KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8000)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 250/20/1998.
Tárgy: BULL Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a HM Beszerzési Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A BULL Magyarország Számítástechnikai Kft. (1036 Budapest, Fényes Adolf u. 4., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala (1475 Budapest, Salgótarjáni út 18., képviseli: dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a HM kijelölt objektumaiban számítógépes multimédiás laborok kiépítésének megvalósítása és nyelvoktató programrendszer kidolgozása a dokumentáció szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdésének a) pontját megsértve zárta ki az eljárásból a BULL Magyarország Számítástechnikai Kft.-t, ezért a kérelmező kizárására, valamint az eljárás eredményére vonatkozó ajánlatkérői döntést megsemmisíti.
Felhívja az ajánlatkérőt – figyelemmel a Kbt. 50. §-ában meghatározott ajánlati kötöttségre –, hogy nyilatkoztassa az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket, hogy fenntartják-e továbbra is ajánlataikat. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt a változatlanul fenntartott ajánlatok mindegyikének elbírálására, és az ajánlati dokumentáció 6. oldalán írtak szerint a nyertes mellett második legkedvezőbb ajánlatot tevő megnevezésére az eredményhirdetéskor.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. augusztus 26-án nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1998. évi 34. számában (4513) a HM kijelölt objektumaiban – főleg nyelvoktatás céljára alkalmas – számítógépes, multimédiás laborok kiépítésének megvalósítása és nyelvoktató programrendszer kidolgozása a dokumentáció alapján.
A felhívás 8. a) pontjában 10 000 000 Ft, azaz tízmillió forint biztosíték nyújtását írta elő, melyet az ajánlattételi határidő lejártáig kellett a megjelölt számlára átutalni. A 8. c) pontban hirdette ki, hogy az ajánlati biztosítékot az eljárás befejezését követően – a nyertes pályázó kivételével – 15 banki napon belül az ajánlatkérő visszautalja.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában ajánlatkérő előírta a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatok körét, a 13. pontban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának szempontjait, továbbá a 15. Egyéb információk között azt, hogy a szerződést az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül köti meg a nyertessel.
Az ajánlati felhíváshoz részletes ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő, amelynek 4. oldalán előírta az alábbiaknak az ajánlatban történő kötelező becsatolását:
– szerződéstervezet
– a nyelvoktató programrendszerre vonatkozóan pedig:
– a teljes körű tulajdon és hasznosítási jog átadásával
– egy példány MH-en belüli korlátlan alkalmazásával
– 20 db licence megvásárlásával kapcsolatos dokumentumokat.
Az ajánlatok bontására 1998. október 6-án került sor, ahová a következő ajánlatok érkeztek: kérelmező, Albacomp Rt., Műszertechnika – Allegro Bt., HM Arm Com Rt., Infoland Kft., Professzionál Kft., Selectrade Kft., SZÜV Rt.
Az eredményhirdetés 1998. október 16-án történt, ahol nyertesként a Selectrade Kft. ajánlatát hirdette ki ajánlatkérő, egyben jelezte, hogy a szerződéskötésre 15 nap áll rendelkezésre. "Amennyiben a nyertes ajánlattevővel nem sikerül a szerződést megkötni, úgy a HM Beszerzési Hivatal új eljárás kiírását fogja kezdeményezni."
Kérelmező a törvényes határidőn belül 1998. október 16-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, amelyben egyrészt azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő alaptalanul zárta ki az eljárásból, másrészt azt, hogy a nyertessel
történő eredménytelen szerződéskötési tárgyalást követően az eljárást ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja.
Ideiglenes intézkedésként kérte a Döntőbizottságtól az eljárás felfüggesztését és a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokolásaként előadta, hogy ajánlatát kizárólag a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap igazolásának becsatolási hiánya miatt érvénytelenítette ajánlatkérő, ami azért jogsértő, mert egyrészt tevékenységi köréből adódóan nem is lehet tartozása, másrészt 1 éven túli tartozása sem lehet az Alappal szemben, hiszen csak 1998. január 1-jétől létezik ilyen állami elkülönített pénzalap. Előadta továbbá, hogy a nyertessel történő eredménytelen szerződéskötési tárgyalásokat követő eljárásérvénytelenítés ellentétes a dokumentáció 6. oldalán foglaltakkal, mely szerint "amennyiben a nyertes ajánlattevő visszalép, akkor az ajánlatkérő jogosult a második helyezettként kihirdetett ajánlattevővel a szerződést megkötni", és így az jogszabálysértő.
A Döntőbizottság D. 250/7/1998. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta, mert a beérkezett iratok tartalma alapján az volt megállapítható, hogy a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye fennáll.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett nyilatkozatában és a megtartott tárgyaláson a kérelem alaptalanság címén történő elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Kbt. 25. §-ában meghatározott kogenciából adódóan a 46. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott elkülönített állami pénzalapok igazolásainak – így a Nukleáris Alapnak – becsatolása kötelező volt, ennek hiánya pedig érvénytelenségi ok. A tárgyaláson változatlanul kérte a kérelem elutasítását, kifejtette azon álláspontját is, hogy nem gyakorlat a HM Beszerzési Hivatalánál, hogy az ajánlattételi határidő lejárta után hiánypótlásra lehetőséget biztosítsanak azon ajánlattevőknek, akik ajánlatából hiányzik valamelyik hatósági igazolás vagy nyilatkozat. Vitatta továbbá azon ajánlattevői észrevételt, hogy az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény alapján meghatározott engedélyeseknek lehetnek csak tartozásai a Nukleáris Alappal szemben.
Egyéb érdekeltek közül az Albacomp Rt. írásos észrevételében úgy nyilatkozott, hogy osztja kérelmező álláspontját, mivel ajánlatát ugyanazon oknál fogva érvénytelenítette ajánlatkérő. Véleménye szerint a Nukleáris Alappal szemben csak az engedélyeseknek lehetnek tartozásai.
A Műszertechnika Rt. a kérelemmel kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása nem volt jogszerű, hiszen az állami elkülönített pénzalapok tekintetében a Nukleáris Alappal szemben nem is lehet tartozása, különösen nem 1 éven túli, továbbá a KKA (Központi Környezetvédelmi Alap) esetében is rendelkeznek nem lejárt igazolással, amelyet hiánypótlás keretében benyújthattak volna. A szerződés elfogadásáról pedig nyilatkoztak.
Az ArmCom Kommunikációtechnikai Rt. úgy nyilatkozott észrevételében, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetéskor csak nyertest hirdetett, második és további helyezettek ismertetésére nem került sor, majd bejelentette ajánlatkérő, hogy ha az eljárás nyertesével a szerződéskötés 15 napon belül nem történik meg, akkor új eljárás kiírását fogják kezdeményezni.
Írásos értesítést is kaptak az ajánlatkérőtől az eredményhirdetésről, mely szerint ajánlatukat a harmadik legjobb ajánlatnak értékelték.
A többi ajánlattevő érdemi észrevételt nem tett a jogorvoslati eljárás során.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alapos.
A Kbt. 46. § (1) bekezdésének b) pontja szerint "a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki egy évnél régebben lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult".
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése előírja, hogy "az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell írásbeli nyilatkozatát arról, hogy sem ő, sem a 44. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak az (1) bekezdés a), továbbá a c)–e) pont hatálya alá, valamint a hatóság igazolását arról, hogy nem esnek a b) pont hatálya alá".
A Kbt. 53. § (1) bekezdésének a) pontja arra kötelezi ajánlatkérőt, hogy zárja ki az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által 10. sz. mellékletként becsatolt 530/30/1998. számú 2 lapos jegyzőkönyvből kétséget kizáróan megállapította, hogy a nyolc beérkezett ajánlatból hármat értékelt teljes körűnek, míg öt ajánlatot – köztük kérelmezőét – érvénytelennek nyilvánított. Mind az öt ajánlat érvénytelenségi okául felhozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap igazolásának hiányát. Ezen túlmenően megállapította, hogy az Albacomp Számítástechnikai Rt. ajánlatában csődeljárás nemlétéről és a Kbt. előírásainak való megfelelőségről szóló nyilatkozatok nincsenek aláírva.
Az Allegro Bt. – Műszertechnika Rt. közös ajánlatában a Környezetvédelmi Alap igazolása 1998. október 3-i hatállyal lejárt, és az ajánlat nem tartalmaz szerződéstervezetet. Az Infoland Kft. szintén nem csatolt szerződéstervezetet. A Professzionál Kft. ajánlatából hiányzott továbbá az illeték fizetéséről szóló igazolás, valamint az eredeti és másolati példány nem egyezik. Kérelmezőnél tehát csak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap igazolásának hiánya miatt volt ajánlattevő szerint érvénytelen az ajánlat.
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 12. sz. mellékletében 6. sorszám alatt nevezi meg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot, mint elkülönített állami pénzalapot.
A K. É. 1998. évi 44. számában, 1998. november 4-én jelent meg a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, melynek harmadik bekezdésében arról tájékoztatják a közbeszerzési eljárások résztvevőit, hogy a 67/1997. (XII. 18.) IKIM rendelet 1998. január 1-jétől létrehozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot, ezért a Kbt. szerinti hatósági igazolást az Országos Atomenergia Hivataltól, mint az alapot kezelő szervezettől lehet kérni.
A hivatkozott jogszabályi helyekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az öt érvénytelennek minősített ajánlatból a kérelmező ajánlatát jogellenesen zárta ki mint érvénytelent az értékelésből, ezért a határozat rendelkező része szerint megsemmisítette ajánlatkérő erre vonatkozó döntését.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentációja 6. oldalán a harmadik bekezdésben kikötötte, hogy amennyiben a nyertes ajánlattevő visszalép, akkor az ajánlatkérő jogosult a második helyezettként kihirdetett ajánlattevővel a szerződést megkötni.
E kikötésre tekintettel – figyelemmel a Kbt. 26. § (2) bekezdésére – ajánlatkérő köteles lett volna az eredményhirdetéskor az érvényes ajánlatokból a második helyezett ajánlatot is kihirdetni, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eredményhirdetésre vonatkozó döntését megsemmisítette, és kötelezte a rendelkező részben arra, hogy az ajánlatuk fenntartását vállaló érvényes ajánlattevők közül az újabb elbírálást követően hirdesse ki az eljárás nyertesét, valamint a második legkedvezőbb ajánlatot is.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 26. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. E törvényi rendelkezésekre tekintettel a Döntőbizottság a tényállás tisztázása során nem tartotta szükségesnek azt bizonyítani, hogy kérelmezőnek van-e egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal, mint állami pénzalappal szemben, tekintettel a kérdéses alap 1998. január 1-jei létrehozására.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), c), d) és g) pontját alkalmazta jogkövetkezményként.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. november 16.
Dr. Bíró László s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
