KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1708)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.17/13/1999.
Tárgy: Szombathelyi Építőipari Szövetkezet Rt. jogorvoslati kérelme Vas Megyei Munkaügyi Központ közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Szombathelyi Építőipari Szövetkezet Rt. (9701 Szombathely, Hajdú u. 24.) kérelmezőnek Vas Megyei Munkaügyi Központ (9700 Szombathely, Hollán E. u. 1.), továbbiakban: ajánlatkérő Szombathely, Hunyadi út 45. sz. alatt lévő Vas Megyei Munkaügyi Központ szombathelyi kirendeltsége társas irodaház átalakítási és felújítási tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, figyelemmel az 52. § (2) bekezdés b) pontjára, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró, nyertesre – Vas Megyei Építőipari Rt.-re – vonatkozó döntését megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Vas Megyei Munkaügyi Központ, Szombathely, Hunyadi u. 45. sz. alatti kirendeltségének átalakítási munkáira 1998. október 12-én építési engedélyt kapott. Az építési engedélyezési tervet, valamint a kiviteli tervet a Mérték Kft. készítette, amelynek ügyvezetője Kovács Miklósné volt. Ezen feladat elvégzésére vonatkozó szerződést a Mérték Kft. nevében Kovács Miklósné írta alá.
Ezt követően az ajánlatkérő a K. É. 1998. december 9. napján megjelent 49. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg Szombathely, Hunyadi út 45. sz. alatt lévő Vas Megyei Munkaügyi Központ szombathelyi kirendeltsége társas irodaház átalakítási és felújítási munkálataira, amely magába foglalta 1634,70 m2 alapterületen épületátalakítási és felújítási munkát és 8 személyes személyi felvonó telepítését, az ajánlati dokumentáció és az abban foglalt kiviteli dokumentáció alapján. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásával egyidejűleg ajánlati dokumentációt is készített és bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, mely dokumentáció részét képezték az ajánlatkérő előírásai mellékletekkel ellátva és a kiviteli dokumentáció, melynek része volt a műszaki terv, mely a Mérték Kft. és Klíma Ciklon Kft. műszaki terveit tartalmazta. A dokumentáció tartalmazott úgynevezett összeférhetetlenségi nyilatkozatot is ("B" melléklet), amelynek tartalma a következő volt: "Ajánlattevő nyilatkozik, hogy tárgyi projekt előkészítésében semmilyen minőségben nem vett részt, beleértve a projekt terveinek, műszaki előírásainak az elkészítését, valamint az ajánlati dokumentáció kidolgozását".
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 11. pontjában meghatározta a pénzügyi, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a 13. pontjában meghatározta az ajánlatok elbírálási szempontjait, nevezetesen összességében a legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szempontja alapján bírálja el azokat, és így megadta az értékelési szempontokat fontossági sorrendben, amelyek az alábbiak voltak:
– megajánlott vállalkozási díj,
– referenciamunkák,
– megajánlott befejezési határidő,
– megajánlott késedelmi kötbér mértéke,
– jóteljesítés mértéke,
– szavatosság.
Az ajánlatkérő 1998. december 28-án helyszíni konzultációt tartott, ahol megjelentek a tervezők, így a Mérték Kft. képviselőjeként Kovács Miklósné, valamint az ajánlattevők képviselői, a kérelmező és a későbbi nyertes képviselője is.
Az ajánlatok bontására 1999. január 19-én került sor. Ajánlatot nyújtott be VASÉP Rt., Hoffmann Rt., Strabag Rt., Plusz 24 Kft., BAU-MONT Kft., valamint a kérelmező.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat 1999. január 28-án bírálta el, majd a nyilvános eredményhirdetésen, 1999. január 29-én a VASÉP Rt.-t hirdette ki nyertesnek, míg a második helyezettként a kérelmezőt.
A kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint a nyertes az eljárásban nem lehetett ajánlattevő, mert vele kapcsolatban a Kbt. 31. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség áll fenn. A terveket készítő Mérték Kft. tulajdonosa a nyertes cégnek, a tervező kft. háromnegyed résztulajdonosa Kovács Miklós, aki egyben a nyertes rt. igazgatótanácsi tagja, valamint Kovács Miklós a VASÉPSZER Kft.-nek az ügyvezetője, amely kft. szintén részvényese a nyertesnek. Előadta, hogy az ajánlat része volt a "B" összeférhetetlenségi nyilatkozat, amelyben a nyertes nem a valóságnak megfelelően szolgáltatott adatot. Erre tekintettel a jogsértés megállapítását kéri.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, elsődlegesen elkésettségre hivatkozással, álláspontja szerint a 15 napos jogvesztő határidőn túl kezdeményezte a jogorvoslati kérelmet a kérelmező, mert a VASÉP Rt. ajánlattevőként való megjelenéséről már 1998. december 28-i helyszíni konzultáción tudomást szerzett. Másodlagosan alaptalanságra hivatkozással kérte elutasítani a jogorvoslati kérelmet, azt azonban elismerte, hogy a terveket készítő Mérték Kft. tagja Kovács Miklós, aki a nyertes cég igazgatótanácsának is tagja. Álláspontja szerint azonban ez nem okozott összeférhetetlenséget, mert a terveket minden ajánlattevő megismerte, ugyanazon információk birtokában kellett egyváltozatú ajánlatot tenniük. Kovács Miklós személyesen nem vett részt a tervezésben, a nyertes rt. ajánlatában nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az eljárásban nem összeférhetetlen.
A cégkivonat, amely az ajánlathoz csatolásra került, nem tartalmazott adatokat a társaság tulajdonviszonyaival kapcsolatosan, így az ajánlatkérő nem kételkedett az összeférhetetlenségi nyilatkozat valós tartalmát illetően. Nyertes Vas Megyei Építőipari Rt. elsődlegesen elkésettségre, másodlagosan alaptalanságra hivatkozással kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a dokumentáció megvásárlásakor már nyilvánvalóvá vált az ajánlattevők részére, hogy a dokumentáció részét képező tervet a Mérték Kft. végezte.
Helyszíni bejárást tartottak, illetőleg már az ajánlatok bontásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a VASÉP Rt. is ajánlatot nyújtott be, tehát már ekkor tudomást szerezhettek a jogorvoslati kérelemben taglalt esetleges összeférhetetlenségről. Egyébként több éve kialakult szoros munkakapcsolatban áll a kérelmező és a nyertes ajánlattevő, tehát mind a Mérték Kft.-t, mind az ügyvezető Kovács Miklósnét, illetőleg Kovács Miklóst jól ismerte a kérelmező. Egyébként elismerte, hogy Kovács Miklós igazgatósági tagja a nyertes ajánlattevőnek, de kiemelte, hogy nem került kapcsolatba ebbéli minőségében a tárgyi közbeszerzési eljárással, illetőleg az operatív munkát a céggel munkaviszonyban álló személyek végezték. Nincs sem munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, és nincs önálló cégjegyzési jogosultsága sem Kovács Miklósnak, tehát az ajánlat készítésében mindenféle közreműködése ily módon kizárt.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelmére 17/3/1999. szám alatt ideiglenes intézkedést hozott, és a szerződéskötést megtiltotta.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.
A Döntőbizottságnak ezt követően tehát meg kellett vizsgálnia, hogy mely okból áll fenn összeférhetetlenség. A Döntőbizottság a becsatolt – 1999. január 6. napján kelt – nyertes VASÉP Rt. cégkivonatából megállapította, hogy az Rt. igazgatósági tagja Kovács Miklós, valamint az engedélyezési és kivitelei terveket készítő Mérték Kft. cégkivonatából – mely 1999. január 29-én kelt – megállapította, hogy Kovács Miklósné ezen cég ügyvezetője.
A Döntőbizottság felhívására írásban ajánlatkérő is úgy nyilatkozott, hogy házastársi kapcsolat áll fenn Kovács Miklós és Kovács Miklósné között. Ezt a körülményt egyébként a nyertes ajánlattevő írásbeli nyilatkozatában elismerte.
A becsatolt ajánlati dokumentáció, valamint az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatából tényként megállapítható, hogy az ajánlati dokumentáció részét képezte a Mérték Kft. által készített kiviteli terv. Ezt a nyertes ajánlattevő sem vitatta.
A korábban hivatkozott törvényhely értelmében összeférhetetlen annak az ajánlattevőnek a részvétele a közbeszerzési eljárásban, aki
– az ajánlati felhívás, részvételi felhívás vagy a dokumentáció elkészítése során az ajánlattevő nevében eljárt,
– akit az eljárásba más módon bevonnak (továbbiakban: együtt bevont személy).
Nem lehet ugyanezen rendelkezés szerint ajánlattevő az sem, aki a bevont személlyel
– munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
– annak vezető tisztségviselője,
– abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve
– a bevont személy vezető tisztségviselőjének, tulajdonosának hozzátartozója.
A hozzátartozói minőséget a polgári törvénykönyv 685. § b) pontja szabályozza a következők szerint; hozzátartozók: házastárs, egyeneságbeli rokon az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha-nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, jegyes, házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Fenti törvényi szabályozásból megállapítható, hogy hozzátartozónak minősül a házastárs is.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálat tárgyává tette azt, hogy ki minősül a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 28. §-a "gazdasági társaságok közös szabályai" címszó alatt úgy rendelkezik, hogy vezető tisztségviselőnek minősül részvénytársaság esetében az igazgatóság tagja, illetve tagjai.
Minderre tekintettel – anélkül is, hogy a tulajdonosi kapcsolatok vizsgálatát a Döntőbizottság elvégezte volna – megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlattevő vonatkozásában a hozzátartozói minőségre tekintettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok állt fenn. Ezt az összeférhetetlenségi okot az ajánlatkérő nem vizsgálta.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Nevezetesen ez az ajánlat az 52. § (1) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen volt, hiszen olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki az összeférhetetlenségre tekintettel nem lett volna jogosult az eljárásban részt venni.
A Kbt. 52. § (1) bekezdésére tekintettel az érvénytelenséget az ajánlatkérő ezen okból egészen az eredményhirdetés pillanatáig megállapíthatta volna, illetve köteles lett volna megállapítani, illetőleg orvosolhatta volna ezt a jogsértést azzal, hogy érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot. Ezt azonban nem tette meg, és az érvénytelen ajánlatot nyertesnek hirdette ki.
A Döntőbizottság nem fogadta el sem ajánlatkérő, sem a nyertes ajánlattevő azon védekezését, hogy az összeférhetetlenségi okról már a dokumentáció kézhezvétele, de a helyszíni bejárás pillanatakor tudniuk kellett az ajánlattevőknek.
A fenti jogszabályból következik, hogy az ajánlatkérő még megállapíthatta volna az eredményhirdetés pillanatában az érvénytelenséget. A jogsértés – amely nem más, mint az érvénytelen ajánlat megállapításának elmulasztása – ehhez az ajánlatkérői aktushoz kötődik, amely ajánlatkérői aktus 1999. január 29-én történt, s ehhez képest a kérelmező jogorvoslati kérelmét 1999. február 7-én nyújtotta be, tehát a jogvesztő 15 napos határidőn belül.
Figyelemmel arra, hogy szerződés még nem jött létre a felek között, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a nyertesre vonatkozó és rá kiható döntését semmisítette meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A Döntőbizottság a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában is vizsgálatot folytatott le, azonban a becsatolt és dokumentáció részét képező összeférhetetlenségi, úgynevezett "B" melléklet vonatkozásában hamis adatszolgáltatás tényét nem állapította meg, hiszen a tárgyi projekt előkészítésében semmilyen minőségben, valamint sem a tervek, sem a műszaki előírás és az ajánlati dokumentáció kidolgozásában nem vett részt a nyertes ajánlattevő. Így az erre irányuló jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasította.
Tekintettel arra, hogy jogsértés megállapításra került, a Döntőbizottság kötelezte az ajánlatkérőt a 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján az eljárási díj és költségek, a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 8.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
