KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1116)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.323/16/1998.
Tárgy: SASVÁR Kft. jogorvoslati kérelme a Külügyminisztérium Európai Közösségek Főosztálya közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A SASVÁR Gazdasági Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (8000 Székesfehérvár, Sárvári u. 44., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás során, melyet a Külügyminisztérium Európai Közösségek Főosztálya (1027 Budapest, Bem tér 4–5., a továbbiakban: ajánlatkérő) az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett 176 angol nyelvű irányelv magyar nyelvre lefordított szövegének szakmai lektorálása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2), az 51. § (3), a 61. § (1), a 69. § (1)–(2) és a 72. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő részvételi és ajánlati felhívását, valamint az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. szeptember 25-én a K. É. 1998. évi 47. számában részvételi felhívást tett közzé (7313) meghívásos gyorsított eljárás megindítására. A 2. b) pontban az eljárás alkalmazásának feltételeként a Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontját jelölte meg, a 2. c) pontban pedig az ajánlattételre meghívottak körében a Protokoll Hungary Kft.-t, a Közlekedéstudományi Intézet Rt.-t, az Infraconsult Kft.-t, a Verzál Kft.-t és a Pákay Ügyvédi Irodát jelölte meg olyan kitétellel, hogy a fentieken kívül mindazok jelentkezhetnek az eljárásban való részvételre, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. A 2. e) pontban előírta, hogy ajánlatot kér megbízási szerződésre lektorálás és ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét úgy jelölte meg a 3. a) pontban, hogy kb. 5000 oldal terjedelmű, az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett 176 angol nyelvű irányelv magyar nyelvre lefordított szövegének szakmai lektorálását kérte. Ugyanitt közölte azt is, hogy műszaki leírást a Kbt. 40. § (3) bekezdésének a) pontjára nem határoz meg. A 3. c) pontban azt írta elő, hogy részajánlat tételére nem ad lehetőséget, míg a 11. pontban kizárta a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét. A 4. pontban a teljesítés határidejét 1999. április 30-ban jelölte meg. A 7. pontban rögzítette, hogy a részvételi jelentkezés határidejét követő három napon belül valamennyi alkalmasnak minősített jelentkező részére írásban közvetlenül megküldi az ajánlati felhívást. A 10. pontban közölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot az alábbi szempontok alapján kívánja kiválasztani az alszempontok csökkenő fontossági sorrendje szerint:
– az ajánlattevő és a teljesítésbe bevonni tervezett, 15%-os részesedést meghaladó alvállalkozók, egyéb közreműködők szakmai referenciái,
– az ajánlati ár,
– teljesítési határidő,
– az ajánlattevő pénzügyi alkalmassága.
A részvételi felhívás 13. pontjában – többek között – fenntartotta a jogot arra, hogy az eljárás nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel kössön szerződést.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített "szaklektorálási és szakfordítási feladatok elvégzésére", amely így már a címében is eltért a részvételi felhívásban közzétett közbeszerzés tárgyától. Ezen túlmenően az ajánlati felhívás alábbi konkrét pontokban is eltért a részvételi felhívásban közzétettektől:
a) Az ajánlati felhívás 2. pontjában a beszerzés tárgyát és mennyiségét kb. 4000 oldal lektorálásban és mintegy 800 oldalnyi EU-joganyag fordításában jelölte meg.
b) A 4. pontban a teljesítés határidejét 1999. április 28-ra változtatta meg.
c) A 11. pontban az eredeti elbírálási szempontokat megváltoztatta az alábbiak szerint:
– az ajánlattevő és a teljesítésbe bevonni tervezett alvállalkozók, egyéb közreműködők szakmai referenciái,
– az ajánlati ár,
– teljesítési képesség (a naponta vállalt lektorált/fordított oldalak száma alapján),
– próbafordítás minősége.
d) A 13. pontban már azt közölte, fenntartja a jogot arra, hogy az ajánlatok elbírálása alapján külön-külön szerződjön a fordítási és a lektorálási feladatokra.
Az ajánlati felhívás 5. pontjában az ajánlattételi határidejét 1998. december 22-ben jelölte meg, a nap órájának megjelölése nélkül, ezért az ajánlati felhívás megküldésére vonatkozó átiratban rögzítette, hogy a határnapon 14.00 óráig lehet az ajánlatokat benyújtani, majd ezt követően 15.00 órakor történik azok felbontása a benyújtás helyén. Ezen 3329/EKFO/1998. számú átirattal küldte meg az ajánlati felhívást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Rt., a Közlekedéstudományi Intézet Rt., az Infraconsult Kft. és kérelmező részére. Ebben kérte a felektől a próbafordítás becsatolását 1998. december 15-én 15.00 óráig. A kért próbafordítást ajánlattevők a megadott határidőig elkészítették.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 1998. december 22-én 14.00 óráig mind a négy felhívott benyújtotta ajánlatát, amit ajánlatkérő a jelzett napon 15.00 órakor felbontott. A SASVÁR Kft. (kérelmező) képviseltette csak magát a bontási eljáráson, ahol kérte az árajánlatok ismertetését. E kérését ajánlatkérő képviselője nem teljesítette. Közölte kérelmezővel, hogy az összehasonlíthatóság és egységes mérhetőség érdekében az értékelőbizottság minden ajánlatra kidolgozza az azonos mértékegységre (1000 n/oldal) átszámított árat, amelyet írásban (faxon) megküld a SASVÁR Kft.-nek. E tájékoztatást kérelmező jelenlévő képviselője elfogadta.
1998. december 23-án két esetben, nevezetesen 16.15 és 17.48 órakor ajánlatkérő faxon tájékoztatta kérelmezőt az ajánlatok egységárairól. Ezt megelőzően, 1998. december 22-én 16.00 órától ajánlatkérő háromtagú értékelőbizottsága elbírálta és rangsorolta (1–4-ig, illetve 1–3-ig helyezte) az ajánlatokat, aminek következtében azt a döntést hozta, hogy a fordítási feladatok elvégzésével a Közlekedéstudományi Intézet Rt.-t, míg a lektorálási feladatok elvégzésével az Infraconsult Kft.-t kívánja megbízni, illetve velük kívánják a szerződést megkötni. Arról is döntöttek egyben, hogy az értékelés eredményéről az ajánlattevőket írásban értesíteni kell, majd haladéktalanul meg kell kötni a szerződést a nyertesekkel.
Ajánlatkérő 1998. december 23-án 15.15 órakor fax- küldeményben értesítette a nyertesek személyéről a kérelmezőt.
Kérelmező 1998. december 29-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte jogsértések megállapítását, az ajánlatkérő által hozott döntés megsemmisítését, bírság kiszabását, új eljárás lefolytatását, eljárási díj és költségek viselésére való kötelezését. Kérte továbbá a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, és a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. Indokolásul előadta, hogy a részvételi felhívás és az ajánlati felhívás tartalmában jelentősen eltér egymástól. Kifogásolta azt is, hogy üzleti titokra hivatkozva az ajánlatok bontása alkalmával nem került sor a Kbt. 51. § (3) bekezdésében meghatározott árajánlatok és teljesítési képesség ismertetésére. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő nem határozta meg, hogy milyen formában kéri ajánlattevőktől az elszámolás és a fizetés alapjául szolgáló árak meghatározását, ugyanis nem mindegy, hogy valaki "leütés" vagy "karakter" mértékegységben adta meg az egy oldalra vonatkozó adatát. Arról sem volt tudomása, hogy ajánlatkérő milyen átalakítási formula alkalmazásával tette ezeket az adatokat összehasonlíthatóvá.
Végezetül előadta, hogy álláspontja szerint "az Infraconsult Kft. lektorálási ára kimeríti a Kbt.-ben foglalt kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát".
A Döntőbizottság 1998. december 30-án kelt D.323/3/1998. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta az ügy érdemi elbírálásáig.
Ajánlatkérő kérelemre tett észrevételében formai észrevételként előadta, hogy a bontási eljárás során az értékelőbizottság nem tudta teljesíteni az árak ismertetését, mert az egységárak más-más mértékegységben voltak megadva, ezért az összehasonlíthatóság érdekében azonos mértékegységre (1000 n/oldal) számítja át. Kérelmező jelen lévő képviselője közölte, hogy az árajánlatokra vonatkozó tájékoztatást írásban is elfogadja.
Ajánlatkérő észrevételében közölte azt is, hogy a részvételi felhívásban a beszerzés mennyiségére vonatkozó adatok ismertetésénél utalás történt arra, hogy ezek tájékoztató jellegűek. Elismerte, hogy a 800 oldal lefordítása új igényként jelent meg. A teljesítési határidőre vonatkozóan előadta, hogy az egyértelműen 1999. április 28-a volt az ajánlati felhívásban közöltek szerint. Közölte továbbá, hogy kérelmező árajánlata nem volt teljesen konform a kiírásban írtakkal, mert három ár is szerepelt az ajánlati lapon ugyanarra a szolgáltatásra. Véleménye szerint az értékelőbizottság a Kbt. 59. § (1) bekezdésnek megfelelően az értékelési szempontokat mérlegelve fogadta el a legkedvezőbb ajánlatot, amely az Infraconsult Kft.-é volt, aki szakmai referenciájára, valamint a közpénzek takarékos felhasználását is szem előtt tartott kedvező lektorálási árára tekintettel lett a nyertes. Úgy nyilatkozott, hogy kérelmező azért nem kapta meg az értékelőbizottság üléséről készült jegyzőkönyvet, mert 1998. karácsonya és szilvesztere között a KüM-ben csak ügyelet működött, majd 1998. december 30-án a Döntőbizottság felfüggesztette a közbeszerzési eljárás továbbvitelét.
Az egyéb érdekeltek közül az Infraconsult Kft. úgy nyilatkozott, hogy az általa megadott árajánlat nem tekinthető kirívóan alacsony összegűnek, mert az 1200 Ft/1500 karakter/oldal összeg. Ezen túl a leadott lektorált anyagtól függetlenül 50 000 Ft/hó projektmenedzseri díjat számítottak fel. Állítása szerint ezen ajánlattételi módszer és az összegek is teljes mértékben megfelelnek a jelenleg alkalmazott tarifáknak. A többi érdekelt érdemi észrevételt nem tett. A felek tárgyalás tartását nem kérték.
A Döntőbizottság a tárgyalás tartása nélküli jogorvoslati eljárás során a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok és írásos nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alapos, mert ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írtakat az alábbiak miatt:
A Kbt. 25 §-a szerint "a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi."
A Kbt. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy "a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van."
E cogens rendelkezést azzal szegte meg ajánlatkérő, hogy a K. É.-ben közzétett részvételi felhívásának a közbeszerzés tárgyára vonatkozó előírását, valamint a teljesítés határidejét és az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásához fontossági sorrendben megjelölt értékelési szempontokat megváltoztatta a kiválasztott ajánlattevők részére megküldött ajánlati felhívásban.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezt csak a Kbt. 48. § (1) bekezdésében írt módon, azaz csak újabb hirdetmény közzétételével tehette volna meg jogszerűen ajánlatkérő, tehát megsértette a felhíváshoz kötöttség elvét.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt. A Döntőbizottság a kérelmező és ajánlatkérő ellentétes (eltérő) nyilatkozata alapján azt nem tudta tisztázni, hogy ajánlatkérő miért nem ismertette az ajánlatok bontásakor az árajánlatokat és a teljesítési határidőket, de a becsatolt iratokból és nyilatkozatokból kétséget kizáróan megállapította a fenti adatok ismertetésének hiányát. Erre való tekintettel a Kbt. 51. § (3) bekezdésében írt kötelezően betartandó ajánlatkérői magatartás elmulasztása bizonyított.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése is kötelező szabályként azt írja elő, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését nyilvánosan hirdeti ki. E szabályt bizonyítottan megszegte ajánlatkérő azzal, hogy az ajánlattevőket 1998. december 23-án faxközlemény útján értesítette a döntéséről. Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy tévesen hivatkozik ajánlatkérő észrevételében a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére, mert a D.323/3/1998. számú határozatával a Döntőbizottság a szerződéskötést tiltotta meg, és nem az eljárást függesztette fel. Erre való tekintettel ajánlatkérő már eleget tehetett volna a nyilvános eredményhirdetési kötelezettségének. A Kbt. 69. §-a az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"69. § (1) A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdésében és a 40. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.
(2) Az ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlattételi határidőt, a címet, amelyre az ajánlatot be kell nyújtani;
b) a hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra;
c) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) az ajánlatok felbontásának időpontját és helyét, az ajánlatkérő által a felbontásra meghívottakat;
f) az ajánlati kötöttség időtartamát;
g) a csatolandó igazolások megjelölését;
h) a szerződés elbírálásának részletes szempontjait, ha azokat a részvételi felhívás nem tartalmazta."
Az (1) bekezdés kötelezően írja elő, hogy a meghívásos eljárásban sem térhet el ajánlatkérő a részvételi felhívás elkészítésekor a 40. §-ban foglalt rendelkezésektől, azaz köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban részletes műszaki leírást adni. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem köthette volna ki a felhívása 3. a) pontjában, hogy műszaki leírást nem határoz meg. Ezzel megsértette ajánlatkérő a Kbt. 69. § (1) bekezdését.
A Kbt. 69. § (2) bekezdését pedig azzal sértette meg az ajánlatkérő, hogy ajánlati felhívásában nem tüntette fel a d) pontjában írtakat, az e) pontból a felbontásra meghívottakat, az f) pont szerinti ajánlati kötöttség időtartamát. Ezen túlmenően a h) pont előírásait sem tartotta be, mert a részvételi felhívásában megjelölte már az elbírálás részletes szempontjait, így azt már nem – különösen attól eltérően – tehette volna meg. A c) pontban jelzett követelményeket azért nem tüntethette fel ajánlatkérő, mert ahogy azt már korábban kifejtette a Döntőbizottság, jogszabályellenesen döntött annak mellőzéséről. Az a) pontban feltüntetett ajánlattételi határidő eltért a részvételi felhívás 4. pontjában írtaktól.
Fenti körülményekre tekintettel határozott úgy a Döntőbizottság, hogy a részvételi felhívást és az ajánlati felhívást is megsemmisíti.
A Kbt. 72. §-a szabályozza a gyorsított eljárásra vonatkozó, az általános rendelkezésektől eltérő követelményeket ajánlatkérő számára. A (2) bekezdés szerint "a gyorsított eljárásban a részvételre vonatkozó kérelem benyújtásának határideje a részvételi felhívás közzétételétől számított tíz napnál, az ajánlattételi határidő pedig az ajánlati felhívástól számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet."
A rendelkezésre álló adatokból kétséget kizáróan megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő az 1998. december 7-én kelt levelével küldte meg kérelmező részére az ajánlati felhívást, amit kérelmező 1998. december 11-én vett kézhez. Ebből tényszerűen következik, hogy a december 22-i ajánlattételi határidőig a kötelező tizenöt nap nem állt rendelkezésre az ajánlat elkészítéséhez, így a Kbt. 72. § (2) bekezdésének megsértése is megállapítható ajánlatkérő terhére. Ezt csak súlyosbítja az az ajánlatkérői magatartás, hogy jogszabályellenesen az ajánlati felhívásban feltüntetett értékelési szempontot, nevezetesen a próbafordítás minőségét indokként felhozva 1998. december 15-ig kérte ajánlatkérő a próbafordítások benyújtását. E magatartásával már az ajánlattételi határidő előtt hét nappal teljesítésre kötelezte ajánlattevőket, tovább rövidítve az egyébként csak rendkívüli esetekben megengedett tizenöt napos ajánlattételi határidőt, amit már jogellenesen 11 napra csökkentett a fentebb írtak szerint ajánlatkérő.
A fenti indokok alapján, tényekre alapozva állapította meg a Döntőbizottság a határozata rendelkező részében írt ajánlatkérői jogsértéseket, és semmisítette meg az ajánlatkérő részvételi és ajánlati felhívását, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró – a nyertesekre vonatkozó – döntését. Erre való tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatok tartalmi összehasonlítását már mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta a Kbt. 88. § (5) bekezdésére tekintettel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. január 25.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos