KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1177)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.321/11/1998.
Tárgy: Pannonbrot Sütőipari és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Honvédség Dunántúli Kiképző Központ közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pannonbrot Sütőipari és Kereskedelmi Kft. (8400 Ajka, Bartók B. u. 81., képviseli: dr. Szabó István jogtanácsos) jogorvoslati kérelmének, melyet a Magyar Honvédség Dunántúli Kiképző Központ (8300 Tapolca, Keszthelyi út 42.) "1999. évi hús-, hentesáru-, kenyér- és pékáru-, tej- és tejtermékellátás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdést, Kbt. 52. § (1) bekezdésre tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdést, valamint a Kbt. 60. § (1) bekezdést b) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. október 21-én megjelent 42. számában nyílt közbeszerzési eljárásra tett közzé ajánlati felhívást az ajánlatkérő 1999. évi hús-, hentesáru-, kenyér- és pékáru-, tej- és tejtermékellátásának biztosítására. Az ajánlati felhívás 3. c) pontja alapján részajánlatot, a 14. pont alapján többváltozatú ajánlatot is lehetett tenni. Az ajánlatkérő dokumentációt is biztosított, mely lényegében a kötendő szállítási szerződés kondícióit tartalmazta.
Az ajánlati felhívás 11. pontja írta elő az ajánlattevők részére a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket:
– Pénzügyi, gazdasági alkalmasságot igazoló pénzintézeti nyilatkozat a számlavezető banktól.
– A Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok és igazolások.
– Referenciamunkák ismertetése a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
Az ajánlati felhívás 13. pontja tartalmazta az ajánlatok elbírálási szempontjait. Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az elbírálási szempontok fontossági sorrendje alapján, melyek a következők voltak:
– referenciák,
– ajánlati ár,
– minőség a Magyar Állami Szabványoknak megfelelően,
– pénzügyi stabilitás,
– szállítási feltételek, fizetési határidők,
– ISO nemzetközi tanúsítási rendszernek való megfelelés.
Az ajánlattételi határidőig ajánlatot tettek: Pannon Sütő Kft., Ferrosüt Kft., Pékmester Kft., Méry-Pékség Kft., Taki-Masüt Bt., CMDR Kereskedelmi és Számítástechnikai Bt., valamint kérelmező.
Az ajánlatok elbírálása 1996. december 16-án történt meg. Az ajánlatkérő nyertesként kihirdette a Pannon-Sütő Kft. ajánlatát, és a szerződést a nyertessel ugyanezen a napon megkötötte.
A törvényes határidőn belül a kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben egyrészt sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Kbt. 24. § (2) bekezdésben foglalt esélyegyenlőség alapelvét megsértette azáltal, hogy az elbírálási szempontok közül az első helyre sorolta a referenciát, ez alapján pedig az ajánlatok érdemben nem hasonlíthatók, illetve a Kbt. 34. § (3) bekezdése nem is teszi lehetővé a referencia elbírálási szempontként történő meghatározását, másrészt állítása szerint az ajánlatkérő nem az általa kiírt elbírálási szempontokra figyelemmel hozta meg a döntését, ezzel megsértette az ajánlatkérő a Kbt. 56. § (1) bekezdésben foglaltakat.
Kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant kérte elutasítani. Álláspontjuk szerint az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sértették meg, a döntésüket az ajánlati felhívásban közzétett elbírálási szempontok alapján hozták meg. A döntésüknél figyelembe vették azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy a nyertes a szállítást 1 km-es távolságból, míg a kérelmező mintegy 40 km-es távolságból biztosítja.
A téli rossz útviszonyokra tekintettel, valamint a hetente általában egy alkalommal előforduló le-, illetve pótrendelések miatt a nyertes által nyújtott szállítást biztonságosabbnak ítélték a kérelmezőnél. A kérelmező árajánlata ugyan valamivel kedvezőbb volt, de az áruellátás biztonsága az elbírálás során nagyobb hangsúlyt kapott.
Az egyéb érdekeltek közül a nyertes Pannon-Sütő Kft. a jogorvoslati kérelmet megalapozatlannak minősítette, álláspontja szerint az ajánlatkérő jogosan jelölte meg az elbírálási szempontok között első helyen a referenciát, továbbá az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Pékmester 2 Kft. észrevételében kifogásolta, hogy az eredményhirdetés napján az ajánlatkérő a pótlólag beszerzett hatósági igazolásokat nem fogadta el, továbbá a kenyér és pékáru árait nem összességében vette figyelembe az ajánlatkérő.
A Méry Pékség Kft. álláspontja szerint is az esélyegyenlőséget az ajánlatkérő nem biztosította.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A sütőipari termékekre beérkezett ajánlatok bontásáról 1998. december 1-jén kelt jegyzőkönyv tartalmazta az ajánlatot benyújtó cégek nevét és székhelyét, nem tartalmazta azonban az ajánlati árakat és a teljesítési határidőt.
Az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő a becsatolt igazolásokat már vizsgálta, két ajánlatról, a Méry-Pékség Kft. és a Taki-Masüt Bt. ajánlatáról megállapította, hogy a Kbt. 46. § (2) bekezdésében előírt igazolásokat és nyilatkozatokat az ajánlatok nem tartalmazzák, ezért a két ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette.
Az ajánlatkérő a Pannonbrot Kft., Pannon Sütő Kft., Ferrosüt Kft., Pékmester 2 Kft. és a CMDR Bt. ajánlatát érvényesnek minősítette azzal, hogy nevezett cégek 1998. december 10-ig írásban pótlólag csatolják be az APEH-igazolásokat arra vonatkozóan, hogy az milyen pénzalapok kezelésére terjed ki.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, "az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt".
Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. fent idézett rendelkezését, amikor elmulasztotta ismertetni az ajánlati árakat és a teljesítési határidőt az ajánlatok bontásakor.
Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésben foglalt esélyegyenlőség alapelvét is, az alábbiak miatt. Helyesen járt el az ajánlatkérő akkor, amikor lehetővé tette az ajánlattevők részére írásban, határidő megjelölése mellett, hogy utólag csatolják a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben előírt hatósági igazolásokat. Azonban helytelenül járt el akkor, amikor két ajánlattevőnek ezt a lehetőséget nem biztosította, ugyanis az ajánlatkérő ezzel az eljárásával nem sértheti meg az esélyegyenlőség elvét, azaz valamennyi ajánlattevővel szemben azonos módon köteles eljárni. Ha lehetővé teszi a hiánypótlást, akkor ezt minden ajánlattevő számára biztosítani kell, függetlenül attól, hogy az ajánlattevők ajánlatából számszerűleg mennyi igazolás hiányzik.
Az ajánlatkérő 1998. december 16-án jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az ajánlattevők a hiánypótlási kötelezettségüknek eleget tettek, így az ajánlatok érvényesek. Az ajánlatkérő ennek alapján – figyelemmel az ajánlati felhívásban megadott elbírálási szempontokra – az ajánlatokat elbírálta, és nyertesként kihirdette a Pannon-Sütő Kft. ajánlatát.
A Döntőbizottság érvényesség szempontjából vizsgálat tárgyává tette az ajánlatkérő által érvényesnek minősített ajánlatokat.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki az egy évnél régebben lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez hozzájárult.
Ugyanezen törvényhely (2) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolni kell írásbeli nyilatkozatát arról, hogy sem ő, sem a 44. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak az (1) bekezdés a) pontja, továbbá a c)–e), g) pont hatálya alá, valamint a hatósági igazolását arról, hogy nem esnek a b) pont hatálya alá.
E szabályok szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében is hatósági igazolást kell csatolni az ajánlathoz. Így az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló módosított 1992. évi XXCIII. törvény rendelkezik a Központi Környezetvédelmi Alapról és a Vízügyi Alapról, az 1992. évi XXX. törvény az Útalapról, az 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról és az 1991. évi IV. törvény a Munkaerő-piaci Alapról. E törvények alapján az egyes alappal az alap szerint illetékes miniszter rendelkezik.
A Vízügyi Alapot az alapító törvény 58. § (2) bekezdés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezelésébe adta. Az Útalapot az alapító törvény 3. § (4) bekezdés szerint az APEH által vezetett számlán kell kezelni. A Nemzeti Kulturális Alapot a 8/1994. (IV. 26.) MKM r. 2. § (2) bekezdés szerint a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága kezeli. A Munkaerő-piaci Alappal az alapító törvény 39/A §-a szerint a munkaügyi miniszter rendelkezik. A Központi Környezetvédelmi Alapot a 8/1997. KTM utasítás szerint a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete mellett a Központi Környezetvédelmi Alap titkársága irányítja. A Nemzeti Kulturális Alapot a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága kezeli.
Az ajánlatok érvényességének vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a nyertesként kihirdetett Pannon-Sütő Kft. ajánlata nem tartalmazta a pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozó számlavezető pénzintézet nyilatkozatát, továbbá hiányzott a Vízügyi Alap és a Munkaerő-piaci Alap igazolása.
A kérelmező ajánlata nem tartalmazta a Környezetvédelmi Alap, Nemzeti Kulturális Alap és a Vízügyi Alap igazolását. A Ferrosüt Kft. ajánlata nem tartalmazta az illetékhivatal, a Környezetvédelmi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Vízügyi Alap és a Munkaerő-piaci Alap igazolásait.
A Pékmester 2 Kft. ajánlatában csak az APEH és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazolása található meg.
A CMDR Bt. ajánlatából hiányzott a helyi adóhatóság, az illetékhivatal, a Nemzeti Kulturális Alap, a Vízügyi Alap, Útalap és a Munkaerő-piaci Alap igazolása.
Ebből következően valamennyi, ajánlatkérő által érvényesnek minősített ajánlat érvénytelen volt.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a helyileg illetékes I. fokú adóhatóság ugyan igazolja a kulturális járulék, munkaadói és munkavállalói járulék, bérgarancia és környezetvédelmi termékdíj, Útalap fizetési kötelezettségek teljesítését, azonban a Környezetvédelmi Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás visszafizetéséről a fent idézettek alapján az alapot kezelő szerv ad ki igazolást.
Az Útalap vonatkozásában az I. fokú adóhatóság, valamint a területileg illetékes Vám- és Pénzügyőr Parancsnokságok adnak ki igazolást, és a két hatóság által kiadott igazolás együttesen igazolja az Útalappal szemben fennálló tartozást, vagy a fizetési kötelezettség teljesítését.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Amennyiben az ajánlat a fenti kötelező tartalmat nem elégíti ki, az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok felbontásakor, de legkésőbb az eredményhirdetéskor megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A kizárólag érvénytelen ajánlatok esetén a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.
Az ajánlatkérő megsértette fenti rendelkezéseket, amikor az ajánlatok értékelése során nem észlelte azok érvénytelenségét, nem állapította meg az eljárás eredménytelenségét, és az ajánlatokat érdemben elbírálta.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés alapján csak érvényes és nem kizárt ajánlatok minősíthetők.
A jelen közbeszerzési eljárásban csak érvénytelen ajánlat érkezett, így a Döntőbizottság nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a megadott elbírálási szempontok alapján ki tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A jogorvoslati kérelem azon része, mely arra irányult, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg első helyen elbírálási szempontként a referenciát, megalapozatlan.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés: Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia.
Ebből következően az ajánlatkérő az elbírálás szempontjait szabadon állapíthatja meg, és maga dönthet azok fontossági sorrendjének megállapításáról is. Nem járt el tehát jogszabálysértő módon az ajánlatkérő, amikor az elbírálási szempontok között meghatározta a referenciát, és azt az első helyre sorolta.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak feltételeit a rendelkezésre álló jogorvoslati kérelem alapján nem tartotta megalapozottnak.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazta, mert megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el.
A jogsértés súlyára és a beszerzés értékére tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben megállapított bírságot szab ki, és egyben kötelezi a kérelmező költségeinek, igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. január 25.
Dr. Engler Magdolna s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
