KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7703)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.203/10/1998.
Tárgy: A Biogén jogorvoslati kérelme Mór Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Biogén Kft. (8066 Pusztavám, Kossuth L. u. 112., képviseli: dr. Izsák Tibor ügyvéd, 8060 Mór, Pince u. 3., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Mór Város Önkormányzat Képviselő-testülete (8060 Mór, Szent István tér 6., a továbbiakban: ajánlatkérő) Radnóti Miklós Általános Iskola konyha élelmezési anyagainak beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Mór Város Önkormányzata nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 24. számában a Radnóti Miklós Általános Iskola élelmezési anyagainak beszerzésére. Az ajánlati felhívás 3. a) pontja meghatározza külön élelmiszercsoportokra bontva a beszerzés tárgyát, 14 csoportot különböztetve meg. Azt is rögzíti e helyütt, hogy az itt meghatározott egy vagy több termékcsoportra külön is lehet ajánlatot tenni (részajánlat). Egy-egy termékcsoporton belül az ajánlatokat teljeskörűen kellett megtenni. A felhíváshoz készített dokumentációban rögzítették az egyes termékcsoportokon belüli élelmiszerek megnevezését a mennyiség megjelölésével együtt. Itt előírásra kerültek az igényelt szállítási ütemezések, fizetési feltételek, illetve az 5. fejezetben az ajánlattétel tartalmi és formai követelményei. A 2. a) pontban rögzítésre kerültek az érvényességi okok. A V. 6. pontban az ajánlathoz csatolandó igazolások körét határozták meg. Itt kifejezetten az került rögzítésre, hogy a referencia- jegyzéket úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazza az elmúlt 3 évben végzett jelentősebb szállításokat év, megrendelő, szolgáltatási érték megjelölésével.
Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben ajánlatkérő termékcsoportonként rögzítette a beérkezett ajánlattevők nevét, székhelyét, illetve az ajánlati árat. Az ajánlati ár ismertetésének elmaradása esetén megjelölte az ismertetés hiányának indokát. Kérelmező kizárólag a pékárura tett részajánlatot. Rajta kívül ajánlatot nyújtott még be a VEKNI Kft. Mór, (a későbbi nyertes), illetve az ALBA KENYÉR Rt. Székesfehérvár. Kérelmező árajánlata 2 311 416 Ft+áfa, a nyertesé 2 252 272 Ft+áfa, míg a harmadik ajánlattevőé 2 050 646 Ft+áfa. Az ajánlatkérő a felbontásról készült jegyzőkönyvben azt is rögzítette, hogy a bontás alkalmával az érvényességi feltételeket nem vizsgálja, ezt majd döntése előkészítése során teszi meg.
Az ajánlatok elbírálására összehívott képviselő-testületi ülésen ajánlatkérő határozatot hozott kérelmező, illetve az ALBA KENYÉR Rt. ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról. Kérelmező ajánlatát azzal az indokkal érvénytelenítették, hogy nem megfelelő referenciajegyzéket csatolt be, mert arról hiányzik a jelentősebb szállításokról készített kimutatás évenkénti bontása, valamint az ellenszolgáltatás megjelölése. Az ALBA KENYÉR Rt. ajánlatát a fenti, és azzal a további indokkal, hogy a 30 napos fizetési határidőt nem vállalta, szintén érvénytelennek nyilvánították.
Az eredményhirdetésre 1998. augusztus 26-án került sor. Kérelmező ezt követően a jogvesztő határidőn belül nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Sérelmezte az ajánlatkérő döntését, állítása szerint ajánlata nem volt érvénytelen, ezzel kapcsolatos indokait már az értékelést végző önkormányzati ülésen is előadta. Bár a képviselők nagyrészt elfogadták indokait, a Közbeszerzési Bizottság javaslatát nem változtatták meg. Kérelmező álláspontja szerint az ilyen és hasonló hibák azért fordulhatnak elő az ajánlatkérőnél, mert a közbeszerzési eljárásokba nem von be megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt. Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő jogsértően kérte az elmúlt 3 év szolgáltatásai ellenértékének megjelölését, miután ilyen kikötést az ajánlati felhívás nem, csak a dokumentáció tartalmaz. A törvény egyébként sem teszi lehetővé ezt az adatszolgáltatást, miután a referencia iránti információs igényét ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan kérheti csak, az pedig nem tartozik a közbeszerzés tárgyához, hogy az elmúlt évben az egyes áruféleségeket milyen áron szolgáltatták a társintézményeknek. Hivatkozik arra is, hogy a referencia hiánya miatt azért is sérelmezi ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, mert a közbeszerzési eljárást megelőzően szállítója volt az iskolának. Miután a teljesítés hibátlan volt, ajánlatkérőnek saját tapasztalatai alapján ismeretei lehettek referenciáját illetően. Jogsértőnek tartja, hogy a referencia hiánya miatt ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, holott az gyakorlatilag elbírálási szempont volt.
Sérelmezte továbbá a nyilvánosság elvének megsértését, ennek körében hivatkozott arra, hogy kifejezett kérelme ellenére sem engedélyezte ajánlatkérő, hogy a többi ajánlatba (pl.: nyertes) betekintsen.
Állítása szerint az ajánlatának érvénytelenítésére vonatkozó döntést nem az arra jogosult testület hozta meg, hanem a Közbeszerzési Bizottság, így a Kbt. rendelkezéseit is e tekintetben megsértették. Kifogásolta azt is, hogy nem küldték meg írásbeli kérelmére sem a Kbt. 6. sz. melléklet szerinti összegzést.
A jogorvoslati kérelemre tett nyilatkozatában ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Állítása szerint jogszerűen járt el. A Közbeszerzési Bizottság az Ök. rendeletnek megfelelően csak javaslatot tett, melynek megváltoztatását nem látta indokoltnak a testület sem. Sem a Kbt., sem más jogszabály nem írja elő, hogy milyen szakértelmű személyeket kell az eljárásba bevonni. Nem ütközik a Kbt.-be, hogy az ajánlattevő referenciáinak megítéléséhez a szolgáltatási értéket is kérték megadni, e körben kérelmező üzleti titokra sem hivatkozhat. A többi ajánlattevő ajánlatába történő betekintést jogszerűen nem engedélyezte, ugyanakkor a törvény által előírt adatokat nyilvánosan kihirdette, ezért a nyilvánosság elve nem sérült. A Kbt. 6. sz. mellékletét megküldenie kérelmezőnek nem kellett, kérelmére pedig a kizárás okairól részletesen tájékoztatták.
Egyéb érdekelt VEKNI Kft. a kérelem elutasítását kéri alaptalanság címén.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratanyag és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben megalapozatlan. A dokumentáció V. 6. pontja az ajánlati felhívás 11. pontját részletezve írta elő a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság körébe az egyes igazolási módokat. A felhívás 11.2. pontja megszorítás nélkül arról rendelkezik, hogy az előző 3 évben végzett jelentősebb szállításokat kell ismertetni. Ehhez képest a dokumentáció a szállítások ismertetésének részletezését kéri, olyan adatokat is kérve, amelyet az ajánlattevő és egy harmadik fél közötti szerződés tartalmaz.
A Kbt. 33. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását. Az egyes igazolási módokat tételesen a Kbt. 44. § (1)–(2) bekezdése rögzíti. A 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő referenciaként kérheti az előző 3 év legjelentősebb szállításainak, építési beruházásainak, szolgáltatásainak ismertetését. A törvény tehát rendelkezik arról is, hogy az igazolási módokat a felhívásban kell előírni és arról is, hogy mi módon.
Kérelmező arról a körülményről, hogy ajánlatkérő egyrészről a felhívásban és a dokumentációban másképp írta elő a referenciajegyzék csatolását, másrészt arról is, hogy milyen tartalommal írta elő azt, legkésőbb az ajánlat elkészítésének időpontjában tudomást szerzett. Ebben az időpontban kérelmező már fel tudta mérni hogy ezek a rendelkezések jogsértők-e vagy sem. Az iratokból megállapíthatóan kérelmező meg is állapította, hogy az ajánlati felhívás jogsértő, ezért döntött úgy, hogy ezeket az adatokat nem fogja közölni. Az ajánlattevő azonban nem jogosult elbírálni, hogy az ajánlatkérőnek mely magatartása jogsértő, és aszerint cselekedni vagy adatszolgáltatást megtagadni. Ilyen esetben vagy az ajánlatkérőhöz kell fordulnia további információért, vagy a nyitva álló határidőn belül jogorvoslati eljárást kezdeményezni. A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint jogorvoslati kérelmet a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül lehet benyújtani. Kérelmező ajánlata benyújtásának időpontjától számítva 15 napon túl nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, ezért a kérelmet ebben a részében elkésettség miatt utasította el a Döntőbizottság.
A Kbt. 31. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább 3 tagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését. E szakasz (1) bekezdése azt is kimondja, hogy ajánlatkérő nevében eljáró személyeknek megfelelő szakértemmel kell rendelkezni.
Az önkormányzat a hivatkozott rendelkezéseknek megfelelően létrehozott egy előkészítő bizottságot, amely a törvénynek megfelelően javaslatot készített a döntés tartalmáról a döntéshozók részére. Ez a javaslattétel azonban nem jelenti azt, hogy a bizottság a döntéshozótól a döntési hatáskört elvonva már előzetesen eldöntötte a vitatott kérdést. Az önkormányzat képviselő-testülete ugyanis mint döntésre jogosult, a Kbt. alapján és az Önkormányzati törvény szerint is a javaslatot saját szakmai indokai alapján jogosult lett volna megváltoztatni. Erre indokot nem látott, ezért a döntést a bizottság javaslata alapján hozott képviselő-testületi döntésnek kell tekinteni. Minderre tekintettel a kérelem e részében megalapozatlan.
Megalapozatlan a kérelem abban a részben is, melyben a nyilvánosság elvének megsértését kifogásolja. Az ajánlatkérő ugyanis nem jogosult és nem is köteles betekintést biztosítani harmadik személyek ajánlatába. A Kbt.-ben megfogalmazott nyilvánosság nem abban valósul meg, hogy a felek egymás ajánlatait korlátlanul tanulmányozhatják, hanem abban, hogy a Kbt.-ben meghatározott adatokat nyilvánosan ki kell hirdetni. Az ajánlatokba történő betekintésnek korlátot szab a Kbt. 45. § rendelkezése is, amely nem teszi lehetővé, hogy harmadik személyek üzleti titkai az arra nem jogosultak részére megismerhetővé váljanak.
Nem megalapozott kérelmezőnek azon kérelme sem, mely szerint tájékoztatási kötelezettségének ajánlatkérő nem tett eleget. A 63. § (2) bekezdése nem arról rendelkezik, hogy a mellékletben meghatározott tájékoztatót kell megküldeni kérelmező részére, hanem arról, hogy az ennek megfelelő elutasítási indokokról kell tájékoztatást adni. Ajánlatkérő ezt a tájékoztatást az iratanyaghoz csatolt levél tanúsága szerint megfelelő tartalommal megadta. Ebből megállapítható, hogy milyen indokra hivatkozva zárta ki kérelmezőt ajánlatkérő.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmet a Kbt. 76. §-ban biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. november 9.
Dr. Csitkei Mária s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
