KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0730)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.310/16/1998.
Tárgy: a Magyar-Therm Kft. jogorvoslati kérelme Vác Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar-Therm Kft. (9700 Szigetvár, Zrínyi tér 3., képviseli: dr. Kersch Ferenc ügyvéd, 1113 Budapest, Bartók Béla u. 152. I. em. 103., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Vác Város Önkormányzata (2600 Vác, Március 15. tér 11., képviseli: dr. Hampóné dr. Tolerián Marianna jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) 2 db kogenerációs (gázmotor) egység ajánlattevő beruházásában és finanszírozásában megvalósuló telepítése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása céljából kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. szeptember 3-án 24 ajánlattevőhöz intézett ajánlati felhívásában hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos gyorsított közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § d), h) pontjára és a 71. § (5) bekezdésére alapítva. A közbeszerzési eljárás lebonyolításával a KESCO Mérnöki Szolgáltató Kft.-t (1046 Budapest, Dunakeszi u. 21., a továbbiakban: lebonyolító) bízta meg. A lebonyolító a rendelkezésre bocsátott dokumentációban a beszerzés tárgyát a következőképpen határozta meg: "2 (kettő) db kogenerációs egység (gázmotor) vállalkozói beruházás keretében történő telepítése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása és finanszírozása hosszú távú hőszolgáltatási szerződés keretében." Az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírása szerint az ajánlatok benyújtásának eredeti határideje 1998. szeptember 25-e, az elbírálás időpontja 1998. szeptember 28., míg a módosítást követően az új ajánlattételi határidő 1998. október 22-ére, az elbírálás határideje 1998. december 21-ére változott, majd lerövidítette az eredményhirdetés új időpontját 1998. december 10-ére. A határidők módosítását egyetlen ajánlattevő sem kifogásolta. Ajánlatkérő helyszíni bejárást biztosított 1998. szeptember 11-én és 18-án a teljesítés helyszíneként meghatározott Váci Fűtőmű Kft., Vác, Vásár utcai telephelyén. Az ajánlattételi határidőig az Alfa-Nova Kft., a Ganz-Adilet Rt., a Ganz-Motor Kft., a Kipcalor Energetikai Kft. és kérelmező nyújtotta be ajánlatát. Ajánlatkérő a tárgyalás időpontjaként 1998. november 18-át jelölte meg, melyről jegyzőkönyvet készített. A jegyzőkönyv tartalmazza ajánlatkérőnek az ajánlatokra vonatkozó tisztázó kérdéseit és az ajánlatok módosítása céljából minden ajánlattevő számára egységesen megfogalmazott elvárásait. Az ajánlattevők 1998. november 23-án nyújthatták be ajánlatmódosító javaslatukat és a kérdésekre adott válaszaikat. A módosított ajánlatokat ajánlatkérő – ajánlattevők részvétele nélkül – felbontotta, és erről jegyzőkönyvet készített. A
jánlatkérő az ajánlatok elbírálására 5 tagú szakértői bizottságot hozott létre, akinek javaslatára az önkormányzat gazdasági bizottsága 449/1998. számú 1998. december 7-én kelt határozatával nyertes ajánlattevőnek a Kipcalor Energetikai Kft. ajánlatát, míg a második legjobb ajánlatot benyújtóként kérelmezőt jelölte meg. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a vállalkozási szerződést 1998. december 15-dikén megkötötte.
Kérelmező 1998. december 14-én benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő a módosított ajánlatok vonatkozásában nem tartott nyilvános bontási eljárást, és a módosított ajánlatok tartalmának ismertetése nélkül megsértette a Kbt. 51. §-ában foglalt rendelkezéseket. Sérelmezte továbbá, hogy az 1998. december 10-én megtartott nyilvános eredményhirdetési eljárás során nem került felolvasásra ajánlatkérő gazdasági bizottsága határozata, hanem csak szóbeli ismertetés formájában hozta jelen lévő ajánlattevők tudomására ajánlatkérő döntését. Álláspontja szerint ez sérti a Kbt. 61. és 62. §-ának rendelkezéseit, mely az írásba foglalt döntés kihirdetéséről szól. Ajánlatkérő eljárást lezáró döntését érdemben nem vitatta, csak abból a szempontból, hogy nem álltak rendelkezésére azon információk, hogy ajánlatkérő döntését a módosított vagy az alapajánlatra alapozta-e. Indítványozta ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását, és ajánlatkérő mindennemű döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében vitatta, hogy eljárása a Kbt. hatálya alá tartozna. Álláspontja szerint a beszerzési eljárás olyan vállalkozás megvalósítására irányult, amelynek alapvető célja a villamosenergia-termelés, és ez nincs közvetlen összefüggésben a Váci Fűtőmű Kft. közszolgáltató tevékenységével, ezért a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerint nem minősül közbeszerzésnek. Amennyiben a Döntőbizottság annak minősítené a tárgyalásos eljárást, a Kbt. szabályait figyelembe véve folytatta le, biztosította a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget. A tárgyalás módjával szemben egyetlen ajánlattevő sem tett kifogást az eljárás során. Az ajánlattevőknek az ajánlatok benyújtását követően nem kellett új ajánlatokat beadniuk, hanem az előre elkészített kérdésekre kellett 5 nap elteltével ajánlataikat egyértelműbbé és előnyösebbé tenni. Tehát nem volt szükség újabb bontási eljárás lefolytatására. Kérte a Döntőbizottságtól a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását.
Az Alfa-Nova Kft., a Ganz-Motor Kft. és a Ganz-Adilet Rt. a jogorvoslati kérelemmel egyetértett, míg a Kipcalor Kft. annak elutasítását kérte írásbeli észrevételében.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan. A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő és lebonyolítója által lefolytatott eljárás a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, a jogorvoslati kérelemben foglalt törvénysértéseket az ajánlatkérő elkövette-e.
A dokumentáció II. fejezete Útmutató az ajánlattétel feltételeiről, szempontjairól, meghatározta többek között, hogy a tárgybani beruházást ún. ESCO finanszírozási formában kívánja ajánlatkérő megvalósítani. Ezen finanszírozási formának a lényege az, hogy a nyertes ajánlattevő köteles annak pénzügyi forrását biztosítani és szakhatósági engedélyezési eljárását a hivatalos szervektől megkérni. Míg az ajánlattevő beruházásának megtérülését ajánlatkérő 100%-os tulajdonban lévő Váci Fűtőmű Kft.-vel minimum 10 éves hőszolgáltatási szerződés keretében a lakosság által fizetett hőszolgáltatási díjon keresztül fizeti meg ajánlatkérő, melyet ajánlattevő a Fűtőmű Kft.-nek eladott hőenergia árába épít be az általa megadott hőárképlet szerint. A hőszolgáltatási szerződés lejártát követően ajánlatkérő tulajdonába kerül a megvalósult beruházás.
A Kbt. 1. §-a határozza meg, hogy a 2. § (1) bekezdése szerint a törvény személyi hatálya alá mely szervezetek beszerzései tartoznak. Az 1. § a) pontja említi a helyi önkormányzatot, míg az e) pontja többek között a helyi önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteket, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására a beszerzéssel érintett piac egészén jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkeznek. A Kbt. 2. § (2) bekezdése tovább szűkíti, hogy az 1. § e) pontjában szereplő szervezetek közbeszerzésén kizárólag a közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő beszerzéseket kell érteni.
A Vác Város Önkormányzata és annak 100%-os tulajdonában lévő Váci Fűtőmű Kft. a város közigazgatási területén önkormányzati rendelet alapján kizárólagos helyi közszolgáltató tevékenységet végez. A beszerzéssel megvalósuló beruházása – függetlenül annak pénzügyi finanszírozási formájától – a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggésben volt, magasabb színvonalú és gazdaságossági szempontokat maximálisan figyelembe vevő szolgáltatás megteremtésére, megvalósítására irányul, amely a távhőszolgáltatás olcsóbb és környezetkímélőbb megoldását biztosította. Ennek nem mond ellent az olyan műszaki megoldás, amely jelen esetben megvalósul, azaz hogy a gázmotorok működése során nemcsak hőenergia képződik, hanem villamos energiát is termel, és ezt közvetlenül a helyi áramszolgáltató vállalat szerződés keretében megvásárolja további felhasználás céljából. A gázmotor egységek telepítése, üzembe helyezése és karbantartása a dokumentáció 3. pontja szerint a Fűtőmű Kft. tulajdonában lévő telephelyén történik.
A Kbt. 2. § (4) bekezdése szerint az 1. §-ban meghatározott szervezetek a (3) bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseik során jogosultak e törvény szabályai szerint eljárni. Jelen beszerzés szolgáltatásnak minősül, amelyre 1998. évben e körben a Kbt. értékhatárként 7,5 millió forintot jelölt meg. Tárgyi beszerzés tényleges értéke 160 millió forint+áfa volt. A Kbt. ezen szabályából levezetve is a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik. A dokumentáció 20. pontja egyébként meghatározza a beszerzés törvényi alapját, mely szerint: "Ennek a közbeszerzési eljárásnak a törvényi alapja a közbeszerzésekről szóló módosított 1995. évi XL. törvény. Minden eljárással kapcsolatos és az ajánlati felhívásban, illetve e dokumentációban nem érintett kérdésben a fent nevezett törvény szerint kell eljárni." Ezzel tehát ajánlatkérő elismerte és alávetette magát a Kbt. hatályának és szabályai szerinti eljárásnak.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő tárgyalásos eljárását az ajánlatok és a módosított ajánlatok bontásával összefüggésben is, és az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőig benyújtott ajánlatokat nyilvánosan, az ajánlattevők jelenlétében bontotta fel. Az erről készült jegyzőkönyv tartalmazta a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt adatokat. Ezt követően az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőkkel 1998. november 8-án 10.00 és 13.00 óra között külön-külön folytatta le a tárgyalást az előre megadott időbeosztás szerint. A tárgyalásról jegyzőkönyv készült, amely tartalmazta az ajánlatkérőnek a konkrét ajánlatra vonatkozó tisztázó kérdéseit és az ajánlat módosítására minden ajánlattevőnek megadott elvárásait.
Az ajánlatok módosításához ajánlatkérő kérdőívet adott át ajánlattevőknek, és egyben meghatározta – egységesen 5 napban – az ajánlatmódosító javaslatuk és a kérdésekre adott válaszaik benyújtási határidejének 1998. november 23. napja 10.00 óráját. A módosításokat tartalmazó zárt iratokat ajánlatkérő annak lejárta időpontjában – az ajánlattevők egyidejű meghívása nélkül – felbontotta és a bontási eljárásról jegyzőkönyvet készített.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárási technikája – a módosított ajánlatok bontási eljárása – megfelelt a Kbt. előírásainak, nem sértette az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint "Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. Ennek során a felek nincsenek kötve az e törvény 50. §-ában meghatározott módon a szerződés tartalmára vonatkozó ajánlataikhoz." Továbbá a Kbt. 70. §-a a tárgyalásos eljárás lefolytatásának olyan jellegű előírt és kötött formakényszerét nem követeli meg az ajánlatkérőtől, mint a nyílt eljárás lefolytatása vonatkozásában. Kérelmező e körben tett megállapításait alaptannak találta a Döntőbizottság.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította továbbá azt is, hogy ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás lefolytatásaként megjelölt Kbt. 70. § d), h) pontjai – "d) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;" "h) a beszerzés kedvező feltételei csak rövid idei állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;" – megalapozottak voltak. A beruházás pénzügyi finanszírozási formája, illetve a teljesítés határidőhöz való kötöttsége nem tette lehetővé nyílt eljárás lefolytatását. Ajánlatkérő képviselőtestületének elvi döntését követően (1998. július hónap) kerülhetett csak sor a kiviteli tervdokumentáció elkészítésére, és ez alapján az ajánlati felhívás ajánlattevőkhöz történő eljuttatására. Ugyancsak alaptalannak találta a Döntőbizottság kérelmezőnek ajánlatkérő eredményhirdetési eljárásával kapcsolatos kérelmének megállapításait.
A Kbt. 61. §-a szabályozza az ajánlatkérő azon kötelezettségét, hogy az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését milyen módon köteles közölni az érdekelt ajánlattevőkkel. Jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő gazdasági bizottsága 1998. december 7-én kelt 449/1998. számú határozatában döntött a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlattevő személyéről, és ennek közlése határidejeként az 1998. december 10-i módosított eredményhirdetési határidőt jelölte meg. Ajánlatkérő a módosított eredményhirdetési határidőben nyilvánosan közölte döntését a megjelent ajánlattevők – közöttük kérelmező – képviselőivel. Ezzel eleget tett a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt követelménynek, ugyanis a Kbt. ezen rendelkezése azt írja elő, hogy "Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki."
Nem ír elő a Kbt. formakényszert ajánlatkérő számára a döntése kihirdetésének módját illetően – a nyilvánosság követelményét leszámítva – pl. olyan követelményt, hogy a belső döntés és annak nyilvános kihirdetése időben egybeessen. A szóbeli tájékoztatás is megfelelő módja a nyilvános eredményhirdetésnek, ha abból az ajánlattevők tudomást szereznek ajánlatkérőnek a nyertes személyét illető döntéséről.
Természetesen a Kbt. 63. § (2) bekezdése ajánlattevő számára biztosítja azt a lehetőséget – és kötelezettségévé teszi ajánlatkérő számára –, hogy kérelmére tájékoztassa őt, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kizárásának, illetve ajánlata elutasításának a 64. § (1) bekezdésében megállapított írásbeli összegzés szerinti, illetőleg az előminősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a nyertes ajánlattevő személyéről.
A Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését nem vizsgálta, mivel kérelmező a tárgyaláson tett nyilatkozatában erre vonatkozó bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, és nem kívánta, hogy a Döntőbizottság a bírálati szempontok szerint összevesse a nyertes és a kérelmező ajánlatát.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. január 19.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
