KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7994)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 233/8/1998.
Tárgy: A Technopress Trend Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Technopress Trend Kft. (1138 Budapest, Népfürdő út 33., továbbiakban: kérelmező), Magyar Posta Rt. (1570 Budapest XIII., Váci út 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) 34 500 db kötött termék (postás szolgálati munkaruha) gyártása, szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja. Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi írásbeli nyilatkozata, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. július 29-én megjelent 30. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé 34 500 db kötött termék (postás szolgálati munkaruha) gyártására és szállítására. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket határozta meg az ajánlatkérő. Nevezetesen:
– pénzintézettől származó nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal: mióta vezeti a gazdálkodó szerv bankszámláját, nyilatkozat az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről.
– a Kbt. 44. § (2) bekezdés a)–d), h) pontjában foglaltak ismertetése,
– termékenként középméret állásban két-két db minta térítésmentes átadása. Meghatározta továbbá az ajánlati felhívás 13. pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjait, nevezetesen az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el azokat, s ily módon megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, amelyek az alábbiak voltak:
– minőség,
– ár,
– szállítási költség (napokban a szerződés aláírásától számítva,
– referencia.
Az ajánlatkérő 1998. július 7-én döntött arról, hogy a korábban megadott értékelési szempontok súlyozása fontossági sorrendben oly módon alakul, hogy a minőség 40%, a ár 30%, a szállítási költség 20%, a referencia 10%-ban került súlyozásra.
Az ajánlattevők a műszaki dokumentációt megvásárolták, kérelmező augusztus 10-én vásárolta azt meg.
Augusztus 17-én kelt levelével felvilágosítást kér a tekintetben, hogy milyen pontrendszer alapján kívánja a fontossági sorrendet érvényesíteni az ajánlatkérő. Erre az ajánlatkérő 1998. szeptember 1-jén adja meg válaszát. 1998. szeptember 8-án került sor az ajánlatok bontására. Az alábbi ajánlatok érkeztek az ajánlattételi határidőig: Senior 95 Kft., Zsófi Módi Gmk., illetőleg a kérelmező ajánlata.
1998. szeptember 18-án került sor az eredményhirdetésre, ahol az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánította a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján, mely szerint kizárólag csak érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Az ajánlatkérő megállapította, hogy a Senior 95 Kft. elmulasztotta az ajánlatához csatolni az illetékhivataltól, valamint az elkülönített állami pénzalapoktól származó hatósági igazolásokat.
A Zsófi Módi Gmk. nem az ajánlati felhívásnak megfelelően nyújtotta be az ajánlatát, a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) és c) pontjában foglaltaknak nem tett eleget.
A kérelmező az ajánlati felhívásban foglaltaknak csak részben tett eleget, a műszaki alkalmasság igazolására csak az előző 3 év legjelentősebb szállításait ismertette, illetőleg megnevezte azt az alvállalkozót, akit a beszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni. Nem nyújtotta be viszont a műszaki alkalmasság igazolására kért és a Kbt. 44. § (2) bekezdés b), c) és h) pontjában foglaltakat.
A kérelmező 1998. október 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság utasítsa új eljárás lefolytatására az ajánlatkérőt a Kbt. 33. § (1) bekezdés betartásával, amelynek keretében hozza nyilvánosságra az elbírálási szempontokat. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság ne engedélyezze a tárgyalásos eljárás lefolytatását, mivel az új eljárás az ajánlatkérő mulasztásából ered. Amennyiben az ajánlatkérő időközben tárgyalásos eljárást folytatott le, kéri a szerződéskötés megtiltását.
Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció nem felelt meg a törvényi előírásoknak, tekintettel arra, hogy a bírálati szempontokat, "pontrendszert" nem hozta nyilvánosságra, ezzel megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdését.
Az ajánlati felhívásról feltételezi, hogy egy meghatározott ajánlattevő számára alakította át az ajánlati felhívását, illetőleg a dokumentációjában foglaltakat. Sérelmes volt az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése is a tekintetben, hogy eredménytelenné nyilvánította az eljárást, mert álláspontja szerint ő érvényes ajánlatot nyújtott be, így az alkalmas volt az elbírálásra, és így összességében ő adta a legkedvezőbb ajánlatot.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, egyrészt elkésettségre hivatkozással, másrészt alaptalanság címén. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban foglaltak tartalmáról a megjelenéskor, a dokumentációban foglaltakról pedig a megvásárláskor szerzett tudomást, azaz augusztus 10-én, tehát legkésőbb a dokumentáció megvásárlásától kezdődő 15 napig állt fenn. Egyébként álláspontja szerint jogszerűen járt el, amikor eredménytelennek ítélte meg az eljárást, hiszen valamennyi ajánlat érvénytelen volt álláspontja szerint.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető.
A becsatolt iratokból tehát megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívását közzétette, és az ajánlati felhívással egyidejűleg az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta az ajánlati dokumentációt 1998. július 29-én. Ugyancsak a becsatolt iratokból megállapítható, hogy az ajánlati dokumentációt a kérelmező augusztus 10-én megvásárolta. Ezt követően augusztus 17-én levélben tájékoztatást kért az ajánlatok összehasonlításával kapcsolatosan, amelyre a választ 1998. augusztus 18-án megkapta. Tehát amennyiben sérelmesnek tartotta az ajánlati felhívást, illetőleg a dokumentációban foglaltakat, úgy ezen időponttól számított 15 napos szubjektív határidőn belül lett volna lehetősége jogorvoslati eljárást kezdeményeznie a Döntőbizottságnál. Ehhez képest azonban a jogorvoslati kérelmét 1998. október 2-án, az eredmény kihirdetését követően nyújtotta be. Így tehát az ajánlati felhívás és dokumentációval kapcsolatos jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság, mint elkésettet elutasította.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő döntése megfelelt-e a Kbt. szabályainak. Ennek vizsgálata során a Döntőbizottság is összehasonlította az ajánlatokat és megvizsgálta, hogy az ajánlatok valóban érvénytelenek-e, illetőleg a kizárás jogintézményét alkalmaznia kellett-e az ajánlatkérőnek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
b) az olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni,
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) az nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ehhez a törvényi szabályozáshoz szorosan kapcsolódik a Kbt. 43. § (1) bekezdése, mely kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatás összegére, illetőleg az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatához csatolni kell.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 11. pontjában egyértelműen meghatározta, hogy a pénzügyi, műszaki gazdasági alkalmasság igazolására milyen adatokat, nyilatkozatokat kért.
A kérelmező ajánlata nem tartalmazza az ajánlati felhívás részét képező és a Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt igazolásokat, illetőleg nyilatkozatokat.
A Kbt. 44. § (2) bekezdése meghatározza, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasságának igazolása milyen módon történhet. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában ezt a törvényi kívánalmat határozta meg.
Megállapítható volt, hogy a kérelmező ajánlatában nem található az ajánlattevő műszaki technikai felszereltségének leírása, ugyancsak nem találhatók azoknak a műszaki szakembereknek vagy műszaki egységeknek a megnevezése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, ugyancsak nem található minőségbiztosítási rendszerről való tanúsítás.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon védekezését, hogy nevezetesen a műszaki technikai felszereltség leírására azért nem került részletesen sor, mert alvállalkozókat vesz igénybe, és az alvállalkozók bemutatására pedig ilyen szempontból azért nem került sor, mert az ajánlattevő a korábbi munkakapcsolatra való tekintettel ezeket az alvállalkozókat ismerte.
A Döntőbizottság hivatkozik a korábban kifejtett törvényi rendelkezésekre, nevezetesen amennyiben alvállalkozóval kívánja megvalósítani a közbeszerzés tárgyát, oly módon a műszaki, gazdasági és pénzügyi alkalmasságát az alvállalkozóknak is megfelelő módon igazolnia kell.
Ebből következően nem hivatkozhat kérelmező egy korábbi helytelen ajánlatkérői gyakorlatra akkor, amikor a törvény részletesen szabályozza a pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmasság igazolásának körét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy mind a Senior 98 Kft., mind a Zsófi Módi Gmk. ajánlata vonatkozásában is helyes volt az ajánlatkérői döntés, nevezetesen, hogy az ajánlatok érvénytelenek, mivel a Senior Kft. ajánlatából valóban hiányzott az illetékhivatali igazolás, valamint az elkülönített állami pénzalapoktól származó hatósági igazolások.
Ugyanígy a Zsófi Módi Gmk. ajánlata a műszaki technikai felszereltség leírását és a műszaki szakemberek és egységek megnevezését nem tartalmazta.
A Döntőbizottság mindezekre tekintettel tehát a kérelmező jogorvoslati kérelmének a fenti részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el, hiszen helyesen nyilvánította eredménytelenné az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását. Hiszen a Kbt. 60. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely esetekben nyilváníthat az ajánlatkérő eredménytelennek egy eljárást, s ily módon a 60. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Figyelemmel arra, hogy érvénytelen ajánlatok érkeztek, így ezek az érvénytelen ajánlatok objektíve alkalmatlanok az összehasonlításra, tehát a Döntőbizottság már a tekintetben nem vizsgálódott, hogy az érvénytelen ajánlatok közül melyik az összességében legkedvezőbb ajánlat.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. november 2.
Dr. Deli Betty s. k. Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
