KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1828)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.275/8/1998.
Tárgy: KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme Makó Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Lovász Éva (6721 Szeged, Szilágyi út 2.) ügyvéd által képviselt Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi út 2., továbbiakban: kérelmező), Makó Város Önkormányzat (6900 Makó, Széchenyi tér 22., továbbiakban: ajánlatkérő) Makó, József Attila Gimnázium rekonstrukciója tárgyú közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele és a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. augusztus 5. napján megjelent 31. számában nyílt előminősítési eljárást hirdetett meg Makó, József Attila Gimnázium rekonstrukciója kivitelezésére. A felhívás 8. pontjában az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételeit az alábbiak szerint határozta meg:
Az előminősítés során kiválasztott ajánlattevők további részvételét ajánlatkérő 5 000 000 Ft ajánlati biztosíték nyújtásához köti, melynek feltételei az ajánlati felhívásban kerülnek meghatározásra.
A részvételi felhívásra részvételi jelentkezést nyújtott be a kérelmező, a Délépítő Rt., Építészmester Rt., Ferroép Rt., Strabag-Hungária Rt., Bodrogi Bau Kft.
Az ajánlatkérő megvizsgálta a jelentkezők műszaki, pénzügyi, gazdasági alkalmasságát és a Bodrogi Bau Kft. kivételével a jelentkezőket ajánlattételre felhívta.
Az 1998. szeptember 14-én kelt ajánlati felhívás külön nem rendelkezett az ajánlati biztosíték megfizetéséről. A készült dokumentáció sem rendelkezett erről, ez csupán tervadatokat tartalmazott.
Az ajánlatkérő 1998. október 14-én helyszíni konzultációt tartott, amiről hangfelvételt készített. A műszaki kérdések mellett felmerült az ajánlati biztosíték befizetésének módja, melyre ajánlatkérő azt a tájékoztatást adta, hogy két módon lehetséges ennek megfizetése, vagy készpénzben, vagy átutalással oly módon, hogy az ajánlatok benyújtása pillanatában ez az ajánlatkérő rendelkezésére álljon.
A konzultáción a kérelmező képviselője is jelen volt. Az ajánlatok bontására 1998. november 2-án került sor.
Ajánlatot tett a kérelmező és a Ferroép Rt., a Strabag Rt. szabályosan nem jelölt csomagot küldött, ezért az ajánlatkérő nem bontotta fel, később ezt az ajánlatot érvénytelenné nyilvánította. A kérelmező ajánlatáról már a bontáskor megállapította, hogy nem tartalmazza az ajánlati biztosíték befizetésének igazolását. A kérelmező jelen lévő képviselője ekkor nyilatkozott, hogy nem fizették be a biztosítékot, egyben vállalta az összeg aznapi befizetését, ha ezt az ajánlatkérő lehetővé teszi számára. Ajánlatkérő 1998. november 4-én egyeztető tárgyalást hívott össze az ajánlattevők és a saját közbeszerzési bizottsága részvételével, ahol meghallgatta a kérelmező képviselőjét. Ezt követően 1998. november 6-án az ajánlatkérő Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága 2/1998. (XI. 6.) PTKB. sz. határozatot hozott, s ebben a kérelmező benyújtott ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az ajánlati biztosíték megfizetésének hiánya miatt.
A kérelmező 1998. november 13-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg az ajánlatkérő döntését, mely arra vonatkozott, hogy az ő ajánlata érvénytelen az ajánlati biztosíték hiánya miatt, valamint kötelezze az ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj és költségek viselésére, valamint a kérelmező részére utólagosan szolgáltatott ajánlati biztosítéknak hiánypótlás keretében történő befogadására.
Indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció nem rendelkezett az ajánlati biztosíték feltételeiről, ezért a kérelmező ajánlati biztosítékot nem szolgáltatott. A kérelmező hiánypótlás keretében felajánlotta, hogy pótolja az ajánlati biztosítékot, mire azonban nem adott lehetőséget az ajánlatkérő. A Kbt. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által is elismert tény, hogy az ajánlati felhívásban – annak ellenére, hogy ezt az előminősítési felhívás 8. pontja rögzítette – az ajánlati biztosítékról nem esett szó. Álláspontja szerint az ajánlatkérőnek az előminősítésre történő felhívásában kellett volna meghatározni a biztosíték szolgáltatásának feltételeit, és lehetőséget kellett volna adnia a hiánypótlásra, hiszen az ajánlatkérő mulasztása folytán került volna erre sor.
Kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként függessze fel a közbeszerzési eljárást.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint az eljárása során jogszerűen járt el, így jogszerűen hozta meg a döntését a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatosan. Álláspontja szerint a Kbt. 41. § (1) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban meghatározott feltételek hiányában a biztosíték szolgáltatása az ajánlat benyújtásával egyidejűleg terheli az ajánlattevőt, hiszen álláspontja szerint az idevonatkozó jogszabály egyértelműen fogalmaz, egyéb feltétel hiányában az ajánlat benyújtásával egyidejűleg van szükség a biztosíték szolgáltatására. Egyébként valamennyi résztvevő azonos módon és határidőre teljesítette a biztosíték szolgáltatását a kérelmezőn kívül.
Álláspontja szerint anyagi, jogi kérdésekben a közbeszerzési törvény hiánypótlásra nem ad lehetőséget, azaz ily módon ezen biztosíték hiánya miatt az ajánlattevő pályázata érvényesnek nem tekinthető.
Egyéb érdekelt érdemi észrevételt nem tett.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 41. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
Ebből a törvényi szabályozásból tehát következik, hogy az ajánlati biztosítékot kétféle módon lehet előírni, illetőleg megkövetelni az ajánlattevőktől.
Az előminősítéses eljárás a részvételi felhívással indul. Az abban tett ajánlatkérői előírások az egész közbeszerzési eljárásra vonatkozó követelmények, így az ajánlati biztosíték igénye az eljárás teljes időtartamára kiterjed, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő ezt az ajánlattételi szakban ismételten előírja vagy sem. Tény, hogy az előírás a megfizetés módjára vonatkozóan előre utalt a későbbi ajánlati felhívásra, de a további előírás hiánya nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő visszavonta volna az ajánlati biztosítékra vonatkozó feltételeit. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a részvételi felhívás rendelkezett 5 000 000 Ft ajánlati biztosíték megfizetésének kötelezettségéről. Az tény, hogy a biztosíték megfizetésének módját azzal a jelzéssel írta elő, hogy erről az ajánlati felhívásban rendelkezik. Ezzel szemben az ajánlati felhívása ilyen előírást nem tartalmazott. Az iratokhoz csatolt magnókazetta, illetőleg a magnókazettáról készült jegyzőkönyvkivonatból megállapítható volt, hogy a helyszíni konzultáción, ahol a kérelmező képviselője is jelen volt, kérdésként merült fel a biztosítékfizetés módja, határideje. Ezen alkalommal határozott nyilatkozatot tett az ajánlatkérő képviselője, hogy az ajánlattételi határidőig készpénz vagy átutalásos módon kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani a biztosíték összegét.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a dokumentáció tartalmán túl is adhat tájékoztatást az ajánlattevőknek az ajánlat elkészítéséhez. A Kbt. 38. § (2) és (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadni, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlati határidő lejárta előtt legkésőbb 6 nappal megadni. A törvényben meghatározott módon adta meg az ajánlatkérő a tájékoztatást, az információt az ajánlattevőknek a konzultáción, ahol minden ajánlattevő jelen volt, és a tájékoztatással nem sértette az ajánlattevők esélyegyenlőségét sem. A Döntőbizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. nem teszi kötelezővé a konzultációról készült jegyzőkönyv megküldését, erre csak akkor van szükség, ha egyes ajánlattevők számára csak e módon biztosítható a tájékoztatás megadása.
Mindebből következően tehát, amennyiben az ajánlatkérő külön nem rendelkezik a biztosíték megadásának módjáról, a törvény 41. § (1) bekezdése rendelkezései lépnek elő, tehát ezen a módon kellett volna a kérelmezőnek az ajánlati biztosítékot megfizetni. Ily módon tehát jogszerűen járt el akkor az ajánlatkérő, amikor a kérelmező ajánlatáról – a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján – megállapította, hogy érvénytelen, hiszen az ajánlattevő a biztosítékot nem bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére.
A Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasította.
Jogsértés megállapítására nem került sor, így a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Döntőbizottság a költségek viseléséről.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert ennek a Kbt. 82. §-ában meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. november 25.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
