – 11/1994–98. (1996. június 5.) sz. Bizottsági Határozat – mentesítéssel rendelkezik. A mentesítés következtében a tárgybani beszerzést nem a Kbt., hanem a versenytárgyalás szabályai szerint bonyolította. Ezt a tényt azonban a lefolytatott eljárás során minden ajánlattevő tudomására hozta már az eljárás indításakor, 1997. október 22-én.
Erre való tekintettel pedig álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem elkésett. Előadta továbbá, hogy az ajánlatok elbírálásánál az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát szem előtt tartva hozták meg eljárást lezáró döntésüket, amelyre természetesen a Kbt. szabályai – az előzetes mentesítésre tekintettel – nem vonatkoznak.
Az egyéb érdekeltek közül a Siemens Rt. észrevételében a kérelem alaptalanság címén történő elutasítását kérte. Álláspontja szerint kérelmező – az általa törvénysértőnek nevezett – eljárás minden mozzanatában részt vett, arról végig tudomása volt, továbbá semmivel sem támasztotta alá, hogy csak az eredményhirdetést követően szerzett tudomást a beszerzésnek a Kbt. hatálya alá való tartozásáról.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidők tekintetében egy objektív és egy szubjektív elévülési határidőt állapít meg. Kérelmet a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül az erről történő tudomásszerzést követő 15 nap alatt lehet benyújtani. Mindkét határidő-számítás alapja a jogsértés bekövetkezése, így a jogsértést mint eseményt szükséges meghatározni.
A vitás ügyben a jogsértő esemény az az ajánlatkérői döntés, amelyet annak tárgyában hozott, hogy a beszerzést a Kbt. mellőzésével fogja elvégezni. Az ajánlatkérőnek ezt a döntését az ajánlattevők felé az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció közvetítette.
Az ajánlati felhívás elküldésének napja 1997. október 16. Az ajánlattevők ebben az időpontban – a jogsértő esemény bekövetkezése – nem feltétlenül rendelkeztek azokkal az ismeretekkel, amelyek alapján felismerhették – tudomást szerezhettek – a döntés esetleges jogszerűtlenségéről.
A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja azonban csak az objektív határidőn belül bír jogi relevanciával.
Az objektív határidőn túl az érdemi vizsgálatot lefolytatni akkor sem lehet, ha a kérelmező a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezi az eljárást, miután nem csak a szubjektív, de az objektív határidő is jogvesztő jellegű.
Az itt rögzített határidők ismeretében az ajánlattevőknek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy az egyes ajánlatkérői döntések jogszerűségét vagy jogszerűtlenségét azok meghozatalának időpontjában kísérelje meg tisztázni. Ennek elmulasztása esetén az ajánlattevő elzárhatja magát a jogérvényesítés – jogorvoslat – lehetőségétől. Az eljárás során megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációk rendelkezésre bocsátásakor felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy a beszerzést nem a Kbt. szabályai szerint fogja elvégezni. Kérelmező sem ekkor, sem a vele való tárgyalás során – amely a 60 napos objektív határidőn belül történt – nem kísérelte meg tisztázni, hogy ajánlatkérő ténylegesen rendelkezik-e az Országgyűlés illetékes bizottságának mentesítésével.
Nem megalapozott kérelmezőnek azon érvelése, amely szerint a jogsértő eseménynek az eljárást lezáró döntést kell tekinteni, miután a kérdéses eljárásnak nem csak az eljárást indító, de az azt befejező döntése – a folyamat egésze – jogsértő.
Az ajánlatkérőnek a Kbt. mellőzése tekintetében hozott döntése hatással van az ezt követő valamennyi eljárási cselekményére, így az eredményhirdetésre is, nevezetesen, hogy nem a Kbt. szerint fogja ezeket elvégezni. A mellőzés tekintetében hozott döntés nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az eljárás egyetlen mozzanatára sem fogja alkalmazni ajánlatkérő a Kbt.-t. Ennek következtében a jogsértés bekövetkezésének tényét az eredményhirdetéssel azonosítani nem lehet.
Miután kérelmező a kérelem benyújtására nyitva álló objektív határidőt mulasztotta el, nincs jelentősége az ügy elbírálása szempontjából, hogy az ajánlatkérő ténylegesen rendelkezett-e felmentéssel avagy sem. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem tartotta szükségesnek beszerezni azokat az iratokat, amelyekből egyértelműen megállapítható lett volna, hogy a beszerzés egészére vagy annak csak egy részére rendelkezett felmentéssel ajánlatkérő. Mindazonáltal megjegyzi a Döntőbizottság, hogy mind a Kbt. célkitűzéseiben meghatározott átláthatóság, mind a verseny tisztasága csak úgy biztosítható, ha az ajánlatkérők már az eljárás kezdetekor felismerhetően az ajánlattevők tudomására hozzák azt a körülményt, hogy milyen körben rendelkeznek felmentéssel. A becsatolt iratanyagból ez nem volt megállapítható.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 79. § (5) bekezdésére figyelemmel a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. november 2.
Kalmárné Diósy Ildikó s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
