KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (2037)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.18/11/1999.
Tárgy: Ceglédi Építő Rt. jogorvoslati kérelme Cegléd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Ceglédi Építő Rt. (2700 Cegléd, Kossuth tér 4., képviseli: dr. Komjáti Mihály ügyvéd, 2700 Cegléd, Oroszlán u. 27., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Cegléd Város Önkormányzata (2700 Cegléd, Kossuth tér l., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kórházrekonstrukció II/2. ütem generálkivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő előminősítési eljárást lezáró döntését kérelmező vonatkozásában megsemmisíti, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. december 2-án megjelent 48. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárásra, a beszerzés tárgyaként a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház meglévő diagnosztikai épületének "átalakításos rekonstrukcióját" jelölte meg 3 épületszinten, összesen 3680 m2 alapterületen. Funkciója szerint pathológiát, központi sterilt, ambulanciát és központi műtőblokkot érintenek a munkálatok. A részvételi felhívás mellett ún. részvételi dokumentáció is készült. Ajánlatkérő a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására az alábbiak becsatolását kérte:
a) Pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása:
– Pénzintézettől származó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására a Kbt. 44. § (1) bekezdés szerint, a következő tartalommal:
– mióta vezeti a gazdálkodó szerv bankszámláját,
– nyilatkozat az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről,
– a gazdálkodó szervezet fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e, számláján sorban állás előfordult-e,
– a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok és hatósági igazolások,
– az előző két év mérlege,
– kettő hónapnál nem régebbi cégkivonat eredeti példánya, aláírási címpéldány eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolata, illetve egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolvány másolata.
b) Műszaki alkalmasság igazolása: a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerint.
Az ajánlatok elbírálási szempontjait a részvételi felhívás 10. pontja tartalmazta:
– referenciamunkák felsorolása, különös tekintettel az egészségügy területén végzett, hasonló nagyságrendű befejezett munkákra,
– vállalási ár,
– egyéb szerződéses feltételek értékelése (kötbér, osztályos ár, szavatosság stb.),
– vállalási határidő,
– alvállalkozók értékelése.
A részvételi jelentkezés határideje: 1998. december 28. 10.00 óra volt.
A határidőig 7 db részvételi jelentkezés érkezett, jelentkezést nyújtott be a GEN-ÉP Építési Kft., a Kész Kft., a KIPSZER Rt., a Magyar Építő Rt., MASZER Rt., POLYDOM Rt. és a kérelmező.
Az ajánlatkérő a beérkezett részvételi jelentkezéseket bizottságban bírálta el 1999. január 26-án, mely szerint 6 jelentkezőt alkalmasnak, míg a kérelmezőt alkalmatlannak minősítette, erről az érintetteket az 1999. január 27-én kelt levéllel faxon értesítette azzal, hogy a minősítés indokolása a K. É.-ben közzétett hirdetményben fog megjelenni.
A lefolytatott előminősítési eljárás ellen a Ceglédi Építő Rt. jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottságnál 1999. február 5-én, melyben sérelmezte, hogy a környékbeli 20 építési vállalkozásból létrehozott konzorcium jelentkezését az ajánlatkérő nem tartotta a munkára alkalmasnak, pedig a műszaki-technikai és pénzügyi alkalmasságra vonatkozó igazolásokat csatolták, műszaki háttérrel rendelkeznek és korábbi jó referenciákat igazoltak. Kérte az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése mellett lehetővé tenni számukra, hogy ajánlatot tehessenek ők is.
Sérelmezte továbbá, hogy a hirdetmény még nem jelent meg a K. É.-ben az előminősítési eljárás eredményéről és a minősítés indokairól, így az indokok még ismeretlenek voltak számukra.
A kérelem alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította és a D. 18/3/1999. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként felszólította az ajánlatkérőt, hogy a kérelmezőt vonja be a közbeszerzési eljárásba.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemben foglaltakra írásban tett észrevételt, melyben előadja, hogy az eljárást a MAKETT Kft. folytatta le a polgármesteri hivatal és a kórház koordináló testületének jóváhagyásával. A bírálati jegyzőkönyv részletesen tartalmazza az értékelés szempontjait és az egyes anyagok értékelését is.
A kérelmezőt alapvetően azért minősítették alkalmatlannak, mert hasonló nagyságrendű, egészségügyben szerzett referenciával nem rendelkezik.
Észrevételezte azt is, hogy a kérelmező nem élt a Kbt. 63. § (2) bekezdésében biztosított jogával, és nem kért tájékoztatást az alkalmatlannak minősítésének az okairól. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevétellel az eljárás során nem éltek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése szerint az előminősítési eljárás célja az, hogy az ajánlatkérő az eljárásnak ebben a szakaszában megvizsgálja a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, és az ajánlattételre már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas jelentkezőket hívja fel. Az alkalmasságot a Kbt. 44. §-ban meghatározott módon lehet igazolni. A részvételi jelentkezőknek a műszaki alkalmasságukat a Kbt. 44. § a), b) és d) pontjai alapján kellett igazolniuk, azaz ajánlattevőknek az előző három év legjelentősebb építési beruházásait és a műszaki technikai felszereltségüket kellett ismertetni, valamint azon alvállalkozókat kellett megnevezni, akiket a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben igénybe kívántak venni.
A műszaki alkalmasság igazolására az ajánlatkérő a fentiek alapján olyan kikötést nem írt – és nem is írhatott – elő, hogy a beszerzés tárgyával azonos, illetve ahhoz funkciójában hasonló munkák bemutatását is megkövetelné, így az előminősítési eljárásban a műszaki alkalmasság megítélésének ez nem is lehetett a kritériuma.
Más kérdés, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során bírálati szempontként, méghozzá fontossági sorrendben első helyen kívánta értékelni a beszerzés tárgyához hasonló nagyságrendben végzett egészségügyi referenciát bemutató ajánlatokat.
Természetszerűleg itt hátrányos helyzetbe kerül majd az az ajánlattevő, aki a feladat elvégzésére egyébként alkalmas, de egészségügyben hasonló nagyságrendű munkákat korábban nem végzett.
Az ajánlatkérőnek azt kellett vizsgálnia, hogy a bemutatott referenciamunkák alapján a részvételre jelentkező alkalmas-e a közbeszerzés teljesítésére. A kérelmező vitathatatlanul építési beruházások végzésére alkalmas, ezt a becsatolt referenciamunkái igazolták.
Az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság vizsgálata során nem is követelte meg következetesen az egészségügyi referencia meglétét, hiszen a Magyar Építő Rt.-t is alkalmasnak ítélte, holott az elmúlt három évben egészségügyi területen beruházási munkákat nem végzett, az ilyen tárgyban becsatolt referenciái három évnél korábbi munkák voltak. Az alkalmasnak minősített KÉSZ Kft. ugyancsak egészségügyben szerzett befejezett referenciamunkával nem rendelkezik.
Tény, hogy mindkét alkalmasnak minősített cég eddig végzett építési, beruházási munkái alapján alkalmas lehet kórházrekonstrukció kivitelezésére is.
Az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések vizsgálata, illetőleg a jelentkezők alkalmassá és alkalmatlanná minősítéséről szóló döntése során a Kbt.-ben megfogalmazott esélyegyenlőség elvét be kell tartania.
Jelen közbeszerzési eljárásban a kiválasztást ahhoz kötötte, hogy az általános építési műszaki alkalmasság szempontjából megfelelő jelentkezőket kérje fel ajánlattételre, ennek során pedig kizárólagosan az egészségügy területén szerzett referenciamunkákat nem értékelhette, kérelmező pedig általános építési műszaki alkalmasság szempontjából igazolta a szerződés teljesítésére való képességét, ezt ajánlatkérő sem vitatta a tárgyaláson tett nyilatkozatában.
Az ajánlatkérőnek műszaki alkalmasság keretén belül vizsgálnia kellett a műszaki technikai felszereltséget.
Ezt a részvételre jelentkezők bemutatták, így a kérelmező is.
Megállapítható, hogy a felsorolt gépek, berendezések, eszközök a feladat elvégzésére elegendők, így ebből a szempontból is alkalmas kérelmező a beruházás elvégzésére.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő a műszaki technikai felszereltség körében nem a részvételre jelentkezők által a beruházás megvalósításához felsorolt gépeket, eszközöket vizsgálta, hanem a mérlegadatok alapján a részvételre jelentkezők tárgyi eszközeit és ingatlanait, amelyből következtetést nem lehet levonni arra nézve, hogy a beruházás megvalósításához megfelelő gépek, eszközök az ajánlattevőnek rendelkezésére állnak-e.
Ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot az elmúlt 3 év mérlege és a pénzintézeti nyilatkozat alapján kívánta vizsgálni. A közbeszerzés teljesítésre kb. 2,5 év alatt kerül sor. Ebből az következik a felek tárgyaláson tett nyilatkozatára is figyelemmel, hogy az éves elvárt teljesítés nagysága kb. 150-200 millió forintra tehető. A kérelmező és a cégalapító kft.-k együttes éves nettó árbevétele a becsatolt mérlegekből megállapíthatóan 1996-ban 171 M Ft, 1997-ben 146 M Ft. Tehát közel azonos az elvárható teljesítési volumennel. A kérelmező tehát alapító cégein keresztül az elmúlt években is hasonló értékben teljesített.
Nevezett cégek banki igazolásai is megfelelőek voltak. Mindezek alapján a jelen szerződésre való pénzügyi, gazdasági alkalmassága nem zárható ki a kérelmezőnek.
Alvállalkozót 15% felett kérelmező nem jelölt meg, így ebből a szempontból a kérelmező alkalmasságát nem kellett vizsgálni.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszabálysértő módon, a Kbt. 42. § (1) bekezdését megsértve minősítette kérelmezőt alkalmatlannak.
Kérelmező sérelmezte jogorvoslati kérelmében azt is, hogy alkalmatlanná minősítésének okát ajánlatkérő nem jelölte meg.
E vonatkozásban nem állapítható meg jogsértés ajánlatkérő részéről, kérelmező kérelme sem megalapozott e tekintetben, hiszen a Kbt. 4. sz. mellékletében foglaltak szerint az előminősítési eljárás eredményéről a tájékoztatást az ajánlatkérő a K. É.-ben közzéteszi, és abban az elutasítás indokát megjelöli.
A Kbt. nem részletezi, hogy mennyire részletesen kell az ajánlatkérőnek indokolnia egyes jelentkezések elutasítását, de tény, hogy az alkalmatlannak minősített jelentkezőknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy tudomást szerezzenek a részletes és konkrét indokokról. A hirdetmény terjedelmi okokból nem teszi lehetővé, hogy ajánlatkérő minden egyes elutasított jelentkező esetében részletes indokolást adjon. Éppen ezért biztosít lehetőséget a Kbt. az ajánlattevők részére, hogy ajánlatkérőtől írásban indokolást kérjenek, és a Kbt. 63. § (2) bekezdése alapján a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az indokokat részére ajánlatkérőnek meg kell adnia. Kérelmező ezzel a jogával azonban nem élt, vagyis írásban indokolást nem kért, ezért csak a jogorvoslati eljárásban ismerte meg elutasítása konkrét indokait. Emiatt azonban az ajánlatkérő nem marasztalható el, ezért a Döntőbizottság a kérelemnek ezt a részét mint megalapozatlant elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglalt jogkövetkezményt alkalmazta. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 4.
Dr. Engler Magdolna s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
