KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0147)
1024 Budapest, Margit krt. 8.
Ikt. sz.: D.265/12/1998.
Tárgy: az EXCELLENCE Rt. jogorvoslati kérelme a B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanács közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az EXCELLENCE Korlátozott Pénzintézeti Tevékenységet Végző Rt. (1137 Budapest, Újpesti rkp. 7. továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács (3525 Miskolc, Városház tér 1. továbbiakban: ajánlatkérő) a B.-A.-Z. megye közép-, hosszú távú EU-konform területfejlesztési koncepció kidolgozása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, a Kbt. 31. § (4) bekezdését, és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért 1 000 000 Ft – azaz egymillió forint – összegű bírságot szab ki ajánlatkérővel szemben.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. szeptember 16-án megjelent 37. számában a megye közép-, hosszú távú (5–7 éves) EU-konform területfejlesztési koncepciójának kidolgozása tárgyában tett közzé részvételi felhívást. A választott eljárási forma a meghívásos gyorsított eljárás volt.
Az eljárási forma alkalmazását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos természete miatt, és a központi területfejlesztési célelőirányzatból a koncepcióra nyert állami támogatás szerződéskötésének a határideje kötött.
A részvételi felhívás szerint rész-, illetve többváltozatú ajánlatot nem lehetett benyújtani.
A részvételi felhívás megjelölte az ajánlattételre felhívott cégeket. Ezek a cégek: Economix Közgazdasági Egyetem Rt., MTA Észak-magyarországi Regionális Kutatások Központja, Miskolci Egyetem, Régió Szerkezetátalakító és Fejlesztő Kft., Régió Városépítészeti és Műemlék Tervező Kft., VATI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. és kérelmező.
A részvételi felhívás 9. pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat az alábbiak szerint határozta meg az ajánlatkérő:
– banki nyilatkozat az ajánlattevő fizető és hitelképességéről,
– az elmúlt 3 év hasonlón jellegű munkáinak bemutatása,
– Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti az ajánlattevő műszaki technikai felszereltségének bemutatása.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, az elbírálási szempontok alábbi fontossági sorrendje alapján:
– szakmai tartalom,
– megvalósíthatóság,
– korszerű technikai megvalósítás és dokumentálás (terjeszthetőség),
– ajánlati ár,
– határidő.
A részvételi felhívásra négy cég nyújtotta be jelentkezését: Miskolci Egyetem, Régió Kft., Economix Rt. és kérelmező.
Az ajánlatkérő 1998. szeptember 29-én a részvételi jelentkezéseket megvizsgálta, valamennyi jelentkezést elfogadta, és az ajánlati felhívást részükre 1998. szeptember 30-án megküldte.
A beérkezett ajánlatok bontásáról 1998. október 21-én közjegyzői okirat készült.
Ajánlatot nyújtott be az Economix Rt., Miskolci Egyetem és kérelmező.
Az ajánlatkérő 1998. október 29-én hozta meg a döntését, és még ugyanezen a napon – az írásban meghívott – ajánlattevők előtt ki is hirdette. Az eljárás nyertese a Miskolci Egyetem lett, akivel a szerződést az ajánlatkérő a fenti napon megkötötte.
A törvényes határidőn belül a kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be, álláspontja szerint a lefolytatott közbeszerzési eljárás sértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésben megfogalmazott verseny tisztasága és a 24. § (2) bekezdésben megfogalmazott esélyegyenlőség alapelveit, mert a nyertes Miskolci Egyetem az ajánlatába bevonta a megyei Kereskedelmi és Iparkamarát, Agrárkamarát és Kézműveskamarát.
Ezek a szervezetek ugyanakkor az ajánlatkérő szervezetének tagjai is voltak, így ezen szervezetek információs előnnyel rendelkeztek, és az ajánlatok elbírálásában is részt vettek. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
A kérelmező jogorvoslati kérelmét a tárgyaláson kiegészítette, véleménye szerint az ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, saját ajánlata kedvezőbb volt.
Kérte a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértés megállapítását.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy a Kbt. jogszabályi alapelveit az eljárásuk során nem sértették meg, hivatkoztak az 1994. évi XVI. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjának előírására, mely szerint a kamarák közreműködnek a területfejlesztési koncepciók kidolgozásában, így azok csak a jogszabályból eredő feladatukat teljesítették, továbbá a Kbt. "10. § c) pontjában megfogalmazott meghatározó befolyás" fogalmára, ez a befolyás a Területfejlesztési Tanács és a kamarák között nem állt fenn. A döntés meghozatalánál a kamarák a tanács által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően bejelentették az érdekeltségüket, ennek megfelelően a napirend tárgyalásában nem vehettek részt és arról nem szavazhattak.
A tárgyaláson tett nyilatkozatában az ajánlatkérő ezt úgy pontosította, hogy a kamarák képviselői a tanács ülésén részt vettek, azonban szavazati jogukkal nem éltek. Az ajánlatok értékelésével összefüggésben előadta, hogy a beérkezett mindhárom ajánlat a feladat teljesítésére alkalmas volt.
A tanács döntése meghozatalakor tekintettel lehetett "presztízsokokra" is, amikor a helyi viszonyokban jártas és hasonló feladatokat már korábban is teljesítő Miskolci Egyetem ajánlatát fogadta el. Ez lehet a magyarázata annak, hogy míg a szakértői bizottság a kérelmező ajánlatát minősítette jobbnak, a döntéshozó testület a Miskolci Egyetem ajánlatát fogadta el, és hirdette ki nyertesnek.
A Miskolci Egyetem érdemi észrevételében előadta, hogy a verseny tisztasága és esélyegyenlőség alapelvei nem sérültek meg. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A részvételi felhívás 5. pontja szerint az ajánlatkérő a nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követelte meg, de előírta, hogy közös ajánlattevők esetén a koncepció kidolgozásában részt vevőknek dokumentált módon kutatási, együttműködési megállapodást kell kötniük, melyben egyik szervezet gesztorként jelenik meg.
Az ajánlatkérő felhívásának ezt a pontját a Kbt. 36. § (2) bekezdésére figyelemmel tette, mely szerint: több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlat megtételét nem kötheti gazdasági társaság létrehozásához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
Ajánlatkérő a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti igazolások és nyilatkozatok tekintetében csak az ajánlati felhívásban írt elő benyújtási kötelezettséget.
A Miskolci Egyetem a részvételi jelentkezéséhez csatolt egy együttműködési szándéknyilatkozatot, mely az Egyetem, valamint a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, Kézműveskamara és az ózdi Régió Szerkezetátalakító és Fejlesztő Kft. között jött létre, melyben a felek kijelentik, hogy közösen kívánnak ajánlatot benyújtani, és kijelentik, hogy az együttműködés részletes feltételeit tartalmazó megállapodást a benyújtandó ajánlatban rögzítik.
A Miskolci Egyetem a részvételi jelentkezésének benyújtásakor a részvételi felhívás 9. pontjában meghatározott pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat az együttműködési szándéknyilatkozatot aláíró valamennyi félre vonatkozóan becsatolta.
Az együttműködési szándéknyilatkozat azon megfogalmazásából, hogy a "felek kijelentik, hogy közösen kívánnak pályázatot benyújtani", valamint abból, hogy a kért igazolásokat valamennyi résztvevő félre vonatkozóan becsatolták, egyértelműen következik, hogy a felek szándéka közös ajánlat benyújtására irányult. Ajánlatkérő a közös részvételi jelentkezést fogadta el, és amikor a Miskolci Egyetemet ajánlattételre felhívta, akkor a közös ajánlattevőket kellett a felhívott ajánlattevőn érteni.
Az ajánlat benyújtásakor a Miskolci Egyetem a részvételi jelentkezéséhez mellékelt együttműködési szándéknyilatkozatot ismételten becsatolta.
Tény, hogy további, az együttműködés részletes feltételeit tartalmazó megállapodás az ajánlatban nem volt megtalálható, de a szándéknyilatkozat ismételt becsatolása azt bizonyítja, hogy a felek szándéka továbbra is a közös ajánlat benyújtására irányult.
Közös ajánlat benyújtása esetén pedig az ajánlat benyújtásában részt vevők mindegyike ajánlattevőnek minősül, függetlenül a részvétel arányától. Ebből pedig következik, hogy külön-külön rendelkezniük kell a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására vonatkozó adatokkal és nyilatkozatokkal, amelyeket ajánlatkérő a Kbt. 56. § (1) bekezdésére tekintettel köteles vizsgálni. Egyúttal – miután a közös ajánlattevők mindegyike a Kbt. szabályai szerinti ajánlattevő – valamennyien kötelesek igazolni azt, hogy nem tartoznak a Kbt. 46. § hatálya alá. Ezen igazolás módjáról a Kbt. 46. § (2) bekezdése rendelkezik.
A Miskolci Egyetem a részvételi jelentkezésében csatolta is a teljesítésbe bevonni szándékozott ajánlattevők vonatkozásában a részvételi felhívásban előírtakat, azonban az ajánlata benyújtásakor a Kbt. 46. § (2) bekezdésben előírt igazolásokat és nyilatkozatokat csak az egyetem vonatkozásában csatolta. Az ajánlatában nyilatkozott ugyan, hogy 15% felett alvállalkozót, illetőleg együttműködő partnert nem vesz igénybe, de jelen esetben a fent részletesen kifejtettek alapján az együttműködő partnereket nem alvállalkozói minőségben kellett az ajánlat benyújtásában résztvevőknek tekinteni, hanem mint közös ajánlattevőket. Ebből pedig következik, hogy valamennyi ajánlattevőre vonatkozóan a Kbt. 46. § (2) bekezdésben előírtakat teljesíteni kellett volna.
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során ezt a körülményt nem észlelte, helytelenül alvállalkozóknak tekintette a Miskolci Egyetem ajánlatában megjelölt szervezeteket, és ennek alapján az igazolások és nyilatkozatok hiánya miatt nem állapította meg az ajánlat érvénytelenségét, az eljárás további szakából nem zárta ki, hanem azt érdemben elbírálta.
Az ajánlatkérő ezzel a magatartásával megszegte a Kbt. 52. § (1) bekezdést, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján pedig érvénytelen az az ajánlat, amelyik nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Miskolci Egyetem ajánlatában közös ajánlattevőként a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, Kézműveskamara és a Régió Szerkezetátalakító és Fejlesztő Kft. vett részt.
Az ajánlatok elbírálása az ajánlatkérő testületi szervének hatáskörébe tartozott. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. (1) bekezdés d) pontja alapján a tanács tagjai között a területi kamarák képviselői is szerepelnek.
A törvénnyel összhangban az ajánlatkérő Szervezeti és Működési Szabályzatának 3./1. pontja felsorolja a tanács tagjait, ezek között mindhárom kamara képviselőjét, továbbá a 3./4. pont szerint az állandó meghívottak között a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Agrárkamara szakértője is megtalálható.
Az ajánlatok elbírálásáról az 1998. október 29-i Tanácsülés döntött. A becsatolt jelenléti ív és jegyzőkönyv tanúsága szerint ezen a Tanácsülésen a Kereskedelmi és Iparkamara és az Agrárkamara képviselői mint tanácstagok, valamint az állandó meghívottak közül a Kereskedelmi és Iparkamara főtanácsosa mint az ajánlatkérő szakértője jelen volt, aki egyben a Miskolci Egyetem ajánlatában közreműködőként vesz részt.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint az Agrárkamara képviselője jelezte, hogy a kamarák érintve vannak a Miskolci Egyetem pályázatában, és bejelentette összeférhetetlenségét.
A Kereskedelmi és Iparkamara képviselője szintén megerősítette, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint alapkövetelmény, hogy az érintettek a napirend tárgyalásánál ne vegyenek részt, és ne szavazzanak. Ennek ellenére a jegyzőkönyvből és az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatából kitűnt, hogy a kamarák képviselői a napirend tárgyalásán végig részt vettek, a levezető elnök maga a Kereskedelmi és Iparkamara képviselője volt.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen nem lehetett megállapítani, hogy a kamarák képviselői szavazati jogukkal éltek-e vagy sem, de az összeférhetetlenség megállapítása körében ennek a körülménynek már nincs jelentősége. A Döntőbizottság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás tisztasága csak úgy biztosítható, ha az ajánlatok elbírálása során az ajánlattevőkkel – jogszabályban megjelölt – kapcsolatban álló személyek jelenlétükkel semmilyen formában nem befolyásolhatják a döntést.
Önmagában az, hogy a kamarák képviselői a döntéshozó testület ülésén részt vettek, alkalmat teremtett a döntés befolyásolására.
A Kbt. 31. § (4) bekezdése kimondja: "Az ajánlatok elbírálására létrehozott bizottság tagja, az elbírálásba bevont szakértő, valamint az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot hozó személy nem lehet az, akire a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok az ajánlattevővel, illetve hozzátartozójával kapcsolatban állnak fenn."
A Kbt. 31. § (2) bekezdése kimondja: "Az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói."
Az ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy az ajánlattevői minőségben szereplő kamarák képviselői egyben a döntést hozó testület érdemi munkájában részt vettek, megsértette a Kbt. 31. § (4) bekezdését.
A rendelkezésre álló iratokból nem volt megállapítható és ezt kérelmező sem állította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során (részvételi felhívás, dokumentációkészítés, ajánlati felhívás) a kamarákat bevonta volna. Előzetes, bővebb információval pedig azok a személyek rendelkeznek, akik ebbe a körbe tartoznak. Az iratok alapján e tekintetben jogsértés nem volt megállapítható.
A nyertes ajánlatáról ugyan a Döntőbizottság megállapította, hogy érvénytelen volt, és a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján csak érvényes ajánlatok hasonlíthatók össze, de mivel az ajánlatkérő az érvénytelenségről nem határozott, hanem az érvénytelen ajánlatot érdemben elbírálta, így a Döntőbizottság is elvégezte a kérelmező és nyertes ajánlatának összehasonlítását a megadott elbírálási szempontok fontossági sorrendjében.
1. Szakmai tartalom.
A kérelmező ajánlata részletesen kidolgozott, feladatmegosztásokat jól elhatároltan tartalmazta. A felsorolt szakembergárda az érintett szakterületeket lefedi, ezért – az ajánlatkérő megállapítása szerint is – a feladat elvégzésre alkalmas volt.
A nyertes ajánlat ezzel szemben a koncepció elkészítésére hat fő szakértőt jelölt meg, akik kivétel nélkül közgazdasági képzettségűek. A szerződés teljesítésére ők önmagukban nem nyújtanak szakmailag megfelelő és elegendő hátteret.
Ez utóbbi tényt ajánlatkérő sem vitatta, hiszen a szerződéskötés során már kötelezte a nyertest, hogy egyéb szakértőket köteles bevonni a teljesítésbe. Ugyanakkor az ajánlati felhívás szerint az ajánlattevőknek az ajánlatban kellett részletesen ismertetni mindazon szakembereket, akik az egyes feladatrészeket majd kidolgozzák. E követelménynek a Miskolci Egyetem ajánlata nem felelt meg.
Az első elbírálási szempontból tehát kérelmező ajánlata jobb volt.
2. Megvalósíthatóság
A benyújtott kérelmezői és nyertes ajánlat is megvalósításra alkalmas volt. A két ajánlat között ebből az elbírálási szempontból jelentős különbség nem volt tapasztalható, a két ajánlatot egyenértékűnek lehet tekinteni, a Döntőbizottság és ajánlatkérő értékelése szerint is.
3. Korszerű megvalósíthatóság, terjeszthetőség
A kérelmező az elkészített területfejlesztési koncepciót 10 példányban nyomtatott formában és 10 példányban CD-re írva vállalta elkészíteni.
A nyertes ajánlattevő csak nyomtatott formában 500 példány magyar, és 200 példány angol nyelvű véglegesített koncepció átadását vállalta. A kérelmező ajánlata "korszerűbbnek" minősül, de mivel széles körben kötelező a koncepció egyeztetése, így a nagy példányszámú nyertesi vállalás az ajánlatkérőnek előnyösebb volt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a két ajánlatot ebből az elbírálási szempontból egyenértékűnek kell minősíteni, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő előírásai nem vonatkoztak a szerződés teljesítésének technikai követelményeire és a jogszabályi egyeztetési kötelezettség mindkét módon – informatikai úton és írásos változatban is – biztosítható.
4. Ajánlati ár
Kérelmező: 16 800 E Ft
Nyertes: 17 800 E Ft
Ebből az elbírálási szempontból a kérelmező ajánlata egyértelműen jobbnak minősült.
5. Határidő
A kérelmező és a nyertes is 1999. március 31-ét jelölte meg teljesítési határidőként. A kérelmező késedelmi kötbér megfizetését is vállalta, ezért a határidő betartására az ő ajánlata még biztosítékot is tartalmazott. Ebből a szempontból a kérelmező ajánlata jobbnak minősült.
Megállapítható, hogy az első, negyedik és ötödik elbírálási szempontból kérelmező ajánlata jobb volt, a második és harmadik elbírálási szempontból pedig az ajánlatok egyenértékűnek minősülnek. Ebből következően az összességében legelőnyösebb ajánlatot kérelmező nyújtotta be.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés szerint: az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az ajánlatkérő fenti rendelkezést megsértette azáltal, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert az ajánlatkérő a szerződést az eredményhirdetés napján megkötötte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontjaiban felsorolt jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság azért alkalmazott bírságot is ajánlatkérővel szemben, mert az elkövetett jogsértések súlya azt kétségkívül indokolta, továbbá a kérelemhez a Döntőbizottság a jogkövetkezmények tekintetében nincs kötve.
A kiszabott bírság összegét találta a Döntőbizottság az elkövetett jogsértés súlyával arányban állónak.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján a Döntőbizottság kötelezte az ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. november 30.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
