KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1287)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.8./7/1999.
Ügyintéző: dr. Monory Bulcs
Telefon: 375-5819
Fax: 355-50-82
Tárgy: Betonút Rt. jogorvoslati kérelme Polgár Város Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Polgár Város Önkormányzata (4090 Polgár, Barankovics tér 5., továbbiakban: ajánlatkérő) "Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos települések szennyvízcsatornázása kiviteli terveinek készítése, építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 42. § (1) bekezdésében írtakat. Ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontjában foglaltakra figyelemmel a (4) bekezdés alapján 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint pénzbírságot szab ki ajánlatkérővel szemben.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő (továbbiakban K. É.) 1998. évi október 14-én megjelent 41. száma 6661–6662. oldalain tette közzé a rendelkező részben foglalt közbeszerzési eljárásban az előminősítési eljárásra vonatkozó részvételi felhívását. A felhívás 2. b) pontja értelmében a Kbt. 26. § (3) bekezdése alkalmazásával folytatja le az előminősítési eljárást. A 3. pontban részletesen meghatározta a közbeszerzési eljárás tárgyát, az elvégzendő feladatokat. Az 5. pont értelmében ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A 8. pont szerint az alkalmasnak ítélt ajánlattevőktől 1 M Ft ajánlati biztosíték befizetését kívánta meg.
A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására alábbiak szerint kérte adatok és tények közlését:
– az előző háromévi, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó építési beruházások ismertetése: referenciaigazolással, megrendelő neve, telefonszáma, megvalósulási helye, bekerülési költsége millió forintban, megvalósulás ideje,
– cégbemutatás (cég tehermentes vagyona, főbb pénzügyi és gazdasági adatok),
– 30 napnál nem régebbi cégbírósági kivonat csatolása,
– előző évi mérleg csatolása,
– a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjaira vonatkozólag nyilatkozatok a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott módon,
– hatósági igazolások a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozólag, a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott módon,
– számlavezető pénzintézettől származó, 60 napnál nem régebbi nyilatkozat a fizetőképességről és arról, hogy mióta vezeti az ajánlattevő számláját a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint.
Műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények:
– előző három év jelentősebb építési beruházásainak ismertetése a 12. pontban meghatározottak szerint,
– ajánlattevő műszaki és technikai felszereltségének leírása, a beruházásnál alkalmazni kívánt eszközök,
– végrehajtásért felelős műszaki személyzet megnevezése, különös tekintettel a minőség ellenőrzéséért felelős személyekre, szakmai önéletrajzok csatolása,
– minőségtanúsító intézettől származó igazolás csatolása, lehet külföldi minőségtanúsító intézeti igazolás is,
– azon alvállalkozók megnevezése, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni. Az igazolások 60 napnál régebbiek nem lehetnek.
A felhívás a 12. pontjában tartalmazza "kiírási dokumentáció készül az ajánlatkérő szerződéses feltételeivel, melyre vonatkozó elfogadó nyilatkozat csatolandó", ezt a dokumentációt a már hivatkozott felhívás megjelenésétől számított 10 napon belül 120 000 Ft+25% áfa vissza nem térítendő készpénzes befizetés mellett lehetett megvásárolni az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás lebonyolításával, értékelési tevékenység ellátásával megbízott NYÍR-BÉRES Bt.-nél.
Az ajánlatkérő 1998. november 16. napján bírálta el az előminősítési eljárásban jelentkezők alkalmasságát, amelyről a K. É.-ben 1998. december 16. napján jelent meg tájékoztató. Ebben a kérelmezőt három társával egyetemben alkalmatlannak minősítették a feladat végrehajtására. Ugyanakkor alkalmasnak minősítették a KE-VÍZ 21 Kft.-t öt társával együtt. Részükre az ajánlat benyújtására vonatkozó felhívást megküldték, majd az ajánlatok beérkezése után, a már megnevezett lebonyolító értékelést készített, amelyben szerepel: "pályázóként a Stabil-Konzorcium van feltüntetve, ebben az esetben a jelentkezése érvénytelen, mert nem azonos a tender megvásárlójával". Emellett azonban részletesen tartalmazza az értékelés a konzorcium tagjai (Betonút Rt., KÖTIVIÉP V Kft.) legfontosabb cégadatait és a felhívás 9. pontjában foglalt egyéb adatokat.
Az ajánlatkérő a NYÍR-BÉRES Bt. értékelését elfogadva a már megjelölt, idézőjelbe foglalt ok miatt a kérelmezőt alkalmatlannak minősítette, és ezt a hivatkozott tájékoztatóban közzétette. Ezt követően a kérelmező írásban kérte ajánlatkérőtől alkalmatlanná minősítésének részletes írásbeli indoklását. Ezt 1999. január 13-i dátummal küldte meg ajánlatkérő kérelmező részére, amely tartalmazza: "A kiírási dokumentációt a Betonút Rt. váltotta ki. Az ajánlatot pályázóként a Stabil Konzorcium nyújtotta be, amely nem azonos a tender megvásárlójával".
Ezen információk birtokában nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet kérelmező 1999. január 26. napján, amelyben azt is állította, hogy ajánlatkérő írásos válaszát az 1998. december 17-i írásbeli kérelmére csak 1999. január 15. napján kapta kézhez. Kérelmében az ajánlatkérő előminősítési eljárásban hozott döntésének megsemmisítését és a jogsértés megállapítását, továbbá az eljárási díj és a felmerült költségek viselésére történő kötelezést kérte.
A Döntőbizottság 1999. január 27. napján a D.8/3/1999. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
Az ajánlatkérő az 1999. január 29. napján érkezett beadványában továbbra is fenntartotta az alkalmatlanná minősítés korábban ismertetett indokát. Álláspontja szerint csak az volt jogosult részt venni a hivatkozott közbeszerzési eljárás előminősítési részében, aki a "kiírási dokumentációt" megvásárolta. Miután pedig a Betonút Rt. vásárolta meg ezt a dokumentációt, így álláspontja szerint a Stabil-Konzorcium nem volt jogosult "pályázóként jelentkezni", nézete szerint ezen ok miatt érvénytelennek volt tekintendő a Stabil-Konzorcium jelentkezése, annak nem volt joga az eljárásban részt venni. Hangsúlyozza beadványában "az úgynevezett Stabil-Konzorcium ajánlata azért is érvénytelen, mert nem felel meg a közzétett részvételi felhívásban és a kiírási dokumentációban meghatározott feltételeknek. A hivatkozott dokumentumok alapján megállapítható, hogy a beruházó – a több mint egymilliárd forint értékű beruházás megvalósításáért érzett felelősségtől vezetve – az előminősítési eljárásban kizárólag olyan pályázók ajánlatát minősítette elfogadhatónak, akik Magyarországon bejegyzett cégként, műszaki alkalmasságuk, gazdálkodási és pénzügyi stabilitásuk, referenciáik és a törvény által megkívánt, megbízhatóságukat bizonyító igazolások alapján megalapozott bizonyossággal képesek egyrészt a beruházási cél színvonalas megvalósítására, másrészt a teljesítésre vállalandó szerződéses kötelezettségekért való helytállásra".
Álláspontja szerint a nevezett "konzorcium nem felel meg a törvényi előírásoknak, ezért az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében is érvénytelen". Megjegyzi továbbá: a Betonút Rt. közbeszerzés tárgyára vonatkozó referenciával nem rendelkezik. A hivatkozott konzorcium tagjaként a KÖTIVIÉP B Kft. nem a saját 1997. évre vonatkozó mérlegét csatolta, hanem a Közép-Tisza-vidéki Vízépítő Kft. mérlegét.
Bejelentette, hogy az ajánlatokat elbírálva a három társult önkormányzat közös képviselő-testületi ülésen döntött a nyertes személyéről, vele a vállalkozói szerződést 1998. december 30. napján megkötötték, az építési területet részére átadták.
Egyéb érdekeltként a nyertesnek hirdetett KE-VÍZ 21 Kft. az ajánlatkérővel azonos módon előadta, hogy őt 1998. december 29-én a pályázat nyertesének hirdették ki, egy nappal később a vállalkozói szerződést megkötötték, ezt követően jelentős beruházásokat és beruházási előkészületeket tett az elvállalt feladat teljesítése érdekében, ezért kérte, hogy a Döntőbizottság ne semmisítse meg az ajánlatkérő döntését (melyet a kérelmező kért), mert az számára jelentős kárt okozna.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok alapján az alábbiakat állapította meg:
A jogorvoslati kérelem megalapozott. A felhívás 2. b) pontja hivatkozik a Kbt. 26. § (3) bekezdésére és a 42. § (1) bekezdésére. A jogszabály helyes értelmezése szerint azonban egyik hivatkozott jogszabályhely sem zárja ki annak az elvi és gyakorlati lehetőségét, hogy egy úgynevezett céltársulás, egyébként cégjegyzékben szereplő tagjai együttesen ne nyújthatnának be előminősítésre vonatkozó jelentést. Ilyen értelmezést a törvény hivatkozott rendelkezéseiből levonni nem lehet. Nem vitás ugyanis, hogy a jelen célfeladat megvalósítása érdekében hozta létre a már megnevezett kérelmező és a konzorciumi szerződésben szereplő másik tag ezt az alkalmi, célfeladat végrehajtására vonatkozó társulást. Mind a két szereplő tag rendelkezik cégjegyzéki adattal, tehát a Kbt. 26. § (3) bekezdésében foglalt előírás esetükben maradéktalanul fennáll. A 42 § (1) bekezdés helyes értelmezése szintén nem vezethet arra az eredményre, amelyet az ajánlatkérő döntésében kifejezésre juttatott. Az a felhívás 5. pontjában rögzített álláspont, hogy a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg ajánlatkérő, az egyben nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy a társult ajánlattevők ne hozhatnának létre önszántukból alkalmi jellegű céltársulást, azaz konzorciumot. Nem elfogadható a fentiekre figyelemmel az ajánlatkérő azon érvelése – amelyet a lebonyolító értékelése alapján fogadott el –, hogy ha nem azonos a "kiírási dokumentációt" megvásárló személy a pályázatot benyújtóval, akkor az törvényben meghatározott kizárási ok. Ez az ajánlatkérői álláspont a Kbt. ismeretének teljes körű hiányára utal, mindemellett azonban tükrözi a konzorciális viszony tartalmi lényegének ismereti hiányosságait is. A Kbt. hivatkozott 52. § b) és d) pontja jelen esetben nem alkalmazható. Az 52. § (2) bekezdés b) pontja azt mondja ki, hogy érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni. A d) pont pedig azt tartalmazza: érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban,
illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és dokumentumok tanulmányozása alapján megállapította, hogy jelen esetben sem a Kbt. 52. § (2) bekezdés b), sem pedig a (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, mert a törvényben írott előfeltételek a jelen jogorvoslati ügyben nem állanak fenn. Így tehát az a magatartása ajánlatkérőnek, amikor is minden kritika nélkül elfogadta az értékelésre felkért, megnevezett betéti társaság jogszabállyal ellenkező véleményét, az megvalósítja a Kbt. 42. § (1) bekezdésében foglalt szabály megsértését. Nem mentesíti az ajánlatkérőt az, hogy elfogadta egy általa szakértőnek tekintett lebonyolító cég értékítéletét, ugyanis a törvény szövegéből és autentikus értelmezéséből egyaránt az következik, hogy a döntéshozó (jelen esetben a három társult önkormányzat és a nevükben eljáró Polgár Város Önkormányzata mint gesztor) köteles és egyben jogosult a közbeszerzési eljárásban érdemi döntést hozni. Ezt az önkormányzatok képviselői megtették, a gesztor önkormányzat pedig hivatalosan közzétette azt. A jogszabály helytelen értelmezése, avagy a jogszabály nem kellő ismerete nem adhat felmentést az elkövetett jogsértés alól. A Döntőbizottságnak a törvény értelmében joga és egyben kötelessége erre irányuló jogorvoslati kérelem esetén a vitatott döntésnek a jogszerűség kérdése tekintetében történő felülvizsgálata, arról értékítélet megalkotása.
A jelen jogorvoslati eljárásban azt lehetett megállapítani, hogy a hivatkozott döntéssel egy potenciális ajánlattevői társulásba szövetkezett társaságot zártak el attól a törvényes jogától, hogy egy meghirdetett közbeszerzési eljárásra jelentkezzék, ott a benyújtott jelentkezési dokumentációjával megmérethesse magát az alkalmasság kérdésében. Így tehát a már részletezett magatartás kimeríti a Kbt. 42. § (1) bekezdésében írottak megsértését, amelyet a már hivatkozott analízis alapján tényként tudott megállapítani a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja jogkörében eljárva, és ezért alkalmazta a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontját. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés olyan súlyú, amelynek maga után kell vonnia a törvényi előfeltételekre figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja felhívásával a (4) bekezdés szerinti bírság kiszabását is. Jelen esetben több mint egymilliárd forint értékű a tárgyi közbeszerzés, erre figyelemmel pedig a Döntőbizottság által alkalmazott bírság összege nem eltúlzott, azaz a jogszabály előírásainak megfelelő, amely alkalmas lehet arra, hogy a törvényben megfogalmazott jogpolitikai célokat szolgálja.
Ajánlatkérő által kiadott "kiírási dokumentáció" tulajdonképpen csak és kizárólag az építési beruházások esetén kötelezően alkalmazandó, 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletben foglalt "ajánlati felhívás dokumentációt" tartalmazta.
Észlelte a Döntőbizottság tevékenysége során, hogy az ajánlatkérő teljesen indokolatlanul kötelezte a részvételi felhívásra jelentkezőket a felhívás 12. pontja első francia bekezdése szerint az úgynevezett "kiírási dokumentáció" megvásárlására, hiszen annak semmiféle jelentősége nincs az előminősítési eljárásban, ezáltal pedig előidézte azt a törvényellenes helyzetet is, hogy olyan részvételre jelentkezőkkel is megvásároltatta ezt a dokumentumot, akiket később ajánlattételre fel sem hívott, pedig pontosan az ajánlat elkészítéséhez lehet szükség erre a dokumentációra, a közbeszerzési eljárás előminősítési szakaszában azonban e dokumentumnak a jogszabály értelmében nincs szerepe. Épp ezért felhívja a Döntőbizottság ajánlatkérőt ezen jogszerűtlen helyzet mielőbbi orvoslására is. A Döntőbizottság hivatkozott szám alatt meghozott ideiglenes intézkedése nem vezethetett eredményre, mert annak meghozatala napján a közbeszerzési eljárást lezáró, a nyertes megjelölését tartalmazó ajánlatkérői döntést már kihirdették, sőt ez alapján a nyertesnek hirdetett ajánlattevővel a vállalkozási szerződést is megkötötték. Ezeket a körülményeket azonban az ideiglenes intézkedés meghozatalakor a Döntőbizottság még nem ismerhette, arról információja nem volt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. február 5.
Dr. Monory Bulcs s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos
