KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (0320)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.277/9/1998.
Tárgy: Csőszer Rt. jogorvoslati kérelme Nagykálló Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Csőszer Berendezéseket Szerelő Rt. (1103 Budapest, Gergely u. 81., képviseli Galánthayné dr. Csővári Judit ügyvéd, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelemét, melyet Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi B u. 5–7., továbbiakban: ajánlatkérő) szennyvízcsatorna-hálózat építése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. szeptember 16-án megjelent 37. számában nyílt előminősítési eljárásra tett közzé ajánlati felhívást Nagykálló és Biri települések szennyvízcsatorna hálózatának építése tárgyában.
Ajánlatkérő részvételi felhívásában és a "kiírási dokumentációban" a beszerzés tárgyának műszaki tartalmát az alábbiak szerint részletezte: Nagykálló:
NÁ 200 KG-PVC gerincvezeték 36 284 m
NÁ 150 KG-PVC bekötővezeték 19 733 m
NÁ 100 KM-PVC nyomóvezeték 357 m
NÁ 80 KM-PVC nyomóvezeték 2 236 m
23 db szennyvízátemelő
Biri:
NÁ 200 KG-PVC gerincvezeték 9 568 m
NÁ 150 KG-PVC bekötővezeték 5 247 m
NÁ 150 KM-PVC nyomóvezeték 6 555 m
NÁ 100 KM-PVC nyomóvezeték 859 m
NÁ 65 KM-PVC nyomóvezeték 550 m
11 db szennyvízátemelő
Ezen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására a következő dokumentumokat kérte:
– A vállalkozás bemutatása (az előző 3 évre vonatkozó, Cégbíróságnak megadott mérlegadatok, főbb pénzügyi, gazdasági adatok),
– Érvényes hatósági igazolások arról, hogy nincs a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozása,
– Nyilatkozat arról, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában foglalt okok vele szemben nem állnak fenn,
– 30 napnál nem régebbi nyilatkozat a számlavezető pénzintézettől a fizetőképességről,
– Az előző 3 évben vállalt jelentősebb építőipari beruházások ismertetése (megrendelő címe, telefonszáma, megvalósítási helye, bekerülési költsége, megvalósítás ideje),
– Ajánlattevő műszaki és technikai felszereltségének bemutatása, az alkalmazni kívánt eszközök ismertetése,
– Végrehajtásért és a minőségért felelős műszaki személyek megnevezése,
– Azon alvállalkozók megnevezése és a kiírás 9.2-95. pont szerinti igazolásai, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 15 %-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni,
– Az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerét tanúsító iratok,
– A 15 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozó minőségtanúsítási igazolások csatolása.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az elbírálási szempontok fontossági sorrendje alapján:
– műszaki, szakmai alkalmasság, megbízhatóság, referenciák
– pénzügyi stabilitás
– kedvezőbb pénzügyi konstrukció ajánlása és az abban való közreműködés
– szavatossági és jótállási feltételek
– ajánlati ár
– helyi erőforrások igénybevétele.
Részajánlatot, illetve többváltozatú ajánlatot jelen eljárásban nem tehetnek az ajánlattevők.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 1998. október 12-ig az alábbi cégek nyújtották be jelentkezésüket: Sade-Magyarország Kft., KE-VÍZ 21 Kft., Betonútépítő Rt., Alterra Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő döntése szerint ajánlattételre felhívta a KE-VÍZ 21 Kft.-t, a Betonútépítő Rt.-t és az Alterra Kft.-t.
A Sade-Magyarország Kft.-t és a kérelmezőt 1998. október 30-án kelt levelében az ajánlatkérő értesítette, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nem tehetnek.
A törvényes határidőn belül kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte, hogy részvételi jelentkezése alapján ajánlatkérő döntésének indoklását mellőzve értesítette, hogy tárgyi közbeszerzési eljárásban ajánlatot nem tehet.
Álláspontjuk szerint a feladat elvégzésére pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságukat megfelelően igazolták.
Kérték, hogy a Döntőbizottság kötelezze az ajánlatkérőt, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszába kérelmezőt vonja be.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy a kérelmezőt részvételi jelentkezése alapján a feladat elvégzésére alkalmatlannak ítélte. Az alkalmatlanná minősítés fő oka az volt, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyát képező beruházás ellenértéke megközelíti a 2 milliárd forintot, ezzel szemben a kérelmező szennyvízcsatorna-építés területén bemutatott referenciamunkáinak együttes összege sem éri el ezt a volument, a legnagyobb beruházása a Beled térségben elvégzett 389 M Ft értékű szennyvízcsatorna-hálózat építése volt. A becsatolt referenciamunkák között szerepeltette kérelmező a Porcsalma szennyvíztisztító telep építését és szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítását, azonban ezek a beruházások túlnyomórészt helyi alvállalkozók bevonásával készültek el.
A részvételi jelentkezésében kérelmező 15% feletti alvállalkozót nem jelölt meg.
Részletes indoklást kérelmezőnek alkalmatlanná minősítéséről ilyen irányú kérelem hiányában nem adtak. A K. É.-ben az előminősítési eljárás eredményét közzétették, és itt megjelölték az indokot, nevezetesen azt, hogy a kérelmező részvételi jelentkezése a kiírásban szereplő feltételeknek nem felelt meg. A jogorvoslati kérelmet mint alaptalant kérte elutasítani.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Kérelmező részvételi jelentkezése tartalmazta, hogy a cég fő tevékenységi köre ipari, technológiai csővezetékek, hálózatok szerelése, épületek épületgépészeti és elektromos szerelése. A cégnek tehát nem főprofilja a szennyvízcsatorna-építés. Ezt kérelmező sem vitatta tárgyaláson tett nyilatkozatában, amikor előadta, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő cég öt-hat éve foglalkozik közmű jellegű csatornahálózat-építéssel.
A kérelmező részvételi jelentkezésében három – a beszerzés tárgyával szorosan összefüggő – referenciamunkát mutatott be. Ezek közül a legnagyobb a Beled területén végzett szennyvízcsatorna-építés volt 389 MFt értékben.
A Porcsalma szennyvízhálózatának építését alvállalkozókkal végeztették, az alvállalkozók részvételi aránya kérelmező által is elismerten a 15%-ot e munkában meghaladta.
Jelen ügyben a részvételi jelentkezésben azért nem jelölt meg alvállalkozókat, mert – bár egyes munkarészeket (földmunka, útépítés) alvállalkozókkal kívánt megvalósítani – az alvállalkozók részvétele a teljesítésben egyenként nem haladja meg a 15%-ot.
Álláspontja szerint az épületgépészeti tevékenységét is referenciaként kellett figyelembe venni ebben a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság vizsgálta az ajánlatkérő által alkalmasnak ítélt részvételi jelentkezések referenciamunkáit.
Az Alterra Kft. nagyszámú referenciamunkát mutatott be a jelen beszerzés tárgyában, melyek között igen nagy értékűek is szerepeltek, olyan értékűek is, melyek a jelen beruházás összegét meghaladták.
A Betonútépítő Rt. és a KE-VÍZ 21 Kft. az Alterra Kft.-nél ugyan jóval kevesebb, de a kérelmezőnél mindenképpen több és nagyobb értékű referenciamunkákkal rendelkezett csatornaépítésben.
Az ajánlatkérő előírta a részvételi jelentkezők számára a műszaki és technikai felszereltség bemutatását és az alkalmazni kívánt eszközök ismertetését.
Az alkalmasnak minősített cégek a beruházás megvalósításához szükséges gépeket részletesen ismertették, megjelölve a gépek gyártási évét, darabszámát, külön jelölve, hogy ezek saját tulajdonúak. Az Alterra Kft. és a Betonútépítő Rt. a gépek teljesítményét is megjelölte.
A Betonútépítő Rt. külön bontásban sorolta fel a bontó és földmunka gépeket, a burkolatépítéshez szükséges gépeket és a műtárgyépítés gépeit. Ezzel szemben kérelmező géptípusonként gyűjtőnéven sorolta fel a gépeket, megjelölve, hogy saját tulajdonú, vagy bérletről van-e szó.
Ebből a felsorolásból egyértelműen nem volt megállapítható, hogy milyen és konkrétan hány darab gépet tart szükségesnek a kivitelezéshez. A gépek és berendezések megjelölése nem tükrözi a csatornaépítéssel szorosan összefüggő munkafolyamatok technikai eszközigényét. Az alkalmazni kívánt géptípusok jelentős része nem a kérelmező tulajdona.
Fentiek alapján a részvételi jelentkezésből ajánlatkérő nem állapíthatta meg, hogy kérelmező egyrészt rendelkezik a kivitelezéshez szükséges gépparkkal, másrészt azt, hogy előzetesen felmérte az alkalmazni kívánt gépek és berendezések körét. Az alkalmas minősítésű résztvevők jelentkezése e tekintetben kifogástalan volt.
Előírás volt ajánlatkérő részéről a minőségbiztosítási rendszert tanúsító iratok becsatolása. Minőségbiztosítási rendszerrel az alkalmasnak minősített cégek mindegyike rendelkezett. A becsatolt minőségbiztosítást tanúsító iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az a beszerzés tárgyával megegyező tevékenységre vonatkozik.
A kérelmező által csatolt, a Magyar Szabványügyi Testület által kiállított ISO 9002 tanúsítvány azonban nem tartalmazza, hogy az milyen tevékenységi körre vonatkozik, csak a kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozata alapján vált ismertté, hogy az ISO 9002 tanúsítvány szerelési tevékenységre vonatkozik. Ajánlatkérő a jelentkezések értékelésekor e tekintetben nem rendelkezett elegendő információval, illetve figyelembe vehette a részvételi jelentkezéshez kérelmező által csatolt egyéb tanúsítványokat is, ezek azonban nincsenek szoros összefüggésben a csatornahálózat-építéssel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság meggyőző bizonyítása az ajánlattevő kötelezettsége. Az ebből eredő mulasztások és hiányosságok az ajánlattevő terhére írandók. Éppen ezért nem marasztalható el az ajánlatkérő, ha a részvételi jelentkezésben szereplő hiányosságok miatt nem tud meggyőződni a jelentkező alkalmasságáról. Kérelmező részvételi jelentkezése alapján pénzügyi, gazdasági alkalmassága bizonyított volt, azonban műszaki alkalmasságát meggyőzően nem igazolta.
Az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített részvételi jelentkezések pénzügyi, gazdasági szempontból és műszaki alkalmasság szempontjából is meggyőzőek voltak.
Az ajánlatkérő öt jelentkező közül talált három olyan céget, amelyek pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat megfelelően igazolták – és számukat tekintve – az ajánlatkérő elegendőnek ítélte meg, hogy őket ajánlattételre felhívja.
Az ajánlatkérő nem járt el jogsértő módon, hiszen a Kbt. nem tartalmaz kötelező előírást a kiválasztott cégek számára vonatkozóan, a három felhívott ajánlattevő részvétele az eljárás további szakaszában biztosította a versenyt.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy álláspontja szerint a Kbt. nem teszi kötelezővé ajánlatkérő számára még azt sem, hogy valamennyi, pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősülő jelentkezőt ajánlattételre felhívja. Közülük válogathat, de ennek során be kell tartani a Kbt. alapelvi rendelkezéseit, különösen a Kbt. 24. § (1) bekezdésben foglalt esélyegyenlőség elvét.
Kérelmező sérelmezte jogorvoslati kérelmében azt is, hogy alkalmatlanná minősítésének okát ajánlatkérő nem jelölte meg.
E vonatkozásban sem állapítható meg jogsértés ajánlatkérő részéről, hiszen a Kbt. 4. sz. mellékletében foglaltak szerint az előminősítési eljárás eredményéről a tájékoztatást a K. É.-ben közzétette, és abban az elutasítás indokát – mindkét elutasított jelentkezőt illetően – megjelölte.
A Kbt. nem részletezi, hogy mennyire alaposan kell az ajánlatkérőnek indokolnia egyes jelentkezések elutasítását, de tény, hogy az alkalmatlannak minősített jelentkezőknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy tudomást szerezzenek a részletes és konkrét indokokról.
A hirdetmény terjedelmi okokból nem teszi lehetővé, hogy ajánlatkérő minden egyes elutasított jelentkező esetében részletes indokolást adjon. Éppen ezért biztosít lehetőséget a Kbt. az ajánlattevők részére, hogy ajánlatkérőtől írásban indokolást kérjenek, és a Kbt. 63. § (2) bekezdése alapján a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az indokokat részére ajánlatkérőnek meg kell adnia. Kérelmező ezzel a jogával azonban nem élt, vagyis írásban indokolást nem kért, ezért csak a jogorvoslati eljárásban ismerte meg elutasítása konkrét indokait. Emiatt azonban az ajánlatkérő nem marasztalható el.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem foganatosított, mert annak feltételeit nem állapította meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Az elutasításra tekintettel a kérelmező és ajánlatkérő a felmerült költségeiket maguk viselik.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. december 11.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
