KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0653)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.282/11/1998.
Tárgy: Piepenbrock Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Kórház, Budapest közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Piepenbrock Szolgáltató Kft. (1025. Budapest, Kapy u. 49/b., képviseli: dr. Patakiné dr. Schneider Márta ügyvéd 1067. Budapest, Eötvös u. 19. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – amelyet a Budapesti MÁV Kórház (1062 Budapest, Podmaniczky u. 111., képviseli: dr. Bán Béla ügyvéd, 1143 Budapest, Stefánia u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a kórház teljes körű takarítása határozatlan időre" tárgyú nyílt eljárási formájú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. évi szeptember 2-án megjelent 35. szám 5613–5614. oldalain tette közzé a rendelkező részben foglalt közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlati felhívását. A felhívás 3. a) pontjában határozta meg a beszerzés tárgyát és annak mennyiségét. A 11. pontban rögzítette, hogy az ajánlattevők tekintetében milyen pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására szolgáló adatok, tények becsatolását kéri.
A 13. pont szerint az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánj a kiválasztani a legalkalmasabb ajánlatot. Ennek érdekében a fontossági sorrendet meghatározta az alábbiak szerint:
– a szolgáltatás minősége,
– a szolgáltatás technológiája,
– a fizetendő ellenszolgáltatás mértéke,
– a lehető leghosszabb időtartamra garantált fix árak,
– referenciák.
A 14. pont szerint lehetőséget biztosított ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat benyújtására bizonyos megkötések mellett.
Az ajánlatkérő a felhívás 5. b) pontjával egyezően dokumentációt bocsátott a potenciális ajánlattevők rendelkezésére, amely részletesen, teljes körűen, az ajánlati felhívás tartalmával azonos módon határozta meg a beszerzés tárgyát, mennyiségét és az ajánlatkérő elvárásait.
Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat értékelte és 1998. november 11-én eredményt hirdetett, amely szerint a pályázat nyertese a HIGI-KOMPLEX Bt. lett.
A kérelmező 1998. november 25-én érkezett beadványában jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint az ajánlatkérő többszörösen megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt (a továbbiakban: Kbt.), nevezetesen annak 24. §-ában foglalt elveit is. A kérelmező szerint a közte és az ajánlatkérő között korábban fennálló, a kórház takarítására vonatkozó szolgáltatási szerződés felmondása körüli anomáliák miatt nem biztosította az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításakor a verseny tisztaságát, mert a kérelmező álláspontja szerint közöttük jelenleg is érvényes és hatályos szolgáltatási szerződés áll fenn.
Az írásban benyújtott jogorvoslati kérelmet fenntartva a Döntőbizottság 1998. december 15-i tárgyalásán annyiban egészítette ki a kérelmező, hogy a 24. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogsértés elkövetésén túlmenően álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat is megsértette, mert álláspontja szerint az általa meghirdetett fontossági szempontokon kívüli szempontokat is figyelembe vett, illetve nem alkalmazta a fontossági sorrend szempontrendszerét a Kbt. 34. §, illetve 59. § (1) bekezdés szerint elbírálási tevékenysége során. Annyiban módosította meg írásbeli jogorvoslati kérelmét, hogy csak és kizárólag a jogsértés megállapítását kéri, de nem kéri azt, hogy a Döntőbizottság a jogsértés megállapításán túlmenően az ajánlatkérővel szemben pénzbírságot szabjon ki.
Az írásbeli jogorvoslati kérelem tartalmazta a kérelmezőnek az ideiglenes intézkedés megtételére vonatkozó kérelmét is, nevezetesen, hogy a Döntőbizottság tiltsa meg a még meg nem kötött szerződés megkötését, kérte tárgyalás megtartását.
A tárgyalás napján a kérelmező írásban kérte azt is, hogy a Döntőbizottság a már feltárt tényekre tekintettel – nevezetesen, hogy az eljárás nyertesével az ajánlatkérő a szerződés korábban megkötötte – állapítsa meg, hogy a megkötött szerződés nem szabályszerű és nem hatályos.
Az ajánlatkérő az írásbeli jogorvoslati kérelemre érdemi észrevételeket tett, amelyben kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmező írásbeli jogorvoslati kérelme alaptalan. Leírta és dokumentumokkal alátámasztotta, hogy a korábban közte és a kérelmező között fennállott, a kórház takarítására vonatozó szolgáltatási szerződés írásban, meghatározott határidőkre vonatkozóan, több részletben felmondotta. Álláspontja szerint a felmondás joghatályos, ha és amennyiben azzal a kérelmező nem értett volna egyet, abban az esetben a kérelmezőnek kellett volna indítania a bíróság előtt a felmondás hatálytalanítása érdekében peres eljárást, ez azonban nem történt meg. Ezt az álláspontját az ajánlatkérő képviselője a Döntőbizottság tárgyalásán is fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 24. §-ában foglalt, az eljárás tisztaságára vonatkozó alapelvet, és ugyancsak nem sértette meg a kérelmezőnek a tárgyaláson előterjesztett, a Kbt. 59. § (1) bekezdésére vonatkozó jogsértést sem. Nézete szerint az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően járt el, az ajánlati felhívásban meghatározott fő szempontrendszereket a szolgáltatás – a kórház teljes körű takarítása – sokrétűségének megfelelően különböző alszempontrendszerekre bontotta, de az alszempontrendszerek nem terjedtek túl a főszempontrendszerben meghatározott határokon, és nem tartalmaztak semmi olyan szempontot, elbírálási feltételt, amelyet a főszempontrendszer akár nyelvtani értelmezés, akár fogalmi értelmezés szerint ne foglalt volna magában. Mindezek alapján álláspontja szerint az előterjesztett és tárgyaláson részben módosított jogorvoslati kérelem alaptalan, kérte ezért annak elutasítását. Becsatolta észrevétele mellé az ajánlatkérő által felkért a döntés előkészítését segítő bizottság írásbeli értékelését.
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott közigazgatási iratok tartalma, továbbá a tárgyaláson meghallgatott képviselők nyilatkozata alapján az alábbiakat állapította meg.
A jogorvoslati kérelem alaptalan.
Az ajánlatkérő felhívására több ajánlat érkezett, nevezetesen kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a Takszer Kft. (Budapest), Comatec Kft. (Budapest), City Szerviz Rt. (Göd), Hospital-Hygiéne Kft. (Budapest), Higi Komplex Bt. (Budapest), P. Dussmann Kft. (Budapest) és a Plural Kft. (Székesfehérvár).
Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot érvényesnek tekintett, azokat érdemben bírálta el. A döntési mechanizmus során az ajánlatok véleményezésére felkért személyek a belső iratokban meghatározott alszempontoknak megfelelően pontozást alkalmaztak, amelynek végösszesen eredménye adta a nyerési sorrendet, amelynek értelmében a Higi Komplex Bt. került nyertesként kihirdetésre.
A dokumentum egyértelműen tartalmazza az ajánlati felhívással egyezően a bírálati szempontokat.
Ezen belül a szolgáltatás minősége, mint 1. sz. meghirdetett szempont két alszempontot tartalmazott, nevezetesen a szolgáltatás szervezés megfelelőségét és a higiénés garanciákat.
A 2. szempont, vagyis a szolgáltatás technológiája magában foglalta az alábbiakat: a szolgáltatás teljes körűsége, a takarítás technológiáján belül pedig az alkalmazott technológia, az alkalmazott tisztítószerek minősége és az alkalmazott technológia higiéniai megfelelősége nyert értékelést. Ilyen módon a szolgáltatás minősége, mint első meghirdetett értékelési szempont tekintetében a kérelmező ajánlata 98 pontot, míg a nyertesnek hirdetett ajánlat 97 pontot kapott. A szolgáltatás technológiája 2. szempont tekintetében a nyertesnek hirdetett ajánlat 98 pontot kapott, a kérelmező 93 pontjával szemben.
A fizetendő ellenszolgáltatás mértéke, mint 3. szempont tekintetében a kérelmező 77 pontjával szemben a nyertesnek hirdetett ajánlat 100 pontot kapott. Az ajánlati összeg pedig kérelmezőnél 82 500 000 Ft., a nyertes 63 418 500 Ft.
A lehető leghosszabb időtartamra garantált fix ár tekintetében a kérelmező 76 pontot, a nyertes ajánlat 100 pontot kapott az értékelés során. A referenciák vonatkozásában a nyertes ajánlat 100, míg a kérelmező 93 pontot kapott.
Az alszempontok szerinti pontozás a leírt, logikailag világos és egyértelmű matematikai pontozási rendszer szerint úgynevezett súlyozott pontszám-összesítési mechanizmuson keresztüljutva alakult ki a végső sorrend, amelynél a kérelmező a súlyozott pontszámok szerint 86,96, míg a nyertes 98,90 pontot kapott.
A rendelkezésre álló dokumentumok bizonyítják, hogy bár a bírálati szempontnál az 1–4 egységesen 22-22 % súlyozással került meghirdetésre, míg az 5. (referenciák) 12%-os súlyozási arányt képvisel, addig a főszempontokon belüli alszempontrendszer szerinti pontozási eljárás már kellő differenciálással rendelkezett, és a matematikai módszer a Döntőbizottság meglátása szerint helyesen tükrözte vissza az ajánlatokban lévő és elbírálás tárgyát képező alszempontrendszerekben foglalt ténybeliségek, megfelelőségek értékelését.
A Kbt. 34. § (1) bekezdés, továbbá a Kbt. 59. § (1) bekezdés tartalmazza: "34. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el".
"59. § (1) Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
A tüzetesen, részletesen és tételesen lefolytatott analízis meggyőzte a Döntőbizottságot arról, hogy a fentiekben részletezett értékelési tevékenység – annak ellenére, hogy a kiírásban szereplő 1–4. szempontrendszer azonos súlyozása ennek ellentmondani látszik – mégis megfelelő volt, tehát az értékelő-, elbírálótevékenység nem ütközött a törvény 34. és 59. §-aiban foglalt törvényi előírásokkal és nem ütközött az ajánlatkérő által előzetesen hirdetményben közzétett elvekkel sem.
A Döntőbizottság nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a Kbt. csak és kizárólag azt írta elő kötelezően az ajánlatkérő számára, hogy ha és amennyiben a 34. § elvei alapján eljárva az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor meg kell határoznia az elbírálás során általa érvényesíteni kívánt elbírálási szempontok fontossági sorrendjét továbbá következetesen tartania kell magát ahhoz, amit hirdetményben közzétett. Azt azonban a törvény már kötelező előírásként nem tartalmazza, hogy a bírálati szempontrendszert (annak belső súlyarányossági tételeivel együtt) teljes terjedelmében hirdetményben az ajánlatkérő közzétegye.
Ugyanakkor a Döntőbizottságnak az értékelést elbíráló tevékenysége során kötelessége megvizsgálni azt, vajon az ajánlatkérő helyesen és a tényeknek megfelelően alkalmazta-e a meghirdetett szempontrendszert, és a rendelkezésre álló dokumentumok összhangban vannak-e az ajánlatokban fellelhető és értékelési szempontként szereplő értékekkel, tényekkel, technológiai előírásokkal. Ezt a feladatot a Döntőbizottság elvégezte és ezen ténybeli ismérvek alapján hozta meg a rendelkező részben foglalt döntését. A Döntőbizottság a kérelmező írásbeli, és szóbeli nyilatkozatában foglalt kérését megvizsgálva hivatkozik a Kbt. 76. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, amelynek értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzéssel kapcsolatos – és a 76. § (1) bekezdésében nem említett – egyéb jogvita elbírálása.
Nem lehet vitás, és ezt maga a kérelmező is elfogadta és nyilatkozta, hogy az ajánlatkérő és a kérelmező között korábban megkötött, a kórház takarítására vonatkozó szolgáltatói szerződés ebbe a körbe tartozik, következésképp, miután nem a Döntőbizottság hatásköre, erről a kérdésről a Döntőbizottság a törvények értelmében nem hozhat rendelkezést.
Azt mindenesetre rögzíti a Döntőbizottság – mert az a közigazgatási iratokból egyértelműen kiolvasható –, hogy az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárást a Kbt. elveivel összhangban indította meg, mert az a szolgáltatás, amire a közbeszerzési eljárás irányul, a törvény alanyi és tárgyi hatálya alá tartozik.
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott közigazgatási iratokból megállapította azt is, hogy a kórház teljes körű takarítására vonatkozó szerződést az ajánlatkérő a nyertesnek hirdetett ajánlattevővel 1998. november 27-én aláírta, annak tartalma megegyezik az ajánlati felhívásban, illetve a nyertesnek hirdetett ajánlatban foglalt tényadatokkal.
Miután a Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, nyilatkozatok alapján arra az álláspontra jutott, hogy az ajánlatkérő a Kbt. előírásait nem sértette meg, az elbírálás lényegében a közleményben közzétett ajánlati felhívás alapelveit tükrözi vissza, ezért a kérelmező jogorvoslati kérelme nem vezethetett eredményre, azt a Döntőbizottság alaptalannak találta.
Fentiekre tekintettel az alaptalan kérelmet a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. december 21.
Dr. Monory Bulcs Hámori András
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária
közbeszerzési biztos
