KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1283)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.270/8/1998.
Tárgy: a DÉSZ-KER Rt. jogorvoslati kérelme Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Debreceni Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. (4030 Debrecen, Monostorpályi u. 7., képviseli: dr. Károlyi Géza ügyvéd, 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Kossuth u. 22., képviseli: dr. Patai Lajos jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) által a debreceni repülőtér lakótelepi részén 42 lakásos lakóépület felújítására kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára való tekintettel ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, melyet jelen határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000 01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni ajánlatkérő.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. szeptember 2-án tette közzé nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívását a K. É.-ben, amely szerint 42 lakásos épület felújítására kért ajánlatokat az ajánlati dokumentáció tartalma alapján. Részajánlatot nem fogadott el, azonban a dokumentációnak megfelelő alapajánlat mellett alternatív költségkímélő ajánlatot is lehetett tenni. Az ajánlatok elkészítéséhez a dokumentáció kiviteli tervet, tételes mennyiségi kiírást, továbbá műszaki tartalom "kiegészítést" tartalmazott, valamint ajánlatkérő a dokumentációban tette meg az ajánlatok elkészítéséhez a részletes előírásait is a szerződés feltételeire vonatkozóan. A dokumentáció előírása szerint az "alapajánlat" tétele kötelező, ezt a tételes mennyiségi kiírás alapján – esetleges műszaki észrevételek figyelembevételével – kellett elkészíteni. Az alternatívákat tételenként, külön lapon kellett meghatározniuk az ajánlattevőknek. Ajánlatkérő 1998. szeptember 22-én helyszíni bejárást tartott, ahol egyes műszaki kérdések tisztázása mellett előírt hat kötelezően megteendő alternatív tételt, amelyek a következők voltak:
1. külső-belső vakolatok javítása a homlokzat festésével;
2. homlokzati vakolat javítása, 4 cm vastag NIKECELL hőszigetelés készítése LB nemes vakolattal dörzsölt kivitelben;
3. homlokzati nyílászárók javítása, pászítása, sérült, karcolt, törött üvegek cseréjével, pótlásával, készre mázolva, utólagosan mart horonyba "EPDM" szig. profil elhelyezésével;
4. parkettaburkolat helyett szőnyegpadló burkolat készítése aljzat kiegyenlítésével;
5. kerámia padlóburkolatok helyett habalátétes PVC burkolat készítése aljzatkiegyenlítéssel;
6. eltérés a kazántípustól, SAUNIER DUVAL, PIPER S.
Az 1998. október 13-i határidőig kérelmező, a PROMT 23 Kft., a TRANS PARK Kft., az ÉPKER-SERVICE Bt., a MEGIKER Kft., az ÉGBÉ Kft. és az EASY-LIVING Kft. tett ajánlatot.
Az ajánlatok bontásakor ajánlatkérő ismertette az ajánlati árak mellett az alternatív tételekre tett árajánlatokat is, megvizsgálta, hogy az ajánlatok tartalmazzák-e a kötelezően előírt igazolásokat, nyilatkozatokat és más, az ajánlati felhívás által előírt részeket. Felszólította az ajánlattevőket, hogy amennyiben az ismertetés során saját ajánlatuk hiányosságát észlelik, akkor külön felszólítás nélkül pótolják a hiányzó részeket október 20-ig. Ezen lehetőséggel több ajánlattevő is élt. A MEGIKER Kft. becsatolta a pénzügyi, műszaki ütemtervet, megjelölte az általa ajánlott kazántípust, és nyilatkozott a beadott költségvetésével kapcsolatosan arról, hogy az magában foglalja a szellőzési munkák árát, illetve ingyen vállalja az ideiglenes létesítmények építését, bontását és a kerítés építését. Az ÉPKER SERVICE Bt. a pénzügyi, műszaki ütemtervet csatolta pótlólag, nyilatkozott a kazán típusáról, és megnevezte alvállalkozóját. A kérelmezőt ajánlatkérő telefonon szólította fel az ajánlatok értékelése időszakában nyilatkozatok tételére. A kérelmező által 1998. október 14-én és 15-én becsatolt nyilatkozatok az alábbiakat tartalmazták:
– alapajánlatukban a lakásbejárati ajtókat fából készítve árazták be, mert a dokumentáció és annak kiegészítése értelmezésük szerint nem tette kötelezővé a bejárati ajtóknál is műanyag szerkezet alkalmazását. Az árkülönbözet összesen (42 db ajtóra) nettó 1 661 268 Ft, amellyel a műanyag ajtók drágábbak lennének;
– alapajánlatukban az öntöttvas kádak feltüntetése ellenére lemezkádat költségeltek, mert ez utóbbit tartják lakásépítésnél szokásos megoldásnak. Öntöttvas kádakkal ez a tétel nettó 1 423 800 Ft-tal lenne drágább;
– a szellőzés kialakítására vonatkozó munkákat ajánlata az egyéb munkanemeken belül tartalmazza;
– megjelölte az alternatívaként ajánlott kazán típusát;
– ajánlatát az alapajánlati árral akkor is fenntartja, ha azt műanyag bejárati ajtókkal és öntöttvas kádakkal veszi figyelembe az ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő a többi ajánlattevőtől is befogadta az előzőekhez hasonlóan pótolt nyilatkozatokat. Döntéshozó szerve, a Közbeszerzési Bizottság 1998. október 16-án bírálta el az ajánlatokat. Ez alkalommal meghozta 6-4/ 1998. (X. 16.) Kb. sz. határozatát, amely szerint kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, a további bírálatban nem veszi figyelembe, mert alapajánlata a dokumentációtól eltérő műszaki tartalomra szólt, és későbbi nyilatkozatait a többi ajánlat ismeretében tette, tehát azokat nem lehet elfogadni. E döntésről sem ekkor, sem az eredményhirdetéskor kérelmezőt nem tájékoztatta.
Ajánlatkérő ezek után abban döntött, hogy alapvetően az alapajánlatokat értékeli, az alternatív tételek közül pedig minden ajánlattevő esetében négy azonos tételt vesz figyelembe. Eszerint a homlokzat hőszigetelésére, a homlokzati nyílászárók javítására, parketta helyett szőnyegpadló építésére és alternatív kazántípusra tett alternatívákat fogadja el. Az alternatív tételek elfogadásából eredően elvégezte a szükséges árkorrekciókat, majd a MEGIKER Kft. nyertességéről és az ÉPKER SERVICE Bt. második helyezéséről döntött. A nyertes ajánlati ár a korrekcióval 84 820 E Ft (bruttó) lett.
Az eredményhirdetésre 1998. október 22-én került sor, a vállalkozási szerződést pedig október 29-én kötötték meg a nyertessel.
Miután az eredményhirdetésen ajánlatkérő csak az első és második helyezettre vonatkozó döntéséről adott tájékoztatást, kérelmező 1998. október 26-án írásban kért indokolást ajánlatkérőtől az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatban. Ajánlatkérő az október 29-én kelt válaszában közölte, hogy kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert a kötelezően előírt műszaki tartalomra nem tett ajánlatot (ajtók, fürdőkádak), így ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban foglalt feltételeknek. Kérelmező 1998. november 6-án a Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint az ajtókra és ablakokra az ajánlatkérő által biztosított észrevételezési jogkörében jogosan tett a tervdokumentációtól eltérően ajánlatot, így ajánlata érvényes. Érvényes ajánlatát pedig el kellett volna bírálnia az ajánlatkérőnek. Amennyiben a bírálatra sor kerül, a legkedvezőbb ajánlattevőnek saját ajánlatát kellett volna tekinteni, így ajánlatkérő nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Sérelmezte az elbírálás módját is, álláspontja szerint ajánlatkérőnek nem volt joga az alternatív árajánlatok közül tetszőlegesen kiemelni a számára kedvező tételeket és azzal korrigálni az ajánlatban vállalt fix árakat. A Kbt. 26. § (2) bekezdését megsértve hagyta figyelmen kívül ajánlatkérő a fix árakat.
Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, kötelezze ajánlatkérőt arra, hogy ajánlatát bírálja el, ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését. Amennyiben a szerződést megkötötték már, úgy kéri ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségek megfizetésére. Kérelmező 1998. november 27-én tartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy kéri a jogsértés megállapítását a dokumentáció pontatlan – ajánlat adására alkalmatlan – tartalma, az alternatívákra vonatkozó jogszabálysértő előírása, az elbírálási szempont törvénybe ütköző meghatározása miatt. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság hasonlítsa össze az ajánlatokat az elbírálás előírt szempontjai szerint és állapítsa meg, hogy kérelmező tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Kbt. rendelkezései lehetővé teszik, hogy ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban együttesen határozza meg a feltételeit, továbbá a műszaki specifikációt. Csak azokat az ajánlatokat bírálta el, amelyek a felhívás és a dokumentáció feltételeinek megfeleltek, azaz érvényesek voltak. Kérelmező ajánlata a műanyag bejárati ajtókra és öntöttvas fürdőkádakra vonatkozóan nem felelt meg a dokumentációban előírtaknak, ezért érvénytelen volt. Kérelmező előbbiekkel kapcsolatos, az ajánlatok értékelési időszakában tett nyilatkozatait azért nem vette figyelembe, mert abban az ajánlatban megadott műszaki tartalmat érintő módosítás szerepelt. Az általa pótlásként befogadott egyéb ajánlattevői nyilatkozatok nem érintették a benyújtott ajánlatok lényeges tartalmát, ezért vehette ezen nyilatkozatokat figyelembe az elbírálásnál. Álláspontja szerint a felhívás és a dokumentáció előírásai egyértelműek voltak. Alapajánlatot kellett tenni a tételes költségvetési kiírásra, és ennek ára lett az elfogadott alternatívákkal korrigálva az a vállalási (fix) ár, amely – mint második értékelési szempont – az ajánlatok összehasonlításában szerepelt. Miután a kötelező alternatív tételekre minden ajánlattevő tett árajánlatot, a tényleges ajánlati ár azonos műszaki tartalomra vonatkozott. Tény, hogy néhány módosító tétel egyes ajánlattevőknél többletköltséget, másoknál költségcsökkenést okozott, ennek oka azonban az azonos műszaki tartalomra tekintettel az egyedileg alkalmazott árképzési technika lehetett. A kérelmet a felhívás és a dokumentáció tartalmára vonatkozó részeiben elkésettség, egyebekben alaptalanság miatt kérte elutasítani.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos.
Az iratokból megállapíthatóan az ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor felhívta az ajánlattevőket, hogy saját ajánlataik hiányosságait észlelve pótolják azokat. A rendelkezésre álló írásos nyilatkozatból nem lehet megállapítani, hogy tartalmilag az ajánlatkérő a hiánypótlás alatt csak a 4. sz. KT Ajánlásban foglaltakat értette-e, avagy a szerződéses nyilatkozatokat is. Több ajánlattevő, köztük a nyertes is, önmaga minősítette ajánlatát hiányosnak, és tett utólag a szerződés tartalmára, a teljesítésre – pénzügyi, műszaki ütemterv stb. formájában – kiegészítő nyilatkozatot. Ezeket a módosító nyilatkozatokat ajánlatkérő kivétel nélkül befogadta. Kérelmező saját ajánlatát a felhívásnak és a dokumentációnak megfelelőnek tekintve, kiegészítő nyilatkozatot önként nem tett, erre ajánlatkérő hívta fel. Később arra hivatkozva, hogy az utólag tett nyilatkozat a kötelezően előírt műszaki tartalomra vonatkozik, azt nem fogadta be, és az ajánlatot, mint a dokumentációnak meg nem felelőt, érvénytelennek nyilvánította.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az elbírálás szempontjait, illetve a részletes szerződéses feltételeket, amely feltételekhez kötve van, ajánlattevő kötöttsége pedig saját ajánlata tekintetében áll fenn. A Kbt. 50. § (1) bekezdése értelmében az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártával veszi kezdetét. Az ajánlatokat módosítani kizárólag eddig az időpontig lehet, ezt követően pedig a Kbt. 49. §-a értelmében még az ajánlattevő hozzájárulásával sem.
Ezen rendelkezések alapján az ajánlattevők a felbontást követően nem tehettek volna sem felhívásra, sem anélkül olyan ajánlati nyilatkozatokat, amellyel ajánlataikat a dokumentáció feltételeinek megfelelővé teszik. Az ajánlatkérő ilyen hiányok pótlására ajánlattevőket fel nem hívhatja, a felhívás nélkül tett nyilatkozatokat be nem fogadhatja, hanem az ajánlatokat a felbontáskori állapotnak megfelelő tartalommal köteles elbírálni.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az érvénytelen ajánlat pedig az 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Ha valamennyi ajánlat érvénytelen, akkor az eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontja alapján eredménytelen. A Kbt. 59. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
E rendelkezések alapján az eljárás nyertese csak az lehet, akinek ajánlata a) érvényes; b) az elbírálási szempontok szerint a legelőnyösebb.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező kérelme megalapozott abban a részében, amelyben azt sérelmezi, hogy az ajánlatkérő nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Megalapozatlan ugyanakkor abban a részében, amelyben ajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmezi.
Az ajánlati dokumentáció II. fejezetében és a kiegészítő műszaki leírásban az ajánlatkérő előírta, hogy az alternatív ajánlattétel lehetősége mellett a kiadott dokumentációnak megfelelő alapajánlat tételére minden ajánlattevő köteles. Ugyanitt előírta azt is többek között, hogy az ajánlathoz szerződéstervezetet kell csatolni, amelynek szerves részét kell képezze a pénzügyi megvalósítási ütemterv.
Kérelmező azt maga sem vitatta, hogy az általa beadott ún. alapajánlat a bejárati ajtók és a fürdőkádak vonatkozásában nem a tételes mennyiségi kiírás előírásainak megfelelően készült. Állításával ellentétben azonban az észrevételezési jogkör nem arra adott lehetőséget, hogy a mennyiségi kiírástól ilyen formában eltérjen, hanem arra, hogy a kiírásból hiányzó, de a tervdokumentációból megállapítható műszaki tartalommal az ajánlatot kiegészítse. Az alternatív ajánlat elkészítésére vonatkozó ajánlatkérői előírások e tekintetben teljes mértékben egyértelműek voltak. Ugyancsak egyértelmű volt – erre ajánlatkérő formanyomtatványt is kiadott – az is, hogy az ajánlattevőknek pénzügyi és megvalósítási ütemtervet kellett a szerződéstervezet részeként benyújtani. Az előzőekben írtak szerint kérelmező, az utóbbiak szerint pedig a nyertes ajánlattevő ajánlata sem felelt meg a feltételeknek az ajánlatok beadásának időpontjában. A nyertes ajánlattevőnek a későbbiek során ajánlatkérő lehetővé tette, hogy az ajánlatát érvényessé tegye, ily módon esetlegesen a kérelmezőétől kedvezőtlenebb feltételekkel a versenyt megnyerje.
A Döntőbizottság elutasította a jogorvoslati kérelmet a felhívás és a dokumentáció műszaki tartalmára, a fix vállalási ár megállapítására (megítélésére) vonatkozó kérelmezői álláspontot annak elkésettség miatti előterjesztésére tekintettel.
A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy kérelmezőnek lehetősége lett volna az ajánlattétel időszakában a dokumentáció műszaki tartalmával kapcsolatosan felvilágosítást kérni, és esetlegesen módosítási indítványaival ajánlatkérőhöz fordulnia. Mivel ezt nem tette meg, hanem az 1998. november 27-én megtartott tárgyaláson írásban benyújtott jogorvoslati kérelem kiegészítésében sérelmezte azt, a Döntőbizottság álláspontja szerint – figyelemmel a Kbt. 79. § (5) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidőre – a kérelem e vonatkozásában annak előterjesztési időpontja miatt elkésett.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és g) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
Ideiglenes intézkedés elrendelésére nem került sor, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. január 5.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
