KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0145)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.272/6/1998.
Tárgy: dr. Sátori János a Közbeszerzések Tanácsának tagja hivatalból kezdeményezett eljárása az Állami Autópálya-kezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Állami Autópálya-kezelő Kht. (1024 Budapest, Fényes E. u. 13.) M1 autópálya 105-128 km-sz. közötti hézagkezelés, 30 000 fm tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság megszünteti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott a rendelkező részben írt munkák elvégzésére.
Ajánlatot nyújtott be az OAT Diamantechnika Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35–37.), a BMT Építőgép Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1089 Budapest, Delej u. 41.) és a Bitumentechnika Építőipari Kft. (1113 Budapest, Bocskai út 77–79.)
Az ajánlatok elbírálásának időpontja 1998. augusztus 27-e volt. Nyertesnek az OAT Diamantechnika Kft.-t, második helyezettnek a BMT Építőgép Kft.-t hirdette ki.
Ajánlatkérő az eredményhirdetés napján a résztvevőket döntéséről írásban tájékoztatta, az eredmény hirdetmény útján történő közzétételére 1998. október 28-án megjelent K. É.-ben került sor. A megjelent közlemény a hirdetmény feladásának és kézhezvételének napját egyaránt 1998. október 14-ben jelöli meg.
A hirdetmény megjelenését követően, annak késedelmes közzététele miatt hivatalból eljárást kezdeményezett dr. Sátori János a legfőbb ügyész helyettese, a Közbeszerzések Tanácsának tagja. Az indítvány szerint a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. § (6) bekezdése alapján irányadó 63. § (1) bekezdésben megjelölt 15 napos határidőt elmulasztva csak mintegy 2 hónappal később, 1998. október 14-én rendelkezett ajánlatkérő a közzétételről.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a késedelmes megjelenés miatt mulasztása nem állapítható meg. Az eredményről szóló tájékoztatót ugyanis 1998. október 10-én, határidőben a K. É. Szerkesztőségének elküldte a közzétételi díj befizetését igazoló bizonylattal együtt. Ezt követően a Szerkesztőség hiánypótlási felhívásának szintén rövid időn belül eleget tett.
A rendelkezésre álló iratanyag alapján a Döntőbizottság a következőket állapította meg.
Ajánlatkérő az eredményt 1998. augusztus 27-én hirdette ki. Az ettől számított 15. napon, azaz 1998. szeptember 11-én kézbesítette – a postabélyegző szerint – a tájékoztatót a szerkesztőbizottság részére. A szerkesztőbizottság a szeptember 13-án érkeztetett tájékoztatót 1998. október 1-jei dátummal október 7-én küldte vissza ajánlatkérőnek, hiánypótlási felhívásával együtt. A hiánypótlásra az adott okot, hogy ajánlatkérő – a szerkesztőbizottság álláspontja szerint – az eredményről szóló tájékoztatóban az ajánlatok elbírálási szempontjainak fontossági sorrendjét nem tüntette fel. Hiánypótlási kötelezettségének ajánlatkérő 1998. október 12-i faxában tett eleget, majd a hirdetmény 1998. október 28-án jelent meg a K. É.-ben.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől számított 15 napon belül kell a Kbt. mellékletében meghatározott minta szerint hirdetményben közzétennie.
Közzététel alatt a Kbt. 29. § (1) bekezdése szerint a K. É.-ben történő közzétételt kell érteni.
A közzététel rendjéről szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek kérelemmel kell kezdeményeznie a közzétételt a szerkesztőbizottságnál. A szerkesztőbizottság a 6. § (1) bekezdése szerint a kézhezvételt követő 5 munkanapon belül vizsgálja meg a hirdetményt, és amennyiben az nem tartalmaz minden adatot, a (2) bekezdés szerint hiánypótlásra visszaküldi. A kiegészített vagy hiánytalanul érkező hirdetmények közzététele során a 2. rendelkezése értelmében a kiadónak biztosítani kell a közlemények mielőbb történő közzétételét.
A Kbt. 63. § (1) bekezdéséből egyrészről megállapítható, hogy az az ajánlatkérő részére a hirdetmény 15 napon belül történő közzétételének kötelezettségét írja elő, másrészről ugyanakkor nem került meghatározásra jogszabályban, hogy a közzététel alatt a tényleges megjelenést vagy a közzététel iránti intézkedést kell-e érteni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint fogalmilag kizárt, hogy az ajánlatkérői közzétételi kötelezettség egyben a tényleges megjelenés (közzététel) kötelezettségét jelentse az ajánlatkérő oldalán.
A hivatkozott kormányrendelet 5. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a közzétételt kezdeményeznie kell, míg a 4. § szerint a szerkesztőbizottság a lapban közzéteszi a közleményeket. Ténylegesen a közzététel tehát nem az ajánlatkérő, hanem a szerkesztőbizottság feladata, így értelemszerűen a Kbt. 63. § (1) bekezdésében írt közzététel alatt csak azt lehet érteni, hogy az ajánlatkérő az itt írt határidőben a kérelmet a szerkesztőbizottság részére megküldi. Ez az értelmezés következik a kormányrendelet 2. §-ából is, amely nem ír elő határidőt arra vonatkozóan, hogy a kérelem megérkezését követően a szerkesztőbizottságnak milyen határidőn belül kell gondoskodni a közzétételről. Rendelkezés csak arra vonatkozóan van, hogy a kérelmet 5 munkanapon belül meg kell vizsgálni, és a hiányos kérelmet ezen idő alatt vissza kell küldeni.
A vizsgálat tárgyát képező ügyben megállapítható, hogy ajánlatkérő a közzététel iránti kérelmet határidőn belül elküldte a szerkesztőbizottságnak 1998. szeptember 11-én, majd az október 7-én postázott hiánypótlási felhívásnak haladéktalanul, október 11-én szintén eleget tett. Ezzel együtt a hirdetmény október 28-án jelent meg a K. É.-ben.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 14. § (2) bekezdése alapján a hivatalból indított eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. november 26.
Ruthner Oszkár s. k. Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke