KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1709)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.295/15/1998.
Tárgy: Matávcom Kft. jogorvoslati kérelme, illetőleg hivatalból indított eljárás a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának beszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Matávcom Kommunikációs Rendszereket Szolgáltató Kft. (1107 Budapest, Bihari út 6., képviseli: dr. Duchon Gábor ügyvéd, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7., képviseli: dr. Gyergyák Krisztina jogi főtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) telefonalközpont bővítése tárgyú beszerzése ellen nyújtott be, elutasítja.
A hivatalból indított eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdését és az 5. § (1) bekezdését. Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő Nagykanizsa Megyei Jogú Város – megbízásából a Kanizsaber Kft. – beszerzési eljárást kezdeményezett 1998. november 3-i keltű, közvetlenül az általa kiválasztott ajánlattevőknek megküldött levelével és a hozzátartozó dokumentációval "a Nagykanizsa Városi Kórház A jelű épület rekonstrukciójához kapcsolódó telefonalközpont bővítése" tárgyában. Ajánlatkérő ajánlattételre a Siemens Rt.-t, a Telemobil Kft.-t és a Matávcom Kft.-t kérte fel.
A részükre megküldött "pályázatkiírási dokumentáció" tartalmazta a benyújtandó pályázat tartalmi-formai előírásait. E körben a 2. oldalon előírta, hogy a pályázatok elbírálása Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Beruházási Szabályzata szerint történik, továbbá, hogy a beruházás önkormányzati saját forrásból és állami címzett támogatásból valósul meg. A pályázatok benyújtási határidejeként 1998. november 19-ét jelölték meg.
Az eredményhirdetésre 1998. november 27-én került sor, ahol nyertesként a Telemobil Kft. ajánlata került kihirdetésre 22 215 000 Ft bruttó árral. Kérelmező, a Matávcom Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz 1998. december 3-án, amelyben egyrészt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését sérelmezte, másrészt állítása szerint ajánlata kedvezőbb volt, mint a nyertesnek hirdetett ajánlattevő. Kérte a Döntőbizottságot az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésére, a jogsértés megállapítására, bírság kiszabására, illetve a költségek viselésének kötelezésére. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását kérte.
A Döntőbizottság a becsatolt iratok tartalma alapján D.295/2/98. sz. határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Ugyanezen beszerzés ellen Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke hivatalból eljárást kezdeményezett 1998. december 9-én. Eljárást kezdeményező irata szerint ajánlatkérő a Kbt. szabályainak mellőzésével folytatott eljárást, ezzel megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, illetve az ajánlatkérőnek az eljárás során hozott döntését semmisítse meg.
Ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte, elsődlegesen elkésettség, másodlagosan alaptalanság címén. Álláspontja szerint kérelmező a pályázati felhívás kézhezvételének időpontjában, 1998. november 3-án tudomást szerzett az eljárás folyamatáról és menetéről, így az 1998. december 3-án benyújtott jogorvoslati kérelme a Kbt. 79. § (5) bekezdésére figyelemmel elkésett.
Előadta továbbá, hogy a fenti beruházás a rekonstrukció építési munkáihoz kapcsolódó technológiai szerelési munka, ezért a Kbt. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján beszerzésük építési beruházásnak minősül. A telefonközpontra vonatkozó beszerzésük mintegy 20 M Ft értékű, tehát nem éri el az építési beruházásra vonatkozó értékhatárt, így az nem közbeszerzés. A beszerzést egyébként is ketté kell választani, a meglévő alközpont cseréjére, illetve annak bővítésére. Az alközpontcsere a kórház saját költségei terhére történt, míg a bővítés az önkormányzat finanszírozásából valósul meg. Ennek alapján a beszerzés alanya is kettéválik. A két beszerző tekintetében pedig külön-külön nem éri el a beszerzés értéke a Kbt.-ben meghatározott közbeszerzési értékhatárt.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza és a nyertes ajánlattevő között a szerződés 1998. november 30-án megkötésre került.
Az egyéb érdekeltek közül a nyertes Telemobil Kft. érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a beérkezett iratok tartalma alapján az alábbiakat állapította meg:
A kérelmező jogorvoslati kérelmének a Kbt. rendelkezései mellőzésére vonatkozó része a Kbt. 79. § (5) bekezdése értelmében elkésett. Az ajánlati felhívást ajánlatkérő 1998. november 3-án juttatta el kérelmező részére. Kérelmező az ajánlati felhívásra ajánlatot nyújtott be, részt vett a tárgyalásokon. Ennek következtében tudomást szerzett arról, hogy ajánlatkérő a Kbt. mellőzésével folytatja az eljárást, határidőben azonban ezt nem sérelmezte. Erre tekintettel kérelmét elkésettség okán a Döntőbizottságnak el kellett utasítani.
A hivatalból történt eljáráskezdeményezést vizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 1. § a) pontjának hatálya alá tartozik, ugyanis e rendelkezés kimondja: a törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:
"l. § a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás igazgatási szervei."
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint pedig az 1. § hatálya alá tartozó szervezetek az árubeszerzéseik, valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése során, ha azok 4. § (1) bekezdés szerinti értéke a közbeszerzés megkezdésekor a külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja, kötelesek a közbeszerzés szabályai szerint eljárni. Árubeszerzés esetén ez az értékhatár 15 M Ft.
A Döntőbizottság jelen eljárás tárgyát képező beszerzést vizsgálva megállapította, hogy ez nem minősíthető a Kbt. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti építési munkákhoz kapcsolódó szakipari technológiai szerelési munkának, hanem a 7. § (1)–(2) bekezdésben foglalt árubeszerzésnek minősül, hiszen maga az alközpont más korszerűbb típusra való felváltása nem minősíthető technológiai szerelési munkának, legfeljebb a rekonstrukció keretében felújított épületszárny telefonkészülék üzembe helyezéséhez kapcsolódó fali kábelezés vonható ebbe a körbe, ami azonban a teljes összbeszerzés értékéhez viszonyítva elhanyagolható értéket jelent.
A Kbt. 7. § (1) bekezdése kimondja "e törvény alkalmazásában árubeszerzés az a visszterhes szerződés alapján megvalósuló tevékenység, mely a forgalomképes és birtokba vehető dolog tulajdonjogának vagy pedig használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul.
(2) Árubeszerzésnek minősül a dologgal együtt járó szolgáltatás igénybevétele is, ha a szolgáltatás értéke nem haladja meg a dolog értékét." Jelen esetben ajánlatkérő a meglévő EP 20/200-as típusú alközpont helyett egy Tadiran gyártmányú Coral típusú 52/520-as kapacitású alközpont beszerzését valósította meg.
A nyertesként kihirdetett Telemobil Kft. bruttó ajánlati ára 22 215 000 Ft volt, mely meghaladja a 15 M Ft-os árubeszerzési értékhatárt.
Az alközpontok árai 14–17 M Ft között mozognak, az üzembe helyezés költsége pedig 1–2 M Ft. Az ajánlatkérő által tervezett telefon-alközponti bővítéshez készített műszaki leírás sem tartalmaz a távbeszélő-hálózatok kialakításakor szokásos kábelfektetési, alépítményi munkálatokon túlmutató ún. "technológiai szerelési" tevékenységre utaló speciális előírást.
Erre tekintettel a Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérő azon érvelését, hogy a vitatott beszerzés "építési beruházásnak" minősül, és ezért értékhatár alatti.
Megalapozatlan az az ajánlatkérői állítás is, mely szerint a beszerzést részben az önkormányzat, részben a kórház valósította meg, így közöttük meg kell osztani értékhatár tekintetében. A Kbt. l. § a) pontja mind az önkormányzatot, mind az önkormányzati költségvetési szervet hatálya alá vonja. Azt, hogy egyes konkrét esetekben mely szerv jogosult és köteles gazdálkodása körében a beszerzéseket megvalósítani, a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg. A 14. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel lehet a) önállóan gazdálkodó, vagy b) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatait nem saját maga, hanem a felügyeleti szerv által kijelölt önállóan gazdálkodó költségvetési szerv végzi az (5) bekezdés szerint. A (6) bekezdés b) pontja értelmében megállapodásban kell rögzíteni, hogy a működtetés, tárgyieszköz-felújítás, beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten önállóan lát el. E rendelkezésből megállapíthatóan a költségvetési szervek egyes csoportjai között a gazdálkodás körébe tartozó feladatokat lehet megosztani, a feladatmegosztást követően fel sem merülhet, hogy ugyanazt a feladatot részben az egyik, részben a másik költségvetési szerv láthatja el. Mindez kizárja, hogy az egyes költségvetési szervek a közbeszerzéseiket aszerint bontsák részekre, hogy a finanszírozás milyen forrásból történik.
A fentiek alapján a tárgybani ügyben szereplő beszerzést egy beszerzésnek kell tekinteni, mely közbeszerzés a Kbt. 4. § (1) bekezdése szerinti értéke eléri, illetőleg meghaladja az árubeszerzésre meghatározott értékhatárt.
A rendelkezésre bocsátott iratokból megállapítható az is, hogy az ajánlati felhívás szerint egy ajánlatkérője volt az eljárásnak. Nevezetesen Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata.
A megküldött, már aláírt szerződés – mely a kórház és a nyertes között jött létre – vizsgálatából a Döntőbizottság megállapította, hogy a szerződés az ajánlatban szereplő teljes műszaki tartalomra került megkötésre. E szerződésben azonban nem a teljes műszaki tartalomra megajánlott ellenszolgáltatás – 17 772 000 Ft – összegét rögzítették, hanem 12 772 000 Ft-ot. A különbözetet képező 5 M Ft kifizetésére az önkormányzat vállal kötelezettséget. Mindebből azt lehet megállapítani, hogy a két szerződés csupán számszakilag került megosztásra.
A beszerzés részekre történő bontásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 5. § (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint tilos e törvény megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.
A Döntőbizottság a Kbt 76. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § d), f) és g) pontjaiban megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazta. A döntés megsemmisítésére a Döntőbizottságnak lehetősége azért nem volt, mert gyakorlatilag a teljes műszaki tartalomra vonatkozóan létrejöttnek kell tekinteni a szerződést.
A Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott bírság összegét találta a jogsértés súlyával arányban állónak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. január 22.
Dr. Engler Magdolna s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
