KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1292)
Budapest II., Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.315/15/1998.
Tárgy: a Közép-Magyarországi Textilszerviz Kft. és a Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. jogorvoslati kérelme Gyöngyös Város Önkormányzata Bugát Pál Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közép-Magyarországi Textilszerviz Kft. (3527 Miskolc, Sajószigeti út 5., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. (1102 Budapest, Szent László tér 20., képviseli: dr. Kimlei Zsuzsanna ügyvéd, 1064 Budapest, Rózsa u. 64., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Gyöngyös Város Önkormányzata Bugát Pál Kórház (3200 Gyöngyös, Dózsa György út 20–22., képviseli: dr. Jakab Sándor ügyvéd, 1071 Budapest, Városligeti fasor 23., a továbbiakban: ajánlatkérő) mosodai üzem működtetése és mosodai szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § a) pontját, a 71. § (2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdésének d) pontjára és az 53. § (2) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára való tekintettel 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki ajánlatkérővel szemben, melyet ajánlatkérő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000, illetve 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. (a továbbiakban: K. É.) 22. számában 1998. június 3-án nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé. Felhívásában a beszerzés tárgyát a következőképpen határozta meg: mosodai üzem működtetése és mosodai szolgáltatás. Dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, melyben meghatározta a beszerzés tárgyával szembeni higiéniai és az ajánlatok benyújtásának formai követelményeit. Teljes körű és többváltozatú ajánlatot lehetett benyújtani az ajánlattételi határidőig. Felhívásában meghatározta továbbá az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának fontossági sorrendben következő szempontjait. A nyílt eljárásban ajánlatot nyújtott be II. rendű kérelmező, Hófehér Textil Service Kft., Orlovácz Szolgáltató Kft. Ajánlatkérő az 1998. július 30-án megtartott nyilvános eredményhirdetésen a nyílt eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította. Ezt követően hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra szóló ajánlati felhívást küldött közvetlenül – 1998. augusztus 24-én – a nyílt eljárásban részt vevő ajánlattevőknek a Kbt. 70. § d) pontjára hivatkozással.
A tárgyalásos eljárás ajánlati felhívásában a beszerzés tárgyát mosodai szolgáltatásra irányuló vállalkozói szerződésben jelölte meg. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai a nyílt eljárás szempontjaihoz képest változtak. Az ajánlatok bontására 1998. szeptember 7-én került sor, az erről készült jegyzőkönyv szerint a Hófehér Textil Service Kft. a tárgyalásra meghívót már nem kapott, mivel ajánlata kizárásra került. Az Orlovácz Szolgáltató Kft.-t és II. rendű kérelmezőt 1998. szeptember 11-i tárgyalásra ajánlatkérő közvetlenül meghívta, és egyben közölte velük, hogy az eredményhirdetésre 1998. szeptember 28-án került sor. Ezt követően 1998. szeptember 28-án még egy tárgyalási fordulóra került sor ajánlatkérő és az Orlovácz Szolgáltató Kft., valamint a II. rendű kérelmező között. Ajánlatkérő 1998. október 12-én kelt levelében tájékoztatta a tárgyaláson részt vett ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés új időpontja 1998. október 16. A nyilvános eredményhirdetésen ajánlatkérő közölte a megjelent ajánlattevők képviselőivel, hogy a tárgyalásos eljárást is eredménytelennek nyilvánította a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján.
A tárgyalásos eljárás eredményéről szóló tájékoztató a K. É. 49. számában 1998. december 9-én jelent meg.
Ajánlatkérő 1998. november 4-én kelt újabb ajánlati felhívást küldött hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására II. rendű kérelmezőnek, Hófehér Textil Service Kft.-nek, továbbá az Egri Patyolat Kft.-nek, Centrál Mosodák Rt.-nek a Kbt. 70. § d) pontja alapján.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő szolgáltatási szerződésre kért ajánlatokat, míg a beszerzés tárgyát a következőképpen határozta meg: kórházi textiltisztítás évi 416 t, napi 1,7 t mennyiség a dokumentációban közölt adatok alapján. Az elbírálás feltételei ebben a tárgyalásos eljárásban is némiképp változtak.
Az ajánlatok bontására 1998. november 30-án került sor, míg az ajánlattevőkkel ajánlatkérő 1998. december 3-án folytatta le a tárgyalásokat.
A bírálóbizottság javaslata alapján ajánlatkérő 1998. december 15-én megtartott nyilvános eredményhirdetésen az Egri Patyolat Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, míg a második legelőnyösebb ajánlatot a Centrál Mosodák Rt. tette. Az írásba foglalt döntést a nyertes ajánlattevő képviselője átvette és ezzel, valamint a dokumentáció 2.17. pontja szerint a szerződés létrejött.
I. rendű kérelmező 1998. december 19-én benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő úgy folytatta le a tárgyalásos eljárásait, hogy a nyílt eljáráshoz képest megváltoztatta a beszerzés tárgyát és az ajánlati feltételeit, továbbá hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, mely a Kbt. 70. § a) pontja szerint jogsértő. Ennek indokaként előadta, hogy a nyílt eljárásban megvásárolta a dokumentációt, de ajánlatot nem nyújtott be, mivel a kórházi mosoda üzemeltetésében nem volt érdekelt. Amikor az 1998. december 15-i eredményhirdetést követő 1-2 napban tudomást szerzett arról, hogy ajánlatkérő mosodai szolgáltatásra – ajánlattevők telephelyén – változtatta meg a beszerzés tárgyát, a tárgyalásos eljárásban részt vehetett volna, ha erről hirdetmény útján tudomást szerzett volna. Álláspontja szerint ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás lebonyolításával nem tartotta tiszteletben a verseny tisztaságát, nyilvánosságát, az esélyegyenlőséget azzal, hogy nem tett közzé hirdetményt. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérőnek eljárási költségekben történő marasztalását.
II. rendű kérelmező 1998. december 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte, hogy ajánlatkérő olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, akinek a telephelyén üzemelő gépei és mosószeranyagai nem rendelkeznek ORKI-, ÁNTSZ-engedéllyel, holott ajánlatkérő ezt a dokumentációban mint követelményt előírta. Előadta, hogy a 14/1990. (IV. 17.) SZEM-rendelet alkalmassági követelményeket határoz meg a kórház és orvostechnikai termékek egészségügyi felhasználására. Az itt telepített gépek csak ORKI-engedéllyel működtethetők. Álláspontja szerint az ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek, ezért kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megtörténtének megállapítását, és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítését. Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelmek alaptalanság címén történő elutasítását kérte. Előadta, hogy a Heves Megyei ÁNTSZ 1998. október 22-én és 23-án kelt határozata alapján a kórházi mosoda ipari mosógépeinek üzemeltetését fel kellett függeszteni, mert nem voltak alkalmasak a higiéniés előírások teljesítésére. Ezért kénytelenek voltak a Kbt. 70. § d) pontjára hivatkozással tárgyalásos eljárást lefolytatni. Jogszabálysértést az eljárás lefolytatásakor nem követtek el. A nyertes ajánlattevő rendelkezett a Heves Megyei ÁNTSZ egészségügyi szakvéleményével, mely szerint az egészségügyi textília bakteriológiai szempontból megfelelt az ÁNTSZ követelményeinek. Az ÁNTSZ szakhatósági engedélye becsatolásával a nyertes ajánlattevő a dokumentáció előírásait teljesítette, így nem jogsértő az eljárást lezáró döntésük. Előadta még, hogy a nyertes ajánlatában csatolta a mosóporokra vonatkozó ORKI-engedélyt.
Az egyéb érdekeltek közül az Egri Patyolat Kft. képviselője a döntőbizottsági tárgyaláson tett nyilatkozatában elismerte, hogy az általa üzemeltetett mosógépekre vonatkozóan nem rendelkezik ORKI-engedéllyel.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból, a felek képviselőinek tárgyaláson tett nyilatkozataiból megállapította, hogy kérelmezők jogorvoslati kérelme alapos. A Döntőbizottság I. rendű kérelmező kérelmének megfelelően vizsgálta ajánlatkérő tárgyalásos eljárásának jogalapját és megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § d) pontjára tekintettel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást nem folytathatott volna le, mivel az ajánlati felhívás feltételei időközben megváltoztak. A nyílt eljárásban ajánlatkérő a beszerzés tárgyát a tulajdonában lévő mosodai üzem működtetésére és mosodai szolgáltatásban írta elő. Az elbírálási szempontokként a következőket adta meg:
– az orvosi és ápolási szakmai igényekhez alkalmazkodó optimális minőségi jellemzők,
– az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók,
– a mosoda technikai fejlesztésére, kapacitásának bővítésére fordítandó beruházási összeg,
– az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke,
– a tevékenységet jelenleg ellátó közalkalmazottak munkáltatói jogutódlással történő továbbfoglalkoztatásának feltételei,
– szerződéses garanciák,
– minőségbiztosítási rendszer bevezetése,
– komplett informatikai rendszer kiépítése és bevezetése.
Az első tárgyalásos eljárásnál a beszerzés tárgya a következőképpen módosult: mosodai szolgáltatás az ajánlattevő telepített gépein, míg az elbírálási szempontok az alábbiakra módosultak:
– a szakmai igényekhez alkalmazkodó optimális minőségi jellemzők,
– ár és az éves infláció mértéke,
– az ajánlattevő felelősségbiztosítása,
– tevékenységet jelenleg ellátó közalkalmazottak munkáltatói jogutódlással történő továbbfoglalkoztatásának feltételei,
– a kórházi mosodai szolgáltatás referenciái.
A második és egyben utolsó tárgyalásos eljárásban a beszerzés tárgya: kórházi textiltisztítás évi 416 t, napi 1,7 t az ajánlattevő telephelyén a dokumentáció I. általános információ III. 9. pontja szerint, míg az elbírálási szempontok a következők voltak:
– a szakmai igényekhez legjobban alkalmazkodó minőségi jellemzők,
– a szolgáltatás ára, fizetési feltételek,
– az ajánlattevő felelősségbiztosítása, kötbér, minden további nélkül fizetendő kárátalány vállalásának mértéke,
– ajánlattevő kórházi textiltisztításra vonatkozó referenciái,
– a tevékenységet jelenleg ellátó közalkalmazottak munkáltatói jogutódlással történő továbbfoglalkoztatásának mértéke és feltételei.
A Döntőbizottság összegezve megállapította, hogy ajánlatkérő megváltoztatta a felhívás előbb leírt feltételeit a tárgyalásos eljárásaiban a nyílt eljáráshoz viszonyítva, így jogsértő módon folytatta le a tárgyalásos eljárásokat. A Kbt. 70. §-a ugyanis előírja, hogy:
"70. § Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha
a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás – a 60. § (1) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak kivételével – eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlati felhívás feltételei időközben nem változtak meg;
b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;
c) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;
d) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
e) a szolgáltatás tárgyának meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását;
f) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése esetén a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, illetve a beszerzés aránytalanul nagy működési vagy karbantartási költséget eredményezne; az ilyen – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
g) előre nem látható körülmények folytán a szolgáltatás vagy az építési beruházás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő szolgáltatás, illetve építési beruházási munka vált szükségessé, feltéve, hogy a kiegészítő szolgáltatást, illetve az építési beruházási munkát nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől; a kiegészítő szolgáltatás, illetve az építési beruházási munka értéke azonban egyik esetben sem haladhatja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát;
h) a beszerzés kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
i) ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak megszerzésére irányul a beszerzés."
Ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § d) pontjára való hivatkozása – azaz "d) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából" – a fenti okfejtésből kiindulva már irreleváns, mivel a tárgyalásos eljárás alkalmazásának alapvető feltételei nem álltak fenn a közbeszerzési eljárás lebonyolításakor.
Az ajánlatkérő megsértette továbbá a Kbt. 71. § (1) és (2) bekezdését – azaz:
"71. § (1) Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § a) és e) pontja szerinti esetekben kell – a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetményt közzétennie. Ebben az esetben a tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul.
(2) Az ajánlatkérő már a hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére." – mivel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le. Ezzel a (2) bekezdésre figyelemmel nem biztosította I. rendű kérelmezőnek az esélyegyenlőséget, hogy a tárgyalásos eljárás során a megváltozott feltételeknek megfelelően részvételét (ajánlatát) benyújtsa. I. rendű kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyította a Kbt. 79. § (3) bekezdésében előírt jogát vagy jogos érdekét, mely szerint "a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti."
Jogorvoslati kérelme a jogsértő esemény tudomásszerzése időpontja és annak előterjesztési időpontjához képest nem elkésett, sőt ajánlatkérőnek az első tárgyalás eredményéről megjelent tájékoztatója (1998. december 9.) időpontjához képest is határidőben történő előterjesztésnek tekinthető a Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint.
II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmének megfelelően a Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvényesség szempontjából, és a következőket állapította meg.
Ajánlatkérő a második tárgyalásos eljárás dokumentációja 2. Tájékoztató az eljárás szabályairól és a szerződés feltételeiről 2.9., 2.10. pontjában meghatározta az érvénytelen ajánlat fogalmi körét, azaz érvénytelennek tekinti azt az ajánlatot is, amely nem felel meg az ajánlati felhívás feltételeinek. A dokumentáció 3. A szolgáltatással szemben támasztott követelmény 12. pontja utolsó mondata szerint előírás volt, hogy "Amennyiben más üzemben oldja meg a textiltisztítást, abban az esetben csak olyan helyen végezheti, amelyik rendelkezik az előírt engedélyekkel (pl. ORKI-engedély, ÁNTSZ mikrobiológiai vizsg. mosószer-alkalmazás engedélye stb.).
A nyertes ajánlattevő eredeti ajánlatában a mosószerekre vonatkozóan volt becsatolva ORKI-engedély. Az ajánlattevő az Eger, Faiskola út 1. sz. alatti fióktelephelyén kívánta a szolgáltatási tevékenységet ellátni, és az ezen telephelyen általa üzemeltetett mosógépek nem rendelkeztek ORKI alkalmassági engedéllyel, melyet ajánlattevő képviselője a döntőbizottsági tárgyaláson is elismert. Ezt a tényt alátámasztja az ajánlatban található, az ajánlattevő által 1998. december 8-i keltezésű, ajánlatkérőnek címzett tájékoztató levél, melyben a nyertes ajánlattevő tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy az ORKI-tól 1998. december 7-én kérte a mosógépre vonatkozó alkalmassági engedélyezési eljárás lefolytatását.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a tárgyalás időpontjáig bezárólag – 1998. december 3. – és azt követően sem rendelkezett az általa üzemeltetett mosógépek ORKI alkalmassági engedélyével, így ajánlata érvénytelennek tekintendő a dokumentáció előírásait figyelembe véve.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a Heves Megyei ÁNTSZ becsatolt szakvéleménye nem helyettesíti a mosógépek üzemelésére, alkalmasságára vonatkozó ORKI-engedélyt, valamint ajánlatkérői előírás volt a dokumentáció 12. pontja szerint az ÁNTSZ-engedély megléte is a szolgáltatás végzésére.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy az ajánlattevő ajánlatát érvényesnek tekintette, azt elbírálta és nyertesnek nyilvánította, megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját, az 53. § (2) bekezdését és ezekre figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, amely előírja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. február 1.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
