KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2039)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.26/12/1999.
Tárgy: MINOR Rendszerház Rt. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A MINOR Rendszerház Rt. (1125 Budapest, Kútvölgyi út 63/B, a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal (1052. Bp., Városház tér 9-11, a továbbiakban: ajánlatkérő) központi számítógép fejlesztése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) és 52. § (2) bekezdésének d) pontját megsértve zárta ki az eljárásból a MINOR Rendszerház Rt.-t, ezért a kérelmező kizárására, valamint az eljárás eredményére vonatkozó ajánlatkérői döntést megsemmisíti.
Felhívja ajánlatkérőt – figyelemmel a Kbt. 50. §-ban meghatározott ajánlati kötöttségre –, hogy hívja fel az érvényes ajánlatot tevőket, nyilatkozzanak, továbbra is fenntartják-e ajánlataikat. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt a változatlanul fenntartott ajánlatok mindegyikének újbóli elbírálására.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala, mint ajánlatkérő a K. É. 1998. december 9-i, 49. számában nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívást (7521 ) tett közzé a Főpolgármesteri Hivatal "központi számítógép fejlesztése" tárgyú beruházás I. üteme keretében számítástechnikai eszközök, mentőeszköz és levelezőrendszer szállítására, üzembe helyezésére és garanciális szervizelésére.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
1. nagy teljesítményű fájlszerver, alapoperációs rendszerrel, szünetmentes tápegységgel, egyéb kiegészítőkkel, vállalati alkalmazásra, 1 db,
2. nagy kapacitású mentőeszköz 1 db médiával,
3. plusz két processzor beépítése, amennyiben az ajánlott alaplap ezt lehetővé teszi,
4. 500 felhasználó kiszolgálására alkalmas, POP 3 kompatíbilis levelezőrendszer, 200 kliens programmal.
Részajánlattétel lehetőségét oly módon biztosította, hogy az előző pontban felsorolt 1–4-ig számozott részfeladatokra külön-külön (tételeken belül a teljes darabszámra) lehet részajánlatot tenni. Az ajánlati felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejét úgy határozta meg, hogy a szerződéskötéstől számított 30 napon belül, ha ez nem munkanap, az azt követő első munkanapon. Az ajánlattevő e határidőn belül korábbi teljesítést is megajánlhat.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatok és tények körét.
A 14. pontban megengedte a dokumentáció szerinti többváltozatú ajánlattétel lehetőségét.
A fentebb hivatkozott ajánlati dokumentáció 2.1.2. pontjában azt kötötte ki ajánlatkérő – összhangban a felhívás 15. pontjával –, hogy az ajánlattevőnek az ajánlathoz csatolnia kell kifejezett nyilatkozatát:
– a felhívás feltételeinek elfogadására,
– a szerződés teljesítésére,
– a kért ellenszolgáltatás összegére, valamint a
– dokumentációban szereplő szerződéstervezet elfogadására.
Előírta továbbá, hogy az ajánlatok bontásától számított 15 napon belül hirdet eredményt, valamint azt, hogy a nyertessel az eredményhirdetés napját követő 16. napon köt szerződést, továbbá hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést. A felhívásra 13 ajánlat érkezett, amelyek bontására 1999. január 19-én került sor.
A bontáson készített jegyzőkönyvet 1999. február 1-jén megküldte az összes érintettnek. Ebben a bontási jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek az alábbiak: az Intercomputer Kft. ajánlata érvénytelen volt, mivel a cégjegyzési okmányok másolatban kerültek becsatolásra, a Minor Rt. ajánlata szintén érvénytelen, mivel az ajánlattevő szállítási határidőként 1999. március 30-át határozta meg, ez pedig kívül esik az előírt 30 napos szállítási határidőből. Fentiekre tekintettel a két cég ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánították.
Az eredményhirdetésre 1999. február 3-án került sor, ahol az egyes részfeladatok vonatkozásában az alábbiakat hirdette ki nyertesként ajánlatkérő:
l. szerver vonatkozásában a nyertes a Human Soft Kft. l. sz. ajánlata, második legkedvezőbb ajánlat a KVENTA Kft.,
2. mentőeszköz vonatkozásában a nyertes az ICON Kft. 2. sz. ajánlata, második legkedvezőbb a Human Soft Kft. ajánlata,
3. plusz további két processzor esetében nyertes a Human Soft Kft. l. sz. ajánlata, második a KVENTA Kft. ajánlata,
4. levelezőrendszer esetében nyertes a Synergon Rt., második a SZÜV Rt.
Kérelmező 1999. február 11-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben ajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte. Ideiglenes intézkedésként kérte a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását, kérte továbbá az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Indokolásként előadta, hogy ajánlata nem volt érvénytelen, a teljesítési határidőt az ajánlati felhívásnak megfelelően vállalta. Elismeri, hogy a szállítási határidőt ellentmondásosan jelölte meg az ajánlatában, azonban ezt a nem egyértelmű kijelentést az ajánlatkérőnek tisztáznia kellett volna. A tisztázást indokolja az a körülmény is, hogy az ajánlatok bontásakor az egyik ajánlattevőnek – Synergon Rt. – lehetőséget biztosított a korrekcióra. Sérelmezte, hogy számára ajánlatkérő nem biztosított a Kbt.-ben foglaltak ellenére pontosítási lehetőséget. Ezzel álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a verseny tisztaságára, illetve esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvi rendelkezéseket is. Előadta továbbá, hogy ajánlata volt a legkedvezőbb, azzal, hogy ajánlata kizárásra került, több mint 5%-kal magasabb szerződéses árszínvonalú ajánlatok kerültek elfogadásra.
Kérelmező a jogorvoslati kérelemhez küldött kiegészítő nyilatkozatában megerősítette, hogy a Synergon Rt. jelen lévő képviselője a bontáskor tisztázta a szerződés mellékletében lévő ár és az ajánlati összesítőben található ár közötti ellentmondást. Kérte a jogorvoslati eljárásban tárgyalás megtartását.
Kérelmében írtakat a megtartott tárgyaláson változatlanul fenntartotta.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre adott észrevételében a kérelem alaptalanság címén történő elutasítását kérte. Indokolásként előadta, hogy az ajánlatok bontásakor, illetve azt követően kerül megállapításra – a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek szem előtt tartásával –, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Ez került rögzítésre a bontási jegyzőkönyvben, amely a párhuzamosan bonyolított közbeszerzési eljárások miatt kis késedelemmel február 1-jén került az ajánlattevők részére kipostázásra. Álláspontja szerint a Kbt. 57. §-ának rendelkezése csak az ajánlatok elbírálása során teszi lehetővé az ajánlatkérő részére az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázását, azonban a szerződés lényeges elemeire vonatkozó félreértés folytán történő elírás nem tartozik ebbe a körbe. Éppen ezért nem éltek ezzel a lehetőséggel. Álláspontjuk szerint a Kbt. 24. §-ban megfogalmazott alapelvi rendelkezéseket nem sértették meg. A kérelem elutasítása mellett kérte az eljárási díj és költségek viselésére kötelezni ajánlattevőt. A tárgyaláson az írásos észrevételét azzal egészítette ki, hogy a bontáskor kihirdetett vállalási határidő módosításának engedélyezésével követtek volna el jogsértést, és hogy nem kötnek szerződést a jogorvoslati eljárás lezárásáig.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a kérelem alapos.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje a szerződéskötéstől számított 30 nap, ha ez nem munkanap, az ezt követő első munkanap. Ezen belül korábbi teljesítésre is lehetett ajánlatot tenni.
Az ajánlattevők más-más módon tették meg nyilatkozataikat a teljesítési határidőre. Egyes ajánlattevők csak általános tartalmú nyilatkozatot tettek, mely szerint az ajánlati felhívásban foglalt feltételeket elfogadják, más ajánlattevők emellett kifejezetten nyilatkoztak, hogy 30 napos teljesítési határidőt vállalnak, míg mások amellett, hogy nyilatkoztak az ajánlati felhívás feltételeinek elfogadására, meghatároztak egy konkrét időpontot a teljesítésre a szerződéstervezet egyidejű kitöltésével.
Kérelmező ajánlatának 31. oldalán 1999. január 18-án nyilatkozott, hogy a pályázati felhívásnak megfelelően teljesíti a szerződést, ugyanakkor a szerződéstervezet 4. pontjában a teljesítés várható véghatáridejeként 1998. március 30-át jelölte meg.
Hasonló módon nyilatkozott a Nádor Rendszerház, amely 1999. március 25-ét, továbbá a Synergon Rt., amely 1999. március 24-ét, míg a Lias Network 1999. március 20-át jelölte meg teljesítési véghatáridőként.
Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította arra hivatkozva, hogy 30 napot meghaladó teljesítési határidőt vállalt, ugyanakkor a Synergon Rt., illetve a Nádor Rendszerház ajánlatát nem tekintette érvénytelennek, holott az általa számított szerződéskötési időponthoz képest 30 napon túli teljesítési határidőt jelöltek meg. Ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. §-ában foglalt esélyegyenlőség alapelvét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az a körülmény, hogy egyes ajánlattevők megjelöltek egy konkrét időpontot teljesítési véghatáridőként amellett, hogy nyilatkoztak arra is, hogy 30 napon belül teljesítik a szerződést, nem alapozza meg az érvénytelenséget. Jelen körülmények között ugyanis az az időpont, amelytől a teljesítési határidő első napját – a szerződéskötést követő nap – számítani kell, nem állapítható meg egyértelműen. A bontás napja ismert volt ugyan, de az eredményhirdetés konkrét napja – a bontástól számított 15 napon belül – nem. A szerződéskötés időpontját ugyanakkor az eredményhirdetés napjához kötötte. Az eredményhirdetés bizonytalan időpontja – amely 15 napon belül bármely nap, illetve előre nem látható körülmények következtében 15 napon túli is lehetett – következtében a konkrét teljesítési határidőre vonatkozó nyilatkozatok értelmezhetetlenekké váltak. Azokról nem lehetett megállapítani egyértelműen, hogy a 30 napon belül vannak-e avagy sem. A gyakorlat is azt bizonyította, hogy a konkrét határidőkre vonatkozó nyilatkozatoknak nincs jelentősége, miután a szerződés megkötésére a mai napig nem került sor, így az ajánlatokban meghatározott fix határidőkön túl, de 30 napon belül kerülhet sor a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a teljesítési határidő vonatkozásában tett, némileg egymásnak ellentmondó nyilatkozatok tartalmát az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján tisztázhatta volna, amelyet elmulasztott, és ugyanolyan magatartás mellett egyes ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, míg másokét elfogadta. Ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját. Erre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező kizárására vonatkozó döntést megsemmisítette, a teljesítési határidő szempontból érvényessé váló valamennyi ajánlat újbóli elbírálására hívta fel az ajánlatkérőt. Figyelemmel azonban arra, hogy a Kbt. 50. §-a szerinti ajánlati kötöttség lejárt, az ajánlatkérőnek az ajánlatok újbóli elbírálása előtt nyilatkoztatnia kell az ajánlattevőket, hogy az ajánlataikat fenntartják-e.
A Döntőbizottság döntése nem érinti az Intercomputer Kft. ajánlatának érvénytelenségét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b), c), d) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei a kérelem benyújtásakor nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. március 24.
Dr. Bíró László s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
