KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0892)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.311/8/1998.
Üi.: dr. Csitkei Mária
Telefon: 375-9693
Tárgy: A Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. jogorvoslati kérelme Tata Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Soós Tibor ügyvéd (1094 Budapest, Tűzoltó u. 31.) által képviselt Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. (1094 Budapest, Tűzoltó u. 31.) – a továbbiakban: kérelmező – jogorvoslati kérelmének, melyet Tata Város Önkormányzata (2890 Tata, Kossuth tér 1.) – a továbbiakban: ajánlatkérő – Tata város egyes utcái szennyvízcsatornázásának kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1998. augusztus 5-én megjelent 31. számában Tata város egyes, az ajánlati felhívásban részletezett területei szennyvízcsatornázásának kivitelezésére.
Az ajánlatokat szeptember 15-ig lehetett benyújtani. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készült, miszerint a felhívásra 6 ajánlat érkezett: a kérelmező, a Strabag Hungária Építő Rt., az OMS Hungária Kft., az Általános Mélyépítő Kft., a Fekete Tervező és Kivitelező Kft., valamint a Magyar Aszfalt Kft. ajánlata. Ajánlatkérő az OMS Hungária Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság ugyancsak a jelen jogorvoslati eljárás kérelmezője által szeptember 24-én előterjesztett jogorvoslati kérelemre az ajánlatkérő döntését a D.222/16/98. számú, október 27-én kelt határozatával megsemmisítette, egyrészt azért, mert az ajánlati dokumentáció részét képező műszaki leírásokat és rajzi munkarészeket az OMS Hungária Kft. nyertes ajánlattevővel szerződéses jogviszonyban álló tervező készítette, másrészt pedig azért, mert ajánlatkérőnek a Fekete Tervező és Kivitelező Kft., a Strabag Hungária Rt. és az Általános Mélyépítő Kft. ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntése nem volt helytálló. A Döntőbizottság a határozatban kötelezte ajánlatkérőt az OMS Hungária Kft. ajánlatának érvénytelenítése és az említett 3 ajánlattevő ajánlatának érvényessé nyilvánítása mellett az ajánlatok ismételt elbírálására.
Az ajánlatkérő az 1998. december 3-án tartott eredményhirdetésen a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva az eljárást eredménytelennek nyilvánította, erről a december 4-én kelt levelével az érvényes ajánlatot tevőket értesítette.
Ajánlatkérő döntése ellen a kérelmező december 15-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte az eljárás eredménytelenné nyilvánítását, arra hivatkozott, hogy az ügyben a Kbt.-nek az eljárás eredménytelenné nyilvánításának eseteit szabályozó 60. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt tényállások egyike sem áll fenn. Kérte az eljárás eredménytelenségét kimondó döntés megsemmisítését és ajánlatkérőnek az eljárási díjban és a jogi képviseleti költségben való marasztalását.
Ajánlatkérő a december 19-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az eljárást azért nyilvánította eredménytelennek, mert a korábbi jogorvoslati eljárás miatti időveszteség folytán olyan körülmények következtek be, melyek mellett az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételekkel már nem teljesíthető a szerződés, az ajánlati felhívást és dokumentációt viszont a Kbt. előírásai szerint csak az ajánlati határidőig módosíthatta volna.
A jogorvoslati eljárásban 1999. január 11-én tartott tárgyaláson ajánlatkérő a védekezését kiegészítette. Közölte, hogy új ajánlati dokumentációt készített, melyek tartalma csak a munkakezdési és a teljesítési határidőt és ezekből következően az 1998. évben végzendő munka értékét illetően tér el az eredetitől. Az eredeti dokumentációban 1998. évre 115-120 millió Ft értékű munka elvégzése, 1999. június 30-i teljesítési határidő szerepel, az új dokumentációban pedig 1999. évi munkakezdés és 1999. augusztus 31-i teljesítési határidő.
Álláspontja szerint a Kbt. miniszteri indokolása a 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján az eljárás eredménytelenné nyilvánításának lehetőségére két esetkört tartalmaz: az, amikor megfelelnek ugyan az ajánlatok a felhívásnak, de mégsem alkalmasak az ajánlatkérő igényeinek kielégítésére. Utalt arra, hogy a felhívás 15. c) pontjában már eleve fenntartotta az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására való jogát.
Az egyéb érdekeltek közül az Általános Mélyépítő Kft. és a Magyar Aszfalt Kft. nyújtott be beadványt. Az Általános Mélyépítő Kft. beadványa érdemi észrevételt nem tartalmazott. A Magyar Aszfalt Kft. közölte, hogy az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról csak a jogorvoslati kérelem kézhezvétele útján értesült, kérte annak megvizsgálását, hogy részére visszajár-e az ajánlati dokumentáció ára.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok tartalma, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem megalapozott.
A közbeszerzési eljárásnak az ajánlatkérő általi eredménytelenné nyilvánításáról a Kbt. 60. §-a rendelkezik. A jelen eljárás szerinti tényállásra irányadó (1) bekezdés d) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen törvényhely arra az esetre is rendelkezik, ha az ajánlatkérőhöz beérkezett ajánlatok érvényesek ugyan, de azok valamilyen – természetesen reális indokkal alátámasztott – oknál fogva mégsem alkalmasak az ajánlatkérő részére. Ez esetben ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettség hiányában nem köteles elfogadni egyik ajánlatot sem.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő számára sem a Kbt., sem más jogszabály nem ír elő szerződéskötési kötelezettséget, az eljárás eredménytelenségét pedig reális indokra alapította. Ugyanis ajánlatkérő a 4 érvényes ajánlattevő egyikével sem tudott volna az ajánlati dokumentációban és az ajánlatokban foglalt feltételek szerinti szerződést kötni, mert az ajánlati dokumentációban 1998. évre ütemezett 115-120 millió Ft volumenű munkát a Döntőbizottság október 19-én kelt határozata utáni egy héten belüli szerződéskötéstől számítottan november 15-ig már nem lehetett volna elvégezni. A felhívás feltételei között pedig szerepelt, hogy a november 15-i és március 15-i időszak között az közútkezelő tiltja a kivitelezési munkákat. A jogorvoslati eljárás hiányában a szeptember 22-i eredményhirdetésre tekintettel e részteljesítésre reális lehetőség volt, ezt a tényt a tárgyaláson kérelmező is elismerte.
Ajánlatkérő tehát jogosan minősítette az eljárást eredménytelennek. A 60. § (2) és (3) bekezdése szabályozza az eredménytelenné nyilvánítás további következményeit. A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy ha ajánlatkérő egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el, és a dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy az ajánlati felhívás visszavonására vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Az ajánlati felhívás visszavonása esetére rendelkező 50. § (3) bekezdése értelmében az ajánlati biztosítékot és az ajánlati dokumentáció árát ajánlatkérőnek valamennyi ajánlattevő – ideértve a kizárt, vagy érvénytelen ajánlatot tevőket (pl. Magyar Aszfalt Kft.) is – részére vissza kell fizetni, ha a szerződéskötés az ajánlatkérő érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.
Az eljárás eredménytelenné nyilvánítása folytán tényként állapítható meg, hogy ajánlatkérő egyik ajánlatot sem fogadta el, a törvény szövegezése szerint pedig e tekintetben csak annak van jelentősége, hogy kinek az érdekkörében felmerült okból hiúsult meg a szerződéskötés.
Az érdekkör vizsgálata során az adott ügyben abból kell kiindulni, hogy a D.222/98. számú jogorvoslati eljárást a kérelmező azért indította, mert ajánlatkérő olyan ajánlattevő ajánlatát hirdette ki nyertesnek, amely ajánlattevő részt vett az ajánlati dokumentáció elkészítésében, és ezáltal nem a többi ajánlattevővel azonos eséllyel indult a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 24. § (2) bekezdése a közbeszerzési eljárásban az esélyegyenlőség biztosítását az ajánlatkérő – és nem az ajánlattevők – kötelezettségévé teszi, az esélyegyenlőség megléte tehát az ajánlatkérő érdekkörébe esik. Az időveszteséget okozó jogorvoslati eljárás az esélyegyenlőség biztosítása érdekében indult, tehát a közbeszerzési eljárás kényszerű eredménytelenné nyilvánítása folytán a szerződéskötés az ajánlatkérő érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. január 15.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
