KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1286)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.298/11/1998.
Tárgy: az Integrál Tervező és Beruházási Gmk. jogorvoslati kérelme a Debreceni Agrártudományi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Integrál Tervező és Beruházási Gmk. (5540 Szarvas, Árpád u. 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (5540 Szarvas, Szabadság út 1–3 ., a továbbiakban: ajánlatkérő) – a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott szervezet a Thermál-Ber Tervező és Lebonyolító Kft. (5600 Békéscsaba, dr. Becsey Oszkár u. 10–12., a továbbiakban: megbízott) – Szarvas, Szabadság út 1–3 . szám alatt a meglévő üzemi konyha-étterem átalakítása könyvtárrá tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 40. számában 1998. október 7-én nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé. A közbeszerzési eljárás lebonyolításával a Thermál-Ber. Tervező és Lebonyolító Kft.-t bízta meg. A beszerzés tárgya a Szarvas, Szabadság út 1–3. sz. alatt meglévő üzemi konyha-étterem átalakítása könyvtárrá, mintegy 900 m2 területen a dokumentáció előírásai szerint.
A megbízott terve volt a dokumentáció, amely az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet előírásainak annyiban nem felelt meg, hogy nem tartalmazott tételes mennyiségi kimutatást – kivéve a villanyszerelési munkálatok –, továbbá nem tartalmazta a jogerős hatósági építési engedélyokiratot sem. E hiányokat az ajánlattevők nem sérelmezték. A felhívás szerint részajánlatot nem, de többváltozatú ajánlatot lehetett tenni a közbeszerzési eljárásban.
Ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat adását megengedte, nem kötötte feltételhez, nem határozta meg azt sem, hogy milyen tekintetben lehet a tervekben előírt műszaki tartalomtól eltérni az alternatív ajánlatokban.
Előírás – érvényességi feltétel – volt a tételes költségvetés, szerződéstervezet, megvalósulási és pénzügyi ütemterv becsatolása, kötbér vállalása és egyes konkrét szerződési feltételek (részszámla összege, fizetési határidő, jótállási kötelezettség) elfogadása.
Az ajánlatok elbírálásának szempontjai a következők voltak:
– ajánlati ár,
– műszaki, szakmai alkalmasság, megbízhatóság,
– határidő, fizetési feltételek,
– szavatossági és jótállási feltételek.
A dokumentáció előírásai szerint e szempontok fontossági sorrendjét 75-15-5-5 százalékban határozta meg ajánlatkérő.
Az ajánlatok bontása 1998. november 17-én volt, és az alábbi ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: kérelmező, Kronborg-Épterv Kft., Strang Rt., Politherm Plusz Kft.
A Kronborg Kft. és a Politherm Kft. alap- és alternatív ajánlatot is adott, míg a további ajánlattevőknek egy ajánlatuk volt.
A megbízott 1998. november 20–23-án írásos értékelést készített az ajánlatokról. Eszerint az alapajánlatok többsége műszakilag részben hiányos, részben a terv tartalmától eltérő volt, kivéve a nyertes Politherm Plusz Kft. ajánlatát, amely műszaki tartalomban teljes-körűséget vállalt.
Az alternatív ajánlatban javasolt műszaki megoldások a Kronborg Kft. esetében nem voltak elfogadhatók ajánlatkérő számára, míg a nyertes alternatív ajánlatát megfelelőnek ítélte meg.
Ajánlatkérő döntését a támogatást nyújtó FEFA Iroda egyetértésével hozta meg, és az eredményhirdetésre 1998. december 2-án került sor. Az eredményhirdetésről felvett jegyzőkönyvet a nyertes is aláírta.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a vállalkozási szerződés megkötésére az 1998. december 9-én megtartott tárgyalás időpontjáig még nem került sor.
Kérelmező 1998. december 7-én benyújtott jogorvoslati kérelmében ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását, ajánlatkérő eljárását lezáró döntése megsemmisítését és ajánlatkérő költségekben történő marasztalását kérte a Döntőbizottságtól.
Előadta, hogy a dokumentáció tartalmazott előírást arról, hogy ajánlatkérőnek max. 35 M Ft áll rendelkezésre a közbeszerzési eljárás lefolytatására. Érvényesen csak ezen összeg alatti árra lehetett ajánlatot tenni. Mivel a nyertes ajánlattevő Politherm Plusz Kft. ajánlata ezen összeg feletti volt, így ajánlata érvénytelennek tekintendő.
Álláspontja szerint a szerződés a Kbt. 62. § szerint érvényesen nem jött létre az eredményhirdetéskor, mert az erről szóló döntést a nyertes képviselője írásban nem vette át. Ajánlata mind árban, mint tartalmi és formai szempontból megfelelt a felhívás és a dokumentáció feltételeinek. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban észrevételt nem tett.
A megbízott érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság címén történő elutasítását kérte. Előadta, hogy tervezési és megbízási szerződés alapján bonyolította le a közbeszerzési eljárást. Még a tervezési munkák idején, 1998. május 13-i egyeztetésen hangzott el a 30 M Ft+áfa összegre történő utalás.
A közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő feltételként nem határozta meg sem a felhívásban, sem a dokumentációban ezen összeg körüli ajánlattétel kötelezettségét ajánlattevőknek. A felhívásra és az ahhoz csatolt dokumentációra kellett ajánlatot adni, a vállalási ár értékelési szempont – és nem feltétel – volt az ajánlatok értékelésekor. Kérelmező nem tett a dokumentációnak megfelelő alapajánlatot, hanem 30 M Ft+áfa összegben megvalósítható alternatívára dolgozta ki ajánlatát. Ebben egyes – a tervdokumentációban szereplő – szerkezeteket elhagyott (pld. tűzcsap, álmennyezet, homlokzati árnyékoló stb.), illetve alacsonyabb műszaki tartalmú megoldást ajánlott a dokumentáció követelményéhez képest. Az alacsonyabb műszaki tartalom és a hiányos ajánlati tartalom tekintetében nyilvánította érvénytelennek ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát.
Az egyéb érdekeltek részéről a Politherm Plusz Kft. képviselője szerint a szerződés érvényesen létrejött az ajánlatkérővel, mivel az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet átvette a megbízótól. Ajánlata teljes körű műszaki tartalma miatt biztosítja a terv szerinti kivitelezést.
A Kronborg-Épterv Kft. nyilatkozatában ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével egyetértett.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak miatt.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § szabályozza, hogy a nyílt eljárási formájú közbeszerzési eljárást milyen együttes feltételek fennállása esetén indíthatja a beszerezni kívánó szervezet. A törvényhely (1) bekezdése meghatározza, hogy az eljárás megindulása az ajánlati felhívás vagy az előminősítési részvételi jelentkezés hirdetmény útján a K. É.-ben történő megjelenéssel értendő. A törvényhely (2) bekezdése további feltételeket támaszt az ajánlatkérővel szemben, vagyis a hirdetményt akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szükséges hatósági engedélyekkel, melyek a szerződés megkötéséhez szükségesek, továbbá minden anyagi fedezettel, amelyek a szerződés teljesítésének biztosítását szolgálják, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
A Kbt. ezen szabálya lehetőséget ad az ajánlatkérő számára, hogy legvégső időpontban – a szerződés teljesítésének időpontjában – olyan biztosítékkal rendelkezzen, amely őt a szerződés teljesítésére alkalmassá teszi.
A dokumentációban valóban volt egy emlékeztető, amely még a közbeszerzési eljárást megelőzően, a tervezési munkák idején tartott tárgyalásról szólt, és ebben említés történik a létesítmény anyagi fedezetének várható értékéről: 30 M Ft+áfa összegről. A Döntőbizottság hangsúlyozottan kiemeli, hogy ez az emlékeztető csak tájékoztató jellegű információt jelentett és jelenthetett a tervdokumentációt előkészítő cégnek. Ebből az emlékeztetőből nem lehet levonni azt a következtetést és tényt, hogy ajánlatkérő a tényleges eljárás indulásakor a szerződés teljesítése céljára ilyen összegű anyagi fedezettel fog rendelkezni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az iratokból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban 30 M Ft+áfa összegben kívánta maximálni az ajánlatok vállalási árait.
Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció erre való utalást nem közölt, ilyen feltételt nem írt elő követelményként. Mivel a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőknek (kérelmezőnek) ajánlatukat az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmi és formai követelményeinek megfelelően kell elkészíteni, a fenti okfejtésből adódóan kérelmező saját maga által előidézett tévedésben volt, amikor ajánlata elkészítésekor a vállalási ár tekintetében görcsösen ragaszkodott a 30 M Ft+áfa összeg körüli ajánlatához. Kérelmezőnek lehetősége lett volna a Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint a tisztázó kérdéseket ajánlatkérőhöz intéznie, és ezáltal kiküszöbölhető lett volna a téves értelmezés. Kérelmező – saját maga által is elismerten – az ily módon értelmezett vállalási áron belül készítette el ajánlatát, amely ténylegesen a dokumentációban meghatározott műszaki tartalomra tekintettel alternatív ajánlat.
Egyébként a Döntőbizottság a többi ajánlattevő ajánlatának megvizsgálásakor nem tapasztalt a kérelmezőhöz hasonló anyagi fedezetre vonatkozó értelmezést. A Döntőbizottság kérelmezőnek az anyagi fedezet körében kifejtett véleményét alaptalannak ítélte meg.
A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező ajánlatát abból a szempontból, hogy az műszaki tartalmában megfelel-e a kiviteli tervdokumentációban előírt követelménynek, és ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntése megalapozott-e.
Kérelmező a dokumentációban előírt műszaki tartalmat több esetben megváltoztatta. Ezen körben:
– a dokumentációban 698,9 m álmennyezet szerepelt, az ajánlatban nincs álmennyezet,
– a tervekben meghatározott árnyékoló szerkezetekre nem tett ajánlatot,
– a tervi konszignáció szerinti műanyag ajtók és ablakok helyett fa nyílászárókat ajánlott,
– az épületgépészeti tervben előírt szellőzésszerelési munkákat ajánlata nem tartalmazza, a szellőzéssel kapcsolatos villanyszerelési munkákra sem tett ajánlatot,
– a gépészeti műszaki leírás és terv szerinti gázszerelési munkákat nem vállalta.
A Döntőbizottság nevesítve csak példálózó jelleggel sorolta fel azon jelentős eltéréseket és hiányokat, amelyek kérelmező ajánlatának érvénytelenségét bizonyítják.
Az ajánlatot alternatív ajánlatként kellett értékelnie az ajánlatkérőnek, de a dokumentációban meghatározott műszaki tartalomtól alapvetően eltérő változatot nem volt köteles elfogadni, illetve ugyanezen okból az ajánlatot – mint ahogy a Kronborg Kft. alternatív ajánlata esetén is tette – jogszerűen nyilvánította érvénytelennek.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy kérelmező ajánlata műszaki tartalmában nem felelt meg a Kbt. 43. § (1) bekezdés első mondatában előírt törvényi követelménynek, mely szerint "az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie."
A közbeszerzési eljárás során a szerződés létrejöttének körülményeit a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése szabályozza. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15. pontjában a 62. § (1) bekezdése szerinti esetet határozta meg.
Az (1) bekezdés szerint a szerződés két módon jöhet létre attól függően, hogy a nyertessé nyilvánított ajánlattevő igazolt képviselője jelen van-e a nyilvános eredményhirdetésen, vagy sem. Jelen közbeszerzési eljárásban az iratok tanúsága szerint (jegyzőkönyv, jelenléti ív) a nyertes ajánlattevő képviselője jelen volt a nyilvános eredményhirdetésen, a döntésről készült jegyzőkönyvet aláírásával ellátta, és nyilatkozata szerint átvette.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés létrejöttének itt vázolt módja nem sérti a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapított előírt követelményt, vagyis a szerződés létrejött a döntés kihirdetésével és az írásba foglalt döntés átadásával.
A Döntőbizottság kérelmező e körben tett megállapítását tehát alaptalannak tartja.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet mint alaptalant elutasította.
Ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság nem hozott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Eljárási költséget a Döntőbizottság nem állapított meg, mivel a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint csak a jogsértőt lehet kötelezni az eljárási díj és költségek viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. január 8.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos
