KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (0644)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.276/11/1998.
Tárgy: Trendex Holding Rt. jogorvoslati kérelme a Szent Pantaleon Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Trendex Holding Rt. (1117 Budapest, Budafoki út 60., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Szent Pantaleon Kórház (2400 Dunaújváros, Korányi S. u 4–6. képviseli: dr. Kersch Ferenc ügyvéd, 1113 Budapest, Bartók Béla u. 152., a továbbiakban: ajánlatkérő) telefonalközpont korszerűsítése és üzemeltetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. augusztus 5-én a K. É. 31. számában tárgyalásos eljárásra vonatkozó részvételi felhívást tett közzé a Kbt. 70. § a) pontjára való hivatkozással, melynek értelmében a nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, és időközben az ajánlati felhívás feltételei nem változtak.
A hirdetmény 3. a) pontjában a beszerzés tárgya és mennyiségeként az került meghatározásra, hogy: a kórházban jelenleg üzemelő telefon-alközponti rendszer meghatározott időre történő üzemeltetése a szükséges korszerűsítések előzetes elvégzésének a kötelezettségével, a dokumentáció szerinti részletes specifikációnak megfelelően.
A felhívás szerint ajánlatkérő rész-ajánlattételre vonatkozó lehetőséget nem engedett meg, azonban többváltozatú ajánlattételre lehetőséget biztosított. Ajánlatkérő részletes ajánlati dokumentációt készített, amely tartalmában mindenben megegyezik a korábbi nyílt eljárás dokumentációjával. Ezen ajánlati dokumentáció első fejezetében az ajánlat elkészítésének és benyújtásának részletes szabályait határozta meg ajánlatkérő, melynek 12. pontjában a 2. oldalon előírta, hogy helyszíni bejárással egybekötött konzultációt is fog tartani a tárgyban. A második fejezetben az ajánlat érdemi részének elkészítési szabályait rögzítette ajánlatkérő, és meghatározta, hogy az ajánlat első fejezeteként a műszaki, gazdasági és jogi alkalmasságot kell igazolni a dokumentációban meghatározott módon, az ajánlat második fejezetében kell megadni az érdemi ajánlatot, mégpedig az alábbiak szerint:
– az ajánlat sorszáma, vagy más azonosítója,
– az elvégzendő korszerűsítés műszaki tartalmának rövid, szöveges összefoglalása,
– a megajánlott korszerűsítés pénzügyi keretei, ezen belül a korszerűsítés előirányzott bruttó költsége a teljesítési határidőre prognosztizált fix áron, továbbá az ajánlat pénzügyi tartalma, részletes gazdasági számításokkal alátámasztva,
– a megajánlott üzemeltetési szerződés futamideje és ha ettől eltér, a törlesztési idő hossza években, továbbá dátumonként.
Többváltozatú ajánlat esetén az egyes változatokat külön fejezetsorszámmal kell ellátni. Ezen fejezet végén a dokumentáció 6. oldalán ajánlatkérő előírta azt is, hogy: "jogában áll továbbá az ajánlattevőnek a 15–21. pontokban fel nem sorolt egyéb, az ajánlatkérő számára előnyt vagy kedvezményt jelentő vállalást és feltételt az ajánlatába foglalni, ami által remélheti, hogy azonos feltételek esetén ezen többletvállalására tekintettel a többi ajánlattevővel szemben előnyben részesülhet".
A dokumentáció 3. fejezetében az ajánlatok bontásának, ismertetésének és a tárgyalás megtartásának szabályai kerültek rögzítésre, mely szerint a bontást követően az ajánlatkérő képviselője a többi ajánlattevő részére nyomban átadja valamennyi másik ajánlattevő felolvasólapját, és ezt követően egy további módosítási lehetőségük van az ajánlattevőknek az ajánlatukra vonatkozóan. Ennek határidejeként 1998. október 21-ét jelölte meg. A 4. fejezet az ajánlatok elbírálási szempontjait tartalmazta. Ebben rögzítette, hogy összességében a legelőnyösebb ajánlatot fogadja el, melynek elbírálási szempontjai fontossági sorrendben az alábbiak:
– a dokumentáció mellékletét képező műszaki leírásban foglaltak legkorszerűbb megvalósításának elvállalása,
– a megvalósított rendszer szolgáltatás címén való üzemeltetésére, valamint azt követően az ajánlatkérő tulajdonszerzésének legrövidebb futamideje, a szolgáltatás éves díjának és a tulajdonjog megszerzése ellenértékének a mértéke,
– szerviz és vevőszolgálat magyarországi feltételeinek megléte és működtetésének időtartama,
– referenciák.
Az ajánlati dokumentációhoz 1. sz. mellékletként részletes műszaki leírást készített ajánlatkérő, amelyben a jelenlegi alközponti berendezések kerültek ismertetésre, illetve a korszerűsítés utáni kommunikációs rendszerrel szemben támasztott követelmények is meghatározásra kerültek.
Az eljárásban való részvételüket az alábbi cégek jelezték írásban a lebonyolító cég felé: Matávcom Kft., Telemobil Kft., Trendex Holding Rt., és UTI Dunatel Rt.
Az ajánlattételi határidőt megelőzően a helyszíni bejárást, illetve a feladatértelmező konzultációt ajánlatkérő megbízottja, a Hospitrade Kft. 1998. szeptember 8-án bonyolította le. Az ajánlatok bontására 1998. október 20-án került sor. Az ajánlatok további egy körben történő módosítása 1998. október 21-én történt meg.
Az eredményhirdetésre 1998. november 16-án került sor, ahol a Telemobil Kft. 6 . sz. alapajánlata, a 12–13 . sz. kiegészítő ajánlatával együtt került nyertesként kihirdetésre.
A kérelmező 1998. november 18-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben egyrészt az eljárást lezáró döntést sérelmezte, másrészt a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek megsértését, nevezetesen az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának a megsértését. Sérelmezte továbbá, hogy a korábbi eredménytelenné nyilvánított nyílt eljáráshoz képest a tárgyalásos eljárás feltételei megváltoztak. Tárgyaláson kérelmező jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy az ajánlatkérő tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló havi folyamatos költség nem haladhatja meg az eddigi ráfordításokat, ezt pedig az ajánlat elkészítésénél figyelembe kellett venni.
Indoklásként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadta el, így megsértette a Kbt. 59. §-ban foglaltakat, továbbá, olyan ajánlatot fogadott el nyertesként, amelybe olyan szolgáltatások kerültek, amely nem képezte az eljárás tárgyát, nevezetesen a két alközpont közötti összeköttetés megvalósítását kifogásolta. Ehhez kapcsolódóan sérelmezte, hogy az általa utólagosan benyújtott opciós ajánlatát ajánlatkérő nem bírálta el a késedelemre való tekintettel. Sérelmezte még, hogy a felolvasólap – amely az ajánlatokat ismerteti részletesen – titkosságára vonatkozó kitétel sérti a közbeszerzési eljárás nyíltságát.
Kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, a jogsértő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként kérte a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását, illetőleg amennyiben az már megkötésre került, akkor kérte bírság kiszabását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre küldött 1998. november 25-i keltű észrevételében a jogorvoslati kérelem alaptalanság címén történő elutasítását kérte.
Érdemi védekezésként előadta, hogy az ajánlatokat az előírt elbírálási szempontok figyelembevételével bírálta el, és az összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesként a Telemobil Kft. ajánlatával. Álláspontjuk szerint a teljes rendszer korszerűsítése körébe beletartozik az egyes alközpontok közötti összeköttetések korszerűsítése is, így nem követtek el jogsértést akkor, amikor az ezen körbe tett ajánlatot is értékelték.
Állításuk szerint a nyílt és a tárgyalásos eljárás feltételeiben semmiféle változás nem következett be, így a kérelmező ezzel kapcsolatos kérelmét is alaptalannak tartják. Jogszerűen jártak el akkor is, amikor a késedelmesen, pótlólag benyújtott kérelmezői ajánlatot nem fogadták el, illetve azt nem értékelték. Az ajánlattevőket ajánlatuk megadásánál összeghatár vonatkozásában nem korlátozták, ilyen megszorítás sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem szerepel. A jelenlegi költségek ismertetésére az egyik ajánlattevő kérésére került sor, de ebből nem lehetett arra következtetni, hogy az ott megjelölt értékhatárt az ajánlatok benyújtásánál figyelembe kell venni.
Az eljárás során betartották a Kbt. 45. §-ában előírtakat is, tehát sem üzleti titkot nem sértettek, illetőleg a nyilvánosság sem sérült, mivel az eredményhirdetéskor azokat a számításokat nem ismertették, amelyek egyébként az ajánlatok elbírálásakor figyelembevételre sem kerültek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok alapján nem látta indokoltnak az ideiglenes intézkedés megtételét, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn a kérelem benyújtásakor.
Az egyéb érdekeltek közül a Telemobil Kft. nyertes ajánlattevő észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot ők tették, és az mindenben megfelelt a kiírás feltételeinek.
Az UTI Dunatel Rt. észrevételében a kérelmezővel megegyezően kifogásolta ajánlatkérő azon magatartását, amellyel elfogadta, illetve elbírálta a nyertes ajánlat 13. fejezetében szereplő összeköttetést a két alközpont között. A két telephely között 2 km-es távolság van, és álláspontjuk szerint engedély kiadására új kábelek fektetésére nincs jelenleg lehetőség, ezért csak a távlati elképzelésükben szerepelt a két telephely közötti összeköttetés megvalósítása.
A Matávcom Kft. álláspontja szerint a konzultáción elhangzott költségekre vonatkozó ajánlatkérői válaszban elmondottakat mindenképpen figyelembe kellett venni, hiszen a közbeszerzési eljárásban az információk három csatornán jutnak el az ajánlattevőkhöz, nevezetesen az ajánlati felhíváson, a dokumentáción és az ún. közbenső információn keresztül. A konzultáció pedig az ún. közbenső információnak minősül, tehát az itt elhangzottakat az ajánlat készítésénél figyelembe kellett venni.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratanyag és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. Ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor nem sértette meg a Kbt. 45 . § és 61. §-ában foglalt rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy a későbbi nyertes ajánlatként kihirdetett Telemobil Kft. ajánlatából a fizetendő éves díj nagyságára vonatkozó titkosítási előírások ellenére a Kbt-ben előírt ajánlatok bontásakor kötelezően felolvasandó adatokat, így az árat ismertette.
Ugyanígy a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogosan vette figyelembe a nyertes ajánlatnak azon részét, amely a már meglévő két alközpont, tehát a központi épület és a rendelőintézetben elhelyezett alközpontok közötti összeköttetés korszerűsítésére vonatkozott, hiszen a részvételi felhívás 3. a) pontjában előírta, hogy a meglévő teljes rendszer korszerűsítését kéri, és ennek a rendszernek pedig része a két épület közötti összeköttetés. Ezen összeköttetés olyan új módjára nézve is lehetett ajánlatot tenni, ami a jelenleginél jobb hatásfokú, korszerűbb összekötetést jelent a jövőben. Ezen összeköttetés megoldási módjára vonatkozóan pedig semmiféle korlátozást, preferálást nem tett sem az ajánlati dokumentációjában, sem a felhívásában, sőt a dokumentáció 6. oldalán az I. fejezet 22. pontjában előírta ajánlatkérő, hogy "jogában áll továbbá az ajánlattevőnek 15–21. pontokban fel nem sorolt egyéb, az ajánlatkérő számára előnyt vagy kedvezményt jelentő vállalást és feltételt az ajánlatába foglalni, ami által remélheti, hogy azonos feltételek esetén ezen többletvállalására tekintettel a többi ajánlattevővel szemben előnyben részesülhet". A nyertes ajánlat részletes átvizsgálásából kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő sem a Matávcom Kft. meglévő hálózatát, sem pedig az UTI Dunatel Rt. alépítményét nem kívánja felhasználni a korszerűsítés során, hanem egy teljesen független új alközponti rendszert és ezek közötti optikai összekötetésre vonatkozó megoldási alternatívát ajánlott, amely nem mondott ellent műszaki szempontból a kiírás feltételeinek.
Megállapította tehát a Döntőbizottság, hogy a Kbt. alapelvei megsértésére vonatkozó kérelem alaptalan, tekintettel arra, hogy a kiírás feltételrendszere nem zárta ki az alközpontok közötti összeköttetés korszerűsítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét.
Az pedig, hogy a határidőn túl – 1998. október 21-i határidő helyett –, 1998. november 2-án benyújtott módosító ajánlatot a kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő nem bírálta el, jogszerű volt.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése kimondja: "Az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyílt eljárás és a tárgyalásos eljárás közötti különbségek, illetve feltételek megváltoztatására vonatkozó jogorvoslati kérelemrész elkésett, tekintettel arra, hogy kérelmező legkésőbb 1998. október 20-ával, azaz az ajánlatok beadásával egyidejűleg tudomást szerzett a régi, illetve az új kiírás részletes feltételeiről. Ehhez képest pedig az 1998. november 18-án benyújtott jogorvoslati kérelem a 15 napos szubjektív határidő lejártát követően került előterjesztésre.
A Döntőbizottság egyébként megállapította, hogy a nyílt és tárgyalásos eljárás feltételei időközben nem változtak meg.
A jogorvoslati kérelemnek a havi folyamatos költségtúllépésére vonatkozó kitételét megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy erre vonatkozóan az ajánlati dokumentáció, illetve a részvételi felhívás előírásokat, illetve kitételt nem tartalmaz. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság mindössze az ajánlattevők részéről feltett kérdésre adott válasz alapján tudott adatot szerezni, amely 1998. október 12-i keltű, és mindegyik ajánlattevő részére eljuttatott válaszként az alábbiak szerint került megfogalmazásra: "A pályázat szerződés alapján alközponti telefonszolgáltatás nyújtására, illetve igénybevételére szól. A szolgáltatás ellenértékének fedezete a Szent Pantaleon Kórház és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti finanszírozási szerződés, ami a kórháznak éves szinten 2 milliárd Ft folyamatos bevételt jelent havi utalásos rendszerben. A finanszírozási szerződés alapja az, hogy az önkormányzatok kötelező feladatellátásairól szóló törvény szerint a Szent Pantaleon Kórház ellátja Dunaújváros és vonzáskörzete lakosságát, és ez jelen formájában visszavonhatatlan és biztos folyamatos működést és finanszírozást jelent. A kórház eddig is ebből a forrásból fizette az alközpont, a telefonkészülékek és telefonhálózat bérleti díját, valamint a telefonforgalmazás költségeit. Miután a pályázati kiírás értelmében ez a havi folyamatos költség nem haladhatja meg az eddigi ráfordításokat, így ez a fedezet ezentúl is biztosan rendelkezésre fog állni". Ezen feltételrendszer a korábbi nyílt eljárásban az 1998. április 16-án készített konzultációs jegyzőkönyvben is megfogalmazásra került, nevezetesen annak 5. oldalán, amely részletesen taglalja a felmerült költségeket, mind az UTI Dunatel Rt., mind a Matávcom Kft. vonatkozásában a 96-os 97-es évekre vonatkozóan. Ezekből az adatokból kellett ajánlattevőknek visszaszámolniuk azt, hogy mennyi az egy évre, illetve egy hónapra jutó költségszint, ami nem léphető túl.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő ezen információját az ajánlattevőknek ajánlatuk elkészítésénél figyelembe kellett venniük.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevő – a dokumentáción kívül – további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. Tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
Az ajánlattevők mindegyikének tudomása volt az 1998. április 16-án készített konzultációs jegyzőkönyv tartalmáról, valamint az 1998. október 12-i keltű ajánlatkérői levél tartalmáról.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló adatokból megállapította, hogy az ajánlatkérő 1997. évben 14 549 728 Ft-ot fordított az alközpont, telefonkészülékek és telefonhálózat bérleti díjára, valamint a beszélgetések díjára, amely havi bontásban 1 212 477 Ft-ot jelentett. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint ezt a költséget nem kívánta meghaladni a jövőben. Az ajánlatkérő azon védekezését, mely szerint ez a nyilatkozat csak a telefonbeszélgetések díjára vonatkozott, a Döntőbizottság elfogadni nem tudta, mivel mindkét írásos anyag nemcsak a telefonbeszélgetések költségeiről, hanem az egyéb költségekről, azaz a jelenlegi alközpont, telefonkészülékek és telefonhálózat bérleti díjáról is pontos számadatokat tartalmazott.
Ennek tükrében a Döntőbizottság megvizsgálta a benyújtott ajánlatok ártartalmát a 3 éves futamidő figyelembevételével, tekintettel arra, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlatból is a 3 éves futamidős változat került alapulvételre. A nyertes ajánlattevő ajánlata éves szinten 34 048 980 Ft, havi szinten 2 837 415 Ft volt.
A kérelmező első változatú ajánlata 32 548 000 Ft éves szinten, havi bontásban pedig 2 712 333 Ft volt.
A másik két ajánlattevő ajánlata szintén meghaladta az ajánlatkérő által megjelölt költséghatárt.
Az UTI Dunatel Rt. 40 604 458 Ft-os éves árajánlatot nyújtott be, mely havi szinten 3 383 704 Ft-os költséget jelentett, a Matávcom Kft. ajánlata pedig éves szinten 38 554 957 Ft volt, mely havi szinten 3 312 913 Ft-nak felelt meg.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
Tekintve, hogy az összes ajánlat meghaladta az előírt felhasználható költségkeret mértékét (1 212 477 Ft/hó), így mindegyik érvénytelen volt, mivel az ajánlati kötöttség értelmében az ajánlatkérőnek is tartania kellett magát az ajánlati felhívásban, dokumentációban és a Kbt. 38. § (1) bekezdésben megfogalmazott kiegészítő információk körében közölt adatokhoz.
Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, amikor a benyújtott ajánlatok érvénytelenségét nem állapította meg.
Tekintettel arra, hogy a szerződés megkötésére nem került sor, így a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte az ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. december 28.
Dr. Engler Magdolna s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
