KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0018)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.268/8/1998.
Tárgy: a Fermatrade Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Fermatrade Kereskedelmi Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 183., képviseli: dr. Bita Judit ügyvéd, Budapest 44., Ügyvédi iroda, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Államvasutak Rt. Anyaggazdálkodási és Külkereskedelmi Hivatal (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A, képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18. VI. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a MÁV Rt. 1999. évi hálózati szintű egyen- és formaruházatának körébe tartozó férfi ingek, női blúzok, nyakkendők konfekcionálására és meghatározott telephelyekre történő kiszállítására irányuló szállítási szerződés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A MÁV Rt. a K. É. 1998. július 29-én megjelent 30. számában nyílt közbeszerzési eljárás keretében egyen- és formaruházatának körébe tartozó férfi ingek, női blúzok, nyakkendők konfekcionálására és meghatározott telephelyekre történő kiszállítására kért ajánlatokat. Ajánlatkérő ajánlattevőknek lehetőséget biztosított, hogy a beszerzés tárgyának egy részére is tehessenek ajánlatot. Nevezetesen a dokumentációban meghatározott termékenként külön-külön is lehetett ajánlattal élni. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. c) pontjában előírta, hogy termékenként 2-2 db mintát is mellékeljenek az ajánlattevők, valamint a konfekcionálásnál felhasználásra kerülő alapanyagokból is nyújtsanak be mintát, amelyeket ajánlatkérő ellenőrző vizsgálatnak fog alávetni annak érdekében, hogy az alapanyag megfelel-e a dokumentációban rögzített paramétereknek az MSZ 1099:1987 szabvány, valamint az 5/1998. (I. 16.) IKIM rendelet figyelembevételével.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, az elbírálási szempontjai tekintetében az alábbi fontossági sorrendben:
– az ajánlott áru minősége,
– az ajánlott áru ára, mely magában foglalja az ajánlatkérő megjelölt telephelyeire történő fuvarozás költségét is (belföldi egységár forintban+áfa),
– az ajánlattevő által megjelölt fizetési feltétel: fizetés módja, átutalás határideje,
– méretes ingek, blúzok gyártásának vállalása és egységára az alapár százalékában,
– az ajánlattevő mint szállító, illetve kereskedő megbízhatósága,
– előzetes szállítói referenciák (szállítói biztonság: minőségben, mennyiségben és időben ütemezve dokumentálandó).
A dokumentáció 2. pontjában ajánlatkérő részletesen meghatározta a konfekcionálásnál felhasználható alapanyaggal szemben támasztott követelményeket.
1998. szeptember 18-án ajánlatkérő ajánlatot bontott. A következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: Allegro Kft., Berendi-King Kft. (ez utóbbi csak és kizárólag nyakkendő vonatkozásában), Kalocsai Konfekcióipari Kft., Gála Kereskedelmi Rt., MBC Kft., Fermatrade Kft. Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta és 1998. október 16-án a következő eredményt hirdette ki: az ingek és a blúzok vonatkozásában az MBC Kft., a nyakkendő vonatkozásában a Berendi King Kft. lett a nyertes. Ajánlatkérő mindkét nyertessel a szerződést megkötötte.
A Fermatrade Kft. 1998. november 2-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, melyben kérte ajánlatkérő eredményhirdetéssel kapcsolatos döntésének megsemmisítését, felhívását a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályainak megfelelő alkalmazására, a jogsértés megállapítását, az eljárási díj és költségek viselésére való kötelezést, kérte továbbá a közbeszerzési eljárás egészének felülvizsgálatát. Indokolásul előadta, hogy a nyertes nem csatolta ajánlatához kínai alvállalkozó cégére vonatkozó igazolásokat, ezzel ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot minősített nyertesnek. Amennyiben a Döntőbizottság a nyertes ajánlatát érvényesnek találná, úgy megítélése szerint ajánlatkérő az ajánlatok kiválasztásánál csak az ajánlati árakat vette figyelembe. Ha ajánlatkérő nemcsak a 2. bírálati szempont alapján bírálta volna el az ajánlatokat, hanem az összességében legelőnyösebbet választja, akkor saját ajánlata sokkal kedvezőbb lett volna.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelmező és a nyertes közel azonos minőségű terméket ajánlott, így a második elbírálási szempont, az ár vizsgálata bírt legnagyobb jelentőséggel az eljárás során. Összességében nyertes ajánlattevő kb. 10 M Ft-tal tett kedvezőbb ajánlatot a kérelmezőnél. Az eljárás során figyelembe vette az ajánlati felhívásban megjelölt további szempontokat is, azonban azok a kialakult sorrendet nem befolyásolták. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a kereskedő által tett ajánlatban a gyártó nem tekintendő olyan közreműködőnek, akire a Kbt. 44. §-a vonatkozik. Megjegyzi, hogy kérelmező ugyancsak kínai gyártótól származó termékkel adta be ajánlatát és ő sem csatolt semmilyen igazolást.
Kéri a kérelmet, mint alaptalant, elutasítani.
A rendelkezésére álló iratokból megállapítható, hogy ajánlatkérő az ajánlatok mellékleteként benyújtott mintákat saját laboratóriumában bevizsgálta. Ennek eredményeképpen megállapította, hogy valamennyi alapanyagminta minden ellenőrzött jellemző tekintetében megfelelt a kiírás követelményeinek.
A Döntőbizottság először megvizsgálta az ajánlatokat érvényesség szempontjából. Megállapította, hogy mind a nyertes, mind a kérelmező érvényes, "saját" ajánlattal élt, a gyártókat egyikük sem tekintette teljesítésbe bevont személynek. Mindketten saját tulajdonú termékekkel pályáztak, így kérelmező azon felvetése, hogy a nyertes érvénytelen ajánlatot nyújtott volna be, megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezután megvizsgálta az összes ingre, illetve blúzra benyújtott ajánlatot. Ennek eredményeképpen megállapítható volt, hogy minden ajánlattevő az első bírálati szempont, azaz az ajánlott áru minősége szempontjából azonos minőségű termékkel pályázott. Ebben a vonatkozásban tehát egyformáknak voltak tekinthetők az ajánlatok. A második elbírálási szempont, mely az ár volt, egyértelműen a legalacsonyabb volt az MBC Kft. ára (1100 Ft/db+áfa), amit a Gála Rt. követett (1260, illetve 1210 Ft/db+áfa), ez utóbbit pedig a kérelmező követte (1280 Ft/db+áfa). A harmadik elbírálási szempont vonatkozásában minden ajánlattevő átutalásos fizetési móddal élt, a nyertes 60 nap, a kérelmező 45 nap, a többiek pedig 30 nap átutalási határidőt jelöltek meg, tehát e szempont alapján is a legkedvezőbb ajánlattal a nyertes élt. A negyedik bírálati szempont tekintetében nyertes vállalta, hogy amennyiben 1% mennyiség alatt kér ajánlatkérő méretes inget, úgy az alapárral azonos árral fogja számlázni. Kérelmező a méretes ingek árát az alapár kétszeresében jelölte meg. Így e szempontból is a nyertes adott be kedvezőbb ajánlatot. A következő, ötödik elbírálási szempont (ajánlattevő megbízhatósága) vonatkozásában egyik ajánlat sem tartalmazott adatot. Az utolsó bírálati szempont (előzetes szállítói referenciák) esetében kérelmező saját nyilatkozatát csatolta ajánlatához a korábbi MÁV Rt.-nek történt szállításokról. A nyertes három referencialevelet csatolt ajánlatához.
A Döntőbizottság 1998. november 24-i tárgyalásán kérelmező és ajánlatkérő fenntartotta írásban benyújtott véleményét.
A kérelmező képviselője bizonyítani nem tudta állítását, melyek szerint ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárásban megsértette volna a Kbt. előírásait. A csupán hangoztatott, de nem bizonyított állítások alaptalannak bizonyultak, mert azok ellenkezőjét tartalmazzák a közigazgatási iratok és az ajánlatkérő tárgyaláson elhangzott nyilatkozata is. A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő felfogását, miszerint tárgyi közbeszerzési eljárásban szállítási szerződésről van szó, a közzétett ajánlati felhívás és dokumentáció is a szállító, illetve kereskedő megbízhatóságáról és a szállítói referenciákról szól hangsúlyozottan. Így tehát nem bír jogi jelentőséggel a szállítási szerződés tárgyát képező ruházati cikkek gyártójának személye.
Miután a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakat egyenként és összességében megvizsgálta, megállapította: az ajánlatkérő a lefolytatott közbeszerzési eljárásban jogszerűen választotta ki az összességében legelőnyösebb ajánlatot, és ennek megfelelően hirdette ki a nyerteseket.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltak nem megalapozottak, ezért a Döntőbizottság az alaptalan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. december 1.
Dr. Monory Bulcs s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
