KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1284)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.312/14/1998.
Tárgy: a Summitomo Corporation Budapest Office jogorvoslati kérelme az Országos Vérellátó Szolgálat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Summitomo Corporation Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet (1052 Budapest, Váci u. 19–21., képviseli: dr. Gayer Gyula ügyvéd, Gayer és Társai Ügyvédi Iroda, 1136 Budapest, Balzac u. 37., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet az Országos Vérellátó Szolgálat (1113 Budapest, Karolina út 19–21., a továbbiakban: ajánlatkérő) zárt műanyag vérvételi zsákrendszer tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és a 40. § (1) bekezdését. Felhívja az ajánlatkérőt, hogy a harmadik elbírálási szempont körébe kizárólag azokat a követelményeket értékelje, amelyeket a dokumentáció műszaki leírásában meghatározott. Az ajánlati felhívás 8. pontjának második mondatában a "legalább" kikötést megsemmisíti. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. december 2-án megjelent 48. számában nyílt eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé. A felhívás szerint a beszerzés tárgya a 3. a) pontban részletezett mennyiségű, különböző összetett, zárt műanyag vérvételi zsákrendszer. Ezek: 1. Négyrészes CPD-s zsák, 460 000 db; 2. Négyrészes CPDA-s zsák, 3 000 db; 3. Egy- és kétrészes CPDA-s zsák, 6 000 db; 4. ACD-s kézi plazmaferezis zsák, 13 000 db; 5. Mélyfagyasztózsák, 2 000 db. Előírásra került, hogy az ajánlattevő a beszerzés egyes részeire is tehet ajánlatot az egyes részteljesítések vonatkozásában. Az 1. részteljesítésben az ellátás biztonsága érdekében érvényes ajánlatot azonban kizárólag két különböző gyártó termékének 50-50% arányban történő együttes megajánlásával lehetett tenni. A teljesítés határidejét 2000. március 31-ig folyamatosan történő szállításban, az ajánlatkérő igénye szerinti ütemezéssel jelölték meg. Az egyszeri megrendelések mennyisége azonban az előírás szerint nem lehet nagyobb, mint a teljes mennyiség 1/4 része. Az egyes megrendelések szállítási határidejét a megrendelés kézhezvételét követő 20 napon belül jelölték meg. A felhívás 8. pontjában az ajánlatkérő az ajánlat benyújtását 5 M Ft ajánlati biztosítékhoz kötötte, mely rendelkezésre bocsátásának módját bankgarancia formájában jelölte meg. Ezen túlmenően előírta a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés feltételeként, hogy legalább a szerződéses érték 2%-ával megegyező teljesítési garanciát bocsásson rendelkezésre az eredményhirdetést követő 5 napon belül.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában kerültek meghatározásra az elbírálási szempontok a következők szerint: 1. ajánlati ár; 2. a zsákrendszerre vonatkozó ORKI minősítő határozat; 3. az alapkövetelményeket meghaladó műszaki és orvosszakmai tartalom; 4. szállítási határidő; 5. szállítási készség sürgős megrendelés esetén; 6. állandó raktárkészlet nagysága; 7. teljesítési garancia mértéke; 8. referenciák; 9. fizetési határidő. Az ajánlatkérő a részletes szerződési feltételek meghatározásához dokumentációt is készített. Az egyes elbírálási szempontok részletesebb tartalmát a dokumentáció rögzítette. A második elbírálási szempont tekintetében úgy rendelkezett, hogy az ORKI tanúsítványt kizárólag abban az esetben veszi figyelembe, ha a meglévő tanúsítvány érvényessége a szerződés teljes időtartamára szól, illetve ha az érvényességi idő ennél rövidebb, akkor az ajánlatnak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, hogy az ORKI-engedélyt saját költségén meghosszabbítja. Ezen túlmenően a sürgősségi szállítási készség, az állandó raktárkészlet, a referencia, a teljesítési garancia mértéke, illetőleg a fizetési határidő részletezését tartalmazza a dokumentáció. Az alapkövetelményeket meghaladó műszaki és orvos-szakmai tartalom részletes kifejtése a dokumentációban nem történt meg. Műszaki leírás formájában a dokumentáció megadta egyrészről a minden részteljesítésre vonatkozó általános követelményeket, másrészről az egyes részteljesítésekre vonatkozó speciális követelményeket.
Kérelmező 1998. december 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte a szerződés teljesítését biztosító garancia mértékét. Állítása szerint ezek mértéke az esélyegyenlőséget sértő módon került meghatározásra. Sérelmezte továbbá a bírálati szempontok meghatározását, nevezetesen azt, hogy az egyes bírálati szempontok körében ajánlatkérő nem jelölte meg, mit és milyen súllyal fog értékelni. Állítása szerint az ajánlatkérő ennek következtében széles körű játékteret kíván engedni magának az értékelés során. Sérelmezte továbbá a dokumentációnak a beszerzés mennyiségére, a szállítási határidőre, az elbírálási határidőre, illetőleg az ajánlati kötöttségére vonatkozó rendelkezéseit. Állítása szerint a beszerzés mennyiségét konkrétan, eltérést meg nem engedően kell meghatározni a Kbt. szerint. A teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezés az esélyegyenlőséget sérti, miután a legtöbb gyártó cég Európán kívüli országban van, a nagy távolság miatt lehetetlen teljesíteniük a 20 napban megjelölt teljesítési határidőt. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra.
Ajánlatkérő a kérelemre tett írásos, illetve a tárgyaláson előadott nyilatkozatában a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Állítása szerint az általános üzleti gyakorlatban a teljesítés értékének 2%-a nem kirívóan magas, a vérellátás biztonsága megköveteli, hogy megfelelő garanciát kapjon az ajánlatkérő arra, hogy a megkötött szerződés hibátlanul teljesítésre kerüljön. A kérelmező sem jelölte meg, hogy a Kbt. mely szakaszába ütközik a mennyiségnek oly módon történő meghatározása, hogy ±20%-os tűrést enged a mennyiség vonatkozásában. Ez egyébként a Kbt.-t nem sérti. A szállítási határidő nem lehet diszkriminatív, hiszen valamennyi ajánlattevőre ugyanolyan szabályok vonatkoznak. Az ajánlatkérőnek egyébként nem mindenki számára teljesíthető ajánlati felhívást kell közzétennie, hanem olyan ajánlati felhívást, amely igazodik az ajánlatkérői igényekhez. A műszaki leírás vonatkozásában jogsértés szintén nem történt, az ajánlatkérői igények meghatározása a Kbt. rendelkezéseinek megfelelnek. Az ajánlati kötöttséget nem határozták meg eltérően, az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésében már a törvényes lehetőséget is beépítve 90 napban határozta meg a minimális időpontot.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek részben az alábbiak szerint helyt ad.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást – különösen műszaki és minőségi követelmények – adni. E rendelkezés azt is meghatározza, hogy milyen szabályok figyelembevételével kell a beszerzés tárgyával kapcsolatos követelményeket meghatározni. A Kbt. egyes tételes rendelkezésének keretet adó alapelvi szintű 24. §-a pedig kimondja, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell a közbeszerzési eljárás menetében az esélyegyelőséget és a verseny tisztaságát az ajánlattevők számára. A hivatkozott két rendelkezésből következik, hogy az ajánlatkérő az esélyegyenlőség biztosítása által emelt korlátok között szabadon határozhatja meg a beszerzés tárgyával kapcsolatos valamennyi igényét, hiszen ő tudja, hogy pontosan milyen szolgáltatásra, illetve termékre van szüksége. A hivatkozott rendelkezésekből következik az is, hogy valamennyi ajánlatot tevő számára biztosítani kell, hogy az ajánlat tárgyával kapcsolatos valamennyi ajánlatkérői igényt megismerhessen. Az ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezetében meghatározta elvárásait, igényeit a beszerzés tárgyával kapcsolatban. Ennek során nem rendelkezett arról, illetve nem határozta meg annak tartalmát, hogy a harmadik bírálati szempontként meghatározott "alapkövetelményeket meghaladó műszaki és orvosszakmai tartalom" alatt mit ért. Ennek tartalmát ajánlatkérő a tárgyaláson sem tudta meghatározni, később tett írásos nyilatkozata szerint ez nem más, mint a "a dokumentációban rögzítetteket meghaladó – az ajánlatkérő számára csak a konkrét ajánlatok vizsgálatakor és összehasonlításakor megismerhető – paraméterek és megoldások". A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentációban nem közölte, hogy orvosszakmai igénye szerint pontosan milyen jellemző adottságokkal rendelkező – az alapkövetelményeket meghaladó műszaki tartalom szerinti – termékekre tart igényt.
Minderre tekintettel a Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy bírálata során a harmadik elbírálási szempont körében kizárólag azokat a paramétereket, követelményeket értékelheti, amelyeket a dokumentációjának műszaki leírás részében rögzített. Ennek ellenére a Döntőbizottság azért nem a bírálati szempont megsemmisítése mellett döntött, mert a dokumentáció bizonyos esetekben a "legalább" szóval a minimum alapkövetelményt határozta meg, ebben az esetben ugyanakkor nyilvánvalóan értékelhető a minimum követelménytől jobb követelmény.
Az ajánlati felhívás 8. pontjában az ajánlatkérő a teljes szerződéses érték legalább 2%-ával megegyező teljesítési garancia rendelkezésre bocsátását írta elő. A 2% megajánlása tehát kötelező volt az ajánlati felhívás szerint, az elbírálási szempontok között elhelyezett hetedik bírálati szempont – a teljesítési garancia mértéke – következtében ennek összege a nyertes esetében lényegesen magasabb is lehet. Ajánlatkérő a teljesítési garanciát az óvadékkal azonosította. A Ptk. 270. § (1) bekezdése szerint, ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti.
Az óvadék rendeltetése tehát az, hogy a kötelezett szerződésszegése esetére a jogosult számára fedezetet, kielégítési alapot nyújtson. Az óvadék tehát a jogosult biztonságát fokozza esetleges károsodása elkerülése érdekében. Az óvadék összegének meghatározása a Döntőbizottság álláspontja szerint attól függ, hogy a jogosult milyen mértékben látja károsodásának veszélyét és annak nagyságát. Az ajánlati felhívás 8. pontjában megállapíthatóan a szerződéses érték 2%-át elégségesnek tartja biztosítékként. Az e fölötti rész, amelyet az ajánlattevők azért ajánlanak meg, hogy ajánlataikat kedvezőbbé tegyék, már nem az óvadék rendeltetése szerinti célt szolgálja. A Döntőbizottság álláspontja szerint a szükséges mértéket meghaladó óvadék kedvezőbb elbírálásának kilátásba helyezése sérti az esélyegyenlőséget, miután a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő kisvállalkozások esélyei a szerződés elnyerése tekintetében csökkenek.
A Döntőbizottság minderre tekintettel az ajánlati felhívás 8. pontjában a "legalább" szót megsemmisíti, amely következtében az ajánlattevők mindegyike a 2%-nak megfelelő teljesítési garancia nyújtására lesz köteles. Ennek folyományaként a teljesítési garancia mértékét mint bírálati szempontot, a Döntőbizottság szintén megsemmisíti.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ORKI-engedély pontozásával kapcsolatos ajánlatkérői előírásokat is. A dokumentációból megállapíthatóan az ORKI-engedély részben érvényességi követelmény, részben bírálati szempont. Érvényességi követelmény abban a tekintetben, hogy az ajánlatadás időszakában a terméknek ORKI-engedéllyel kell rendelkeznie. Ha ez nincs, az ajánlat érvénytelen. Nem válik ugyanakkor az ajánlat érvénytelenné a dokumentáció 13. oldalán található táblázat tizenharmadik rovata szerint sem – bár a 10. oldal A pontja ennek némileg ellentmond –, ha a termékre vonatkozó ORKI-engedély érvényessége a teljesítés teljes időszakára nem terjed ki. Erre az esetre nyilatkozatot kötelezően tenni nem kell.
Minderre tekintettel a Döntőbizottság nem tekinti jogsértőnek azt, ha az ajánlatkérő magasabb pontszámmal értékeli azt az ajánlatot, amelyben vállalják, hogy az ORKI-engedélyt saját költségükre meg fogják hosszabbítani, vagy az ORKI-engedély a teljesítés teljes időszakára érvényes.
Alaptalan a jogorvoslati kérelem azon része, amelyben a beszerzés mennyisége, illetve a szállítási határidő, az elbírálási határidő meghatározásának jogszerűségét, az ajánlati kötöttség ajánlati felhívásban és dokumentációban történő ellentmondó meghatározását sérelmezte.
Figyelemmel arra, hogy a szerződés teljesítése hosszabb időre és jelentős mennyiségre szól, a beszerzés mennyiségének meghatározását a Döntőbizottság nem tartja ellentétesnek a Kbt. 33. § (1) bekezdésével és a 2. sz. melléklettel.
Az elbírálási határidőt az ajánlati felhívás 15.7. pontjában meghatározza a Kbt. 55. § (1) bekezdésének megfelelően. E rendelkezés szerint sem kell az ajánlati felhívásban a bírálat napját konkrétan megjelölni.
A szállítási határidőnek az egyedi megrendelésektől számított 20 napban történő meghatározása ugyancsak nem jogsértő. Az ajánlatkérő a szállítási határidőt nyilvánvalóan aszerint fogja meghatározni, hogy a termékre milyen időpontokban van szüksége feladatai ellátása során, nem pedig aszerint, hogy a terméket a tengeren túlról szállítják-e avagy sem.
Az ajánlati kötöttséggel kapcsolatban megállapítható, hogy a kérelmező által kifogásolt felhívási elemek az ajánlati felhívás 12. pontja, amely a tényleges ajánlati kötöttség időtartamát határozza meg, illetőleg a dokumentáció 28. oldalának lábjegyzete, amely a bankgarancia időtartamára vonatkozik. Az ajánlati kötöttséget a Kbt. 50. §-a az elbírálástól számított 30 napban határozza meg, az ajánlatkérő is ilyen értelmű rendelkezést írt az ajánlati felhívás 12. pontjában.
Ennek a rendelkezésnek csak annyi kapcsolata van a dokumentáció lábjegyzetével, hogy az ajánlatkérő kiszámította, hogy napokban mennyi lehet az ajánlati kötöttség az elbírálási határidő esetleges meghosszabbítása szerinti végső időpontja. Az így kiszámított határnapokban határozta meg a bankgarancia nyújtásának határidejét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlati kötöttség meghatározása jogszerűtlen volna.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének b) pontja alapján biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazta. Nem adott helyt azon kérelmezői indítványnak a Döntőbizottság, hogy semmisítse meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció egészét. Az elkövetett jogsértések ugyanis helyrehozhatók voltak más szankciók alkalmazása mellett is, így a teljes eljárás megsemmisítését semmi nem indokolja.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. január 26.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
