KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (0456)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.281/7/1998.
Tárgy: Stacke Multisafe Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Stacke Multisafe Bankbiztonsági Termékeket Gyártó Kft. (2659 Érsekvadkert, Petőfi S. u. 1. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – amelyet a Magyar Posta Rt. (1055 Budapest, Sas u. 24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "64 db időkésleltető zárral ellátott páncélszekrény beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. október 14-én megjelent 41. számának 6613–14. oldalain tette közzé nyílt eljárási formájú ajánlati felhívását a rendelkező részben meghatározott közbeszerzésre. Az ajánlati felhívás és a hozzá kiadott dokumentáció tartalmazza többek között, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat zárt borítékban kérte benyújtani, az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban, 1998. november 24-én 12.00 óráig. Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő a borítékon tüntesse fel saját nevét, címét, továbbá, hogy "páncélszekrényekre ajánlat, felbontani csak az ajánlatok bontásának napján lehet".
Az ajánlati felhívás 6. a) pontjában foglalt időpontig a kérelmező, az Orako Kft., az F. S. A. Kft., a VDH Triton Rt., az SMP Kft., a Baross 1 Kft., a Faktor 2000 Kft., a Toldi Vasipari Szövetkezet, a FITTICH Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során megállapította, hogy a kérelmező a pályázat benyújtásakor nem tüntette fel a lezárt borítékon a cég címét és a fentiekben idézett szöveget. Ezért az ajánlatot tartalmazó borítékot fel sem bontották, hanem, mivel a kérelmező nem az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően nyújtotta be ajánlatát, őt kizárták a további eljárásból.
A kérelmező 1998. november 25-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze az ajánlatkérőt arra, hogy őt az eljárásba vonja be, és érdemben bírálja el ajánlatát. Ideiglenes intézkedés alkalmazását kérte. Arra az esetre, ha az ajánlatkérő már a közbeszerzési eljárást lezáró döntését is meghozná a határozat kibocsátásának időpontjáig, akkor kérte, hogy azt a döntést a Döntőbizottság semmisítse meg, és kötelezze az ajánlatkérőt a költségek viselésére.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottsághoz megküldött észrevételében hangsúlyozta, hogy nem követett el törvénysértést, az ajánlati felhívás és a dokumentáció világosan és egyértelműen tartalmazta, mit vár el az ajánlatkérő az ajánlattevőktől. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatok beadásával kapcsolatos előírás sem öncélú volt, hanem az pontosan a közbeszerzési eljárások alapelvei – nevezetesen a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség biztosítása – betartását célozta.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló közigazgatási iratok tartalma, az ajánlati felhívás, a dokumentáció, az ajánlatkérő nyilatkozata és az ajánlatok tanulmányozása alapján az alábbiakat állapította meg:
A jogorvoslati kérelem alaptalan.
Az ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor részletesen, egyértelműen és félreérthetetlenül határozta meg az ajánlatok benyújtásával kapcsolatos formai előírásokat. A Magyar Posta Rt. jelentős mennyiségű közbeszerzési eljárást folytat le. Az egy időben zajló különböző közbeszerzésekre érkező beadványokat valamilyen módon meg kell különböztetni az egyéb beadványoktól.
Miután az ajánlatkérőnél érvényben lévő belső utasításnak megfelelően az iratkezelőnek borítékbontási és iktatási kötelezettsége van, ezért ha a borítékon nincsen feltüntetve az, hogy azt felbontani csak a bontás napján lehetséges, akkor értelemszerűen nem biztosítható, hogy a megkülönböztető jelzéssel el nem látott borítékot a bontási időpontot megelőzően fel ne bontsák, amely természetesen sérti az ajánlattevő esélyegyenlőségét és a verseny tisztaságát, tehát ütközne a törvény alapelveiben megfogalmazottakkal. A Döntőbizottság az ajánlatkérő fenti érvelését elfogadta, mert az tényszerű, logikus; a törvény előírásainak betartását célozza.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező felbontatlan borítékán csak a cég neve szerepel (bélyegző formájában), de a cég címét nem tüntették fel. Ugyanakkor hiányzik a borítékról az a megkülönböztető jelzés, amelyet a jelen határozatban már idéztünk, és amelyet szó szerint tartalmaz az ajánlati felhívás 15. pont 9. francia bekezdése. Miután a cég megnevezésén túlmenően a cég címe feltüntetésének is jelentősége van az ajánlatok értékelési folyamatában az egyértelmű azonosíthatóság érdekében, így tehát nem kifogásolható az ajánlatkérő ajánlati felhívásban közölt elvárása.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése tartalmazza: "az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére."
Miután egyértelműen megállapítható a rendelkezésre álló dokumentumokból, hogy a kérelmező nem az ajánlatkérő által meghatározott formai követelményeknek megfelelően készítette el és nyújtotta be ajánlatát, ezért az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta az ebből fakadó jogi következményeket, nevezetesen azt, hogy a fentiek miatt a kérelmezői ajánlat érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján, azaz nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek. Ebből fakadóan egyértelmű az is, hogy az érvénytelen ajánlat nem vehet részt az érdemi elbírálásban, tehát az ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor a formai előírásoknak meg nem felelő ajánlatot kizárta az elbírálandó ajánlatok sorából.
A fenti megállapítások egyértelműek, vitathatatlan tényeken, dokumentumokon alapulnak.
Miután a Döntőbizottság a fentieket egyértelműen megállapította, ezért a kérelmet mint alaptalant a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. december 8.
Dr. Monory Bulcs s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos