KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7990)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.:D. 249/14/1998.
Tárgy: Multiprojekt Kft. jogorvoslati kérelme Keszőhidegkút Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Multiprojekt Kft. (2040 Budaörs, Komáromi u. 22., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Keszőhidegkút Község Önkormányzata (7062 Keszőhidegkút, Petőfi S. u. 24., továbbiakban: ajánlatkérő) Keszőhidegkút, Regőly, Szárazd és Szakály községek szippantott szennyvíz tisztításával és elvezetésével kapcsolatos építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
Megállapítja a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (1) és (5) bekezdését, a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért a közbeszerzési eljárás során hozott döntéseit az ajánlati felhívásra is kiterjedően megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 33. számában 1998. augusztus 19 én Keszőhidegkút, Regöly, Szárazd és Szakály községek szippantott szennyvíz tisztításával és elvezetésével kapcsolatos építési beruházás kivitelezésére tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás formájában.
A felhívás szerint rész-, illetőleg többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni. A részletes műszaki specifikációt a dokumentáció tartalmazta.
Az ajánlati felhívás 13. pontja tartalmazta, hogy az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadja el, az elbírálási szempontok fontossági sorrendben az alábbiak voltak:
– vállalkozói díj,
– minőségi, műszaki megbízhatóság,
– jelen közbeszerzés tárgya megvalósításában szerzett jártasság, referencia.
Az ajánlatok beadási határidejéig, 1998. szeptember 29-ig négy ajánlattevő tett ajánlatot: SZEVIÉP Kft., Kapos-Koppányvölgyi Vízi Társulat, Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. és kérelmező.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, és 1998. október 9-én nyertest hirdetett a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. személyében.
Az eredményhirdetési jegyzőkönyv tartalmazta, hogy kérelmező ajánlata a kiírástól eltérő műszaki megoldást tartalmazott, a SZEVIÉP Kft. ajánlata az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó dokumentáció vonatkozásában hiányos, a Kapos-Koppányvölgyi Vízi Társulat árajánlata pedig túl magas volt számára.
A törvényes határidőn belül kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy tudomásuk szerint a pályázati dokumentáció elkészítésében a nyertes ajánlattevő munkatársa is részt vett, mely a Kbt. 31. § (2) bekezdésének előírását sérti.
Az ajánlatkérő a pályázati dokumentációban megadott eljárásra és adott típusú berendezésekre nem alkalmazta a Kbt. 40. § (5) bekezdésében előírtakat.
Az ajánlatkérő az eljárása során az ajánlattevők részére az esélyegyenlőség törvényi feltételeit nem biztosította, továbbá nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Kérte az eljárás eredményének megsemmisítését, az ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a pályázati dokumentáció költségének megtérítésére.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant kérte elutasítani.
Elismerte, hogy a kérelmező által vitatott Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. által készített dokumentációt és tervrajzokat ők adták át a dokumentáció készítésével megbízott Gemenc-Bau Kft. részére, miután döntöttek, hogy az abban szereplő technológiát kívánják megvalósítani. Erre azért volt szükség, mert csak érvényes létesítési engedéllyel lehetett ajánlatot benyújtani és az engedélyezési tervet e dokumentációk figyelembevételével kellett elkészíteni.
A kérelmező ajánlata a technológiai berendezéseket illetően nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban előírtaknak, az ajánlat nem volt teljes körű, abban nem szerepelt a kerítésépítés, villamosenergia-ellátás, útépítés, a telep vízellátására vonatkozó kiviteli tervdokumentáció és kezelőépület. Az itt jelzett munkák értéke 8-10 M Ft.
Az ajánlatában kidolgozott technológia megfelelőségéről nem lehetett meggyőződni, mivel az előzetes szakhatósági állásfoglalásokat az ajánlat nem tartalmazta, és alkalmazási engedéllyel nem rendelkezett a kérelmező.
A nyertes ajánlattevő érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlatkérő részére még 1998 tavaszán – kérésükre – a szennyvizek tisztítására műszaki, technológiai leírást adtak. A javasolt BLG technológia saját szellemi terméke, erre alkalmazási engedéllyel is rendelkezik.
A Gemenc-Bau Kft. – a dokumentáció készítésével megbízott cég – a társaságuk tulajdonát képező és alkalmazási engedéllyel rendelkező technológiát építette be az általa készített dokumentációba. László Béla – aki a műszaki leírást és néhány tervlapot aláírt mint tervező – cégük alkalmazottja. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció készítésében egyébként nem vettek részt.
Álláspontjuk szerint a Kbt. 40. § (5) bekezdés megsértésére nem került sor, a felhívás nem volt diszkriminatív. Ezt bizonyítja, hogy több cég is nyújtott be ajánlatot, amelyben ők csak a technológia szállítására megjelölt alvállalkozóként szerepeltek, valamint az alkalmazott technológia egyébként is az egész beruházás kisebb hányadát képezi.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette az ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárást.
A Döntőbizottság az eljárásának megindításával egyidejűleg ideiglenes intézkedésben a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
A beruházás tárgyára vonatkozó részletes műszaki specifikációt dokumentáció tartalmazta a Gemenc-Bau Tolna Kft. TSZ 185-00-98. sz. engedélyi terve alapján az alábbiak szerint:
– létesítmény helye: Szárazd: 0,134/1. hrsz
– tisztítóberendezés kapacitása: 40 m3/nap
– építendő műtárgyak: mechanikai szűrő és kiegyenlítő, biológiai előtisztító, biológiai tisztító, fertőtlenítő műtárgy, technológiai csővezetékek, tisztítottszennyvíz-elvezető csatorna
– kiegészítő létesítmények: kerítés, raktárépület, bekötőút, elektromos ellátás, vízellátás.
A dokumentáció részét képezte a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. műszaki leírása "Kommunális betárolt szennyvizek tisztítása" (László Béla VG 622/96 munkája) és a tervlapok között RG 4-5-6 jelű rajzok a biológiai tisztító műtárgyról László Béla, mint tervező aláírásával.
A dokumentáció egyéb részeit a Gemenc-Bau Tolna Kft. jegyezte.
A dokumentációból kiderült, hogy a tisztítási technológia a 322 törzskönyvi számmal rendelkezik, neve "BLG szennyvíztisztító kisberendezés", amely a Tolna Megyei Környezetvédelmi Szolgáltató Vállalat mint engedélyes tulajdona. A Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. cégkivonata szerint fent nevezett vállalat jogutódja.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint: "az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói".
E rendelkezés célja, hogy az ajánlattevők esélyei egyenlők legyenek az ajánlattétel során, azok, akik előzetes, részletesebb és bővebb információkkal rendelkeznek a beszerzés tárgyáról, ne juthassanak jogosulatlan előnyhöz a verseny során.
Ha a Kbt. 31. § (2) bekezdésének hatálya alá tarozik az eljárás valamely ajánlattevője, az ajánlatkérő köteles a Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontja szerint eljárni és megállapítani, hogy az ajánlattevő ajánlata érvénytelen. A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az az ajánlattevő, aki érvénytelen ajánlatot tett.
A jelen ügyben az ajánlati felhívás dokumentációjává tett engedélyezési terv egy részét a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft., illetve alkalmazottja készítette, ezért a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján ebben a közbeszerzési eljárásban őt a dokumentáció készítésébe bevonta az ajánlatkérő, ezért nem lehet ajánlattevő.
A nyertes ajánlattevő tévesen hivatkozik arra, hogy a tervhez csatolt munkarészeket a közbeszerzési eljárást megelőzően az engedélyezési terv készítése céljára adta át az ajánlatkérőnek, és nem tudott arról, hogy ugyanezen tervrészek a közbeszerzési eljárásban a felhívás dokumentációját fogják képezni. Jelen eljárásban való részvétele nem is azért jogsértő, mert az engedélyezési terv egy részét ő készítette, hanem azért, mert ez az engedélyezési terv vált az ajánlati felhívás dokumentációjává, emiatt ő az ajánlati felhívás dokumentációjának elkészítésébe bevont személy lett.
Az, hogy mikor készítette a tervi munkarészeket, közömbös a kérdés megítélésében, ugyanis a Kbt. 94. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályait – ezen belül az összeférhetetlenségi szabályokat – alkalmazni kell minden 1995. november 1-je után megkezdett beszerzésre.
Nem fogadta el a Döntőbizottság nyertes azon védekezését sem, hogy tudtán kívül vonta be őt az ajánlatkérő a dokumentáció elkészítésébe. A nyertes a dokumentáció megvásárlását követően értesült arról, hogy részben az ő általa készített tervre kell ajánlatot adnia, és arra sem hivatkozhat, hogy jóhiszeműen járt el, ugyanis a Kbt. 31. § (2) bekezdése az ajánlattevő számára is egyértelműen előírja, hogy egy közbeszerzési eljárásban bizonyos körülmények mellett nem lehet ajánlattevő.
A Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. ajánlata tehát az ajánlatok végső elbírálásában nem vehetett részt, őt nyertessé nyilvánítani nem lehetett. Azzal, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelenné a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. ajánlatát, megsértette a Kbt. 31. § (2) és 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését.
Kérelmező megalapozottan kifogásolja az ajánlati felhívás dokumentációja tartalmát is.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése kimondja: "az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni".
Építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát jogszabály határozza meg: 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet, melynek szabályait alkalmazni kell építési beruházás dokumentációjának készítésekor a Kbt. 96. § (3) bekezdése alapján.
A rendelet melléklete a dokumentáció kötelező tartalmi elemei között írja elő a tételes műveleti sorral meghatározott (összevont) tételeket tartalmazó mennyiségi kimutatást a költségajánlat összeállítása és elbírálhatósága szempontjából fontos szerkezetekről és berendezésekről.
A dokumentációból megállapítható volt, hogy az nem tartalmazta a tételes mennyiségi kiírást valamennyi építendő műtárgyra, berendezésre és létesítményre vonatkozóan.
Ebből következően a rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján nem volt lehetséges megfelelő ajánlat összeállítása és az ajánlatok objektív összehasonlítása, és ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését.
A műszaki leírás és dokumentáció összeállításakor a Kbt. alábbi rendelkezésére is figyelemmel kell lenni.
A Kbt. 40. § (5) bekezdése kimondja: "az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt".
Ezt a rendelkezést az ajánlatkérő megsértette, ugyanis konkrét gyártmányra, típusra (BLG szennyvíztisztító berendezés) utalóan, a többváltozatú ajánlatadás kizárásával jelent meg az ajánlati felhívás, indokolás nélkül. Az ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha az adott technológia kötöttsége mellett a gyártmány-, illetve típusválasztási lehetőséget biztosította volna.
A Döntőbizottság azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a többváltozatú ajánlat adása nem jelenti merőben más technológia, a létesítmények, műtárgyak megváltoztatott mérete, sorrendje elfogadásának lehetőségét. A beszerzés tárgyának ezen jellemzőihez az ajánlati kötöttség elve alapján (Kbt. 26. § (2) bekezdés) a többváltozatú ajánlatokban is kötve van az ajánlattevő, illetve ezen ajánlatok értékelésekor az ajánlatkérő.
Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció nem volt alkalmas arra, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tegyenek, illetőleg az ez alapján adott ajánlatok objektív alapon nyugvó összehasonlítására nem alkalmasak, a Döntőbizottság a többi ajánlat értékelését, összehasonlítását mellőzte.
Tekintettel arra, hogy szerződés megkötésére nem került sor, így a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott döntéseit az ajánlati felhívásra és dokumentációra is kiterjedően megsemmisítette.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte az ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A dokumentáció költségének megtérítésére az ajánlatkérőt a Döntőbizottság nem kötelezte, a Kbt. törvényi rendelkezésének hiányában.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. november 10.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
