KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1290)


Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.316/9/1998.

Tárgy: a Miskolc Lift Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Szent Imre Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Miskolc-Lift Kft. (3530 Miskolc, Király u. 27., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Fővárosi Szent Imre Kórház-Rendelőintézet (1052 Budapest, Pf. 40, képviseli: dr. Kersch Ferenc ügyvéd, 1113 Budapest, Bartók Béla út 152. I. em. 103., a továbbiakban: ajánlatkérő) tulajdonában lévő "A" épület középső felvonójának, "C" épülete bal oldali felvonójának és a Bártfay utcai szakrendelője betegszállítói felvonójának teljes körű felújítására kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 1998. szeptember 16-án a K. É. 37. számában nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé, melyben a beszerzés tárgyaként az ajánlatkérő tulajdonában lévő "A" épület középső felvonójának, "C" épülete bal oldali felvonójának és a Bártfay utcai szakrendelője betegszállítói felvonójának teljes körű felújítását, figyelemmel az 5. pontban említett dokumentációban foglaltakra címmel jelölte meg. Az ajánlati felhívásban részajánlattételt nem engedett meg, de többváltozatú ajánlatadást lehetővé tett. Az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét. A 13. pontban pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontjait fontossági sorrendben, mégpedig:

1. a felújítás elvállalt végrehajtásának műszaki színvonala,

2. az elvállalt teljesítési határidő, különös tekintettel a 4. pontban foglaltakra (a 4. ponthoz teljesítési határidőként 1998. december 31-ét jelölte meg, ezen belül azonban előzetes teljesítést megengedett),

3. a vállalkozási összeg és annak fizetési feltételei,

4. a jótállás elvállalása és annak feltételei,

5. a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek elvállalása és ezek feltételei,

6. az elmúlt 3 év munkáiról szóló referenciák minősége.
Az egyéb információk körében az ajánlatban előírta, hogy előre meghatározott időben, azaz a felhívás megjelenését követő 16. munkanapon helyszíni bejárást és konzultációt tart. Előírta továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása során a törvény erejénél fogva alkalmazni fogja a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltakat is.
Az ajánlatok bontására 1998. december 2-án került sor, ahol a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: Hódosi Lift Kft., Bau-Vip Kft., Thyssen Lift Kft., OLD Lift 2000 Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 1998. december 11-én hozta meg a háromtagú bírálóbizottság által összeállított döntés-előkészítő anyag alapján. Az eredményhirdetésre 1998. december 14-én került sor, ahol a Hódosi Lift Kft. ajánlatát hirdette ajánlatkérő nyertesnek, a második legkedvezőbb ajánlatot pedig az OLD 2000 Lift Kft. tette.
Kérelmező 1998. december 21-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben egyrészt az eljárást lezáró döntést sérelmezte, másrészt a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatban eljárásjogi kifogással élt. Kérelme indokolásaként előadta, hogy ajánlatkérő 1998. december 11-én hozta meg döntését, a nyilvános eredményhirdetést pedig csak december 14-én tartotta meg, ez álláspontja szerint jogsértő. Sérelmezte továbbá, hogy az eredményhirdetéskor az egyes elbírálási szempontokra adott pontszámokat ajánlatkérő nem ismertette. Előadta továbbá, hogy ajánlatukban a megajánlott ajánlati ár kedvezőbb volt a nyertes ajánlatánál, továbbá a Kbt. 59. § (3) bekezdése szerint kedvezmény illette volna meg cégüket, mivel a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a beszerzésben meghaladja az 50%-os mértéket. Ez a Kbt. szerint 10%-os kedvezményt jelentett volna. Előadta továbbá, hogy a jótállási vállalásuk 4 év volt, amely a legkedvezőbb volt az összes ajánlattevő között, továbbá elfogadták az ajánlati kiírás összes feltételét változatlan tartalommal, így többek között a kötbérre vonatkozó előírásokat is. Megfelelő referenciákkal rendelkeztek. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevőnek a 15%-os alvállalkozói részvételt meghaladóan be kellett hogy vonjon a teljesítésbe alvállalkozót, ez pedig tudomása szerint az ajánlatában nem szerepelt. Előadta továbbá, hogy nem értett egyet ajánlatkérő pontozásával a kötbér-elbírálási szempontnál, mivel a dokumentáció 11. pontjában előírt kötbért vállalták, de a nyertes és a Thyssen Lift Kft. kötbérvállalását magasabb pontszámmal illette az ajánlatkérő. Továbbá az EM-70 típusú hajtómű megajánlásával magasabb műszaki tartalommal bírt az ajánlata, mivel felújítás helyett új hajtóművet, új motort és gépalapot ajánlott meg ajánlatában.
Kérte a Döntőbizottságtól az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és a felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte az ajánlatkérő és a nyertes közötti szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanság címén. Előadta, hogy az ajánlatok bírálatát az előre meghatározott elbírálási szempontok, illetve azokhoz rendelt pontozás alapján végezte, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyilvánította nyertesnek. Ezért nem sértette meg a Kbt. vonatkozó rendelkezését. Előadta továbbá, hogy az eljárást lezáró döntés, illetve a nyilvános eredményhirdetés közötti időtartam miatt jogsértést nem követett el, hiszen a Kbt. nem rendelkezik ebben a tekintetben. Az eredményhirdetésen döntése indokolását is felolvasta, majd minden egyes ajánlattevőnek az erről készült jegyzőkönyv mellékletét átadta. Egyetlen ajánlattevő sem kérte a határozat felolvasásakor annak részletesebb megindokolását, utóbb kérelmező írásban kérte a részletes tájékoztatást, amire a rendelkezésükre álló 15 napot be sem várva benyújtotta kérelmét a Döntőbizottsághoz. Jelen észrevételét egyező tartalommal megküldte a kérelmezőnek. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárásban egyetlen ajánlattevő ajánlatát sem nyilvánították érvénytelennek, de a tárgyaláson elhangzottak és a bírálatban felkért szakértő véleménye alapján kérelmező ajánlata érvénytelen, mert a részletes költségvetés formája nem felel meg a tenderkiírás követelményeinek, nincs tételesen bontva anyagár és a munkadíj, így az elvégzendő munka többi ajánlattal nem összehasonlítható. A dokumentációban C–25 IE típusú hajtóművet írt elő műszaki követelményként, a kötbér tekintetében a nyertes 50 ezer Ft/nap kötbért ajánlott, így abszolút értékben magasabb a kötbér vállalása kérelmezőénél (6980 Ft/nap), ezért magasabb pontszámmal illették.
Az egyéb érdekeltek a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a beérkezett iratok, a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
Alaptalan kérelmezőnek ajánlatkérő eredményhirdetésre vonatkozó megállapítása, mert a Kbt. 61. § (1) bekezdése az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés nyilvános kihirdetését – mint követelményt – írja elő az ajánlatkérő számára. A Kbt. fenti törvényhelye további szabályokat nem állapít meg az eredménykihirdetéssel kapcsolatban, így nem törvénysértő, hogy ajánlatkérő belső döntését az eljárás eredményéről korábban hozza meg a nyilvános eredményhirdetés időpontjához képest. A Kbt. 61. § (2) bekezdése további követelményként csak azt szabályozza, hogy az ajánlattevőkön kívül mely szerveket és mely személyeket kell meghívni az eredményhirdetésre, és a (3) bekezdése szerint pedig milyen adatok, tények, megoldások tekintetében nem alkalmazható ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdeke.
Az elbírálási szempontokhoz rendelt pontszámok ajánlattevők számára történő hozzáférhetősége, illetve ajánlatkérő bírálatának pontozásos rendszerére történő kérelmezői megállapítások szintén alaptalanok az alábbiak miatt. A Kbt. 34. § (1) bekezdése szabályozza, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat milyen szempont alapján bírálja el. Jelen közbeszerzési eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlatot favorizálta ajánlatkérő, és a (2)–(3) bekezdésre figyelemmel meghatározta az általa választott bírálati szempontok fontossági sorrendjét. Ugyancsak meg lettek határozva az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló olyan további követelmények, melyeket a Kbt. 34. § (3) bekezdése előír ajánlatkérő számára.
A Kbt. hivatkozott törvényhelye ajánlatkérő bírálatánál további követelményeket nem határoz meg, ennek megfelelően a bírálati szempontok pontozásos súlyozásának módját, illetve annak ajánlattevők részére történő hozzáférhetőségének módját nem írja elő követelményként a Kbt., tehát ajánlatkérőtől azt számon sem lehet kérni, nem lehet kikényszeríteni. Ajánlatkérő mérlegelési jogába tartozik, hogy pontozásos súlyozási módszerét, mint információt a közbeszerzési eljárásban megosztja-e az ajánlattevőkkel.
Megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a beszerzés 50%-át meghaladja a Hódosi Lift Kft., az OLD Lift 2000 Kft., a Bau-Vip Kft. és kérelmező ajánlatában. Tehát azt a tényt nem lehetett kizárólag a kérelmező javára figyelembe venni a bírálat során, hanem az előbbi ajánlattevők tekintetében is figyelembe kellett ezt venni, amit az ajánlatkérő meg is tett. Kérelmezőnek e körben tett megállapításai tehát szintén alaptalanok.
A Döntőbizottság a referenciák tekintetében megállapította, hogy a Bau-Vip Kft. kivételével az összes ajánlattevő megfelelő referenciákat adott. Az alvállalkozók, illetve beszállítás alkalmazásánál a jelenleg hatályos MSZ 0411/1-85 felvonólétesítési szabvány 2.11. pontjában meghatározottak szerint a felvonóhoz csak minősített és érvényes alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező hajtóművet, aknaajtót, biztonsági mechanikus reteszt, illetőleg kombinált villamos ajtózárat, biztonsági érintkezőt, végkapcsolót, helyzetértékelőt és zuhanásgátlót szabad felszerelni. Így kérelmezőnek a nyertes ajánlatára vonatkozó alvállalkozói kör bevonására irányuló megállapításai nem helytállók, mert ezen fődarabok beszerzését – a gyártói kapacitástól függetlenül – az összes ajánlattevő csak megvásárolhatja, hiszen nem az ő saját termékük, így kérelmezőre is ugyanez vonatkozik, mert a kérelmező ajánlatában szereplő Liftronik elektromos hajtás és vezérlés szintén nem az ő terméke, hanem az az ECO Gmk. terméke.
A Döntőbizottságnak az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének vizsgálata körében először azt kellett megvizsgálnia, hogy a nyertes és kérelmező ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek, majd ezt követően pedig az elbírálási szempontok figyelembevételével az ajánlatok értékelését, összehasonlítását kellett elvégeznie.
Az érvényesség körében vizsgálódva a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelt a kiírás feltételeinek. Kérelmező ajánlatát megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentáció 1. sz. mellékletében az "A" épület középső betegszállító felvonójára előírt műszaki tartalmat, azaz "vezetősínek újraállítása új vezetősíngyámok beépítésével" az ajánlat nem elégíti ki, mivel a részletes költségvetésben csak "tartógyámok gyártása vezetősínek megerősítéséhez" szerepel, amely nem elégséges megoldás a liftakna jelenlegi rossz statikai állapota miatt. Tehát a vezetősínek újraállításának elhagyása műszaki szempontból indokolatlan. Megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy kérelmező ajánlatában a "Részletes költségvetés" és "Műszaki tartalom" fejezete több ponton nem egyezik egymással, az utóbbiban felsorolt egyes munkák nincsenek költségelve. Pl. bontási munkák, kabinfejszerkezet átalakítása. Továbbá a tételes költségvetésben nem szerepelnek egyes, a műszaki specifikációban előírt munkálatok. Pl. jelenleg az "A" épületben és a Bártfay utcai SzTK-ban is 2-2 sebességhatároló van beépítve, melyet ajánlatkérő a dokumentáció 1. sz. melléklet utolsó bekezdése negyedik francia bekezdésében "sebességhatároló(k) felújítása, cseréje, beszállítása" írt elő, ezzel szemben a kérelmezői ajánlat darabszám említése nélkül ezek cseréje helyett csak felújítást tartalmazott.
Összefoglalva: kérelmező ajánlata egyrészt nem felel meg az ajánlati dokumentáció 12. a) pontjában előírtaknak, azaz: "Az ajánlat pénzügyi-gazdasági tartalmának kidolgozásakor az ajánlattevőnek figyelembe kell vennie, hogy a) minden egyes felvonó felújításával kapcsolatban valamennyi munkanemre és a legkisebb mennyiségre egyaránt kiterjedő, tehát részletes olyan költségvetést tartozik készíteni, amely az egység- és az összesített ár, illetve díjtételt forintban kifejezve elkülönítetten tartalmazza, külön megjelölve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó közterhet nemcsak viszonyszámban, hanem abszolút értékben is". Másrészt a már korábban említett műszaki előírásoknak sem felel meg teljeskörűen, erre való tekintettel ajánlata – figyelemmel a Kbt. 43. § (1) bekezdésének első fordulatára, mely szerint "az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie" – a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen: "Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
A Döntőbizottság ezek után nem tartotta szükségesnek a nyertes érvényes és a kérelmező érvénytelen ajánlatának bírálati szempontok szerinti összehasonlítását, mivel kérelmező dokumentációtól eltérő műszaki tartalmú ajánlata miatt az összehasonlítás objektivitása nem biztosítható.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság eljárási díjat és költséget nem állapított meg, mert a Kbt. 88. § (1) bekezdésének g) pontja szerint a jogsértőt kell kötelezni az eljárási díj és költségek viselésére.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a jogorvoslati eljárásban, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1999. január 21.

Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel