K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (7704)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.221./14/1998.
�i.: dr. Csitkei M�ria
Telefon: 375-9693
T�rgy: EQUILOR Befektet�si Rt. jogorvoslati k�relme a Budapest F�v�rosi �nkorm�nyzat k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen

A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi

HAT�ROZAT-ot:

Az EQUILOR Befektet�si Rt. (1118 Budapest, Kelenhegyi �t 298.) jogorvoslati k�relm�nek � melyet a Budapest F�v�ros �nkorm�nyzat�nak (1052 Budapest, V�rosh�z u. 9�11., k�pviseli: dr. Csabai Mariann �gyv�d, 1944 Budapest, Szabads�g t�r 7.) a Budapest V. ker�let, V�rosh�z utcai sz�kh�z�hoz kapcsol�d� ingatlanfejleszt�snek az aj�nlattev� saj�t k�lts�g�n �s kock�zat�ra t�rt�n� kidolgoz�sa, megval�s�t�sa �s hat�rozott idej� haszn�lati, hasznos�t�si joga t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ind�tott � a D�nt�bizotts�g helyt ad. Meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) 26. � (1) bekezd�s�re tekintettel a 70. � e) pontj�t. A jogs�rt�sre tekintettel a D�nt�bizotts�g aj�nlatk�r�nek a k�zbeszerz�si elj�r�s folyam�n hozott valamennyi d�nt�s�t � a r�szv�teli felh�v�sra is kiterjed�en � megsemmis�ti.
K�telezi az aj�nlatk�r�t, hogy k�relmez� r�sz�re a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgat�si szolg�ltat�si d�jat fizessen meg.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.

INDOKOL�S

Aj�nlatk�r� t�rgyal�sos elj�r�s lefolytat�s�ra sz�l� r�szv�teli felh�v�st tett k�zz� a K. �. 1998. j�nius 3-�n megjelent, 22. sz�m�ban, a rendelkez� r�szben megjel�lt m�don t�rt�n� k�vetkez� ingatlanfejleszt�sekre:
"Mennyis�gi mutat�k:
(i) k�telez� elemek:
� legfeljebb 850 (legal�bb 650) f�r�helyes m�lygar�zs az RRT-ben defini�lt helysz�nen,
� a V�rosh�za �p�lete Gerl�czy utcai �s keresztsz�rnya f�ldszintj�nek �s gal�ri�j�nak (a m�lyszintekhez kapcsol�d�an, kb. 5000 m2) kereskedelmi hasznos�t�sa,
(ii) tov�bbi fejleszt�si lehet�s�gek:
� irodabe�p�t�s (legfeljebb 4250 m2) a V�rosh�za �p�let�nek k�z�p- �s keresztsz�rny�nak fels� szintjein (bele�rtve az addicion�lis lifteket),
� az RRT-ben meghat�rozott helyen a m�ly�p�tm�ny felett l�trehozand�, a K�roly k�r�ti parkra n�z� �p�let legfeljebb 2000 m2 brutt� szintter�lettel (max. 850 m2 brutt� alapter�let),
� legfeljebb 10 000 m2 m�lyszinten, a m�lygar�zs felett elhelyezked� kereskedelmi, szolg�ltat� ter�let.
Aj�nlatk�r� a felh�v�sban kik�t�tte a k�z�s aj�nlattev� belf�ldi �s/vagy k�lf�ldi nyertesek r�sz�r�l gazdas�gi t�rsas�g l�trehoz�s�t.
A r�sztvev�k p�nz�gyi �s gazdas�gi alkalmass�g�nak igazol�s�ra a felh�v�s 8. pontja szerint csatolni kellett a Kbt. 46. �-a szerinti igazol�sokat, az 1994., 1995. �s 1996. �vek m�rlegbesz�mol�j�t �s eredm�nykimutat�s�t, a fizet�k�pess�gr�l sz�l� banki igazol�st, a 15%-ot meghalad�an ig�nybe venni k�v�nt alv�llalkoz�k megnevez�s�t, r�juk vonatkoz� igazol�sokat, nyilatkozatokat, tov�bb� a c�gadatokat, dokumentumokat.
A m�szaki alkalmass�g igazol�s�ra csatolni kellett a jelentkez�k vezet�inek �n�letrajz�t, valamint az elm�lt h�rom �v referenci�it a beszerz�s t�rgy�ra vonatkoz�an, k�l�n�s tekintettel vegyes kereskedelmi projektekre, f�ld alatti parkol�kra �s ezek �zemeltet�s�re.
A r�szv�teli dokument�ci�ban aj�nlatk�r� kik�t�tte, hogy konzorcium jelentkez�se eset�n minden konzorciumi tagnak k�l�n kell a jelentkez�si �vet kit�lteni.
A felh�v�sra a jelentkez�seket a felh�v�s megjelen�s�t k�vet� napt�l sz�m�tott 31. napon lehetett beny�jtani. A r�szv�teli jelentkez�sek j�lius 6-i bont�s�r�l jegyz�k�nyv k�sz�lt, miszerint a felh�v�sra 12-en jelentkeztek.
Aj�nlatk�r� a p�ly�zatok �rt�kel�s�re szak�rt�i v�lem�nyez� bizotts�got hozott l�tre �s k�zrem�k�d�ket k�rt fel. Az aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si bizotts�ga 193/1998. (IX. 4.) sz�m� hat�rozat�ban hozta meg a d�nt�s�t, miszerint 4 jelentkez� a Kbt. 46. �-a szerinti igazol�sok, nyilatkozatok tekintet�ben nem lehet aj�nlattev�, k�relmez�t pedig gazdas�gi, m�szaki okokra hivatkozva alkalmatlannak min�s�tette. K�relmez� a jelentkez�s�t egy konzorcium nev�ben ny�jtotta be, melyben meghat�roz� r�szt a k�relmez� v�llalt, tov�bbi r�szt v�llal�k a V�Z�P Rt., valamint k�l�nb�z� bankok, befektet�, kivitelez�, ingatlank�zvet�t� �s gar�zs�zemeltet� c�gek.
Aj�nlatk�r� a k�relmez�t a szeptember 4-�n kelt, k�relmez� �ltal szeptember 7-�n k�zhez vett lev�lben �rtes�tette a d�nt�s�r�l.
K�relmez� a t�rv�nyes hat�rid�n bel�l, szeptember 22-�n jogorvoslati k�relmet terjesztett el� a D�nt�bizotts�ghoz. S�relmezte, hogy az aj�nlatk�r� a r�szv�teli jelentkez�se elb�r�l�sakor nem vette figyelembe azt, hogy a jelentkez�st gazdas�gi t�rsas�gokb�l �ll� csoport ny�jtotta be, melynek tagjai k�z�tt nagy t�keer�vel rendelkez� c�gek is vannak, �gy a b�r�latot nem lehet a k�relmez� p�nz�gyi, gazdas�gi, m�szaki alkalmass�g�ra korl�tozni. K�rte a jogs�rt�s meg�llap�t�s�t �s aj�nlatk�r� d�nt�s�nek megsemmis�t�s�t.
Aj�nlatk�r� az okt�ber 2-�n kelt �szrev�tel�ben k�rte a jogorvoslati k�relem elutas�t�s�t. El�adta, hogy k�relmez� nem konzorciumi r�sztvev�k�nt ny�jtotta be a jelentkez�st, mivel a r�szv�teli felh�v�s mell�klet�t k�pez� k�rd��vet a felh�v�sban foglalt kik�t�s ellen�re csak a k�relmez� �s a V�Z�P Rt. t�lt�tte ki. �ll�spontja szerint nem t�nyszer� az "EQUILOR �ltal vezetett konzorcium" megjel�l�s, mert a jelentkez�sben nem szerepel a konzorcium l�trej�tt�re utal� dokumentum, az �ll�t�lagos finansz�roz�k t�rgyal�si �rdekelts�g�t jelz� sz�nd�klevelei pedig nem el�gs�gesek a t�rsul�si sz�nd�k kifejez�s�re.
Az egy�b �rdekeltek k�z�l a Ven Buda Kft. ny�jtott be okt�ber 13-�n �rdemi �szrev�telt nem tartalmaz� beadv�nyt.
A jogorvoslati elj�r�sban 1998. okt�ber 15-�n tartott t�rgyal�son k�relmez� k�z�lte, hogy a felh�v�sban az aj�nlatk�r� elv�r�sa, azaz a beszerz�s t�rgya nem volt konkr�tan meghat�rozva, enn�l fogva nem l�tta indokoltnak a konzorciumi szerz�d�s t�nyleges megk�t�s�t. Felt�telezte, hogy az elj�r�s "m�sodik fordul�j�ra" m�r kikrist�lyosodnak a felt�telek �s lehet�s�gek.
Aj�nlatk�r� a beszerz�s t�rgy�t illet�en a r�szv�teli felh�v�ssal kapcsolatos koncepci�j�t akk�nt hat�rozta meg, hogy hat�rozott ideig a nyertes aj�nlattev� r�sz�re haszn�latba adja a fejleszt�shez sz�ks�ges ter�letet �s �p�letet, annak �rdek�ben, hogy azokon saj�t finansz�roz�sban val�s�tsa meg a beruh�z�st �s a beruh�z�sa r�ford�t�sainak fej�ben a nyertes aj�nlattev� �zemeltetheti az ingatlanfejleszt�s eredm�nyek�nt fel�p�lt l�tes�tm�nyeket.
Az ellenszolg�ltat�s teh�t az �zemeltet�si jog lesz, enn�l fogva az elj�r�s nyertese az lesz, aki a beruh�z�sa r�ford�t�sait ezen jog gyakorl�sa �tj�n a leghamarabb meg tudj a t�r�ttetni, mert ezt k�vet�en aj�nlatk�r�� lesz az �zemeltet�si jog. K�z�lte tov�bb�, hogy csak tanulm�nytervet k�sz�ttetett, az enged�lyez�si tervet az aj�nlattev�knek kell elk�sz�teni.
A D�nt�bizotts�g a rendelkez�sre bocs�tott iratok �s a felek �r�sbeli �s a t�rgyal�son tett nyilatkozatai alapj�n meg�llap�totta, hogy a jogorvoslati k�relem megalapozott.
Aj�nlatk�r� a t�rgyal�sos elj�r�sra vonatkoz� felh�v�s�t a Kbt. 70. � e) pontja alapj�n tette k�zz�. Ezen t�rv�nyi rendelkez�s alapj�n akkor lehet t�rgyal�sos elj�r�st alkalmazni, ha "a szolg�ltat�s t�rgy�nak meghat�roz�sa nem lehets�ges olyan pontoss�ggal, illetve egy�rtelm�s�ggel, mely lehet�v� teszi a ny�lt vagy megh�v�sos elj�r�sban a legkedvez�bb aj�nlat kiv�laszt�s�t."
Aj�nlatk�r� �ll�t�sa szerint a szolg�ltat�s t�rgy�nak meghat�roz�sa az�rt nem lehets�ges, mert a t�nylegesen megval�s�tand� beszerz�se fejleszt�s alatt �ll, azaz m�g sz�m�ra sem ismeretes, hogy v�gs� soron milyen konkr�t m�szaki tartalommal ker�l megval�s�t�sra a m�lygar�zs, a kereskedelmi szolg�ltat� egys�gek �s iroda�p�let. Ehhez kapcsol�d�an az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s 12. pont m�sodik "�"-ben rendelkezett �gy, hogy az aj�nlati felh�v�shoz r�szletes m�szaki le�r�st nem ad, mivel a m�szaki adatok nem �llnak rendelkez�s�re a fejleszt�sre tekintettel. E k�rben hivatkozott a r�szv�teli felh�v�s id�zett rendelkez�s�ben arra, hogy a 40. � (3) bekezd�s a) pontja erre t�rv�nyi lehet�s�get biztos�t.
Az aj�nlatk�r� �ll�t�sa megalapozatlan. A rendelkez�sre �ll� iratanyagb�l �s a t�rgyal�son tett nyilatkozatokb�l meg�llap�that�an az aj�nlatk�r� v�gs� soron �p�tm�nyek megval�s�t�s�t t�zte ki c�lul, amelyeket meghat�rozott ideig nem saj�t maga, hanem az �p�ttet� hasznos�tana (�zemeltetne), az ebb�l ered� bev�tel k�pezn� az �p�t�si beruh�z�s fej�ben j�r� ellenszolg�ltat�st. Meg�llap�that� teh�t, hogy a beszerz�s t�rgya nagyobb, meghat�roz� r�szben �p�tm�nyek megval�s�t�sa, fel�p�t�se. A Kbt. 8. � (1) bekezd�se szerint pedig az �p�tm�nyek �p�t�se, �t�p�t�se, lebont�sa, valamint az �p�t�si munk�hoz kapcsol�d� szakipari �s technol�giai, szerel�si munk�k �p�t�si beruh�z�snak min�s�lnek.
Az �p�tm�nyek eset�ben pedig a m�szaki adatok egy�rtelm�en meghat�rozhat�k tervek, m�szaki le�r�sok form�j�ban, �gy nem besz�lhet�nk arr�l, hogy a beszerz�s (szolg�ltat�s) t�rgya nem hat�rozhat� meg, legfeljebb arr�l, hogy az aj�nlatk�r� azt t�rv�nyi k�telezetts�g�t elmulasztva nem hat�rozta meg. Nevezetesen az�rt nem ker�lt sor a beszerz�s t�rgy�nak konkr�t meghat�roz�s�ra, mert aj�nlatk�r� az aj�nlattev�kt�l t�bbek k�z�tt �ppen azt v�rta, hogy hat�rozz�k meg hat�s�gi enged�lyeztet�sre alkalmas szinten a megval�s�t�sra ker�l� �p�letek m�szaki param�tereit.
Aj�nlatk�r� gyakorlatilag jelen k�zbeszerz�si elj�r�s keret�ben a megval�s�t�sra aj�nlatot ad�kkal k�v�nta elv�geztetni azt a feladatot, amelyet a r�szv�teli felh�v�s k�zz�t�tel�t megel�z�en neki kellett volna elv�geznie. Az aj�nlatk�r� ugyanis a k�zbeszerz�si elj�r�st megel�z�en k�teles az ig�nyeit felm�rni annak �rdek�ben, hogy a Kbt. 40. � (1) bekezd�s�b�l ered� � a beszerz�s t�rgy�nak meghat�roz�s�ra vonatkoz� � k�telezetts�g�nek eleget tudjon tenni. Ezzel �sszhangban rendelkezik �gy az �p�tett k�rnyezet alak�t�s�r�l �s v�delm�r�l sz�l� 1997. �vi LXXVIII. t�rv�ny (tov�bbiakban: �p�t�si t�rv�ny) 32. � (7) bekezd�s a) pontja, hogy �p�t�si beruh�z�s eset�n a hat�s�gi �p�t�si enged�lyez�si terv k�sz�t�s�t megel�z�en k�telez� a tervp�ly�ztat�s. Ez az elj�r�s szolg�l arra, hogy az aj�nlatk�r� a legmegfelel�bb megold�st kiv�lassza. Ezt k�vet�en pedig elk�sz�thet� a hat�s�gi �p�t�si enged�lyez�si tervdokument�ci�. A k�zbeszerz�si folyamat a Kbt. 32. � (2) bekezd�se, illetve a 40. � (1) bekezd�se szerint azon a ponton ind�that�, amikor a tervek j�v�hagy�sra ker�lnek. Ezzel szemben a vitatott �gyben a k�zbeszerz�si elj�r�s nyertese lesz k�teles elk�sz�teni �s hat�s�gilag enged�lyeztetni valamennyi tervet. Az aj�nlatk�r� teh�t a Kbt.-ben meghat�rozott versenyeztet�si, illet�leg az �p�t�si t�rv�nyben szerepl� tervp�ly�ztat�si k�telezetts�g�nek egy elj�r�sban k�v�nt eleget tenni. Ezt azonban a hivatkozott jogszab�lyok rendelkez�sei kiz�rj�k. Az �p�t�si t�rv�ny 32. � (7) bekezd�s a) pontja ugyanis az �p�t�si enged�lyez�si tervdokument�ci� el�k�sz�t�s�re �rja el� a tervp�ly�zatot, a b) pont szerint pedig ezt k�vet�en a tervp�ly�zat eredm�ny�t figyelembe v�ve, az �p�t�si enged�lyez�si tervdokument�ci� elk�sz�t�s�re tervez�si szerz�d�s k�t�s�t �rja el�. Ez �sszhangban van a Kbt. 9. � (2) bekezd�s g) pontj�val, amely az �p�t�si t�rv�nyben meghat�rozott k�l�n elj�r�si rend miatt ezeket az elj�r�sokat kiveszi a Kbt. hat�lya al�l.
Ha aj�nlatk�r� a t�rgyi k�zbeszerz�si elj�r�s megind�t�sa el�tt a jogszab�lyi el��r�sok szerint j�rt volna el, �gy a beszerz�s t�rgy�t konkr�tan meg tudta volna hat�rozni, �s ez�ltal fel sem mer�lhetett volna a t�rgyal�sos elj�r�s alkalmaz�s�ra �ltala indokk�nt hivatkozott k�r�lm�ny, hogy ti. a "szolg�ltat�s t�rgy�nak meghat�roz�sa nem lehets�ges olyan pontoss�ggal, illetve egy�rtelm�s�ggel, mely lehet�v� teszi a ny�lt vagy megh�v�sos elj�r�sban a legkedvez�bb aj�nlat kiv�laszt�s�t." Ebb�l k�vetkezik, hogy aj�nlatk�r� a k�zbeszerz�si elj�r�st nem ind�thatta volna meg a 70. � e) pontja szerinti t�rgyal�sos elj�r�sk�nt.
A Kbt. 26. � (1) bekezd�se szerint megh�v�sos vagy t�rgyal�sos elj�r�sra csak akkor ker�lhet sor, ha azt a t�rv�ny megengedi. Jelen esetben a t�rv�ny nem teszi lehet�v� t�rgyal�sos elj�r�s alkalmaz�s�t � k�l�n�s tekintettel arra is, hogy a beszerz�s t�rgy�nak �rt�ke miatt csak el�min�s�t�ses elj�r�s alkalmazhat� �, ez�rt aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. ezen rendelkez�seit.
A jogszab�lyba �tk�z� m�don megkezdett �s lefolytatott t�rgyal�sos elj�r�s sor�n jogszer� d�nt�st semmilyen vonatkoz�sban nem lehet hozni.
A szab�lytalanul megkezdett elj�r�s sor�n formailag ugyan a Kbt. szab�lyainak megfelel� mozzanatok lehetnek, azonban tartalmilag az eg�sz elj�r�s a Kbt. alapelveibe �s t�teles szab�lyaiba �tk�zik. Teh�t a jogs�rt�en megkezdett elj�r�sban a jogszab�lyok k�vet�se csak formailag lehet jogk�vet� magatart�s, tartalm�ban valamennyi magatart�s jogs�rt�.
�gy jogs�rt� a jelentkez�k alkalmass�ga t�rgy�ban hozott d�nt�s is, mivel aj�nlatk�r� az alkalmass�got a jogs�rt�en meghat�rozott beszerz�si t�rgyhoz viszony�tva vizsg�lta. Ez�rt a D�nt�bizotts�g a k�relmez� k�relme alapj�n indult jogorvoslati elj�r�sban az elj�r�s sor�n hozott valamennyi d�nt�st megsemmis�tette, ellent�tben a k�relmez� k�relm�vel, amely csak a saj�t alkalmatlans�ga tekintet�ben hozott d�nt�s megsemmis�t�s�t k�rte. A D�nt�bizotts�g ugyanis � mint ahogy azt a Legfels�bb B�r�s�g t�bb eseti d�nt�s�ben kifejtette � elj�r�sa sor�n sem a jogorvoslati k�relemhez, sem az alkalmazni k�rt jogk�vetkezm�nyhez nincs k�tve.
A D�nt�bizotts�g az aj�nlatk�r� d�nt�s�nek megsemmis�t�s�re vonatkoz� hat�rozati rendelkez�s�t a Kbt. 76. � (1) bekezd�s c) pontj�ban foglalt jogk�r�ben a Kbt. 88. � (1) bekezd�s c) pontja alapj�n hozta meg.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.

Budapest, 1998. november 13.

Dr. Csitkei M�ria s. k. Gaga Albert s. k.
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos

Dr. Farkas Gy�ngyi s. k.
a D�nt�bizotts�g eln�ke

A hat�rozatot a b�r�s�g el�tt keresettel t�madt�k.


 

index.html Fel