KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0022)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.218/10/1998.
Ügyintéző: dr. Csitkei Mária
Telefon: 375-9693
Tárgy: az Alcatel Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Mátyus Ádám ügyvéd (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) által képviselt Alcatel Hungária Kft. (1116 Budapest, Kondorfa u. 10.) – a továbbiakban: kérelmező – jogorvoslati kérelmének, melyet a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.) – a továbbiakban: ajánlatkérő – informatikai és kommunikációtechnikai rendszerének fejlesztése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését és az 56. § (1) bekezdését, ezért 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi az ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni. Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A kérelmet további részében a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1998. július 22-én megjelent 29-es számában az egyetem informatikai és kommunikációtechnikai rendszerének fejlesztése céljából szállítási és szolgáltatási szerződés megkötésére.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint részajánlatot is lehetett tenni, a 14. pont szerint pedig többváltozatú ajánlatot is.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, melynek IV. fejezetében részletesen meghatározta a beszerzés tárgyát, miszerint a kommunikációs hálózat fejlesztése a LOT 1. és LOT 2. megjelölésű, a számítógépes adathálózat fejlesztése pedig a LOT 3., LOT 4. és LOT 5. megjelölésű részrendszerben meghatározottak szerint kell hogy történjen. A IV. fejezet bevezetésében közölte, hogy a távközlési infrastruktúra – a már megépített alközpont, alépítmény, kábelhálózat – nem képezi az ajánlatkérő tulajdonát.
Az ajánlati dokumentáció III. pontja tartalmazta annak a szerződésnek a tervezetét, melynek feltételeit az eljárás nyertesének vállalnia kell. A szerződéstervezet 1.1. pontjának szövegezése a következő:
"A szerződés tárgya az ajánlatkérő által kidolgozott 1998. április 24. keltezésű ajánlati dokumentációban meghatározott, és a jelen szerződés 1. sz. mellékletében megnevezett informatikai és kommunikációs rendszerek – a továbbiakban: áruk – adásvétele, valamint az ehhez kapcsolódó e szerződésben részletezett szolgáltatások nyújtása". A dokumentáció az 1. sz. mellékletet nem tartalmazta, illetve az tartalommal nem volt kitöltve.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, az elbírálási szempontok fontossági sorrendje:
– az ajánlati felhívásban szereplő műszaki paramétereknek való megfelelés,
– a szállító által megajánlott esetleges engedmények,
– az ellenszolgáltatás mértéke.
Az ajánlatok szeptember 1-jén történt bontásáról készült jegyzőkönyv szerint az ajánlati felhívásra 3 ajánlat érkezett, a kérelmezőé, a DIGITEL 2002 Rt.-SYNERGON Informatikai Rt. közös ajánlata és a MATÁV Com Kft. ajánlata. A jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy a DIGITEL 2002 Rt. "B" változatú ajánlata a LOT 2.-re nézve bérleti vagy részletfizetési konstrukciót, a MATÁV Com Kft. ajánlata a LOT 3.-ra nézve bérleti konstrukciót tartalmazott.
Az eredményhirdetés szeptember 15-én volt. Ajánlatkérő a MATÁV Com Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést szeptember 21-én megkötötte. A kérelmező a törvényes határidőn belül, szeptember 22-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz.
Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő olyan ajánlattevő – a MATÁV Com Kft. – ajánlatát hirdette ki nyertesnek, mely ajánlatnak a LOT 3.-ra vonatkozó része nem felelt meg az ajánlati dokumentáció részét képező szerződés azon kikötésének, hogy a szerződésben szereplő tételek az ajánlatkérő tulajdonába kerülnek.
Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő a LOT 3.-ra vonatkozó részajánlat tekintetében az összesített adatok helyett ajánlatának első oldalát ismertette a többi ajánlattevővel, mely első oldal tartalmazta a hálózat létesítési munkáinak üzleti titoknak minősülő fajlagos értékeit.
Kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel rendelje el a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, tiltsa meg a szerződés megkötését, valamint a jogsértés megállapítása mellett semmisítse meg az ajánlatkérő döntését.
Az ajánlatkérő a szeptember 10-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező szerződés-tervezetben nem szerepelt az 1. sz. melléklet, mert az ajánlati dokumentáció készítésekor még nem lehetett tudni, hogy melyek azok a tételek, melyekre nézve adás-vételi szerződés fog létrejönni az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők között. A LOT 3.-ra vonatkozóan az ajánlati dokumentáció műszaki specifikációja nem tartalmazott olyan kikötést, hogy annak az ajánlatkérő tulajdonába kell kerülnie, így minden ajánlattevőnek jogában állt annak üzemeltetését kapcsolódó szolgáltatásként bérleti konstrukcióban is felajánlani. A jogorvoslati eljárásban október 14-én tartott tárgyaláson észrevételét kiegészítve közölte, hogy digitális bérelt vonali szolgáltatást csak bérelni lehet, tulajdonba venni azonban nem.
A kérelmezőnek az ajánlata első oldalának a többi ajánlatkérővel való ismertetésével kapcsolatos kifogására közölte, hogy kérelmező ajánlata nem tartalmazott összesített adatokat, ezért volt kénytelen a Kbt. 51. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét – az ajánlati árak ismertetését – a kérelmező vonatkozásában az ajánlata első oldala ismertetése útján teljesíteni. A tárgyaláson előadta, hogy kérelmező az ajánlatok bontásakor hozzájárult a LOT 3.-ra vonatkozó árajánlatának ekkénti közléséhez.
Az egyéb érdekeltek közül a DIGITEL Kft. szeptember 29-én írt levele és a MATÁV Rt. október 1-jén kelt levele érdemi észrevételt nem tartalmazott.
A MATÁV Com Kft. nyertes ajánlattevő az október 1-jén kelt észrevételében közölte, hogy a szerződéstervezet 1. sz. melléklete nem képezte a kiírás tárgyát, az ajánlati felhívás alternatív ajánlattételre is lehetőséget adott és nem zárta ki a bérleti forma lehetőségét, így ajánlatkérő jogszerűen járt el az ajánlatok értékelésekor.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok tartalma, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott. A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A tárgyi közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása 2. b) pontja szerint az ajánlatkérő szállítási és szolgáltatási szerződés megkötésére kért ajánlatokat, a megkötésre kerülő szerződéstervezet szövegét az ajánlati dokumentáció III. pontja tartalmazta. A szerződéstervezet 1.1. pontja annak tárgyát a következőképpen határozta meg: "A szerződés tárgya az ajánlatkérő által kidolgozott 1998. április 24-i keltezésű ajánlati dokumentációban meghatározott, és a jelen szerződés 1. sz. mellékletében megnevezett informatikai és kommunikációs rendszerek – a továbbiakban: áruk – adásvétele, valamint az ehhez kapcsolódó e szerződésben részletezett szolgáltatások nyújtása, melyek a következők: 5 éves időszakra az ajánlattevő vállalja az alközpont zavartalan üzemeltetését. Esetleges későbbi átalakítás, bővítés esetén külön térítés ellenében az ajánlattevő vállalja ezen munkák elvégzését."
Az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció szerves részét képező szerződéstervezet tartalmának összevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban meghatározott, a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők által leszállításra kerülő információs és kommunikációs hálózati termékekre egy adásvételi szerződést, a fejlesztések megvalósulását követő üzemeltetésükre pedig egy szolgáltatási szerződést kívánt kötni. Ebből következik, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként előállított termékekre ajánlatkérő tulajdonjogot kívánt szerezni, így nem feleltek meg az ajánlati felhívás és ajánlati dokumentáció feltételeinek azok az ajánlatok, melyek bérleti jogviszony keretében tették volna lehetővé ajánlatkérő részére azok használatát. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon érvelését, hogy a szerződéstervezet szerint az adásvételi szerződést csak az 1.1. pontban hivatkozott 1. sz. mellékletben szereplő termékekre kellett hogy megkösse, ugyanis az 1. sz. melléklet tartalma nem szerepelt az ajánlati dokumentációban, így annak tartalma a közbeszerzési eljárásban irreleváns.
Ily módon az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő/ajánlattevők részéről az adásvételi szerződés megkötésének, azaz a termékeknek ajánlatkérő tulajdonába adási kötelezettsége az ajánlati dokumentációban szereplő valamennyi termékre kiterjed.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket meghatározó ajánlati dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van, tehát az ajánlatokat csak az ajánlati felhívásban és dokumentációban szereplő feltételek szerint bírálhatja el.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ezért ajánlatkérő csak azokat az ajánlatokat tekinthette érvényesnek, amelyekben az ajánlattevők vállalták a kivitelezés során keletkezett eszközöknek, rendszereknek az ajánlatkérő tulajdonába adását. Ennek a feltételnek a DIGITEL Kft.-nek a LOT 2. alközponti hálózat bővítési rendszerre vonatkozó "B" változatú részajánlata, valamint a MATÁV Com Kft.-nek a LOT 3. városi gerinchálózat rendszerre vonatkozó részajánlata nem felelt meg, ezért ajánlatkérőnek a DIGITEL Kft. LOT 2.-re vonatkozó és a MATÁV Com Kft. LOT 3.-ra vonatkozó ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. Ajánlatkérő ezen ajánlatok érvénytelenné nyilvánításának elmulasztásával megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek a tárgyaláson előadott védekezését, miszerint digitális bérelt vonali szolgáltatást nem lehet tulajdonba adni. Ez a megállapítás csak akkor lenne helytálló, ha az ajánlattevőknek a digitális jeltovábbító gerinchálózat kiépítésére kizárólag csak a koncessziós szolgáltató tulajdonában lévő alépítmények igénybevétele útján lett volna lehetőségük.
Ezzel szemben bizonyítást nyert, hogy a LOT 3. kiépítését a koncessziós szolgáltató tulajdonában lévő alépítmények igénybevétele nélkül is meg lehetett oldani.
A LOT 3. városi nagy sebességű digitális jeltovábbító gerinchálózat kiépítésének kettős célja van:
– egyrészt a telepítendő alközpontok társközponti kapcsolatának biztosítása,
– másrészt a számítógépes adathálózati eszközök közötti adatforgalom lebonyolítása.
Az ajánlati dokumentáció előírásai szerint ezek megvalósítására a következő alternatívák szerint tehető ajánlat: optikai rendszer, lézeres összeköttetés, más nagy sebességű összeköttetés (pl. mikrohullám, WaveLAN stb.).
Ajánlatkérő közölte, hogy a telephelyek közötti alépítmények nem az ő, hanem a helyi koncessziós szolgáltató tulajdonában vannak, ezek használata esetén a koncessziós társaság által kiadott rákötési engedélyeket is csatolni kell az ajánlathoz. Mindezekből következik, hogy ezen alépítmények igénybevétele nélkül, a városi optikai gerinchálózat csak saját célú távközlési hálózati kivitelezésben készülhet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevőknek úgy műszaki, mint jogi szempontból lehetőségük lett volna – az ajánlati felhívás és dokumentáció részét képező szerződéstervezet feltételeinek megfelelően – az ajánlatkérő tulajdonába vehető, ún. saját célú gerinchálózat kiépítésére vonatkozó ajánlat megtételére. Az ajánlatkérő telephelyén belüli saját célú gerinchálózat nem koncesszióköteles, csak bejelentési kötelezettség terheli a Hírközlési Főfelügyelet felé.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő akkor sem térhetett el az ajánlatok értékelése során az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt feltételeitől – nevezetesen a fejlesztés során keletkezett rendszerek tulajdonába adási kikötésétől –, ha a saját célú gerinchálózat kiépítését gazdaságtalanabbnak, időigényesebbnek ítélte meg, mert a Kbt. már hivatkozott 26. § (2) bekezdése értelmében saját ajánlatkérési feltételeihez az eljárás teljes időtartama alatt kötve van.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott szempontok alapján bírálja el.
Az 1998. szeptember 15-i eredményhirdetési jegyzőkönyvből megállapíthatóan ajánlatkérő az ajánlatokat nem az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontok fontossági sorrendje alapján bírálta el, ugyanis a jkv. tanúsága szerint a harmadik elbírálási szempont – az ellenszolgáltatás mértéke – 70%-os súlyozással került figyelembevételre. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson ajánlatkérő ennek indokaként előadta, hogy az első két elbírálási szempont alapján nem tudott sorrendet felállítani. Közölte, hogy az első elbírálási szempontból az ajánlatok közel azonosak voltak, a második elbírálási szempontot illetően a kérelmező semmiféle engedményt nem adott, a DIGITEL Kft. az engedmény adását az összes LOT-rendszerre vonatkozó nyertességétől tette függővé, a nyertes ajánlattevő 12,5 millió Ft-os árengedményt adott és vállalta az üzemeltetés teljes időtartamára 2 fő műszaki szakember, valamint a kiépítés ideje alatti alternatív adatátviteli kapcsolat díjmentes biztosítását.
Az ajánlatkérő indoka nem helytálló, mert ajánlatkérőnek a második elbírálási szempont alapján már módja lett volna megfelelő sorrend felállítására, ill. a három elbírálási szempont megfelelő súlyozásával a nyertes ajánlattevő kiválasztására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az elbírálási szempontok súlyozásának az ajánlati felhívásban foglaltaktól eltérő alkalmazása által megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság nem tért ki az ajánlatkérői döntésnek az elbírálási szempontok, ill. azok súlyozásának helyes alkalmazása melletti felülvizsgálatára, tekintettel arra, hogy a fentiek értelmében csak a kérelmező ajánlata minősíthető érvényesnek.
A kérelmezőnek a LOT 3.-ra vonatkozó ajánlati ára árképzési alapját képező fajlagos költségeinek közlése által az üzleti titok megsértésének megállapítására irányuló kérelmét a Döntőbizottság elutasítja. A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő védekezését, mert megállapította, hogy az 1998. szeptember 1-jei bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint kérelmező nem tett kifogást a LOT 3. részajánlata első oldalának a bontási jegyzőkönyvhöz 1. sz. mellékletként történő csatolása ellen. Ajánlatkérő a fajlagos költségekre vonatkozó alsó táblázatrész eltakarása által nem tudta volna megakadályozni a fajlagos költségeknek a többi ajánlattevő általi megismerését, mert az 1. oszlop adatai alapján az műszaki szakember által kiszámítható. Kérelmező saját maga idézte elő a vélt ajánlatkérői jogsértést azáltal, hogy ajánlatához összesítést nem csatolt.
A Döntőbizottság nem adott helyt az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelemnek sem, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) d), f) és g) pontjában foglaltak szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. október 22.
Dr. Csitkei Mária s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
